Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-21 / 274. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. november 21., vasárnap 5. Üzen a szerkesztő 17. J. Istenmezeje A végrendelet a levélben ismertetett tények miatt va­lóban megtámadható volt, azonban jogukban áll a gondozás ellenértékének megfelelő összeg erejéig pert indítani a költségek megté­rítésére, amit, indokolt esetben, a bíróság a per fo­lyamán meg is ítél. Java­soljuk, a hagyatékról szóló közjegyzői iratokkal együtt keresse fél személyesen szer­kesztőségünket, jogászunk minden héten hétfőn, szer­dán. és csütörtökön délelőtt 8—10 óra között az olvasók rendelkezésére áll. Pap Zoltán Gyöngyös A kért könyv az egri könyvesboltokban- sem kap­ható már. Javasoljuk. — mivel a könyvesbolt nem vesz fel rendelést, forduljon levélben a Medicina Könyv­kiadóhoz. Címük: Budapest V. Vörösmarty tér 8. 1051. P. L.-né Gyöngyös A gyermekgondozási se­gély módosításáról szóló tör­vény, törvényerejű rendelet, tehát a munkáltató csak azt teheti vizsgálat tárgyává, hogy az apánál magvannak-e azok a feltételek, amelyek a gyes igénybevételéhez előír­tak (munkaviszony, munka­idő stb.) de semmiképpen nem teheti mérlegelés tár­gyává, hogy megadja-e az engedélyt a gyeshez. A ren­delet életbe lépése egyben lehetővé teszi, hogy azt az apa, ha a feltételek megvan­nak, már a következő hóna­pokban igénybe vehesse. Nem változott a gyes után járó szabadság mértéke, te­hát mielőtt visszamegy, jo­gában áll kivenni a gyes egy-egy éve után érvényes szabadságidőt, s azt, amely a gyes után időarányosan a munkába lépés évére szól. A gyes három évét a gyermek egyéves kora után tetszés szerinti megosztásban vehe1 tik ki. ...utánanéztünk Valóban háromezer mázsa?! A Heves megyei Népújság 1982. november 10-i számá­ban olvastam a „Se réz, se plakett" című cikket. Erő­sen vitatható a cikknek a réz súlyára vonatkozó része. Ugyanis: a 3000 mázsa réz— 300 000 kg-mal. öntésnél mondjuk egyharmada ve­szendőbe megy, marad 200 000 kg réz. Ha egy pla­kett súlya kb. 0,20 kg, akkor önthető egymilliárd körüli darab. Ezek szerint az ország minden lakosára kb. 100 db plakett jut, hogy örökké em­lékezetes legöyen a két vágat (akna) találkozása. Ez igen! Ez úri gesztus! A vállalati ellenőrök vi­szont elég rosszul számoltak — a cikk szerint — mivel e réz értéke kétmillió 490 ezer forint. Gy. Gy. K. Eger ★ Így igaz, de a teljességhez hozzátartozik, hogy a cikk kéziratában 3000 kilogramm szerepel. A többit a „nyomda ördöge tette hozzá. (A szerk.) Ügyeletes szerkesztőinket a hét közepén kereste meg Fülöp Zoltánná, aki az egri Rákóczi .út 57. szám alatti ház 110 családja nevében emelte fel a telefont. El­mondta, hogy szeptemberben költöztek be a lakók az új épületbe. Gyakorlatilag az­óta nem tudnak televíziót nézni. Vagyis, hogy az 1-es és a 2-es csatorna csak igen rossz minőségű képpel vehe­tő. Többször is kihívták a GELKA-t, ám a szerelő so­kat nem tehetett, ugyanis a központi antennával adód­tak a gondok. A GELKA-nál úgy tájé. koztattak bennünket, hogy a Rákóczi úti új házaknál egy központi antenna látja el a négy lakóépületet. Tervezési hiba miatt — mondták — külön erősítőt és egészen más helyre kell beszerelni, mint ahová azt elképzelték. Azon­kívül a térerősséget az el­lenőrök csak a földszinten mérték, s így még az anten­nához sem érkezik el elegen­dő energia.. Kép és hang tehát van a televíziókban — csakhát a vételi viszonyok mostohák. Fölvetődik az a kérdés is, hogy azt a bizonyos erősítőt — amelyet a GELKA szak­emberei helyeztek üzembe — miért nem rögtön a megfele­lő helyen szerelték fel. A GELKA-tól mindenesetre la. punk munkatársa határozott ígéretet kapott arra, hogy az elkövetkezendő hét elejére a hibát (s tán a mulasztáso­kat!?) kijavítják sorról sor­ra. Hogy a most beköltözők­nek már ne legyenek effajta gondjaik. Fülöp Zoltánná és a la­kók megnyugtatására néz­tünk utána az „antennaügy­nek”. Hisz már most több mint száz családot érint. Azo­kat a lakókat, akik szeptem­bertől novemberig bezárólag nem is akarják kifizetni a televíziódíjat. ... mindenesetre érthető ... j. P­Megkérdeztük az illetékest A lakáscseréről Ha a gyarapodó létszámú család meglevő lakását „ki­nőtte”, vagy valaki szaba­dulni akar feleslegesen nagy méretűvé vált otthonától, ér­demes cserepartner után nézni. Egy lakás több lakás­ra, több lakás egy lakásra is cserélhető. Az a cserélő fél, aki ki­sebb értékű lakáshoz jut, vagy egyébként hátrányo­sabb körülmények közé ke­rül, a, lakáscseje-szerződés. ben pénzbeli térítést kérhet. A térítés mértékét a felek megállapodása határozza meg. Aki viszont a lakáscse­rét nyerészkedésre akarja felhasználni, rosszul számít. Ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együtt lakó személyek lényegesen rosz- szabb lakáskörülmények kö­zé jutnának, a lakásügyi ha­tóság megtagadhatja a cse­réhez kért hozzájárulását. Nézzük, milyen szempon­tokra kell vigyáznia a cseré­re készülődőnek! A lakáscsere-szerződést írásban kell megkötni. Álla­mi lakás esetében a lakás­sal rendelkező szerv, nem állami lakás esetében a bér­beadó hozzájárulása is szük­séges. Aki eltartási szerző­déssel jutott lakásához, és el­tartottja él, csakis az ő be­leegyezésével foghat a cseré, hez. Előfordul, hogy egy la­kásban több bérlőtárs él. A bérlőtársi jog is elcserélhető, ha a másik bérlőtárs ehhez hozzájárul. A lakáscsere-szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együtt lakó szemé­lyeket, és azt, hogy a lakás­ban milyen jogcímen laknak. (Bérlő, családtag, albérlő, jogcím nélküli). A lakáscsere-szerződést azoknak a személyeknek kell aláírniuk, akik csere folytán bérlővé válnak, és akik korábban is azok vol­tak. Amikor egy nagy lakást két vagy több kisebb lakás­ra cserélnek, gyakran olya­nok is bérlővé válnak az új lakásban, akik a cserét meg. előzőén nem voltak azok. A jogszabály rendelkezik arról is, kik lehetnek új bérlők. Csak a bérlő közeli hozzá­tartozói (gyermeke, szülője, testvére), továbbá a bérlő­vel legalább öt éve együtt lakó más személyek és ezek házastársa. Pontosan fel kell tüntetni, melyik lakásnak ki lesz a bérlője. A lakáscserénél a bérlővel együtt lakó valamennyi sze­mély köteles a lakást a bér­lővel együtt elhagyni, hacsak a cserélő felek másként nem állapodnak meg. Mi legyen az albérlővel? A lakáscserénél róla is gondos­kodni kell. A cserepartnerek úgy is megállapodhatnak, hogy az albérlő marad, és változatlan feltételek mellett az új bérlővel kerül albérle­ti jogviszonyba. Ha abban állapodnak meg, hogy a bér­lő albérlőjét magával viszi, vagy számára másutt bizto­sítanak elhelyezést, akkor az albérlő hozzájárulása is szük­séges. Ha nem lehet vele sem így, sem úgy megegyezni, albérleti jogviszonyát fel le­het mondani. Hova kell beadni a szerző­dést, hogy a lakáscsere létre­jöhessen? Ha az elcserélni kívánt la­kások különböző lakásügyi hatóságok illetékességi terü­letén vannak, úgy a lakás­csere-szerződést bármelyik érintett lakásügyi hatósághoz be lehet nyújtani. Köteles a hatóság a hozzá­járulást megtagadni, ha a cserélő fél a lakáscsere foly­tán nagyobb lakáshoz jutna, .mint a lakásigénye mértéké­nek felső határa (kéttagú család nem költözhet két és fél szobás lakásba); a szük­séges hozzájárulások vala. melyike hiányzik; a társbér­leti lakrészbe tartósan beteg vagy túl sok személy kerül­ne: a felek szándéka tényle­gesen nem lakáscsere, ha­nem a lakás jogellenes átját­szására irányul; a lakás­használatbavételi díjat a bér­lő nem fizette meg. Ha a bérlő tanácsi bérla­kását a kiutalást követő öt éven belül kisebbre vagy ke­vésbé komfortosra akarja cse­rélni, úgy a lakásügyi ható­ság az eljárást három hó­napra felfüggesztheti, és ez alatt kiutalhatja részére a kisebb lakást. Ennek elfoga­dása nem kötelező. A lakásügyi hatóságnak az a jogerős határozata, amely- lyel a tanácsi bérlakás cse­réjéhez nem járul hozzá, bí­róság előtt keresettel megtá­madható. Dr. Kertész Éva Segítők és akiken segítettek A napokban a műszak be­fejezése után üzemünk dol­gozói közül sokan irányítot­ták lépteiket az üzemi ebéd­lő felé. Az ebédlőbe igyek­vők az üzem véradói voltak, akik a Vöröskereszt Szerve­zete által megrendezett vér­adó—vérkapó találkozóra mentek. Rózsahegyi Gézáné az üzemi Vöröskereszt titkára köszöntötte a megjelenteket. Megemlítette, hogy 1982-ben 183 véradó 69 liter vért adott. Dr. Bakos Balázs a Bugát Pál Kórház részéről köszönte meg a véradók em­beri helytállását. Ezután többszörös véradóknak ki­tüntetéseket adtak át, amely­hez némi anyagi elismerés is társult. A „Kiváló véradó” jelvény arany fokozatát 6, ezüst fokozatát tíz, bronz fo­kozatát nyolc dolgozó kapta meg. Az aktívák közül tizen­hatan kaptak vásárlási utal­ványt, illetve könyvjutalmat. Az elismerések, jutalmak átadása után az üzem dolgo­zóiból alakult zenekar szó­rakoztatta a találkozó részt­vevőit. Földházi János Gyöngyös A Gárdonyi-ház jelene és jövője Figyelemre és közérdeklő­désre méltó témához nyúlt dr. Korompai János, a vár­múzeum irodalmi főmunka­társa, amikor a Gárdonyi Társaság november 11-i ülé­sén tartott előadásában a Gárdonyi-ház viszontagságos sorsát fejtegette. Gárdonyi 1897-ben jelent meg Egerben a letelepedés szándékával, s vásárolt meg a „Hóhérparton” egy kis parasztházat, amelyet aztán a maga elképzelése szerint átalakított, s berendezett. A család utóbb egy másik épü­lethez is hozzájutott a ké­sőbbi óvodaépület) ugyan­ezen a telken, de az első há­zat az író mindvégig meg­tartatta magának___És ez­zel elkezdődött Gárdonyi éle­tének utolsó, negyedszázados egri szakasza. A valamikor még nyugtalan, lázongó, ta­nítótársaiért a kultuszmi­niszterrel is szembeszálló Gárdonyi ekkor már inkább szelíd bölcs. A világtól elvo­nult „egri remetéről” miti­kus legendák kelnek szárny­ra, sokak tudatában még ma is úgy él: házának hem vol­tak ablakai, csak egy meny- nyezeti tetőablak bocsátotta be a világosságot. A valóság az,- hogy éppen úgy megvol­tak az ablakai, mint más épületeknek, de valahányszor elfogta az alkotás láza. az ablaktáblákat behajtotta, hogy egyedül maradhasson gondolataival, s ne vonia el figyelmét a külvilág látványa és zaja: ilyenkor valóban csak a tetőablakon át verő­dött be a fény íróasztalára. Az Egri csillagok Gárdo­nyi hírét határon innen és túlra szétröpítette, s különö­sen halála után megindult a zarándoklás az egri „reme­telak” felé: az utolsó eszten­dőkben átlagosan évi száz­ezerre tehető azok száma, akik a Gárdonyi-házat fel­keresték. Ám a látogatottság növekedésével együtt járt a ház