Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-06 / 261. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. november 6., szombat „Népeink barátsága kiállta az idők próbáját...” Tóth Mihály ünnepi beszéde Tisztelt ünneplő közönség! Világtörténelmi jelentőségű eseményt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulóját ünnepeljük a mai napon. Köszöntjük a forradalmat, amely megrázta a világot és amely az emberiség előtt új távlatokat nyitott a jólét, a szabadság, a társadalmi egyenlőség, a kultúra soha nem látott magaslatai felé — kezdte beszédét a szónok, majd így folytatta: — Hatalmas utat járt meg a Szovjetunió az elmúlt hat évtizedben a gazdaság kiépítése, a termelőerők fejlesztése, a társadalmi viszonyok átalakítása terén. A győzelmek kovácsolója a kommunista párt volt, és ma is az. Az új típusú párt tette tudatos forradalmi erővé, szervezte és vezette a munkásparaszt tömegeket a szocialista építőmunkában és a haza védelmében. Tóth Mihály a továbbiakban kiemelte: a magyar népet kezdettől fogva szoros szálak fűzik a világ első munkás-paraszt államához. Ezt bizonyítja annak a több mint százezer magyar internacionalistának, köztük Heves megyeieknek hősi példája, akik a szovjet hatalom védelmére fogtak fegyvert. A magyar nép sohasem felejti el, hogy a Nagy Október szülöttei, a vörös csillagos katonák hozták el számára 1945 tavaszán a szabadságot, és ezzel történelmünk gyökeresen új fejezetét nyitották meg. A tervgazdálkodás segítségével szocialista ipart és mezőgazdaságot teremtettünk, emelkedett népünk általános és szakmai műveltsége, megváltozott gondolkodásmódja. — Ami a mát illeti: a párttagok, pártszervezetek most tekintik át, hogy a XII. kongresszus óta eltelt „félidőben” hol tartanak a világosan, egyértelműen megfogalmazott feladatok végrehajtásában. A gazdasági tevékenységet az eddigiekhez hasonlóan a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljesebb növelésére kell összpontosítani: el kell érnünk, hogy a nemzeti jövedelem emelkedése továbbra is teljes egészében a munka termelékenységéből származzon. Folytatnunk kell a termelés és a termelési szerkezet korszerűsítését, arra kell törekednünk, hogy dinamikusan fejlődjön a nemzetközileg is versenyképes, gazdaságos termelés. Gyorsuljon a műszaki és tudományos eredmények hasznosítása, javuljon a termékek minősége. A díszünnépség szónoka ezt követően Gyöngyös dolgozóinak, lakóinak eredményeivel foglalkozott. Egyebek között hangsúlyozta: a város az utóbbi években dinamikusan fejlődött. Jól szolgálta ezt a lakásépítési program is, amit a Mérges úti, Kálvária-parti, Mátrai úti és a Vörös Hadsereg úti lakótelep felépítése bizonyít. A város vezetése, a gazdálkodó egységek kollektívái nagy erőfeszítéseket tettek, hogy minden kisgyermek bölcsődei, illetve óvodai ellátásban részesülhet, s fejlődött a lakosság kommu'- nális és szociális ellátása. Alig két hónapja vette birtokába csaknem ezer tanuló a Kálvária-parti 24 tantermes új iskolát, amelynek bővülő szárnya a jelenlegi ipari szakmunkásképzést szolgálja majd 18 tanteremmel, 90 fős tanműhellyel és 200 fős kollégiummal. — A város további fejlődésének, fejlesztésének alapja és meghatározója — emelte ki az előadó — a gazdaság eredményessége. Jelenleg a városban 74 gazdasági egység működik, az iparnak a gazdasági életben meghatározó szerepe van: itt dolgozik a foglalkoztatottak 38 százaléka, 8600 ember. A legjelentősebb a gépipari ágazat, amely 4600 főt foglalkoztat. Az élelmiszeriparban több mint kétezren dolgoznak, a fennmaradó létszám pedig a többi iparág között oszlik meg. A mezőgazdasági üzemek termelése is fokozatosan növekvő tendenciát mutat. A szövetkezetek eredményesen gazdálkodnak, termékeik a bel- és külföldi piacokon egyaránt jól értékesíthetők. A város gazdasági egységei vállalásaiknak időarányosan eleget tettek, a harmadik negyedév végéig 79 százalékos teljesítést értek el: ezen belül a tőkés export 93 százalékos volt. Emellett az üzemek, gyárak, szövetkezetek 136 millió forint megtakarítást vállaltak: ebben jelentős az importanyag és