Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-23 / 275. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam. 275. szám ARA: 1982. november 23., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A FINOMSZERELVÉNYGYÁRBAN MÁR ÉVEKKEL KORÁBBAN Alkatrészellátás hazai erőforrásokból Az őrhely kötelez A televízió jóvoltából milliók értesülhettek arról, hogy a budapesti középis­kolások milyen renitensen viselkedtek a Bánk bán egyik előadásán. Az esetről, illetve annak okairól sok szó esett már, s még lehet is vitatkozni róla. Aprólé­kos boncolgatás, elemezge- tés helyett egy nagyon lé­nyeges motívumot, egy szinte meghatározó jellegű mozzanatot említünk. Mindez elsősorban azért történik így, mert a gyere­kek húzódoznak drámairo­dalmunk klasszikus értékű alkotásától, távol állt tőlük ez a kivételes értékű mű, s így aztán fecsegtek, unat­koztak, zavart keltettek. Kik hibáztathatok? Ez is latolgatható, az azonban tény, hogy hiányoztak a fe­lelősségérzettől vezérelt, a hivatásszeretettől sarkallt magyar szakos tanárok. Az ügyben érintett nevelők ugyanis megfeledkeztek ar­ról, amire már a pedagó­gusnak is kiváló Arany Já­nos figyelmeztetett. Ó írta valahol, hogy régi literatú- ránk kincseitől mindig ide­genkednek a tanulók, s csak akkor kedvelik meg ezeket az alkotásokat, ha akadnak olyanok, akik felfedeztetik velük a bennük rejlő gon­dolati anyagot, s azt a for­mai kelléktárat, amelynek köntösében hamisítatlanul villan fel a mindmáig be­szédes mondanivaló. Kár, hogy a kitűnő poéta tanácsaira oly kevesen gon­dolnak, pedig ő a megoldás kulcsát kínálja napjaink oktatói számára is. Ha hall­gatnak rá, akkor a közöm­bösnek tűnő fiatalok tekin­tetében felcsillan az érdek­lődés, rájönnek arra, hogy Katona József olyan mun­kával ajándékozta me* nemzetét, amely századok múltán is aktuális intelme­ket sugároz, s olyan érzé­sekről vall, amelyek mind- annyiunkban fellelhetők. Másképpen fogalmazva: az őrhely, a Szép szolgálata kötelezi az irodalom tolmá- csolóit arra, hogy ennek a küldetésnek maradéktala- lanul eleget tegyenek. A többi már — s ezt nem is kell bizonygatni — részlet- kérdés, olyan feladat, amellyel minden egyetemet végzett, a szellem és a jel­lem pallérozására vállalko: zó ember megbirkózhat. Persze csak akkor, ha ezt a fontos teendőt körülte­kintően készíti elő. Jó len­ne, ha mindenütt szakíta­nának azzal a múlttól örö­költ és mindenképpen káros gyakorlattal, hogy kötelező jeleggel erőszakolják a színházakba a tizenévese­ket. Az ilyesmi — épp az előbb jelzett ráhangolás nélkül — nemcsak érdekte­lenséget, közömbösséget, hanem ellenállást is szül, valamiféle kamaszos csak- ozértist. Jóslás nélkül is állíthat­juk: hasonló „sztorik” elő­fordulnak még máskor is, mindaddig amíg mindenki meg nem fogadja a nagy­kőrösi költő-tanár intel­meit mindaddig, amíg vala­mennyi magyar szakos le­hetőségeihez képest min­dent meg nem tesz a Szép szolgálatáért. Pécsi István A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban sa­ját gyártással és a hazai kooperáció bővítésével több millió dolláros megtakarí­tást értek eL A két legfőbb termékhez, a nagy teljesít­ményű dízelmotorokhoz, va­lamint az autóbuszokba, te­hergépkocsikba, mezőgazda- sági erőgépekbe építhető fu­tóművekhez növekvő mér­tékben gyártanak házon belül alkatrészeket, melyek mi­nősége megegyezik a koráb­ban külföldön megvásárol­takéval. Továbbra is keres­nek olyan hazai gyártókat, akik olcsóbban, de megfele­lő minőségben tudnak al­katrészeket gyártani a