Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-13 / 267. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1982. november 13., szombat már kora miatt is kevéssé esélyes) szintén a gazdaság talpraállftását szorgalmazza, ö a Fukuda-frakció fő je­löltje, s egyben Kisi ex-kor­mányfő veje. A negyedik Je­löltet, Nakagava Icsirót, a tudományos és technológiai hivatal vezérigazgatóját te­kintik a legjobboldalibbnak, aki nyíltan a fegyverkezés A leköszönt kormányfő, Szuzukl Zenko A négy utód jelölt (balról jobbra): Nakasxone, Komoto, A be és Nakagava (Fotó: AP— MTI—KS) A japán posta átlagos for­galma november 23-án kö­rülbelül egymillió levéllel megnövekszik: a több mint három évtizede kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) tagjai ugyanis ekkor küldik el voksukat váratla­nul lemondott elnökük, Szu­zuki Zenko kormányfő utód­jának megválasztásiára. Az örökös a pártelnöki poszttal együtt szinte automatikusan megszerzi a miniszterelnöki bársonyszéket is. A tagság négy jelöltre adhatja le sza­vazatát, a győztest azonban a párt 421 képviselője vá­lasztja ki a legtöbb voksot szerzettek közül. Kormány­fővé nyilvánításához a par­lament rendkívüli ülésszaká­nak összehívására is szükség lesz ugyan, de ez — figye­lembe véve az LDP biztos többségét — jórészt formális aktusnak Ígérkezik. Gazdasági gondok Szuzuki a gazdasági rend­csinálás Ígéretével foglalta el posztját 1980-ban, ígére­teit azonban nem sikerült beváltania. Japán költségve­tési hiánya rekordnagyságúra, 23 milliárd dollára nőtt, lanyhult a belső kereslet, s súlyos problémákat szült a japán export-otfenzfva. Évti­zedek óta először csökkent a külkereskedelmi forgalom. (Az igazság kedvéért tegyük hozzá: a gondok természete­sen japán mércével érten­dők. A háromszázalékos gazdasági növekedést, a két- három százalékos munkanél­küliséget, a négy százalék körüli inflációt számos nyu­gati országban inkább iri­gyelnék.) Szuzukit azonban ilyen ösz- szehasonlítások nem vigasz­talták: neki a belső elvárá­sok diktáltak. Nem segített, sőt óriási vihart kavart a „pénzügyi szükségállapot” őszi kihirdetése, a közalkal­mazottak bérének befagyasz­tása is. Gazdaságélénkítő lé­péseket, adócsökkentést vi­szont nem tervezhetett, ha fenn akarta tartani a fegy­verkezés növelésének beígért gyors tempóját S ne felejt­sük Szuzuki külpolitikai problémáit sem: a tavalyi atombotrányt, s az idei, dip­lomáciai csatározásokat szü­lő történelemkönyv-ügyet Sok vitát váltott ki Szuzuki állítólagos túlzott igazodása is az USA-hoz. Küzdelem a háttérben Szuzuki örökösének kivá­lasztását az LDP-n belüli ha­gyományos frakcióharcok te­szik szinte közvetlenül bo­nyolulttá. Hozzáértő megfi­gyelők a hatalomért vívott küzdelem hátterét — persze leegyszerűsítve —, úgy vá­zolják fel, hogy három ko­rábbi kormányfő Szuzuki személyén keresztül volta­képp támogatójával, a leg­nagyobb befolyással rendel­kező frakcióvezérrel, a Lock­heed-botrány miatt lemon­dott Tanakával fordult köz­vetve szembe. Tanaka fő pártfogoltja az utódlásért csatasorba állt négy jelölt közül a jelek szerint a 64 éves Nakaszone Jaszuhiro, a közigazgatási hivatal vezérigazgatója, ma­ga is a jobboldal felé orien­tálódó politika híve. A vá­rakozás szerint — Szuzuki támogatását is élvezve — a leköszönt kormányfő gaz­dasági és politikai vonalát vinné tovább. Fő vetélytársa, a framkclóktól kissé távolabb álló Komoto Tosio, a gazda­ságtervezési hivatal vezér- igazgatója elsősorban az üz­leti körök kedvence, aki az államilag is serkentett gaz­daságfejlesztés hive. Abe Sintaro külkereskedelmi — és ipari miniszter (58 évesen, gyorsításáért, s ezzel párhu­zamosan az alkotmány elő­írásainak felülvizsgálatáért küzd. Képviselők dilemmája A klikkek, csoportok bel- harca érthetően megnehezíti az utódlás kimenetelének megjósolását Amennyiben a döntés csak a képviselőkön múlna, kétségkívül érvénye­sülne a Tanaka-frakció túl­súlya. Az UDP szabályzatát