Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-27 / 279. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1982. november 27., szombat Ojabb és újabb eredményeket szül az energiata­karékosságban a kényszer: a költségek gyors emelkedése s az energiahordozók mind szűkösebb előfordulása. A takarékos, nagy találékonyságra valló technikai újdonságokból válogattunk most néhányat a gazdaság legkülönbözőbb területeiről. Összeállította: Hekeli Sándor A belső szigetelés felszerelése <KS) Türkménia érdekes vidéke a Kara-Kum sivatag, a szűz homoktenger. Nemcsak a Szovjetunió, de a világ egyik legnagyobb kiterjedésű (350 000 km2) sivataga. Hossza nyugatról keletre 800 kilométer. A türkmének itt ősidők óta az életadó vízről ábrán­doznak. Erről szólnak nép­meséik, balladáik. A Kara- Kum sivatag számára életet adó csatorna létesítésének terve már a múlt század fo. Ij/amán felmerült, de csak 1954-ben vágták be a bull­dózerek lapátjaikat a homo. kos terepbe. Napjainkban már 860 kilométer hosszú csatorna szeli át a sivatagot, és másodpercenként 380 m:t vizet juttat a földekre. Év­ről évre növelik az öntözött területeket, és így például a gyapottermesztés volume­nét is növelni lehet ezen az egykor terméketlen vidéken. A csatorna övezetében uta­kat is építettek, és a teher­autók vették át a tevék sze­repét. Türkmén kolhozok­ban azonban tejéért, gyapjá- ért és húsáért tenyésztik to­vábbra is a tevét. Egészen átalakult a csatorna-menti világ. A türkmén fővárosban halászszövetkezetek alakul­tak, sőt szabad idejükben pecáznak már az itt élő em­berek. Néhány év óta gázvezeték továbbítja az energiát a te­rületre. Képünk az átívelő nagy gázvezeték építését áb­rázolja. A szovjet technika felkészült arra, hogy siva­tagi homokon, fagyott tund­rán vagy bármilyen terepen el tudja végezni a vezeték­fektetést és a közbeiktatott kompresszorállomások léte­sítését Elektromos csatlakozás — Nap­elemek Az Egyesült Államokban széles körű kutatómunka fo­lyik egyrészt olcsóbb, más­részt nagyobb hatásfokú napelemek előállítására. Az Union Carbide Társaságnak most sikerült olyan napele­met kifejlesztenie, amely az eddigieknél csekélyebb tisz­taságú szilíciumból készül, a hatásfoka mégis 8 százalé­kos, ami megfelel a lénye­gesen jobb minőségű szilí­ciumot igénylő polikristá- lyos elemek hatásfokának. A Varian nevű vállalat viszont két különböző félve­zető cellából álló napgene­rátort készített. Ez árammá alakítja a Napnak az olyan sugarait is, amelyek a szok­ványos napcellákat csupán felmelegítették. Ugyanis a generátornak tükörből és szűrőből álló rendszere a Napnak a hosszúhullámú sugarait egy szilícium nap­elemre vetíti, s így ezeket is hasznosítja, míg a rövid- hullámú sugarakat átereszti az alumínium-gallium-arzé- nidbői álló cellára. A két cella révén a generátor ha­tásfoka 28,5 százalékos. Évekkel ezelőtt még egyet­len építtetőnek sem okoztak gondot a tüzelőanyag-szám­lák. Arra törekedtek, hogy a ház minél nagyobb, minél világosabb legyen. Az ener­giatakarékosság ismeretlen fogalom volt, ezért például a lapos tetőket nem igen lát­ták el hőszigeteléssel. Ugyan­így a szimpla üvegezésű ab­lakoknak csak sok fényt kel­lett beengedniük. Az, hogy ily módon sok meleget is kiengedtek a házból, néhány évvel ezelőtt még senkit sem érdekelt. A gyökeresen megváltozott viszonyok, a drága energia­árak miatt, aki a házát régi, elavult hővédelemmel vagy anélkül építette, most gon­dolkozhat a korszerűsítésen. Trtemesek ugyan ennek költ­ségei, de a kiadások mégis hamar megtérülnek. A hőszigetelés történhet a faiak külső vagy belső felü­letén. Az előbbi esetekben a homlokzatfelületre1 7—10 centiméter vastag kemény- hab-lemezeket ragasztanak, vagy kb. 5 centiméter vas­tagságban hőszigetelő vako­latot raknak, illetve ásvány- gyapot-keményhab lemezeket ragasztanak. Előnye a megol­dásoknak, hogy a lakás hasz­nos területe nem csökken, hátránya viszont, hogy meg­lehetősen drága, és ha a ház az építési határon van (ami na­gyon gyakori), azt a külső szigetelés miatt túllépik. A belső szigetelés céljára Is különböző anyagokat gyár­tanak. Svédországban újab­Rigai tudósok egy kísér­letsorozat