az energia „kiváltása”. Úgy érezzük, hogy a 650 éves városalapítási jubileum alkalmából tett felajánlások megvalósításával tovább gyarapodik, változik Gyöngyös anyagi bázisa és szellemi arculata. A város tervei szépek: a szociális ellátást javító munkák közül is kiemelkedik a Bugát Pál Kórház rekonstrukciójának megkezdése, a Pacsirta lakótelep beépítése, a vízellátás, á kereskedelmi szolgáltatás további javítása. Mindezek olyan feltétel- rendszert teremtenek, amely biztosítéka lehet eredményeink megőrzésének, a városban élő emberek létbiztonságának, életszínvonaluk szinten tartásának. Kedves elvtársak! Továbbfejlődésünk kiapadhatatlan nagy erőforrása szocialista közösség országainak szoros együttműködése, légióként a Szovjetunióval kialakított sokoldalú kapcsolatunk. Ezt rögzíti a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 60. évfordulójáról szóló határozata, amely megállapítja, hogy a népek közötti kölcsönös megértés alapja: az igazi egyenjogúság, a viszonzott segítség és a barátság. A győztes októberi forradalom első külpolitikai tette volt, hogy a béke olajágát kínálta fel az imperialista háborútól vérző emberiségnek. Azóta jelképpé emelkedett a békedekrétum, amelynek szelleme hat évtizede hatja át a Szovjetunió következetes békeharcát. — Népünk úgy vigyáz a Nagy Október harcaiban született magyar—szovjet barátságra, mint a szeme fényére. Népeink barátsága, köztük testvéri kapcsolatunk a Csuvas Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággal kiállta az idők próbáját. Ez a barátság, az együttműködés a záloga fejlődésünknek, békés építő munkánknak és alapköve lesz a jövőben is. Az évforduló alkalmából forró üdvözletünket küldjük szövetségesünknek és barátunknak, a szovjet népnek és kommunista pártjának — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Tóth Mihály. A Nagy Október helytörténeti jelentősége Dokumentumok a múltról i. A Nagy Október helyi hatása megyénk történetének fontos fejezetét alkotja, feltárása helytörténészeink megtisztelő kötelessége. írásom célja annak bemutatása, hogy a nagy forradalom emlékének milyen forrásai vannak és a helytörténetírás eddig milyen eredményeket ért el. Végül azokat a feladatokat fogalmazom meg, amelyek szerintem történészeinkre, publicistáinkra, propagandistáinkra várnak a kutatásban, feldolgozásban és népszerűsítésében. Az Októberi Forradalom után megélénkülő megyei munkásmozgalomról a korabeli burzsoá, klerikális és polgári sajtóban lehet olvasni, (Egri Újság, Heves Vármegyei Hírlap, Egri Katolikus Tudósító, Mátravidék, Hatvan és Vidéke), amelyek politikai irányvonaluknak megfelelően közölték, illetve magyarázták az Oroszországból érkező eseményeket, híreket, a helyi mozgalom élénkülését jelző sztrájkokat, akciókat, a, párt-' és a szakszervezetszervező munkát. A témára vonatkozó eddig ismertté vált levéltári dokumentumok gyérek. Mindösz- sze az Egri Dohánygyár anyagában található a forradalom hatását bizonyító néhány jelentés és levél. Ennél ' gazdagabb az MSZMP Párttörténeti Intézet Archí- vümában lévő TAGYOB- anyag (Tanácsköztársasági Adatokat Gyűjtő Országos Bizottság), amelyben számos megyei községből található jelentés. Ezekben forrásértékű adatok találhatók a Szovjet-Oroszországból hazatérő volt hadifoglyok forradalmasító szerepéről. A dokumentumok egy részét már publikálták. Az 1969-ben megjelent: A polgári demokratikus forradalom és Tanácsköztársaság Heves megyében című gyűjtemény első fejezetében 16, e témára vonatkozó anyag található. A forradalom megyei tükröződése feldolgozásának elkezdése Kolacskovszky Lajos nevéhez fűződik. A neves történész Az „őszirózsás” forradalom és a Kommün Heves megyében című 1953-ban írott munkájában említett néhány olyan egri származású forradalmárt, akik internacionalistaként harcoltak Szovjet-Oroszországban. Például Németi Lajos. Kolacskovszky munkáját folytatta Nagy József, ö először 1955- ben. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom és Tanácsköztársaság Heves megyében című kismonográfiájában adott, ekkor még nagyon rövid áttekintést 1917 megyei vonatkozásairól. 1959- ben a Heves megye a Tanácsköztársaság idején című könyvben publikált tanulmányában már önálló fejezetet szánt az Októberi Forradalom megyei hatása méltatásának. Az anyag erénye, hogy a helyi forrásokon kívül a Párttörténeti Intézet TAGYOB-anyagából is merített. Ugyancsak 1959-ben az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyvében közölt: Az 1918- as őszi parasztmozgalmak Heves megyében című tanulmányában jelentős forrásbázis alapján mutatta ki, hogy a Szovjet-Oroszországból hazatért hadifoglyok a megye több községében kezdeményezői voltak az 1918-as őszi helyi parasztmozgalmaknak. ★ Megyénkben a nagy forradalom hatása míg az elsőként említett vonatkozásban kevésbé adatolható, addig a forradalmat követő polgárháborúban részt vevő Heves megyei származású in- temaciaonalista harcosokra vonatkozóan viszonylag bő anyag található. Jelenlegi ismereteink szerint — Csif- fáry Gergely alapkutatásaira támaszkodva — megállapítható, hogy a Vörös Hadseregbe, illetve a Vörösgárdába belépett megyei illetőségű személyek közül 110 internacionalista nevét ismerjük. Szinte alig van a polgárháborúnak és az intervenciósok elleni harcnak olyan jelentősebb eseménye, ahol hevesiek ne vettek volna részt. Internacionalistáink közül Dukesz Artúr, Kiss Lajos, Németi Lajos és Po- gonyi Antal neve országosan, illetve nemzetközileg is ismert. 1957-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmul szolgált a magyar internacionalisták harcainak, a szovjet és a magyar dolgozók mindeddig méltatlanul mellőzött közös forradalmi hagyományainak bemutatására. 1956 előtt a személyi kultusz körülményei megyénkben sem kedveztek az internacionalista harcosok tevékenysége feltárásának és bemutatásának. Ezekben az években megyénkben mindössze egy cikk foglalkozott ezzel a témával. Az SZKP 20. kongresszusa után, a Népújság 1956. március 21-i számában a Forradalom katonája címmel cikk jelent meg Kiss Lajosról. Az 1957-től napjainkig terjedő időszakban, főleg az évfordulókhoz kapcsolódóan, helytörténészeink, publicistáink sok esetben foglalkoztak internacionalista harcosainkkal. Sőt a megyei származású országos, illetve nemzetközi jelentőségű személyekkel a hazai szak- és napi sajtó, valamint a könyvkiadás is. ★ Az anyagok többsége visz- szaemlékezés. Ezek gyűjtését országos szinten a Hadtörténeti Intézet kezdte el. Helyi kezdeményezés volt Friedrich Sándorné gyűjtőmunkája, aki 1959-ben már 54 megyei illetőségű harcos kilétét tárta fel. Az 1960-as évek végén az Októberi Forradalom 50. évfordulója már majdnem a huszonnegyedik órában irányította a figyelmet a még élő harcosok visszaemlékezéseinek összegyűjtésére. Ekkor az egri múzeumban Dancza János, a gyöngyösi múzeumban Molnár József és Hatvanban Németi Gábor kezdte el a gyűjtést. A legeredményesebb Dancza János munkája volt. Az ő gyűjtéséből különösen értékes Németi Lajos és Pogo- nyi Antal visszaemlékezése. Az egri múzeumba került halála után Kiss Lajos terjedelmes visszaemlékezése is. A visszaemlékezések kis része már nyomtatásban is megjelent. Ezek közül az első, Kiss Lajosé volt, amely még 1957-ben napvilágot látott. Ezt követően 1958-ban a Nagy Idők tanúi emlékeznek című kötetben adták közre Németi Lajos Küldetésben Leninnél című írását. Szecskó Károly 3. Eíteli az első év Új otthonban, új technikával „Belakták” új üzemépületüket Gyöngyös déli ipartelepén a Mátra Ruhaipari Szövetkezet dolgozói. A tizenegy milliós költséggel készült épület nagytermében ötven asszony dolgozik, szalagrendszerben A gépek előbb jöttek, mint ahogy az épület kész lett — újságolja Tornai András, aki feleségével és Mészáros Imrémével korszerű, termelékeny gépeken dolgozik a szabászatban Fiatalok a szalagon. A 214. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézettel közösen ötven tanuló szerez szakmai képesítést a szövetkezetben Egy-egy modell 2—3000 darabos szériát „ér meg” a tőkés piacon. A gyakori termékváltás nagy figyelmet követel a vasalónőktől, Bakos Jánosnétól, Csontos Mihálynétól és Eperjesi Istvánnéitól (Fotó: Kőhidi Imre)