kihasználva azonban az el­lenfrakciók Nakaszone há­rom vetélytársának felsora­koztatásával bonyolultabbá tették a helyzetet. Alapszin­ten a tagság közt ugyanis — a megfontolt, előrelátó toborzási politikának köszön­hetően — Komoto hívei kép­viselik körülbelül 40 száza­lékkal a legnagyobb súlyt. Márpedig ha a szavazás első menete valóban ezt az arányt tükrözi, akkor a kép­viselők szorult, helyzetbe ke­rülnek. Hiszen ha az elővá­lasztás eredményét figyel­men kívül hagyják, s frak­ciójuk igénye szerint Naka- szenét hózzák ki győztesnek, ez az LDP tagságára, s sza­vazótáborára rossz hatást gyakorolna. Ha azonban a postai szavazás szorosabb eredményt hoz, akkor nincs megkötve a kezük. Tág tere nyílik tehát a személyi kombinációknak. Megoldást bizonyára csak a frakciók közti kiegyezés hoz­hat — emlékezetes, hogy Szuzuki maga is ilyen kompromisszumos figura­ként került az elnöki szék­be. Ám akárki is jusson a helyére, gyökeres változás sem Japán kül-, sem belpo­litikájában nem várható. Az utódot ugyanazok a gondok várják, amelybe már Szuzu­ki bicskája is beletört... Szegő Gábor Papandreu a helyhatósági választásokon elért győzelmet ünnepit Piacnap Goumenlss észak-gőrögországi faluban (Fotó: AP — MTI — KS) (Fotó: ZB — KS) Új szelek az Akropolisz tövében Alig egy évvel a görög szocialisták nagy választási győzelme után, újabb, még a tavalyinál is imponálóbb sikereket ért el a baloldal a helyhatósági választáso­kon : a városok és falvak ve­zetésében döntő befolyásra tettek szert a szocialisták és kommunisták. Pedig Görög­országot is erősen sújtja a világgazdasági válság. A Papandreu vezette PASOK (Pánhellén Szocialista Mos1 galom) súlyos örökséget vett át a megelőző, jobboldali Oj Demokrácia vezetéstől. (Az infláció 1981-ben 25 százalékos, a munkanélküli­ség 7—9 százalékos volt.) Papandreu a gazdasági egyensúly helyreállításá- ra, az infláció és a munka- nélküliség leküzdésére új programot hirdetett meg. Most dolgozzák ki az erről szóló ötéves gazdasági terv alapelveit, amely előrelátha­tólag az év végén kerül a törvényhozás elé. Görögország 1981. január 1-e óta tagja a Közös Piac1 nak. Az egy főre eső nemze­ti jövedelem azonban a legalacsonyabb, fele sincs a szervezeten belüli átlagnak. Pedig az elmúlt 20 év alatt, mintegy két és félszeresére nőtt a bruttó társadalmi termelés és a gazdaság struktúrája is alaposan meg­változott: a mezőgazdaság részesedése 23 százalékról 13 százalékra csökkent, s a nemzeti jövedelem túlnyomó részét ma a szolgáltatási szféra, mindenekelőtt a ha­józás és az idegenforgalom adja. Nagy lehetőségek len­nének ugyanakkor az ás­ványkincsek kiaknázásá­ban: bauxitból és magnezit­ből világméretekben is je­lentős készletekkel rendel­keznek, de reménytkeltőek az égei-tengeri kőolaj- és földgázkutatások is. Jelentő­sek a barnaszén-, a nikkel- és krómelőfordulások. A görög mezőgazdaságban dolgozik még ma is a kere­sőképes lakosság egyharma- da. A túlnyomórészt 5 hek­tár alatti kisparaszti gaz­daságok fő terményei a cit- rusok, a bor, a dohány, a gabona és az étolaj.' Ezek még mindig jelentős helyet foglalnak el az ország kivi­telében: míg 1960-ban majd­nem az egész kivitelt élel­miszerek tették ki, addig ezek részesedése ma az ex­portban csak mintegy 40 százalék. A dolgozók harmadát — túlnyomórészt kis- és közép­üzemekben — foglalkoztató ipar gerincét a textil-, bőr­és konfekciógyártás, vala­mint az élelmiszer-feldolgo­zás adja. Az utóbbi időben megnőtt a fémfeldolgozó, a vegyipar, az építőanyag­gyártás jelentősége is. A nyersanyagok, főleg a kő­olaj árának emelkedése azonban a kereskedelmi mérleg jelentős hiányához vezetett. Az ország külföl­di adósságai 0 milliárd dol­lárral nőttek. Papandreu gazdasági prog­ramja nagyarányú beruhá­zásokat irányoz elő. Erre a célra mintegy 10 milliárd dollár hitelt kívánnak fel­venni a nyugat-európai és az olajtermelő arab orszá­goktól, valamint Japántól. A hitel 60 százalékát a ki­terjedt állami szektorba kí­vánják beruházni, a többivel pedig a magánipart, a ha­józást és az idegenforgalmat támogatnák. A beruházási tevékenység élénkülésétől a foglalkoztatás jelentős növe­kedését és a fizetési mérleg javulását várják. Azok az üzemek, amelyek különösen a 18—30 éves fiatalok szá­mára (akiknél a munkanél­küliség aránya az átlagos duplája, mintegy 15 száza­lékos), új munkahelyeket kínálnak, jelentős állami támogatásban részesülnek. Ily módon 700—760 ezer dol­gozó munkába állítására szá­mítanak. A helytartósági választá­sok eredményei bizonyítják, hogy a görög nép bízik a baloldali vezetésben. S hogy nem alaptalanul, annak bi­zonyítéka, hogy több évi stagnálás, sőt a múlt évi csökkenés után — igaz egye­lőre csak igen kismérték­ben — az idén 1,25 száza­lékkal nőtt az ipari terme­lés Gáti látván Térkép — láthatatlan vörössel Valahol Washingtonban, egy sokszorosan bezárt szo­bában, ott is egy gondosan őrzött páncélszekrényben különleges térkép található. A földrajzi-politikai se­gédeszközt a legnagyobb ti­tokban a CIA, az Amerikai Központi Hírszerző Ügynök­ség szakértői készítették és az a sajátossága, hogy sűrűn alkalmazták színezésnél a vörös festéket. William J. Casev, a szerve­zet igazgatója nemrég az amerikai légió chicagói ösz- szejövetelén tartott beszédet és ott fedte fel a világ e legújabb és legsajátosabb térképének létezését. A kar­tográfusok ugyanis nem mást vizsgáltak, mint „a vörös befolyás terjedését”. Az eredmény Casey sze­rint titkos ugyan, de ijesz­tő. „Amikor ez a térkép el­készült, mondotta a CIA igazgatója, 50 ország volt vörösben. Alig 10 évvel ez­előtt egy általam készített hasonló térképen csak fele­annyi országnál használtuk a vörös szint".> A piros természetesen nem mindenütt egyforma: a térképkészítők különböző árnyalatokat használtak (hogy hány fokozatot, az szintén államtitok). Mint a The Washington Post írja, egyes vörös színben játszó országban olyan kormányok vannak hatalmon, amelyek jelentős mértékben ameri­kai befolyás alatt állnak,, mint például Salvadorban. A The Washinton Post William I. Casev reveláció­ját különben vitriolos gúny- nyál fogadja. Lehetséges, te­szi fel a kérdést, hogy ma­ga az Egyesült Államok is szerepel az ötven elszinezö- dött ország között, mondjuk rózsaszínben? Dale Peter­son, a CIA szóvivője gon­dosan megvizsgálta a külön­leges világtérképet és — né­mi titokszegés árán — öröm­mel közölte: „az Egyesült Államok nem rózsaszínű, az Egyesült Államok fehér”. Még szerencse. B. összeállította: Pilisy Elemér PÁLYÁZATI FELHÍVÁSI h i A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 1983. január 1-tól 1985. december 31-lg terjedő időre, szerződéses üzemeltetésre átadja a kővetkező üzleteket: 1303 sz. Eger, Csákány u. Húsbolt, 3 fős; 1314/1. sz. Bélapátfalva, Lenin u. 49, Hús-, bels. b. 1 fős; 2136/8. sz. Galyatető, Élelmiszer HTC 3 fős; 2142/8. sz. Mátraszentlászló, Kossuth u. Élelmiszer HTC 1 fős; 3124. sz. Hatvan, Lenin tér 2. Fűszer-csemege 6 fős; 3201. sz. Hatvan, Vöröshadsereg 4. Tej-tejtermék 5 fős; 3302. sz. Hatvan, Tolbuchin u. Hús-belsőség 1 fős; 3305/12. Lőrinci Erőmű, Hús-belsőség 1 fős; 3115/12. Mátravidéki Erőmű, Munkahelyi élelmiszerbolt 1 fős; 3119/13. sz. Petőfibánya, Dózsa György u. 53. Éleim. HTC 2 fős; 3121/14. sz. Rózsaszentmárton, Lenin u. 26. Éleim. HTC 2 fős. 3109. sz. bolt, Hatvan, Bajcsy-Zs. u., bérleti szerződésre. A pályázatokat kérjük 1982. december 13-ig benyújtani a vállalat központjába — Gyöngyös, Róbert K. u. 19. A versenytárgyalást 1982. december 21-én, 9 órakor tartjuk ugyanott. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosí­tást a vállalat közgazdasági osztályán ad — Lukács Sándorné osztályvezető-helyettes, 120-as ajtó. Profilbővítésre, változtatásra mód van. Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, Gyöngyös, Róbert Károly út 19. 3201. JAPAN Utódlás — frakció­harcokkal

Next

/
Thumbnails
Contents