alapján arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy bizonyos nyersanyagfajták sikerrel kimutathatók radar, hullámok segítségével. Az új módszerrel felkutathatók töb­bek között a tőzegtelepek, a sivatagi területeken a fel­szín alatti vizek szintje, s ban legszívesebben ke­mény poliuretán hab­anyagból gyártott lemezeket erősítenek az épületek külső falainak belső felületére. A lemezek háromrétegűek, a rétegek kötődnek egymáshoz. Egy védő papírréteg és a bel­ső felületet adó 11 millimé­ter vastag, festést és tapétá­zást álló gipszkartonlemez között vannak a tulajdon­képpeni szigetelő rétegbe ágyazva a felerősítéshez szükséges lécek, amelyek egyúttal a lemezek merevsé­gét is biztosítják. Az 50 mil­liméter vastag lemez kb. 40 százalékkal javítja az épüle­tek hőszigetelését. A mód­szer előnye, hogy a szerelés helyiségenként történhet, és nem függ az időjárástól. Je­lentősen megkönnyíti a he­lyiségek gyors fűtését, to­vábbá nagyobb ráfordítás nélkül, saját kezűleg is el­végezhető. Nem közömbös az sem, hogy maga a szigetelő- anyag védve van az időjárás viszontagságaitól. Hátránya viszont, hogy csökkenti a lakó. és hasznos felületeket. A külső falak télen erősen lehűlnek, fokozott hőveszte­ségek lépnek fel a födémek, padlók és közbenső falak csatlakozásainál. A kiegészí­tő belső szigetelés felszerelé­se a fűtőtest-bemélyedések­nél nehézkes, ezért gyakran elmarad. Mivel a szigetelt fa­lak nem tárolnak meleget, a helyiségek télen gyorsan ki­hűlnek, nyáron viszont a for­dított hatás miatt erősen fel- melegednek. alkalmas az eljárás a fagyott talaj szerkezetének a kutatá. sára is. Az újonnan kifej­lesztett műszeres berendezé­seket — amelyek repülőgép­re, helikopterre és terepjáró­ra is szerelhetők — a lett tudósok a Szovjetunió külön, böző éghajlati és dombor­zati viszonyai között is si­kerrel kipróbálták. Háztartásokban és számi-. tóközpontokban egyaránt dugós érintkezőket használ­nak, amelyeknél az áram­vezető alkatrészeket egy­máshoz szorítják. Ez a módszer azonban víz alatt vagy robbanásveszélyes at­moszférában nem használ­ható. Ilyen esetekben költ­séges berendezésekkel kell megakadályozni a víz be­Üj fogalom jelent meg né­hány évvel ezelőtt az újsá­gok hasábjain, az energiata­karékosság, s szinte nincs hét, hogy azóta ne találkoz­nánk vele. A közgazdászok, gazdasági tervezők állandóan intenek — nagyüzemet és magánfogyasztót egyaránt — az energiával való takaré­kosságra. Valóban, az energiataka­rékosság ma már nemcsak kívánatos, hanem elengedhe­tetlen követelmény. Ez az egész világra érvényes és nem kivételek a KGST-or- szágok sem. Nem minden KGST-ország tudja ugyanis saját forrásokból kielégíteni növekvő energiaigényeit. Csehszlovákiában és az NDK-ban például a barna­szén- és lignitkészletek a ki­termelés jelenlegi üteme mellett 50—70 évre elegen­dőek. Elméletileg persze le­hetséges a kiaknázás folya­víz alatt szivárgását, illetve szikra keletkezését. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal szakemberei olyan csatlakozót fejlesztettek ki, amelyekben egyáltalán nincs elektromos érintkezés. Az eddigi dugót és hüvelyt egy speciálisan kettévágott transzformátor két fele he­lyettesíti. A bekapcsolni kí­matos növelése ezekben az országokban, de ez a készle­tek gyorsabb kimerüléséhez vezetne. A saját energiabázis bőví­tése a legtöbb országban a fajlagos beruházási költsé­gek növekedésével jár. A KGST-orezágok a szocialista gazdasági integráció revén a közös kitermelői beruházá­sokkal, a kölcsönös energia- szállításokkal megoldhatják az energiaforrások szűkössé­géből eredő nehézségeket, s ebben a vezető szerep a Szovjetunióé, de természete­sen a kitermelési és szállítá­si költségek ott is folyama­tosan emelkednek. A beruházási tartalékok hiánya előnyt ad az energia­takarékosság terén azoknak az intézkedéseknek, amelyek nem igényelnek komoly ki­adásokat, így elsősorban a szervezési jellegű intézkedé­sek kerülhetnek előtérbe. Az NDK-ban például az utóbbi vánt áram K-alakú vasmag köré tekercselt vezetékben folyik. Bekapcsoláskor a vasmagot egy másik, hason­ló vasmaghoz szorítják, amelynek tekercsében indu- káció