Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-20 / 273. szám
10 NÉPÚJSÁG, 1982. november 20., szombat A közelmúltban akadémiai bizottsági ülés foglalkozott szűkebb hazánk környezetvédelmével, a Mátra, Bükk természeti értékeinek megőrzésével. Az ott elhangzottakhoz kapcsolódunk mai összeállításunkkal, amelyben a környezet megóvása érdekében tett erőfeszítésekről adunk információkat. összeállította: HEKELI SÁNDOR Atomerőművek biztonsága A hatalmas biztonsági szeJepet éppen „vizsgáztatják”, a hidrosztatikus próbához készítik elő a gyártóműben ÚJ VÁLLALKOZÁS A KUTATÁSBAN Rovarkártevők és a környezetvédelem Ellenzői kiszámíthatatlan, az emberiségre veszélyt hozó szörnyként ábrázolják az atomenergiát, hívei az energiaválság legjobb megoldásának tartják. Az utóbbiak úgy érvelnek, hogy a szén — a benne rejlő kén, s az elégetésekor keletkező széndioxid — alapjában véve nagyobb veszélyt jelent a környezetünkre, mint az atomenergia. Persze hiba lenne az atomenergiát teljesen ártalmatlan és kockázatmentes megoldásként magasztalni. Valószínűség-számítások szerint a következő 10— 20 000 évben valamikor előfordulhat a legveszedelmesebb atomerőmű-baleset: a reaktormag elolvadása. Megnyugtató viszont, hogy a világon eddig ilyesmi még nem fordult elő. Sok évtizede működnek földünkön nagynyomású gőzkazánok tízezrei, anélkül, hogy kazánrobbanás (a reaktor olvadásához hasonlítható katasztrófa) történt volna. Pedig a széntüzelésű erőművek biztonsági előírásai sokkal kevésbé szigorúak, mint az atomerőművek üzemét szabályozók. Sokan azon a véleményen vannak, hogy az emberiségre nem is annyira a rektorok jelentenek veszélyt, mint inkább az egyre gyarapodó mennyiségű radioaktiv hulladék, amelynek sohasem szabad érintkezésbe jutnia az emberret. Sok milliós károkat okozhat az atomerőműben, ha a gőz áramlása megszűnik vagy megfordul. Ilyenkor másodperceken belül be kell avatkozni. Áz erre szolgáló 300—1200 mm füratátmérőjű szelepnek megbízhatóan, gyorsan és jól kell záródnia, ha a gőzáram megszűnik vagy irányt változtat. Ezenkívül igen tág nyomástartományban kell dolgoznia, egészen az atmoszférikusnál kisebb nyomásokig. A mezőgazdaságban dolgozók számára nem kell különösebben ecsetelni, milyen is az, ha az istállóban „felrepül a' fal”, „mozog az alom”, és hasonló állapotot idéznek elő a tömegével elszaporodó rovarkártevők. Hogy mi mindent lehet ez ellen tenni, arról egy új, éppen e célból alakult vállalkozás, a TERRATECHNO Környezetvédelmi Közös Vállalat igazgatójával, Kö Tamással, és az insekticid (rovarmentesítő) ágazat vezetőjével, dr. Mandl Károllyal beszélgettünk. (A közös vállalatot egyébként egy sor ipari és mezőgazdasági nagyüzem, köztük a Chinoin hozta létre, részvénytársasági alapon.) — Nevünkben benne van, — mondja Kő Tamás —, hogy egyik fő célunk a mezőgazdasági termelés eredményességének segítése, de úgy, hogy egyszersmind a környezetvédelmi igényeknek is eleget tegyünk. — Például miben nyilvánul ez meg? — Lássuk az állattenyésztési ágazat gondjait: a ba- gócslégy, a szuronyos istállólégy és társaik nemcsak kellemetlenkednek az állatállománynak, így a szarvasmarháknak, de fejlődésükben is visszavetik őket. A FAO, az ENSZ mezőgazdasági világ- szervezete felmérte, hogy hatékony védelem esetén mit lehet nyerni ezúton. A szarvasmarháknál például a tejhozam 8—15, a hústermelés 6—12 százalékkal emelkedhet, az állatok nyugod- tabbak és kezelhetőbbek lesznek, akár zártrendszerű, istálózott, akár szabadtartá- sú szarvasmarhákról legyen szó .. De vannak másodlagos szempontok is, így az álAz 1961-ben érvénybe lépett Antarktisz-egyezmény értelmében ezt a földrészt az aláírók demilitarizált övezetnek nyilvánították. A béke kontinensének is nevezik, ahol számos eredmény jelzi a nemzetközi együttműködések eddigi hatékonyságát. A szovjet—francia kooperáció, már az Antarktisz közelében fekvő francia déli-sarkvidéki birtokon kezdődik. Itt vannak a Kerguelen-szigetek, fontos francia halászati és tudományos kutatóbázis. Több mint két évtized óta folynak itt közös szovjet—franlat bőre, amelyet a bőripar használ fel vágás után. Ott sem mindegy, hogy rovarlárváktól össze-vissza turkált, alacsonyabb osztályú-e a bőr vagy jobb, finomabb. Mostanáig a rosszabb minőségű bőrök aránya volt növekedőben, az új eljárásokkal ez a tendencia visszafordítható! — Mivel lehet védekezni? — Olyan kontakt hatású, az állatra és környezetére közvetlenül ható permetező- szerekkel — folytatja dr. Mandl 'Károly —, amelyek 3—6 hétig hatásosak, s . az eddig alkalmazott szereknél nagyobb hatékonysággal pusztítják a kártevőket. Ugyanilyen védelemben lehet részesíteni a raktárakat, magtárakat, silókat, hűtőházakat, állattápgyártó üzemeket is (a hatástartam itt megnő mintegy 12—16 hétre), s ezáltal az összes érték 10—20 százalékát eddig kitevő rovarkárt meg lehet szüntetni. — Csodaszerről lenne talán szó? — Szó sincs csodáról — csak szerről, olyan szerről, amelyről Magyarországon, eddig is tudtak, hallottak, csak esetleg korlátozott, mértékben alkalmazták azokat. Például azért, mert külföldi eredetűek révén, drágák vagy nehezen hozzáférhetőek voltak. — Mi okozta a fordulatot? — Az, hogy a Chinoin kutatói kidolgozták a szintetikus piretroid-származékok hazai tömeges gyártásának technológiáját, és így devizát kímélve lehet ezekhez hozzájutni. — A piretroid-alapú szereknél nem fenyeget ugyanaz a veszély, ami a rosszemlékű DDT-nél? Mármint cia magaslégkör-kutatási kísérletek. Tíz évvel ezelőtt indították be a Fusov-prog- ramot, amelynek során a magaslégkör szenyezettségi fokát mérik. Eddig 20 szovjet légkörkutató rakétát indítottak a Kerguelen-szi- getekről. A méréseket részben itt a helyszínen, részben szovjet, illetve öt franciaországi laboratóriumban dolgozzák fel. Port-aux-Francais (a Ker- guelen-szigeteken) található, egyébként a „Marion Duf- resne” francia óceánkutató hajó bázisa. Ennek a hajónak a személyzete 1973 óta az élő szervezetekben történő felhalmozódás, az emberre is veszélyes töménységű lerakódás? — A piretroidok eredetileg afrikai növényekben található, a természetben is előforduló hatóanyagok, ezeket szintetizálják. Természetüknél fogva viszonylag hamar elbomlanak, az állati szervezetekben nem halmozódnak fel, viszont hatásuk sokszorosa a DDT-nek és társainak. — Más vonatkozásban is hallottunk a nyáron a TER- RATECHNO-ról .. — Ha a balatoni szúnyog- irtásra gondol, annak a generálkivitelezését is mi vállaltuk. Az már nem rajtunk múlott, hogy a megrendelő szervek anyagi erőforrásainak kimerülése folytán augusztus végétől tömeges szúnyoginvázió jelentkezett, miután augusztus 21-ével be kellett a munkát fejeznünk. — Terveik? — Közintézményekben, például szállodákban, egészségügyi intézményekben, sőt, a házkezelőségek révén a nagy lakóházakban hadat üzenünk a helyenként már tűrhetetlen rovarinváziónak. Ugyanígy a hazai campinge- ket is szeretnénk az élősködő rovaroktól mentesíteni — nem véletlen, hogy a Magyar Camping és Caravanning Club is egyik alapítója a vállalatnak. — A célok tiszteletremél- tóak, ha nem is könnyű mindezt megvalósítani. De reméljük, hogy hazai kutatók segítségével, gyors és hatékony nautikával egy-két éven belül már eredményekről is beszámolhatunk. végez biomassza-, ezen belül krillkutatásokat az Antarktisz vizein. Az Antarktisz kontinensen, tehát magán a Délisarkvidéken is több* szovjet—francia közös glacio- lógiai és meteorológiai kísérletre került sor az elmúlt évtizedben. Az An- tarktiszon egyébként bármely országnak lehetősége van bázis létesítésére, úgyszintén bármely ország csatlakozhat az 1961-ben érvénybe lépett egyezményhez. Képünk az Antarktisz egyik nemzetközi állomását mutatja. Konferencia a Halley: üstökösről Naprendszerünk talán legismertebb üstököse, Halley, legközelebb 1986 elején kerül a Nap közelébe. Kutatásának előkészületei már több évvel ezelőtt megkezdődtek és jelenleg is teljes lendülettel folynak. E munkák egyeztetésére, az elméleti modellek egybevetésére, valamint az eddig végzett tevékenység ismertetésére kezdődött hétfőn ötnapos