állagának a romlása is. Az épület egy eredetileg fer­de területre került, amely­nek vízszintbe hozásához la­za anyagot használtak fel, s az nem bírta a megterhelést: hiába került sor szinte tíz­évenként valamilyenfajta renoválásra, a ház süllyedni kezdett. A Gárdonyi-házról hatóságilag megállapították: életveszélyes állapotú. Dön­teni kellett, mi történjék: maradjon meg romjaiban is műemlék, vagy építsenek helyére teljesen új házat? Ez alkalommal is a józan kö­zépút győzött: meg kell men­teni, ami még menthető, de át kell építeni biztonságossá. A szükséges fedezet előte­remtése után ez év augusz­tusában megindult a restau­rálási munka. Egyidejűleg folyik a berendezés restaurá­lása is: új kötést kapnak a porladó könyvek, s művészi, hozzáértő kezek gondoskod­nak arról, hogy a berende­zési tárgyak, szőnyegek ugyanolyanok legyenek, mint Gárdonyi életében voltak. A munkálatok annyira elő­rehaladtak, hogy pár hét, s mielőtt leesik az első hó, te­tő alatt a ház. Felmerült a gondolat, hogy addig is, amíg a munkák tartanak, hogyan lehetne a berendezés leg­jellegzetesebb tárgyait, köny­veket, kéziratokat a látoga­tóknak hozzáférhetővé tenni. Mindez jelenleg a családi házban nyert elhelyezést, s e romos épület nem alkal­mas kiállító helyiségnek. így is lehetséges azonban, hogy kutatók, diákcsoportok egy- egy fontosabb emléket meg­szemlélhessenek, tanulmá­nyozhassanak. A családi ház, amely ma már a park­kal együtt a múzeum tarto­zéka, helyreállítása után fon­tos szerepet tölt majd be: ide kerülnek azok a tárgyak, írásos emlékek, amelyek az újabb kutatások eredményei, s ez az épület ad helyet a helyszíni kutatómunkának. A megindult munkálatok, megvalósítandó tervek és elképzelések ismeretében őszintén hisszük, hogy talán egy év sem kell, s újra áll a Gárdonyi-ház minden tarto­zékával, s mint Gárdonyi Irodalmi Múzeum tölti be feladatát, úgy ahogyan azt Gárdonyi irodalmunk törté­netében elfoglalt helye és je­lentősége megérdemli. Abkarovits Endre ny. főiskolai tanár Eger Gyógyítás és megelőzés Sóhajtson kérem! Dr. Bertók Alexandra és páciense A Thorez-bányaüzemnél működő egészségügyi szol­gálatnak igen sokrétű a fel­adata. A dolgozók időszakos alkalmassági vizsgálatán túl lényeges a megelőző munka, valamint a betegek szaksze­rű ellátása. Személyi és tár­gyi feltételei vannak a bel­gyógyászati, a fogászati pa-^ nászok gyógyításának, s mindazoknak a sebészeti és baleseti sebészeti műtétek elvégzésének, melyek járó­beteg-rendelésen megoldha­tók. De nagy szerepet kap a sérültek szakszerű szállítása is, melyhez korszerű mentő­gépkocsi áll rendelkezésre. Az üzemegészségügyi szol­gálatnak jó kapcsolatai van­nak mind a bányavezetéssel, mind a dolgozókkal. Morvái Imre Gyöngyös Pályázati felhívás a Felsőmagyarországi Vendéglátó Vállalat a 38/1980. (IX. 30.) Mt. sz. rend. és az ennek végrehajtására kiadott 14/1980. (IX. 30.) Bk. M. sz. rendelet alapján az alábbi üzletek szerződéses üzemeltetésére: 9. sz. TUristaház II. osztály Noszvaj, Síkfőkút 43. sz. Tulipán Presszó III. osztály Recsk, Ércbánya. A pályázat benyújtásának határideje: 1982. december 20 A pályázat elbírálása versenytárgyalás alapján történik, közjegyző jelenlétében. Érdeklődni a vállalat közgazdasági osztályán, Eger, Endresz u. 4. sz. alatt lehet. A pályázatokat a vállalat személyzeti vezetőjéhez, Eger, Lenin út 55. sz. címre kell benyújtani. A versenytárgyalás ideje: 1982. december 28. Helye: Eger, Lenin út 55. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents