Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-06 / 261. szám
10. A nagy tömegű gyümölcs, a termés betakarítása az őszi hónapokban mindig rendkívüli feladatot ad a gazdaságoknak. Ám nem kisebb gond a szakszerű tárolás sem. Kárba veszhet az egész évi fáradság, ha az értékesítésre csak később szánt gyümölcs megromlik. Mai összeállításunkban olyan kísérletekről szólunk, amelyek szüret és a tárolás munkáját igyekeznek megkönnyíteni s megőrizni a megtermelt értékeket. összeállította: HEKELI SÁNDOR Jó minőségű almát - egész évben A tiltott paradicsomi almának már a bibliai Éva is hiába próbált ellenállni — ha egyáltalán akart. Mi mindenesetre nyugodtan követhetjük példáját, és bátran fogyaszthatjuk az almát, különösen, amikor az egyáltalán nem paradicsomi éghajlatunk következtében — a zord időjárású, s egyéb gyümölcsökben szegény télen át is módunk van erre. Ma már az alma télre, de akár egy évig, esetleg még tovább is tartó megőrzése nem ördöngösség, csak megfelelő tárolás, illetve tároló kérdése. Ennek köszönhetően egész évben kerülhet az almából az asztalunkra. A külterjesen termelt, sajnos már kipusztulóban levő régi Törökbálint, Batul, Simonjjy piros almafajták régen eltarthatok voltak tavaszig, mégpedig többnyire egyszerűen földbe ásott veremben Vagy hordókban. A szintén méltatlanul feledés homályába kerülő, elvesző- félben levő húsvéti rozmaring almafajtának a neve is arra utal, hogy a fogyasztására legalkalmasabb időpontja már jól a tavaszban van. A korszerű almafajták tárolása már sokkal több nehézséggel jár, jóval körülményesebb, kockázatosabb. A közkedvelt és a mai napig az összes almatermés felét meghaladó mennyiségben termesztett Jonatán éppen az a fajta, amely a tárolás idején nagymértékben folto- sodhat. Az biztos, hogy minél vastagabb, szívósabb a tárolásra szánt alma héja, és minél erősebb felületének természetes viaszbevonata, annál nagyobb annak az esélye, hogy tartósan lehet eltartani, tárolni, mégpedig számottevő értékcsökkenés, romlási, veszteség nélkül. A zöldhéjú Grany Smith fajta is — ha megfelelően érett állapotban szedik le — ezért tárolható kiválóan. Részben emiatt is múlhatja felül ugyancsak tárolhatóságban a Jonatánt^ a szintén kedvéit Golden Deliciosus, g a vele történt keresztezésekből származó Jonagold nagyígéretű fajtaújdonság. Ugyancsak hálás — eltarthatóság szempontjából — az Idared, továbbá a Melrose, a Mat- göld, valamint a más eredetű, s az NSZK-ban már különösen felkapott Gloster, de a réginek számító Starking, s mégmkább a Staymared is. A cél érdekében sor kerülhet az alma viaszozására Vagy paraffinozására is. A viaszt gépi fúvóssal is rájuttathatják a gyümölcs felületére vékony rétegben. Hatására lényegesen meghosszabbodhat az éltarthatóság ideje. A gyümölcs mu- tatósabb is lesz, húsa megtartja az eredeti színét, és csökken a természetes romlandósága. Ezenkívül már többféle anyagot bevontak a hosszú tárolással kapcsolatos kísérletekbe, amelyek a viaszon kívül zsírok, fehérjék és cukrok is lehetnek. A legbiztatóbbak a szerves oldatokkal nyert viaszemulziók és a vízzel elegyített pektin használatával kapott eredmények. Forgalomba is került már a Protexan elnevezésű, NDK gyártmányú, tartósító hatású, szorbinsawal kiegészített paraffinemulzió. Ez a fehér, sűrűn folyó, szagtalan, íztelen készítmény jól használható a tárolásra szánt gyümölcsök érték- és épségmegóvó bevonására. Használata veszélytelen, miután nem mérgező, még élelmezésegészségügyi várakozási ideje sincs. A Protexan felhasználása előtt csapvízzel a megfelelő arányban hígítható. A vízzel hígított emulzióba lehet bemeríteni a jellemző szín elérésekor leszedett — és ezt megelőzően legalább két alkalommal felszívódó gombaölőszerrel is kezelt — gyümölcsöt, egyszerre annyit, hogy mindegyiket teljesen ellepje az oldat. Majd sorra kiemelve papírral bélelt ládába kerülhetnek. A kezelésűktől számított 6—8 nap elteltével a filmszerű vékonyságú emulziós réteg — a víztartalmát elveszítve — erősen megkötődik a felületre. Egy kilogramm emulzió 80—120 kg gyümölcs egyedenkénti vagy zsákos kezeléséhez elegendő. A bevonat hatására csökken a tárolás alatt a súlyveszteség, és az érési folyamatok is lassúbbak lesznek, ami a tárolás időtartamát növelheti. De a fő előny mégis a ráncosodás gátlása, az apadás! veszteség mérséklése. Ezenkívül a bevonat elejét veszi az átfertőződé6- nek, vagyis annak, hogy az esetleg mégiscsak romlásnak induló darabok az egészségeseket is megfertőzzék. Komiszár Lajos Az álom, hogy a gyümölcsöt is emberi kéz érintése nélkül lehessen leszedni a fáról, miképpen a kukoricát, a búzát, és a többi gabonafélét betakarítják, kezd valóra válni, igaz, ma még csak a tartósítóipar számára megfelelő gyümölcsöt adó önjárós gyűjtőemyőjű, s ritkábban fölszedőegységgel kiegészülő rázógépes gyümölcsbetakarítással. Azóta, hogy először 1940-ben a mandula, majd a mogyoró betakarításában már közreműködtek a földre hullott termékeket felszedő gépek, és a dióültetvényekben megjelentek a rázógépek, az egyéb gyümölcsök betakarítására is kiterjedő gépesítési törekvések mind jelentősebbek lettek. A rázógépek felfogószerkezettel társítva, a szilva, sőt még a meggy és a cseresznye gépesített szüretelését is lehetővé tette. Miután pedig a kajszi- és az őszibarackból külön fajtaválasztékot sikerült nemesíteni a konzervipar részére, ezeknek a gépi szüretelése ugyancsak nagyüzemi gyakorlattá válhatott. A jelenlegi viszonyok között a rázott gyümölcs zömében csak tartósítóipari felhasználásra megfelelő. A gépi gyü- mölcsszüretelésnek is „meg kell fizetni az árát”, a rázott gyümölcs minősége gyengébb. A gépszerkesztők számára egyébként nincs lehetetlen. Elvileg minden gyümölcs szedésére lehet alkalmas gépet kialakítani. A határszabó kérdés csupán a költségesség, illetve a kifizetődés. A gépek lehetséges teljesítménynövelésére pedig jő példa, hogy olyan gyümölcs- szüreteléshez alkalmasnak ígérkező folyamatos fatörzs- rázót is bemutattak, amelyHazánk lakosságának jelenlegi cukorfogyasztása évente és fejenként 35 kilogramm körül van. Néhány évvel ezelőtt még tetemes cukorbehozatalra szorultunk, mert a hazai termelés nem fedezte az igényeket. Ma már viszont mintegy 450 ezer tonnányi mennyiséggel veszünk részt a világ több mint 80 millió tonnás cukor- termelésében. A megtermett répát a mintegy száznapos kampány alatt dolgozzák fel a cukorgyárak kristálycukorrá, amely a kocka- és a porcukornak is kiindulási anyaga. Az alig több mint három hónap alatt legyártott cunek teljesítménye a jelenleginek hat-nyolcszorosa, vagyis 60 fa óránként. A gyümölcsfélék szedéséhez számos géptípust már gyártanak, mások fejlesztése folyik. Az üzemekben azonban csakis azok térnyerése várható, amelyek alkalmazásakor a velük együttjáró betakarítási veszteség és minőségromlás még elfogadható mértékű. A géppel szüretelni kívánt gyümölcstermő növénynek, sőt a teljes termesztéstech- nológiának valósággal idomulnia kell a szedőgéphez: megfelelő alannyal és fajtával, a telepítéskori térállás- választással, a termőfelület- alakító metszésével, az érésgyorsító, s a gyümölcsök leválását elősegítő vegyszerek alkalmazásával. A cél az, hogy a termesztők a gépkészítőkkel összehangoltan mintegy megtervezzék és ennek megfelelően állítsák elő az újabb, gépi szüretelésre is jónak ígérkező gyümölcsfajtákat. A kemizálás szerepe tovább nőhet azáltal, hogy vegyszerekkel sikerül majd befolyásolni a gyümölcsök számát a fákon, a gyümölcsleválás idejét, a színeződés bekövetkezését, a korai fagyokkal szembeni ellenállóságot, a kellő héjkeménységet, a légzéserősséget és az érésmenetét. Mind behatóbban vizsgálják a kutatók a helyi adottságoknak megfelelő komplex technológiákat azért is, hogy mire ezeknek a tervezett eljárásoknak az alkalmazásához a termelési feltételek kialakulnak, addigra a megfelelő géptípustól a helyes termésszedési időpontig, a gyümölcsleválasztástól a szállításon át a mérlegelésig, válogatásig minősítésig, és tárolásig megbízható módszerek, ponkormennyiséget az egész év során folyamatosan kell átadni a kereskedelemnek. Elképzelhető, hogy milyen nagy gondot jelent ennyi kristálycukornaik a tárolása. Régebben hatalmas méretű raktárhelyiségekben óriási hegyekbe halmozva raktározták a cukrot egész éven át. Ha győzték, zsákolva töltötték meg vele a raktárakat (itt jegyezzük meg, hogy a belföldi kereskedelemben uralkodó papírzsákos csomagolással a külföldi megrendelők már nem is elégszenek meg, jutazsákba vagy polietilénnel bélelt zsákba zárva kérik a cukorszállítást). tos adatok álljanak rendelkezésre. A termő gyümölcsösök telepítésekor a most kínálkozó gépi szedés követelményei természetesen még ismeretlenek voltak: ez akadályozza a korszerűbb technológia megvalósulását, a műszaki fejlesztésit. Az elhúzódó és a fakoronán belüli nagyon egyenlőtlen érésük, valamint törékenységük miatt- a belföldi értékesítéshez és exportra vagy friss fogyasztásra alkalmas termés előállításához még feltétlen szedést igényelnek. Esetünkben olyan korszerűsítés kívánatos, amely lehetővé teszi legalább a szállítás- és rakodási munka teljes mértékű gépesítését. Egyébként az étkezéshez, friss fogyasztásra szánt gyümölcsök gépi szedésének a megoldására sor kerülhet. Ez legelőször azoknál a gyümölcsféléknél várható, amelyek tartósítóipari betakarítása már megoldódott, például az alma, a körte, valamint az őszibarack és a szamóca esetében. Persze, a minőség rovására majd engedményeket kell tenni, például úgy, hogy kevésbé éretten, vagyis utóérlelést kívánó érettségi állapotban kell őket leszedni, és várhatóan sok lesz a sérült közöttük. Azután pedig még hűtés, gyors szállítás, ütemes feldolgozás, illetve értékesítés vagy tárolás, valamint utóérlelés is szükségessé válhat. Agép tehát, ha mindezeknek az árán is előbb vagy utóbb, de végül a gyümölcsszedésből akár teljesen .kiszoríthatja az ember fárasztó igénybevételével járó és nem eléggé gyors kétkezi munkavégzését. Napjainkban jókora betonsilók „gyomrában” — a korábbinál jóval higiénikusabb körülmények között — várja meg a. kristálycukor a zsákolást és elszállítást, vagy a további feldolgozást (ez utóbbi alatt a kockákká való préselést és a porcukorrá való finom őrlést értjük, de továbbfeldolgozásnak számít az esetleges nyerscukor apró szemű, finomított kristály- cukorrá való „átalakítása” is). Az „égbe nyúló” cukorsilók ma már együtt épülnek a cukorgyárakkal, tudván, hogy létük ugyanolyan fontos, mint a technológiai berendezéseké. Konténerek egymáson A nagy szállítótartályokkal — konténerekkel — lebonyolított áruforgalomban az elmúlt évtized során világviszonylatban gyors, mondhatni forradalmi fejlődést tapasztalhattunk, ami — ismerve az előnyöket — nem is csodálható; Az előnyök egyike az, hogy a bordázott acéllemezből készülő, az élek mentén szilárd vázzal bíró óriási ládákat akárfelül, akár alul való megfogással nyugodtan egymás tetejére lehet rakni. A váz csomópontjain található vasaitoknál fogva lehet megemelni, hajók tárolórekeszeibe csúsztatni, vasúti vagy közúti járművek felületén rögzíteni a konténereket. Az oldalfalakat és a födémeket a súlycsökkentés érdekében készítik alumíniumból vagy műanyag borítású rétegelt lemezből is, a váz azonban mindig acélból van. A konténerek fenéklemezét úgy méretezik, hogy — a ki- és berakodáskor — villás emelőtargoncák közlekedhessenek rajta. A két homlokfalát a 270 fokig nyíló ajtók teljesen szabaddá tudják tenni. Vannak felül nyitott vagy nyitható konténerek, előbbi esetben lefűzhető ponyvázással, utóbbiban pedig hosszirányban csuklókkal felosztott és torziós rugókkal oldalirányba összecsukható fedéllel. A konténer minden eddiginél tökéletesebb csomagolóeszköz. Teljesen csapadékbiztos, és megbízható védelmet nyújt az időjárás egyéb hatásaival szemben is. Szilárd falai, biztonsági zárja a benne lévő árut jól oltalmazza sérüléssel, lopással szemben. Egyre nagyobb számban készítenek különleges konténereket is.- A hűtőkonténerben mínusz 25 C-fokra hűtve is szállítható az áru. Az úszóképes konténereket a teher- hajók fedélzetükön és vontatmányként vihetik magukkal. Az összecsukható konténereknek kevesebb gondot jelent az üresen való visszaszállításuk.. Képünkön: hazai gyártmányú konténereket láthatunk, belőlük akár öt-hat darab Is biztonsággal egymásra rakható. A konténergyártás profilgazdája, a Magyar Hajó- és Darugyár évente több mint három és fél ezer nagy szállítótartályt gyárt, s termékeinek mintegy 90 százalékát exportálja. (KS) K. L. A cukor tárolása f, # ■ ■ v SZÍNES TV-T AKAR VÁSÁROLNI? Jöjjön hozzánk, 1982. novemberi-tői 3 napos próbahasználatra elviheti, HA MEGTETSZIK — MEGVEHETI! Eger város területén díjtalanul házhoz szállítjuk és a GELKA szakembereivel beüzemeltetjük. Bővebb Jelvilágositádt áruházunk műszaki osztályán. A gyümölcsszüret jövője Ma még együtt van a tegnap és a holnap technológiája a gyümölcsszüreten (KSj
