Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-25 / 277. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. november 25., csütörtök 5« SZOVJETUNIÓ Szibéria pálmafái A Szibériai Botanikus Kertben. Itt 14 ezer különböző növényfajt és fajtát gyűjtöttek össze az egész világról (Fotó: S2y?—APN—KS, V. Csernov felv.) KUBA Átütemezés és egyensúly Rekordtermést hozott az idén a cukor Kubában. Egymás után gördülnek be a cukornáddal telt vagonok a „Camilo Cienfuegos” cukorgyár udvarába Több mint ezerhektámyi területet foglal el a Novoszi- birszki Tudósváros közelében a Szibériai Botanikus Kert. Tizennégyezerféle növényfajt és fajtáit gyűjtöttek össze itt a világ minden részéről. Különösen szép ez a zöldáradat télen, amikor az üvegfalak mögött jeges hóvihar tombol. Natal ja Voronovával, a botanikus kert tudományos titkárával együtt indulunk „világkörüli” útra: — megtalálható itt az Ausztráliából származó tűlevelű kau- zurina, vagy a leveleit csápokként nyújtogató aga ve, amely Közép-Amerikában őshonos. Távolabb pedig már a tetőig nyúlik a banánfa. Ez az első banánfa, amelyik szibériai földben kivirágzott és termést hozott. A botanikus kert szenzációja a „cereus” kaktusz, amely egyetlen éjszakára bontja ki hatalmas, szép virágait. Amikor a kert szakemberei felfedezték a bimbókat, ügyeletet szerveztek, nehogy elszalasszák a ritka jelenséget; így szemtanúi lehettek a virágzásnak, és fényképeket készítettek róla. Termést hoz itt a szőlő, a kávécserje, beérik a mandarin, növekszik a ho- venia. Kihajtott a ginkgó, amely a tűlevelűek őseként már háromszázmillió éve él a földön. A növényház Közép-Ázsia, Nyugat-Európa, Észak- és Közép-Amerika, Mongólia, Kína, Japán és sok más égtáj növényvilágát tárja a látogató elé. A botanikus kertben mesterséges klímakamrákat, fitotronokat is felszereltek, ezekben különböző klimatikus körülményeket teremtenek. Az egyikben mínusz 50 fok van, a másikban plusz 50 fok, a harmadikban égető szárazság ... Néhányban különböző fácsemetéket vizsgálnak ingadozó hőmérséklet mellett, másokban gyorsított zöldségpalánta-nevelést folytatnak. — A tudósok szerint a növények meghonosításának legfőbb akadálya a bonyolult hőmérsékleti rendszer — folytatja Natalja Voronova. — A megszokott életritmus felborulása gyakran vezet a KNDK Észak-Korea legszebb buddhista temnlooiai Ködbe vesző, meredek sziklák, napfényben szikrázó vízesések, erdővel borított hegyek, tiszta vizű források övezik a völgyet Mjohjangszanban, Észak-Ko- rea legszebb és legteljesebb buddhista kolostoregyüttesével. Piros őszirózsák, sziklakertek között ívelt tetejű, gazdagon díszített pagodák emelkednek. Ezer éve, a koreai kultúra felvirágzása idején az országnak nevet adó Korjó- dinasztia királyai alatt 360 buddhista templom és három ézer pap terjesztette, őrizte itt a vallás és a műveltség kincseit. Most is a Mjohjangszan hegyei között tarkállnak a legszebb, műemlékké nyilvánított buddhista templomok. A háborúkban megviselt épületeket eredeti formájukban állították helyre. A Pohyon kolostoregyüttes páratlan gazdaságával, történeti emlékeivel a külföldiek és a koreai kirándulók zarándokhelye. Festett, faragott faoszlopok, szögek nélkül összeillesztett fagerendák alkotják az épületeket. Kőoszlopokon örökítették meg a templomok alapításának történetét. Az 1143-ból való táblán az első sort — amint ez szokás pusztulásukhoz. Például a szibériai fagyokat jól tűrő nyírfa a Rajna mentén kifagy. Sokkal szerteágazóbb munka folyik azokkal a növényekkel, amelyeknek nem szokatlanok. Szibéria éghajlati viszonyai. A dendrológiai laboratóriumban száznál több különböző fa- és cserjefajtát nevelnek. A biológiai összeférhetőség szempontjából ezek közül legsikeresebbek a nagy kiterjedésű ültetvények. Az erdei parkokban a kultúrnövények mellé negyvennél is többfajta vadvirágot ültetnek. Az ilyen növényegyüttesek egyéni stílust adnak a városi parkoknak. A botanikus kert tudósait gyakran keresik fel parképítő szakemberek Szibéria különböző városaiból: Irkütszkból, Bratszkból, Krasz- nojarszkból, Jakutszkból és a moszkvai Giprogor tervezőintézetből, ahol az új szibériai városokat tervezik. Tudományos konzultációkat tartanak, városok parkosítási terveit készítik, és azokat A telet megtestesítő hatalmas faszobor (A szerző felv. — KS} volt — a király véste kőbe, a többit történetírói. A barna, cinóber mintázatú kapuban 300 éves festett agyagszobrok — a kapuőrzők —: az egyik tőrrel, a másik szöges buzogánynyal őrzi a kolostorok nyugalmát. el is látják telepítési anyaggal. Hatalmas kísérleti bázisul szolgál maga a Novoszi- birszki Tudósváros is. Ma már mintapéldája annak, hogyan kell szépen parkosítani a lakótelepeket. A természetes környezetet új fa- és cserjefajtákkal egészítik ki, amelyek közül korábban Nyugat-Szibériában sokat nem is ismertek. A növények akklimatizá- lása és meghonosítása a szibériai botanikusok kutatómunkájának csupán egyik része. A rendszertani laboratórium kollektívája hat évig foglalkozott Közép-Szibéria növényvilágának tanulmányozásával. Számba vették az összes növényfajt, feltérképezték előfordulásukat, feltárták a hasznos, a ritka és a védettségre szoruló fajtákat. Szibéria növényvilágának tanulmányozása, gazdagítása, megőrzése az utókornak — ebben látják legfontosabb feladatukat a Szibériai Botanikus Kert tudósai. Kecses ívű, piros oszloplábakon álló pagodák. Az egyik virágornamensekkel díszített, a másikra szörnyeket, sárkányalakokat festettek. A négy égtáj megtestesítőjeként négy hatalmas faszobor, lábukkal a buddhizmus ellenségein taposnak. Cinóber, kobaltkék, citromsárga, fűzöld, türkiz és ciklámen az uralkodó szín az épületek díszítésein. Stilizált lótuszok, virágzó cseresznyeágak, sárkányfejben végződő gerendázatok, mesebeli madarak, sellők rajza a díszítés a kívül-belül gazdagon faragott templomokon. Az 1042-ben épült Deund- zson-templomban — amely egy földcsuszamlás alkalmával került mai helyére — vallási ereklyék mellett a koreai könyvnyomtatás emMONGÓLIA Karakorum titkai A középkori mongol világbirodalom fővárosa, az Or- hom folyó mentén alapított Karakorum, fennállása óta az érdeklődés középpontjában áll. Marco Polo, a középkor nagy utazója, aki 1271-beri jutott dl Kínába, s ott 17 évlet töltött, „A nagy kán birodalma” című világhírű útleírásában így számolt ibife Dzsingisz kán székhelyéről i „Karakolon városának kerü-' Hete körülbelül három méri föld. Erős vályogfal veszi körül, mert a kő ritka errefelé. Mellette hatalmas eb tadella áll és a citadella fa.) lain belül, pompás palotában székel a kormányzó. A középkori világváros feltárása századunk egyik legnagyobb ásatása. De a régészeket nemcsak Karakó-' rum érdekli, hanem a város falain kívül eső terület isi, ahol néhány különös, mintegy 50 méter átmérőjű domb. található. Itt a rendszeres ásatások 1977-ben kezdődtek meg. A kutatások most jártak sikerrel. A régészek az egyik dombban 42 kőfallal körülvett sírt fedeztek fel, s ezekben jó állapotban levő XIII—XIV. századi emberi csontvázakat találtak. A vizsgálatokból kiderült, hogy az itt eltemetettek nem mongolok voltak, hanem Közép-Ázsia messzi, nyugati területeinek lakói. A temető egyik oldalán, egy döngölt agyagból készült emelvényen, fakoporsóban el- hantolt 180 centiméter magas férfi csontvázát találták meg. Mongol régészek feltevése szerint ez a férfi valószínűleg mohamedán kézművest egy kereskedőközösség feje volt. A közösség tagjait ési hozzátartozóikat a céh vezetőjének lábánál temették el. A régészek rábukkantak egy olyan falra is, amelyet kereszttel díszítettek. De csak a későbbi ásatások mutatják meg, hogy ez valóban egy keresztény közösség temetkezési helye volt-e, mint azt néhány régész feltételezi. A csontvázak mellett értékes tárgyak !s napvilágra kerültek. Az ásatások idővel feletet adnak arra, kikből állt Karakorum lakossága. Mint feltételezik, és mint erre egyes jelek mutatnak, a várost a Dzsingisz kán és utódai által ledgázott népek tagjai lakták. lékeit gyűjtötték össze. Jóval Gutenberg előtt, már a XI. század végén ismerték e földön a nyomtatást, előbb a mozgatható fadúcokat, majd 1236-tól a fémbetűt. 1444-ben alkották meg a kevés változtatással máig használatos koreai ábécét,, amely hangokat jelöl. Papír híján előbb falapokra, kéregre nyomtattak, majd amikor a XIII, században megjelenik Koreában is a papír — a maihoz hasonló könyveket állítottak elő. Áhítatba merült, titokzatos arcú arany Buddhák, szertartásedények, buddhista papi temetők, szélcsengős kőoszlopok, élénk színekben pompázó sárkánytetős pagodák — emlékek a négyezer éves kultúrával rendelkező Koreából. Kádár Márta Nem keltett különösebb meglepetést!, amikor a Kubai Nemzeti Bank elnöke bejelentette, hogy országa a tőké® országok kormányaivá} és bankjaival szemben fennálló adósságai egy részének átütemezését kérte. Paradox módon akkor kényszerült e lépés megtételére, amikor a gazdaság jelentős mértékben megszilárdult. A gazdaságirányítás a Kubai KP határozatai nyomán szakított a korábbi „szektás” nézetekkel, növelték az áru- és pénz- viszonyok jelentőségét és a vállalatok önállóságát. A bérreform növelte a dolgozók érdekeltségét a termelésben, lehetővé tették a mezőgazdasági szabadpiac létrejöttét. S bár a gazdaság alapjának tekintett cukortermelés az idén rekorderedményt hozott, a cukor árának katasztrofális zuhanása több száz millió dolláros1 veszteséget okozott az országnak. A világgazdasági válság legfőbb teherviselői — Kubához hasonlóan — a fejlődő országok. Az infláció elapasztotta ezen országok vásárlóerejét, ugyanakkor a tőkés recesszió következtéiben süllyedt az általuk exportált nyers- és alapanyagok, félkésztermékek ára. Ez történt a cukorral is, amelynek világpiaci ára a korábbi 29—30 centes fan- tankén ti áriról 6—7 centre esett. Adósság és törlesztés Köztudott, hogy eddig 30 ország kérte adósságai újratárgyalását, illetve átütemezését. A Világbank augusztus 26-án nyilvánosságra hozott beszámolója alapján csak Latin-Amerika és a Ka rib- térség országainak külföldi adósságai meghaladják a 200 milliárd dollárt. Az olyan gazdag országok, mint Brazília és Mexikó adóssága túllépi a 80 milliárdot, Venezueláé a 12 milliárdot, Perué a kilencet, Ecuadoré és Chiléé a hatot. Legutóbb Mexikó 17 milliárd dolláros adósságát ütemezték át. A fentiekhez képest Kuba eladósodása csekély, mindössze 3,5 milliárd dollár, amelynek 1,2 milliárd 1985-ig esedékes törlesztési részletére kért haladékot a kubai kormány. (Fotó: PL—MTI—KS} Kamatpolitika Ismael Moréra, a Kubai Nemzeti Bank elnökhelyettese, a párt központi lapjának, a Gramménak és a Prensa Latina hírügynökségnek nyilatkozott a kérésről. Elmondotta, hogy csupán a tőketörlesztésre kértek haladékot, a teljes tartozás kamatait rendszeresen fizetni fogják. S ez nem kis szó. hiszen a Reagan-kormány kamatpolitikája következtében csak az utóbbi két esztendőben 428 millió dollárt kellett Kubának kamat címén kifizetnie. A cukor árának zuhanása körülbelül hasonló összeggel csökkentette Kuba deviza- bevételét. További problémát jelentett, hogy egyes nyugati hitelezők a magas amerikai kamatlábak vonzása következtében, 10 hónap alatt 500 millió dollár rövid lejáratú kölcsönt vontak ki az országból. A nehézségek ellenére nemcsak a kubai, de a külföldi szakértők sem pesszimisták. Az amerikai embargó ellenére az ország tíz év alatt 700 millióról 1980-ig 2,6 milliérdra tudta növelni kereskedelmi forgalmát a nyugati tőkés országokkal. Az egyensúlyért A Nemzeti Bank elnök- helyettesének nyilatkozata utalt arra, hogy a tőkés hitelezők körében a kubai kérés kedvező visszhangra talált, mert bíznak az ország gazdasági fejlődésében. A növekedés ütemét ugyan; korlátozni fogják, az erőforrásokat az exportnövelő beruházásokra összpontosítják és erősítik együttműködésüket a KGST-országokkal. A behozatalnál elsőbbséget kap az élelmiszer- és gyógyszerbehozatal. A hitelvisszafizetések tízéves átütemezésével ily módon a lakosság súlyosabb megterhelése nélkül megkezdődhet a kubai gazdasági egyensúly helyreállítása. Gáti István összeállította: Gyurkó Géza Oleg Kosztman Látogatók a Pohyon kolostoregyüttesben
