Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-11 / 265. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. november 11., csütörtök 2 . Normális munka folyt Lengyelországban Lengyelországban gyakorlatilag kudarcba fulladt a belső politikai ellenségnek és nyugati támogatóinak az a próbálkozása, hogy november 10-én, a „Szolidaritás” bejegyzésének második évfordulóján tömeges sztrájk- és rendbontási akciókra kerüljön sor. Így összegezte a szerdai nap fejleményeit sajtóértekezletén Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője. Mint mondotta, gyakorlatilag az egész országban normális munka folyt, a munkásság szemmel láthatóan ismét a normalizáció folyamata mellett foglalt állást. Egyes kisüzemekben néhány tucat résztvevővel voltak ugyan munkabeszüntetések, de ezeket nem lehet sztrájknak nevezni, annál kevésbé, mivel a munkahelyi vezetők rábeszélésére rövid idő után ezek az emberek is folytatták a termelést. Délután és este — mondotta Urban nem végleges adatokra hivatkozva — Varsóban, Wrodawban és a Krakkó melletti Nowa Hutában voltak utcai rendzavarási kísérletek. Öböl-tanács Az öböl menti együttműködési tanácshoz tartozó hat ország vezetői szerdán a bahraini Manamában zárt ajtók mögött folytatták csúcsértekezletüket. Szaúd- Arábla, Kuvait, Bahrain, Katar, Omán és az Egyesült Arab Emírségek szultánjai és sejkjei — a korábbi csúcs- találkozók napirendjéhez hasonlóan — ezúttal is politikai, gazdasági és katonai kapcsolataik bővítését vitatják meg. Az AP manamai jelentése szerint az államfők a délelőtti ülésen foglalkoztak az Iraki—iráni háborúval is. Sajtóforrások szerint a csúcson elhatározták, hogy békéltető küldöttséget küldenek a két országba. Balirelnben tartja konferenciáját az Arab- (Perzsa-) öböl menti országok együttműködési tanácsa (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Baszkföldön akart gyilkolni az ETA Merényletterv a pápa ellen Baszk terroristák merényletet terveztek II. János Pál pápa ellen, annak baszkföldi látogatása idején — ezt állítja szerdai számában a Diario—16 című madridi napilap. A tervezett merényletet — a lap értesülése szerint — a francia rendőrség leplezte le, amikor a múlt héten két terrorista vezetőt letartóztatott. A házkutatás során megtalálták a merénylet részletes tervét, mire a francia rendőrség értesítette a spanyol hatóságokat. A lap szerint első ízben fordul elő, hogy a két ország bűnüldöző szervei együttműködtek az ETA baszk terror- szervezet elleni harcban. Az újság szerint a katolikus egyházfőt múlt szombaton — amikor a baszkföldi Loyola városába látogatott — akarták meggyilkolni az ETA emberei. Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint, a terroristák beférkőztek a dísztribünt készítő munkások közé és időzített bombát helyeztek el az állványzatba. Más változat szerint a város bazilikájának közelében épített, ideiglenes helikopter-leszállóhelyen helyeztek el pokolgépet az ETA emberei. A lap értesülését alátámasztani látszik az a tény, hogy a pápa loyolai programját átszervezték, megváltoztatták az eredeti útvonalat, s a fogadtatási ünnepség két órát késett. Hivatalos helyről megerősítették, hogy Felipe Gonzá- lez leendő spanyol miniszter- elnök már pénteken éjjel telefonon érintkezésbe lépett Francois Mitterrand francia államfővel. A két ország belügyminisztere is állandó kapcsolatban volt egymással, a