folytán — a vesztesé­gektől és az esetleges torzí­tásoktól eltekintve — az eredetinek megfelelő áram keletkezik. években teljesítik az energia­megtakarítási előirányzato­kat, éves átlagban a fajlagos energiafogyasztás 3—4 szá­zalékkal csökken. Igaz, a ta­karékossági intézkedéseket megsértő vállalatoknál a túlfogyasztást tízszeres bír­sággal sújtják. Ilyen szem­pontból nagy jelentőségük van az árképzés terén foga­natosított intézkedéseknek. Fontos irány az energiata­karékossági törekvésekben a lakossági takarékoskodás, hi­szen lényeges, hogy a társa­dalom minden egyes tagja felismerje az ésszerű ener­giafogyasztás szükségességét, ami többek között a fogyasz­tói szokások megváltoztatá­sát is jelenti. Ez összefügg az energiaforrások szerkezeti megváltoztatásával: a leg­drágább és legszűkösebb kő­olaj kiváltása az olcsóbb széntüzeléssel vagy elektro­mos energiával. Hajózás - vitorlával A franciaországi Lorient- ben három vitorlás tonhal­fogó halászhajó épül; sőt ezek közül az első a tavasz- szal már ki is futott a ten­gerre. A kétá'-bocos tonhal­fogó árbócainak magassága egyenként 15 méter; az ár- bócokon 202 négyzetméter vitorlázat feszül ki a szél­ben. A hajótest hossza 19,3 méter, szélessége 6 méter. A 95 tonnás hajót dízelmotor is. hajtja, a szélcsendes idősza­kokra is gondolva. Japánban vízrebocsátották a Skin Aitoku Maru nevű olajszállító hajót. Ennek meghajtásában fontos szere­pet játszik a két. egyenként 200 négyzetméternyi vitor­lázat, a dízelmotor mellett. Angliában vitorlás kereske­delmi hajót építenek, de ha­sonló amerikai és svéd ter­vekről is olvashatunk a szak­sajtóban. Az egyik angol hajóépíté­si kutatóintézet jelentése — egy nemzetközi tudományos tanácskozásra hivatkozva — arról tájékoztat, hogy 2000-ig egyre több vitorláshajó jele­nik meg a tengeren. Termé­szetesen nemcsak sporthajók­ról van szó, hanem halász-, kereskedelmi és tankhajókról stb. is. Kétségtelen, hogy ez a fokozatosan gyorsuló fo­lyamat összefügg az energia­árak emelkedésével is. De nem ez az egyedüli oka a vi­torláshajók terjedésének. A tengervíz tisztasága érdeké­ben, a környezetért aggódó ember ösztönzésére is vissza­térnek az ősi energiaforrás, a szél kiaknázására. A sportvitorlázás szintén reneszánszát éli. Egymás után születnek a különböző sport- hajó-kategóriák, és a tava- kon-tengereken egyre több széllovas lovagolja meg windsurfjét Nyersanyagkutatás — radarral Takarékosan az energiával PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A „GYÖNGYSZÖV” ÁFÉSZ a 38/1980. (IX. 30.) MT íz. rendelet alapján 1983. ja­nuár 2-től 1987. december 31-ig terjedő Időre SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE átadja az alábbi fizieteket: 106. sz. Élelmiszerbolt Gyöngyös, Honvéd u. 13. sz. 131. sz. Élelmiszerbolt Atkár, Fő út 22. sz. 132. sz. Élelmiszerbolt Atkár, Hunyadi u. 41. sz. 133. sz. Élelmiszerbolt Atkár, Lenin u. 1. sz. 143. sz. Élelmiszerbolt Vámosgyörk, Kossuth L. u. 15. sz. 144. sz. Élelmiszerbolt Vámosgyörk, Vörös Hadsereg u. 74. sz. 153. sz. Élelmiszerbolt Adács, Kossuth L. u. 40. sz. 163. sz. Élelmiszerbolt Visznek, Szabadság út 172. sz. Élelmiszerbolt ' Gyöngyöshalász, Kossuth L. u. 1. sz 182. sz. Élelmiszerbolt Nagyréde, Szabadság u. 46. sz. 191. sz. Élelmiszerbolt Gyöngyössolymos, Szabadság u. 79. sz. 213. sz. Élelmiszerbolt Gyöngyöspata, Fő út 85. sz. 217. sz. Élelmiszerbolt Szűcsi, Petőfi u. 35. sz. 110. sz. Borszaküzlet Gyöngyös, Rózsa u. 1. sz. 146. sz. Zöldség-gyümölcsbolt Vámosgyörk, József A. u. 23. sz. 304. sz. „KIOSZ” büfé Gyöngyös, Zalka Máté tér 308. sz. „Síház” büfé Kékestető 318. sz. „Mátyás” presszó Gyöngyöspata, Szűcsi út 12. sz. 319. sz. Italbolt Szűcsi, Petőfi u. 45. sz. 320. sz. Vendéglő Szűcsi, Petőfi u. 2. sz. 354. sz. Presszó Adács, Szabadság tér 8. sz. A pályázatokat 1982. december 15-ig kérjük benyújtani az ÁFÉSZ kereskedelmi főosztá­lyára (Gyöngyös, Fő tér 7. sz.). A versenytár­gyalás 1982. december 28-án, 9.00 órakor lesz, az ÁFÉSZ központjában. Tájékoztató adato­kat és bővebb felvilágosítást a szövetkezet hálózatirányítási osztálya ad. Gázvezeték ^ R sivatagban

Next

/
Thumbnails
Contents