Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-27 / 279. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1982. november 27., szombat Ojabb és újabb eredményeket szül az energiatakarékosságban a kényszer: a költségek gyors emelkedése s az energiahordozók mind szűkösebb előfordulása. A takarékos, nagy találékonyságra valló technikai újdonságokból válogattunk most néhányat a gazdaság legkülönbözőbb területeiről. Összeállította: Hekeli Sándor A belső szigetelés felszerelése <KS) Türkménia érdekes vidéke a Kara-Kum sivatag, a szűz homoktenger. Nemcsak a Szovjetunió, de a világ egyik legnagyobb kiterjedésű (350 000 km2) sivataga. Hossza nyugatról keletre 800 kilométer. A türkmének itt ősidők óta az életadó vízről ábrándoznak. Erről szólnak népmeséik, balladáik. A Kara- Kum sivatag számára életet adó csatorna létesítésének terve már a múlt század fo. Ij/amán felmerült, de csak 1954-ben vágták be a bulldózerek lapátjaikat a homo. kos terepbe. Napjainkban már 860 kilométer hosszú csatorna szeli át a sivatagot, és másodpercenként 380 m:t vizet juttat a földekre. Évről évre növelik az öntözött területeket, és így például a gyapottermesztés volumenét is növelni lehet ezen az egykor terméketlen vidéken. A csatorna övezetében utakat is építettek, és a teherautók vették át a tevék szerepét. Türkmén kolhozokban azonban tejéért, gyapjá- ért és húsáért tenyésztik továbbra is a tevét. Egészen átalakult a csatorna-menti világ. A türkmén fővárosban halászszövetkezetek alakultak, sőt szabad idejükben pecáznak már az itt élő emberek. Néhány év óta gázvezeték továbbítja az energiát a területre. Képünk az átívelő nagy gázvezeték építését ábrázolja. A szovjet technika felkészült arra, hogy sivatagi homokon, fagyott tundrán vagy bármilyen terepen el tudja végezni a vezetékfektetést és a közbeiktatott kompresszorállomások létesítését Elektromos csatlakozás — Napelemek Az Egyesült Államokban széles körű kutatómunka folyik egyrészt olcsóbb, másrészt nagyobb hatásfokú napelemek előállítására. Az Union Carbide Társaságnak most sikerült olyan napelemet kifejlesztenie, amely az eddigieknél csekélyebb tisztaságú szilíciumból készül, a hatásfoka mégis 8 százalékos, ami megfelel a lényegesen jobb minőségű szilíciumot igénylő polikristá- lyos elemek hatásfokának. A Varian nevű vállalat viszont két különböző félvezető cellából álló napgenerátort készített. Ez árammá alakítja a Napnak az olyan sugarait is, amelyek a szokványos napcellákat csupán felmelegítették. Ugyanis a generátornak tükörből és szűrőből álló rendszere a Napnak a hosszúhullámú sugarait egy szilícium napelemre vetíti, s így ezeket is hasznosítja, míg a rövid- hullámú sugarakat átereszti az alumínium-gallium-arzé- nidbői álló cellára. A két cella révén a generátor hatásfoka 28,5 százalékos. Évekkel ezelőtt még egyetlen építtetőnek sem okoztak gondot a tüzelőanyag-számlák. Arra törekedtek, hogy a ház minél nagyobb, minél világosabb legyen. Az energiatakarékosság ismeretlen fogalom volt, ezért például a lapos tetőket nem igen látták el hőszigeteléssel. Ugyanígy a szimpla üvegezésű ablakoknak csak sok fényt kellett beengedniük. Az, hogy ily módon sok meleget is kiengedtek a házból, néhány évvel ezelőtt még senkit sem érdekelt. A gyökeresen megváltozott viszonyok, a drága energiaárak miatt, aki a házát régi, elavult hővédelemmel vagy anélkül építette, most gondolkozhat a korszerűsítésen. Trtemesek ugyan ennek költségei, de a kiadások mégis hamar megtérülnek. A hőszigetelés történhet a faiak külső vagy belső felületén. Az előbbi esetekben a homlokzatfelületre1 7—10 centiméter vastag kemény- hab-lemezeket ragasztanak, vagy kb. 5 centiméter vastagságban hőszigetelő vakolatot raknak, illetve ásvány- gyapot-keményhab lemezeket ragasztanak. Előnye a megoldásoknak, hogy a lakás hasznos területe nem csökken, hátránya viszont, hogy meglehetősen drága, és ha a ház az építési határon van (ami nagyon gyakori), azt a külső szigetelés miatt túllépik. A belső szigetelés céljára Is különböző anyagokat gyártanak. Svédországban újabRigai tudósok egy kísérletsorozat alapján arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos nyersanyagfajták sikerrel kimutathatók radar, hullámok segítségével. Az új módszerrel felkutathatók többek között a tőzegtelepek, a sivatagi területeken a felszín alatti vizek szintje, s ban legszívesebben kemény poliuretán habanyagból gyártott lemezeket erősítenek az épületek külső falainak belső felületére. A lemezek háromrétegűek, a rétegek kötődnek egymáshoz. Egy védő papírréteg és a belső felületet adó 11 milliméter vastag, festést és tapétázást álló gipszkartonlemez között vannak a tulajdonképpeni szigetelő rétegbe ágyazva a felerősítéshez szükséges lécek, amelyek egyúttal a lemezek merevségét is biztosítják. Az 50 milliméter vastag lemez kb. 40 százalékkal javítja az épületek hőszigetelését. A módszer előnye, hogy a szerelés helyiségenként történhet, és nem függ az időjárástól. Jelentősen megkönnyíti a helyiségek gyors fűtését, továbbá nagyobb ráfordítás nélkül, saját kezűleg is elvégezhető. Nem közömbös az sem, hogy maga a szigetelő- anyag védve van az időjárás viszontagságaitól. Hátránya viszont, hogy csökkenti a lakó. és hasznos felületeket. A külső falak télen erősen lehűlnek, fokozott hőveszteségek lépnek fel a födémek, padlók és közbenső falak csatlakozásainál. A kiegészítő belső szigetelés felszerelése a fűtőtest-bemélyedéseknél nehézkes, ezért gyakran elmarad. Mivel a szigetelt falak nem tárolnak meleget, a helyiségek télen gyorsan kihűlnek, nyáron viszont a fordított hatás miatt erősen fel- melegednek. alkalmas az eljárás a fagyott talaj szerkezetének a kutatá. sára is. Az újonnan kifejlesztett műszeres berendezéseket — amelyek repülőgépre, helikopterre és terepjáróra is szerelhetők — a lett tudósok a Szovjetunió külön, böző éghajlati és domborzati viszonyai között is sikerrel kipróbálták. Háztartásokban és számi-. tóközpontokban egyaránt dugós érintkezőket használnak, amelyeknél az áramvezető alkatrészeket egymáshoz szorítják. Ez a módszer azonban víz alatt vagy robbanásveszélyes atmoszférában nem használható. Ilyen esetekben költséges berendezésekkel kell megakadályozni a víz beÜj fogalom jelent meg néhány évvel ezelőtt az újságok hasábjain, az energiatakarékosság, s szinte nincs hét, hogy azóta ne találkoznánk vele. A közgazdászok, gazdasági tervezők állandóan intenek — nagyüzemet és magánfogyasztót egyaránt — az energiával való takarékosságra. Valóban, az energiatakarékosság ma már nemcsak kívánatos, hanem elengedhetetlen követelmény. Ez az egész világra érvényes és nem kivételek a KGST-or- szágok sem. Nem minden KGST-ország tudja ugyanis saját forrásokból kielégíteni növekvő energiaigényeit. Csehszlovákiában és az NDK-ban például a barnaszén- és lignitkészletek a kitermelés jelenlegi üteme mellett 50—70 évre elegendőek. Elméletileg persze lehetséges a kiaknázás folyavíz alatt szivárgását, illetve szikra keletkezését. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal szakemberei olyan csatlakozót fejlesztettek ki, amelyekben egyáltalán nincs elektromos érintkezés. Az eddigi dugót és hüvelyt egy speciálisan kettévágott transzformátor két fele helyettesíti. A bekapcsolni kímatos növelése ezekben az országokban, de ez a készletek gyorsabb kimerüléséhez vezetne. A saját energiabázis bővítése a legtöbb országban a fajlagos beruházási költségek növekedésével jár. A KGST-orezágok a szocialista gazdasági integráció revén a közös kitermelői beruházásokkal, a kölcsönös energia- szállításokkal megoldhatják az energiaforrások szűkösségéből eredő nehézségeket, s ebben a vezető szerep a Szovjetunióé, de természetesen a kitermelési és szállítási költségek ott is folyamatosan emelkednek. A beruházási tartalékok hiánya előnyt ad az energiatakarékosság terén azoknak az intézkedéseknek, amelyek nem igényelnek komoly kiadásokat, így elsősorban a szervezési jellegű intézkedések kerülhetnek előtérbe. Az NDK-ban például az utóbbi vánt áram K-alakú vasmag köré tekercselt vezetékben folyik. Bekapcsoláskor a vasmagot egy másik, hasonló vasmaghoz szorítják, amelynek tekercsében indu- káció folytán — a veszteségektől és az esetleges torzításoktól eltekintve — az eredetinek megfelelő áram keletkezik. években teljesítik az energiamegtakarítási előirányzatokat, éves átlagban a fajlagos energiafogyasztás 3—4 százalékkal csökken. Igaz, a takarékossági intézkedéseket megsértő vállalatoknál a túlfogyasztást tízszeres bírsággal sújtják. Ilyen szempontból nagy jelentőségük van az árképzés terén foganatosított intézkedéseknek. Fontos irány az energiatakarékossági törekvésekben a lakossági takarékoskodás, hiszen lényeges, hogy a társadalom minden egyes tagja felismerje az ésszerű energiafogyasztás szükségességét, ami többek között a fogyasztói szokások megváltoztatását is jelenti. Ez összefügg az energiaforrások szerkezeti megváltoztatásával: a legdrágább és legszűkösebb kőolaj kiváltása az olcsóbb széntüzeléssel vagy elektromos energiával. Hajózás - vitorlával A franciaországi Lorient- ben három vitorlás tonhalfogó halászhajó épül; sőt ezek közül az első a tavasz- szal már ki is futott a tengerre. A kétá'-bocos tonhalfogó árbócainak magassága egyenként 15 méter; az ár- bócokon 202 négyzetméter vitorlázat feszül ki a szélben. A hajótest hossza 19,3 méter, szélessége 6 méter. A 95 tonnás hajót dízelmotor is. hajtja, a szélcsendes időszakokra is gondolva. Japánban vízrebocsátották a Skin Aitoku Maru nevű olajszállító hajót. Ennek meghajtásában fontos szerepet játszik a két. egyenként 200 négyzetméternyi vitorlázat, a dízelmotor mellett. Angliában vitorlás kereskedelmi hajót építenek, de hasonló amerikai és svéd tervekről is olvashatunk a szaksajtóban. Az egyik angol hajóépítési kutatóintézet jelentése — egy nemzetközi tudományos tanácskozásra hivatkozva — arról tájékoztat, hogy 2000-ig egyre több vitorláshajó jelenik meg a tengeren. Természetesen nemcsak sporthajókról van szó, hanem halász-, kereskedelmi és tankhajókról stb. is. Kétségtelen, hogy ez a fokozatosan gyorsuló folyamat összefügg az energiaárak emelkedésével is. De nem ez az egyedüli oka a vitorláshajók terjedésének. A tengervíz tisztasága érdekében, a környezetért aggódó ember ösztönzésére is visszatérnek az ősi energiaforrás, a szél kiaknázására. A sportvitorlázás szintén reneszánszát éli. Egymás után születnek a különböző sport- hajó-kategóriák, és a tava- kon-tengereken egyre több széllovas lovagolja meg windsurfjét Nyersanyagkutatás — radarral Takarékosan az energiával PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A „GYÖNGYSZÖV” ÁFÉSZ a 38/1980. (IX. 30.) MT íz. rendelet alapján 1983. január 2-től 1987. december 31-ig terjedő Időre SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE átadja az alábbi fizieteket: 106. sz. Élelmiszerbolt Gyöngyös, Honvéd u. 13. sz. 131. sz. Élelmiszerbolt Atkár, Fő út 22. sz. 132. sz. Élelmiszerbolt Atkár, Hunyadi u. 41. sz. 133. sz. Élelmiszerbolt Atkár, Lenin u. 1. sz. 143. sz. Élelmiszerbolt Vámosgyörk, Kossuth L. u. 15. sz. 144. sz. Élelmiszerbolt Vámosgyörk, Vörös Hadsereg u. 74. sz. 153. sz. Élelmiszerbolt Adács, Kossuth L. u. 40. sz. 163. sz. Élelmiszerbolt Visznek, Szabadság út 172. sz. Élelmiszerbolt ' Gyöngyöshalász, Kossuth L. u. 1. sz 182. sz. Élelmiszerbolt Nagyréde, Szabadság u. 46. sz. 191. sz. Élelmiszerbolt Gyöngyössolymos, Szabadság u. 79. sz. 213. sz. Élelmiszerbolt Gyöngyöspata, Fő út 85. sz. 217. sz. Élelmiszerbolt Szűcsi, Petőfi u. 35. sz. 110. sz. Borszaküzlet Gyöngyös, Rózsa u. 1. sz. 146. sz. Zöldség-gyümölcsbolt Vámosgyörk, József A. u. 23. sz. 304. sz. „KIOSZ” büfé Gyöngyös, Zalka Máté tér 308. sz. „Síház” büfé Kékestető 318. sz. „Mátyás” presszó Gyöngyöspata, Szűcsi út 12. sz. 319. sz. Italbolt Szűcsi, Petőfi u. 45. sz. 320. sz. Vendéglő Szűcsi, Petőfi u. 2. sz. 354. sz. Presszó Adács, Szabadság tér 8. sz. A pályázatokat 1982. december 15-ig kérjük benyújtani az ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályára (Gyöngyös, Fő tér 7. sz.). A versenytárgyalás 1982. december 28-án, 9.00 órakor lesz, az ÁFÉSZ központjában. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a szövetkezet hálózatirányítási osztálya ad. Gázvezeték ^ R sivatagban