spanyol terroristaellenes különleges csoport parancsnoka pedig Baszkföldön találkozott francia kollégájával. Rakéták árnyékában Manfred Wömer, az NSZK kereszténydemokrata hadügyminisztere — Washingtonból hazatérve — a DPA hírügynökségnek adott interjújában visszautasította Egon Bahr vezető szociáldemokrata politikusnak a rakétatelepítésekkel kapcsolatos bírálatát. Bahr — mint jelentettük — azzal vádolta Wör- nert, hogy szétrombolta az NSZK eddigi álláspontját azzal a kijelentésével, amely szerint a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokat az új amerikai közép-hatótávolságú fegyverek nyugat-európai telepítése után is lehet folytatni. A nyugatnémet hadügyminiszter azt hangoztatta, hogy miután sikerült teljes összhangot teremteni a katona- politikai kérdésekben Washington és Bonn között, a szovjet—nyugatnémet viszony is könnyebbé válik. Indoklása szerint az. NSZK, mivel most szilárdan helyezkedik el a nyugati szövetségi rendszerben, nyugodtabban ajánlhat fel együttműködést a Szovjetuniónak. MADRIDI ÉRTEKEZLET Tanácskozás zárt ajtók mögött „A magyar delegáció véleménye mértéktartó, de határozott és egyértelmű volt” — ezzel a megállapítással komnentálta a spanyol televízió kedd esti politikai műsora Varga István nagykövet felszólalását. A magyar küldöttségvezető felszólalása a madridi találkozón a rádió- állomások híradásainak visz- szatérő motívuma. Az állami rádió azt a gondolatot emelte ki, hogy „a madridi találkozó mostani szakaszának pozitív, tartalmas és kiegyensúlyozott záródokumentummal történő befejezése reális és belátható időn belül elérhető cél”. A Radio Continental késő esti körpanorámájában utalt a magyar delegációnak arra a reményére, hogy „a spanyoj fővárost nem a kudarc, nem az elszalasztott lehetőség, hanem az ésszerű kompromisszumos megállapodás színhelyeként jegyzik majd fel az európai biztonsági és együttműködési folyamat történetében”. A spanyol fővárosban mind élénkebb beszédtéma a keddi plenáris ülés, és az ott elhangzott vélemények megítélése. Sajtókörökben nem keltett meglepetést a dán nagykövetnek a közös piaci országok együttes álláspontját tolmácsoló felszólalása. „Hiszen — mutatnak rá — a feszültebbé vált nemzetközi légkörből következik, hogy a nyugati államok úgynevezett módosító javaslataikkal igyekeznek hátráltatni a tanácskozás konstruktív menetét. Ugyanakkor a lengyel küldöttségvezető hozzászólását a legtöbben „logikus, tényekre épülő, érvelő” megnyilatkozásként értékelik. A svéd küldöttség szóvivő, je egy rögtönzött sajtótájékoztatón kijelentette: egyes küldöttségeknek az okoz gondot, hogy mit kezdjenek 39. számú dokumentummal. Ezzel arra utalt, hogy a semlegesek és az el nem kötelezettek tavaly decemberi indítványa —, amely a konferencia 39. hivatalos dokumentuma volt — az atlanti országok egy része számára kemény dióvá vált. Nyíltan elutasítani nem merik. Már csak azért sem, mert a benne foglalt javaslatok többségévéi korábban egyetértettek. Ezért az úgynevezett módosító taktikához nyúlnak. A dán küldött felszólalásában már jelezte, hogy 12 ilyen módosító javaslatot szándékoznak benyújtani. Vagy ahogyan a spanyol küldöttség vezetője, Pan Soraluce megfogalmazta: „előtérbe került a régi témák felélénkítése, újratárgyalásának szándéka”. A madridi Kongresszusi Palotában zárt ajtók mögött folynak a tanácskozások. Ezért rendkívül nagy értékük van a kiszivárgott híreknek. Szerdára már 250 újságíró akkreditálását jegyezték be. A biztonsági intézkedéseken nem- enyhítettek. Csak „röntgenfolyosón” keresztül lehet bejutni a palotába. A találkozón képviselt harmincöt ország küldöttségeinek vezetői szerdán nem hivatalos ülésen folytatták a munkát, és újrakezdi tevékenységét a szerkesztő bizottság is, amely a záródokumentum tervezetén munkálkodik. —( Külpolitikai kommentárunk )— Sodródás, szirtek felé? NEMCSAK AZ NSZK-BAN, hanem világszerte megkülönböztetett figyelemmel kísérik Manfred Worrier bonni hadügyminiszter washingtoni tárgyalásait. Az érdeklődés oka kézenfekvő. A Rajna-parti hatalomváltás óta Wörner az első Amerikába látogató miniszter, és ez önmagában is lehetőséget jelent a megfigyelők számára annak tanulmányozására: van-e érzékelhető változás a Schmidt-kabinet magatartásához képest. Erre a kérdésre máris egyértelmű igen a válasz, ráadásul olyan kulcskérdésben, amely az egész világ érdekeit érinti. A bonni vendég ugyanis világossá tette, hogy kormánya a korábbi kabinetnél lényegesen készségesebb lesz az 1983 végén esedékes rakétatelepítéssel kapcsolatban és a keresztény-liberális koalíció kész a korábbinál nagyobb mértékben hozzájárulni a NATO anyagi erőfeszítéseihez. Ami a rakétaügyet illeti, Helmut Schmidt is sűrűn hangoztatta, hogy helyesli a telepítést — de csak akkor, ha a jövő év őszéig Genf ben nem születik szovjet—amerikai megegyezés. A Wörner-látoga- tás fényében új és veszélyes elem a nyugatnémet alapállásban az, hogy a Rajna-partján már korántsem hangsúlyozzák a NATO-határozatnak a tárgyalásokkal kapcsolatos részét. Hogy az ezzel kapcsolatos aggodalom mennyire nem vaklárma, azt — egyebek között — jól érzékelteti az azonnali TASZSZ-reagálás („.. .az NSZK új kormánya hajlandó követni Washington utasításait...”), valamint Egon Bahrnak, az SPD elnökségi tagjának, a korábbi vezetés egyik kulcsemberének nyilatkozata. „Ha Washington ezután — mondotta Bahr — a rakétatelepítés egyértelmű nyugatnémet támogatásának tudatában kisebb megegyezési szándékkal tárgyal majd Genfben, ami sajnos, feltételezhető, akkor ezért az új bonni kabinetnek kell vállalnia a felelősséget.” EZ A DOLOG LÉNYÉGÉ. Ezért jelenthet az új bonni vonal egyfajta veszélyes sodródást, riasztó szirtek felé. Az egyik ilyen „szírt” az lehet, hogy Washington mindenképpen végrehajtja a rakéta- telepítést, azzal a nyilatkozattal, hogy hajlandó „tovább tárgyalni”. -Mondjuk hét-nyolc évig. Minb'Bécs- ben... HARMAT ENDRE —török kapcsolatok Magyar Kun Erzsébet, az MTI munkatársa írja: Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének közelgő törökországi hivatalos látogatása — amelyre Bülent Ulusu török miniszter- elnök hívta me« — újabb kiemelkedő állomásnak ígérkezik a két ország közötti kapcsolatok alakulásában. Lázár György személyében 1945 óta, első alkalommal látogat Törökországba magyar kormányfő. A két ország államközi kapcsolatai rendezettek. Politikai kapcsolataink alakulásában az utóbbi években fontos esemény volt liter Türkmen külügyminiszter, 1981 februári magyarországi látogatása. Rendszeresek a két törvényhozó testület képviselőinek találkozói, csakúgy, mint a kulturális együttműködés fejlődését ösztönző miniszteri megbeszélések. Gazdasági téren eredményes együttműködés alakult ki a két ország között. Az árucsereforgalom 1980-ban rekordszintet ért el: a partner országba irányuló exportunk 99,9 millió, importunk 62,5 millió dollár volt. Az elmúlt esztendőben azonban — résziben a török gazdaságpolitikai irányváltozás, részben a 70-es évek végén exportunk jelentős részét kitevő autóbusz- és erőmű- berendezés-szállítások befejezése következtében — visszaesés mutatkozott. Kapcsolataink folyamatosságát jelzi, hogy Törökország továbbra is rendszeres vásárlója gépipari termékeinknek; 1981-ben a harmadik legnagyobb tőkés piacunk volt. A magyar—török mező- gazdasági és élelmiszeripari kapcsolatok kialakítására is megtörténtek az első jelén tős lépések. A szakemberek meghatározták azokat a területeket, amelyekben Magyarország várhatóan hozzájárulhat majd a török mező- gazdaság fejlesztéséhez. A kulturális együttműködés egyik legeredményesebb területe kétoldalú kapcsolatainknak. Az együttműködés a hetvenes évek második felében indult meg, majd — egy-két éves megtorpanás után — az 1981 februárjában aláírt, három évre szóló kulturális és tudományos csereprogram hozott jelentős élénkülést e területen. A hazánk iránti érdeklődés egyre több lehetőséget kínál a magyar és a török ösztöndíjasok kölcsönös fogadására, a tudományos és a műszaki szakemberek tanulmányútjaira. Jelentős eredményként értékelhető, hogy az ELTE török nyelvészeti tanszékén török lektor dolgozik, s a két ország történészei együtt kutatják közös múltunk emlékeit. A Magyar Rádió és Televízió, partnerével a jövőben várhatóan kiszélesíti együttműködésének területeit. Ez évben befejeződött a kütahyai Kossuth-ház, illetve a tekirdagi Rákóczi-ház felújítása és múzeumként való berendezése. Megnyitásuk kedvező alkalmat kínált kulturális és tájékoztató tevékenységünk erősítéséhez. A két ország közötti érintkezés, népeink barátságának egyrészt jobb megismerésének szép példája Kütahya és Pécs, illetve Tekirdag és Sárospatak testvérvárosi kapcsolata. FELVESZÜNK műszaki osztályunkra textilipari képzettséggel TECHNOLÓGUST,- o tmk munkakörbe VILLANYSZERELŐT.- o Kötőrészlegünkhöz KÖTÖTTÄRUÖSSZEALLITÓT, valamint varrodánkba VARRÓNŐKET.- o JELENTKEZNI LEHET személyesen vagy levélben a háziipari szövetkezet elnökénél.- O EGER, Vörösmarty u. 27. EGRI KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNY TAKARÍTÓNŐT és HÍRADÁSTECHNIKAI BERENDEZÉSEK JAVlTASARA JOGOSlTÖ TECHNIKUSI OKLEVÉLLEL VAGY SZAKMUNKAS- BIZONYlTVANNYAL RENDELKEZŐ DOLGOZÓT KERES. Fizetés szakmai gyakorlattól függően, ötnapos munkahét Szabad szombat nincs. A pályázatot kérjük „Január 2.” jeligére az egri hirdetőbe 1982. november 30-ig eljuttatni. Törökország 780 ezer négyzetkilométer területű ország, 45 millió lakosa van. Bár fővárosa, a mintegy két és fél milliós lakosú Ankara is jelentős ipari és közlekedési csomópont az anatóliai medencében, a török gazdasági élet központja és az ország legnagyobb városa Isztambul, ahol csaknem négymillió ember él. Törökország 1923-ban lett köztársaság. A végrehajtó hatalmat jelenleg a nemzetbiztonsági tanács által kinevezett kormány gyakorolja, amelynek elnöke Bülent Ulusu. Az államfő Kenan Evren hadseregtábornok, a nemzetbiztonsági tanács vezetője. Az országra földrajzi adottságai alapján főként a sokoldalú mezőgazdasági termelés jellemző. Iparosítása a hatvanas években kezdődött, s ma már a nemzeti jövedelem egyötödét a hagyományos feldolgozó ágazatokra épülő Ipar adja. (MTI)