nemzetközi üstököskutatási konferencia a Magyar Tudományos Akadémián. A tanácskozáson, — amelyet az MTA Központi Fizikai Kutató Intézete és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége rendez — 25 ország több mint 150 kutatója vesz részt, köztük az űrkutatás és a csillagászat számos világhírű személyisége. Megnyitó beszédében Pál Lénárd, az MTA főtitkára egyebek mellett az űrkutatásban és a csillagászatban kibontakozó nemzetközi együttműködés jelentőségéről szólt. A Hallty -üstökösről elmondta, hogy a Szovjetunió — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Francia- ország, Lengyelország, Magyarország és az NSZK közreműködésével — két űrszondát indít az üstökösök tanulmányozására, s hasonló égi járművet tervez Japán és a nyugat-európai űrkutatási szervezet (ESA) is. Az Interkozmosz-együttmű- ködés keretében magyar kutatók készítik a nemzetközi Vega űrszonda televíziórendszerének elektronikus egységét, s meghatározó szerepet játszanak az űrszonda adatgyűjtő-rendszerének elkészítésében is. Életmentő erdők Földünk erdőségeinek nagyon fontos szerepük van életünkben, gazdálkodásunkban és környezetünkben. A tudósok kimutatták, hogy egy felnőtt tölgyfa, amelyen körülbelül félmillió levél van, s ezek összfelülete meghaladja az 1000 négyzet- métert. egyetlen napsütéses óra alatt 2 kg széndioxidot köt le. Az emberiség jelenleg több mint egymilliárd tonna oxigént használ fel légzése során, s 2000-ben már évi kétmilliárd tonnát. A szárazföldi növényzet évi növekményét 42 milliárd tonnára becsülik, s ennyi idő alatt ez a növényzet 54—55 milliárd tonna oxigént termel, vagyis minden tonna fatömegnövekedésre több mint egy tonna oxigéntermelés jut. Kiszámították, hogy a szárazföldi és a vízi növényzet termelte évi oxigénmenyiség együttesen megközelíti a 460 milliárd tonnát. Egy hektárnyi tűlevelű erdő évente 50 tonna oxigént termel, ugyanany- nyj lombos erdő pedig 24 tonnát. Egy hektár fenyőerdő évi 36 tonna, ugyaneny- nyi tölgyfaerdő pedig 56 tonna port és más szennyeződést fog fel a levegőből. Kopár területekről a lehullott csapadék 60—80 százaléka elfolyik, az erdőkkel 20 százalékukban beborított területekről már csak 25 százaléka, míg a 60—80 százalékukban erdős területekről mindössze 7 százaléka. Moszatból — metán A philadelphiai (USA) General Elektric-cég kutatói tengeri alga-, azaz moszatfarmot hoztak létre Kalifornia partjainál, hogy az algákból baktériumos bontással metángázt termeljenek. A beruházás költségei megközelítik a 3 millió dollárt, s ennek nagy részét az American Gas Assotlation vállalta magára abban a reményben, hogy az új eljárással könnyíthet az energiagondokon. A farmon tenyésztő Macrocrysris pyrifera nevű moszat földünknek egyik legnagyobb és leggyorsabban fejlődő növénye. Hossza eléri a 60 métert, s naponta 50—60 centimétert növekedik. Évente többször is betakarítják, felaprózása után a partra szállítják, s ott vetik alá baktériumos bontásnak. Ha a kísérlet beváltja a hozzá fűzött reményeket, a nyolcvanas években 200—400 hektár összterületű moszatfarmokat telepítenek a partvidéken olcsó metán szerzése végett. Az energiatermelésnek ez a módja azért is előnyös, mert nem bontja meg a környezet egyensúlyát. Szatmári Jenő István Nemzetközi együttműködés az Antarktiszon (APN—KS) a Felsőmagyarországi Vendéglátó Vállalat A pályázat benyújtásának határideje: Pályázati ^ 1 1 A A a 38 1980. (IX. 30.) Mt. sz. rend. és az ennek 1982. december 20. végrehajtására kiadott 14 1980. (IX. 30.) Bk. M. sz. rendelet alapján az alábbi üzletek A pályázat elbírálása versenytárgyalás alapján történik, közjegyző jelenlétében.- szerződéses üzemeltetésére: Érdeklődni a vállalat közgazdasági osztályán, Eger, Endresz u. 4. sz. alatt lehet. fe hívás 9. sz. TÜristaház II. osztály A pályázatokat a vállalat személyzeti vezetőjéhez, 1 Ilii ▼ Noszvaj, Síkfőkút Eger, Lenin út 55. sz. címre kell benyújtani. 43. sz. Tulipán Presszó III. osztály A versenytárgyalás ideje: 1982. december 28. Recsk, Ércbánya. Helye: Eger, Lenin út 55. sz.