Rá- ba-termékekhez. A Ganz-MÁVAG-ban a termelés egyhatodát az al­katrész-, pótalkatrészgyár­tás köti le. Jó néhány spe­ciális alkatrészt, főleg rozs­damentes anyagból készülő, vagy nagy szilárdságú acél­ból gyártott kötőelemeket nem tudnak beszerezni más hazai vállalattól, s újabban importból sem mindig. Je­lentős forgácsolókapacitást csoportosítottak - át csavarok sorozatgyártására. A gyár műhelyeiben a lakatosok, hegesztők többsége vonatok­hoz, vízturbinákhoz, víz- szivattyúkhoz is gyárt al­katrészeket, főleg csavaro­kat. Sok megrendelőjük ma már eleve úgy köti meg a* szerződését a Ganz-MÁVAG- gal, hogy a megrendelt késztermékekhez bizonyos mennyiségű alkatrészt is kér, illetve csak meghatáro­zott alkatrészcsomagokkal együtt veszi át például a motorvonatokat. A gyöngyösiek Pacsirta- telepnek hívják azt a terü­letet, amely a Róbert Károly utca és az Élmunkás utca sarkán található. Az elneve­zése onnan származik, hogy valamikor itt volt az autó­buszok és teherautók egyik telepe, amelynek sajátos üzemi zaja, a motorok ál­landó zúgása miatt a kör­nyékbeliek keserű humora ragasztotta rá ezt a nevet. Amióta a telep elköltözött, azóta üres terület állt a he­lyén kihasználatlanul. Éve­ken át találgatásokra adott lehetőséget: vajon mi lesz a helyén. Nem volt nehéz megjósolni, hogy oda lakó­épület kerülhet csak. A városi tanács az általános rendezé­si terv elképzelései szerint foglalkozott ezzel a kérdés­sel és határozta meg a meg­oldás módját. Az idén megkezdődött a részletes beépítési terv meg­valósítása. A nyár végén fel­vonult a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat és hozzákezdett a munkához. Ezzel egyidőben lezárták a 3-as leágazó Élmunkás ut­cát, illetve a közlekedési lámpánál új út építését kezdték meg. Ezt egyelőre még nem lehet azonban használni. A Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni üzemében ellátó gyáregységet hoztak létre a csapágygyártáshoz szükséges szerszámok elő­állítására. Az új gyáregység­ben összevonták a korábbi szerszámgyártó és technoló­giai üzemek gépparkját, s így jóval rövidebb lett a szerszámok elkészítésének ideje. A gyáregység munká­jának nagyságrendjére jel­lemző, hogy több mint 800 féle csapágytípus minden alkatrészéhez külön szerszá­mot kell készíteni. A Jászberényi Aprítógép­gyár a korábban tőkés im­portból származó alkatré­szeket jórészt hazai kooperáló partnerektől beszerzett termékekkel pó­tolja. Ilyen megoldással 14— 15 millió forint értékű tőkés importot sikerült helyettesí­teni. Az osztályozógépek im­portacél szitáit hazai gumi­szitákkal cserélték fel, s mint kiderült, minőségileg lényegesen jobb, élettartama hét-nyolcszorosa az acélszi­tának, és a zajszintje is lé­nyegesen kisebb. A jövőben nem lesz szükség az osztá­lyozógépekhez szükséges többfajta külföldi rugó be­szerzésére sem, mivel hazai szövetkezetekkel együttmű­ködve itthon sikerült előál­lítani. A Szerszámgépipari Művek esztergomi marógép­gyárában sokféle alkatrészt gyártanak, melyek nélkülöz­hetetlen elemei a modern NC és CNC vezérlésű gépek­nek. Egyes egységek munka közbeni mozgatását szolgál­ják, vagyis olyan a funkció­Érdeklődésünkre Keres z­si Lajos, a városi tanács ál­talános elnökhelyettese el­mondotta, hogy 94 lakásos épülettömb emelkedik majd a Pacsirta-telep helyén. Az épületben 12 egyszobás és ugyanennyi háromszobás, valamint 70 kétszobás ott­hon várja majd a lakókat. A földszinten különböző üz­letek kapnak helyet, mint a járműbolt, az iparcikk kis- ker üzemeltetésében, a kis ABC, a GYÖNGYSZÖV ke­zelésében, és itt lesz még egy körzeti pártiroda is. Az építkezés PEVA alag­útzsalus technológiával fo­lyik, amelynek felszerelését a tanácsi építők évek óta már birtokolják, ezért is fordultak hozzájuk a mun­kák elvégzését kérve. A megyei szervek segítségével sikerült a városi illetéke­seknek elnyerniük a taná­csi építők beleegyezését ah­hoz, hogy terven felül vállal­koznak az épület kialakításá­ra. A befejezés határideje 1984. szeptember 30. Az építkezési költség mintegy 60 millió forintot tesz ki, amelyből a lakások majdnem 48 milliót emésztenek fel. A lakások egyedi gázfűtést kapnak, amely egyben azt is igényli, hogy idáig kiépítsék a gázvezetéket. A szükséges egyéb közművek csatlakoz­juk, mint a golyóscsapágyak­nak. A saját gyártással kö­rülbelül 30 millió forint ér­tékű tőkés devizát pótolnak, ugyanakkor több mint tízezer forintot megtakarítanak, mi­vel olcsóbban állítják elő. Az egri Finomszerelvény- gyárban, számolva a bizony­talan behozatallal, már évekkel korábban hozzálát­tak a nehezen beszerezhető alkatrészek gyártásához. Foglalkoznak kötőelemek, alátétek, illesztőszerelvények, továbbá gumitömlő elemek, valamint mágnesek előállítá­sával. Korábban gond volt a pneumatikái elemek gyártá­sához szükséges műanyag­csövek beszerzése. Most már saját üzemükben is készítenek ilyen csöveket, és ehhez csak a nyersanyagot vásárolják külföldről. Az egriek évente mintegy ötmillió forint érté­kű importhelyettesítő alkat­részt állítanak elő, s ezzel biztos helyi ellátást teremte­nek, megoldják a gyártás fo­lyamatosságát, zavartalansá­gát. Az egri Finomszerel- vénygyárban már a jövő évi fejlesztésen is gondolkodnak: jelenleg mintegy 15 millió forint értékű alumínium csö­vet vásárolnak tőkés import­ból. Ezeket jövőre hazai gyárral kooperálva kívánják megoldani. A Székesfehérvá­ri Könnyűfémmű már ígére­teit tett arra, hogy a szüksé­ges alumínium csövek egy ré­szét a jövőben szállítani tud­ja Egerbe. A csövek belső megmunkálását pedig az eg­ri gyár saját műhelyeiben végzik. (MTI) tatása az épülethez már jó­val kisebb feladatot ad. A városi tanács elnökhe­lyettese megjegyezte, hogy rendszeresen figyelemmel kísérik ezt az építkezést és elismeréssel állapítják meg, hogy jó ütemben halad a munka. A minőség ellen sincs semmi kifogásuk a szakembereknek. Az új négyemeletes épü­let átnyúlik majd az Él­munkás utca egy szakaszán is, ezért innen később sem lehet megközelíteni a 3-as utat. A közlekedés megszer­vezése majd akkor válik na­pi feladattá, amikor az M 3-as eléri Gyöngyöst és en­nek következtében a városon átmenő mostani forgalom feltehetően jelentős mér­tékben megváltozik. Hosszú éveken át okozott gondot a volt Pacsirta-telep, amely annak idején, amíg működött, nagyon zavarta a környezetét, amikor meg­szűnt, akkor azért, hogy megtalálják-e a legjobb megoldást, majd az újabb nehézséget az jelentette, hogy ugyan megvolt a terv, de az állami építők nem vállalták a PEVA-rendszer- ben a ház elkészítését. Most végre úgy tetszik, hogy minden „rendben van”, és reméljük, így is lesz egé­szen az átadás napjáig. MAJDNEM SZÁZ LAKÁS Terven felül vállalták az építők Lázár György Törökországban Lázár Györgyöt az ankarai repülőtéren Bülend Ulusu török miniszterelnök fogadta. Képünkön: a két kormányfő ellép a díszszázad előtt (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke Bülend Ulusunak, a Török Köztársa­ság miniszterelnökének meg­hívására hétfőn hivatalos lá­togatásra Törökországba ér­kezett Lázár Györgyöt a látoga­tásra elkísérte Török István külkereskedelmi minisztériu­mi államtitkár, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes és Gá­bor András ipari miniszter- helyettes. A török főváros­ban csatlakozik a küldöttség­hez Fóti Iván, hazánk anka­rai nagykövete. A török főváros repülőte­rén Lázár Györgyöt ünnepé­lyes külsőségek között fo­gadták. Elsőnek Bülend Ulu­su török kormányfő üdvözöl­te Lázár Györgyöt, akinek személyében a Magyar Nép- köztársaság miniszterelnöke most első ízben látogat a Tö­rök Köztársaságba. Lázár György hivatalos tö­rökországi programja hétfőn délután ünnepélyes aktussal kezdődött: koszorút helyezett el Kemal Atatürknek, a mo­dern török történelem ki­emelkedő személyiségének mauzóleumánál. Délután a miniszterelnök­ség épületében megkezdődtek a hivatalos magyar—török tárgyalások. Először a két kormányfő rövid négyszem­közti megbeszélést folytatott, majd plenáris ülésre került sor. A tárgyalások középpont­jában a gazdasági kérdések álltak. Áttekintve a kulturális kapcsolatokat, megelégedéssel nyugtázták azok örvendetes fejlődését — beleértve egye­bek között a testvérvárosok, valamint a hírközlő szervek együttműködését. A továbbiakban a delegá­ciók kifejtették véleményü­ket az időszerű nemzetközi kérdésekről. Mindkét részről hangsúlyozták érdekeltségü­ket a béke fenntartásában, az enyhülés útjára való visszatérésben. Szükségesnek nevezték a szembenállás mérséklését, a fegyverkezési hajsza megfékezését és kife­jezték azt az óhajukat, hogy a madridi találkozó kiegyen­súlyozott, érdemi határozat­tal fejeződjék be. A kibővített ülés végén Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg a tö­rök kormányfőt. Este Bülend Ulusu a kül­földi vendégek rezidenciáján díszvacsorát adott Lázár György tiszteletére. A vacso­rán — amelyen a tárgyaló küldöttségek mellett számos hivatalos török személyiség vett részt — a két kormány­fő pohárköszöntőt mondott. Lázár György kedd dél­előtti programján több hiva­talos megbeszélés szerepel, majd délután a fővárosból Isztambulba, Törökország gazdasági központjába uta­zik. A vezető török lapok az utóbbi napokban részletesen foglalkoztak Magyarország­gal, illetve a magyar—török kapcsolatokkal. A legnagyobb példányszámú napilap, az Isztambulban megjelenő Hürriyet vasárnapi számá­ban közölte Lázár Györgynek a lap tudósítója számára Bu­dapesten adott nyilatkozatát. Magyar parlamenti küldöttség Ausztriában Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével hétfőn parlamenti küldöttség utazott Ausztriába, Anton Benyának, az Osztrák Köz­társaság nemzeti tanácsa el­nökének meghívására. A de­legáció búcsúztatására a Ke­leti pályaudvaron megjelent Péter János, az országgyűlés alelnöke és Arthur Ágstner, Ausztria budapesti nagykö­vete. A delegációt a bécsi Nyu­gati pályaudvaron Anton Be­nya, az Osztrák Nemzeti Ta­nács elnöke köszöntötte. A küldöttség délután az osztrák parlamentben találkozott és megbeszélést folytatott a pár­tok vezetőivel. A szovjet nagykövetség köszönetnyilvánítása A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége mély háláját fejezi ki a párt-, állami és tanácsi szervek­nek, társadalmi szervezeteknek, a vállalatok, hiva­talok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és tan­intézetek kollektíváinak, a Magyar Néphadsereg egységeinek, az egyes állampolgároknak, akik rész­vétüket nyilvánították a nagykövetségnek Leonyid Iljics Brezsnyev elhunyta alkalmából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents