Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-19 / 272. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIII. évfolyam, 212. szám ARA: 1982. november 19., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nyit a kékesi kilátó - Új parkoló és szánkópálya - Karbantartás után a felvonók — Miféle engedélyek? — Téli sportcentrum — Kirán­dulások, programok, IBUSZ-utak Szezon előtti körkép Amint azt tegnapi számunkban közöltük, szerdán fe­hérbe öltözött a Mátra. Ha a naptár szerint még nem is járunk a télben, azért az Erzsébetek hozta első idei hó már figyelmeztet bennünket a hideg idő közeled­tére. De arra is, hogy hamarosan elő lehet venni a szánkókat, síléfceket, föl lehet húzni a hócsizmát és jókat kirándulni a hegyekben. Közelednek az ünnepek is, az év vége, a szilveszter, így hát egy rövid körkép­ben próbálunk beszámolni arról, hogy megyénkben hogyan is készülnek a téli szezonra. Óvári Miklós Egerben Hogyan valósulnak meg a XII. kongresszus határozatai megyénkben? Ülést tartott a megyei pártbizottság Otrombák ellen Az eset. amely az egyik helyijáratú autóbuszon nemrégiben megtörtént, nemcsak engem döbbentett meg, hanem a körülöttem állókat is igencsak elbor- zasztotta. Tömve volt az „egyke” jármű. Nem véletlenül, hi­szen éppen akkor érkezett meg a hét végén szokáso­san hazasietőkkel teli vo­nat. Kinek-kinek egy láb- nyi állóhely is alig jutott. A középkorú hölgy még az első kanyarban is biztos pontot próbált keresni ma­gának a fogódzkodáshoz. A felgyorsult gépkocsi fordu­lását azonban már nem tudta átvészelni: győzött a tehetetlenségi nyomaték. Az asszony reflex-szerűen ka­pott a kicsit távolabb levő kapaszkodó után. Termé­szetes emberi cselekvés, mégis ekkor történt a baj! Nagy igyekezetében ugyan­is szabad kezével a szó szoros értelmében — fizi­kumából adódóan persze nem nagy erővel — fültö- vön vágta az ott álló tes­tes, jó 40 körüli férfit. Az illető pedig — miután ala­posan szemügyre vette, ki lehet a „támadója” — dü­hösen ripakodott rá a nő­re: „menjen a..." — A folytatást szerencsére csak a környezetében levők hal­lották. S ők — helyesen — annak rendje s módja sze­rint azonnal leteremtették az ordítozót, aki hamaro­san belátta, jobb, ha meg­hunyászkodik. Kétségkívül különösen a tömegközlekedésben, vala­mint a különböző stadio­nok lelátóin szinte már megszokottá vált az úíszé- li modor. Ez sem fogad­ható el semmiképpen, saj­nos azonban az élet más területein is egyre inkább terjed az udvariatlan, dur­va beszédstílus. Ki-ki te­mérdek példát tudna felso­rolni, akár maga volt szenvedő alanya valamely embertársa faragatlanságá- nak, akár tanúja a fönteb- bihez hasonló esetnek. Sőt, egyesek elferdült szemléle­te szerint egyenesen az számít sikknek, ha valaki úgy kommentálja jogos, vagy vélt sérelmét, hogy közben igyekszik felvonul­tatni eltanult trágár kifeje­zéseit. Ráadásul mindezt torkaszakadtából kiabálva, hadd rettenjen meg tőle mindenki... Nos, ismeretes a közmon­dás: amelyik kutya ugat, az nem harap. Rendszerint ugyanis éppen az ilyen hangoskodók azok, akik a leghamarabb „behúzzák fü­lüket, farkukat", vagy el- szelelnek, ha úgy hozza a sors, hogy tudásukról, vagy bátorságukról kellene bizonyságot adniuk. Visel­kedésük otromba volta persze talán el sem jut a tudatukig. A cikk elején említett esetben he­lyesen eljárt utastársak ne­vében is ajánlom a jó ér­zésű többségnek: tegyük meg azt a kis szívességet, hogy segítsünk ebben ne­kik. A legújabb és a legjobb hír: hosszú huzavona után végre megnyílik a kékesi té­vétoronyban a kilátó. De­cember elején már fogadhat­ja a kirándulókat. A Mátrá­ban egyébként több válto­zást is tapasztalhatnak majd az ide látogatók: Mátra- szentistvánban a Vidróczki csárdánál szép új parkolót adtak át a napokban. Mátra- szentlászlón mintegy 40 ven­déget fogadható éttermet nyitottak. A neve: Vöröskő. Mátraházán a központban új szánkópályán csúszkálhatnak majd a gyerekek, s ezzel is azt az elképzelést próbálják az illetékesek kiteljesíteni, hogy a Kékesre, a sibuszok- ka! ne mehessenek fel a ródlizók. Így talán a baleset- veszély is csökken! Azok a síelők, akik az idén is a Mátrában kívánnak sportolni, már a kiszélesített, kisimított déli pályán csúsz­hatnak le. Itt ugyanis kicse­rélték a nyomócsövet, s a pálya alsó szakaszán szépen elrendezték a terepet. Az Or­A munka és nevelés kap­csolatáról az Országos Peda­gógiai Intézetben tartott há­romnapos nemzetközi konfe­rencia csütörtökön befejezte munkáját. Az UNESCO dél­kelet-európai nevelési együtt, működés elnevezésű bizott­ságnak III. szakértői tanács­kozásán Bulgária, Jugoszlá­via, Románia és 'Magyaror­szág pedagógiai szakemberei vettek részt. Megvitatták az e témáról készült nemzeti szágos Sí Szövetség kezdemé­nyezésére társadalmi össze­fogással megkezdődött egy nagyszabású terv, a galya- tetöi téli sportcentrum ki­alakításának első néhány lépéseként az északi pályá­nál melegedő, valamint sí­karbantartó állomás megépí­tésével. A nyáron elvégezték a sífelvonókon a szokásos karbantartási munkákat, s ha a hó alkalmas lesz a sí­zésre, a gépeket már be is indítják. Információnk szerint a té­li felkészülés szokásos egyeztető tárgyalását azon­ban még nem tartották meg az illetékesek Gyöngyösön. A Kékes, a Mátra téli for­galmáról a tanács, a KPM és a Volán vezetősége szokott tartani eszmecserét és az el­képzeléseket a szezonra ösz- szehangolják. Elsősorban a hétvégek a problémásak. Ugyanis hiába a tiltás szom­bat-vasárnaponként annyi a magánszemélygépkocsi a Ké­kesen, hogy például a Volán­autóbusz meg sem tud fór­jelentéseket. A szakemberek az emberi társadalmi tradí­ciók között a családot tart­ják a legfontosabb tényező­nek a munkára nevelésben. Ez a szűk közösség határoz­za meg a fiatalok értékrend­jét, a munkához való viszo­nyát — hangsúlyozták a konferencián. Ez nem egye­dül az egyén magánügye, hanem döntően társadalmi­gazdasági kérdés. dúlni. Több mint 400 (!) — nem tudni miként igazolható — engedélyt adott ki az utóbbi években a KPM ma­gánautók tulajdonosainak; akik természetesen élnek a lehetőséggel és kocsijukkal kapaszkodnak fel a Kékesre. A szálláslehetőségek a Mátrában tQvábbra is korlá­tozottak maradnak. A Vö­rösmarty Turistaházban pél­dául Mátraházán január kö­zepéig előre lefoglalták a szobákat. Nagyjából ez a helyzet megyénk más hegyi szállodájában, a kiemelt ide­genforgalmi helyeken. Szil­vásváradon az idén is lehet majd lovasszánkóval bak­tatni az erdei ösvényeken, s az Expressz, valamint az IBUSZ irodák számos más programmal várják az ér­deklődőket. Nem feledkeztek meg azokról sem, akik a té­li sportokban szeretnének jártasságra szert tenni: egyebek között a Budapest Tourist számos sítanfolya­mán is szakképzett oktatók segítségével ismerkednek meg a résztvevők ezzel a szép sporttal. Az iroda egy­hetes belföldi üdüléseket szervez például Nagyhideg- hegyre, Bánkúira, Bükk- szentkeresztre, Dobogókőre december 19. és február 20. között. Külföldön a Rila hegységben, Tátralomnicon, a Csorba-tónál, vagy a jugo­szláv hegyekben is el lehet sajátítani a síelés rejtelmeit. Csütörtökön a MTESZ székházában befejeződött a háromnapos, nemzetközi ruhaipari konferencia, ame­lyen több mint 30 hazai és külföldi szakember tartott előadást a ruhaipari techno­lógiák fejlesztésének eredmé­nyeiről, a minőségszabályo­zásról és a szakemberkép­zésről. Mind a magyar, mind a külföldi előadásokban szá­Két és fél esztendő telt el a Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusa óta. Hogyan valósultak meg a kongresszus határozatai Heves megyében? — erről tanácskozott tegnap délelőtt Egerben a megyei pártbizott­ság Kiss Sándornak, a párt­bizottság titkárának elnökle­tével. A testület ülésén részt vett többek között Óvári Miklós, a párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Gu­lyás Sándor, a Központi Bi­zottság tagja, a hevesi Rá­kóczi Tsz elnöke és Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője is. A pártbizottság előtt Vas­kó Mihály, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tag­ja, a Heves megyei pártbi­zottság első titkára vázolta fel a végrehajtó bizottság megbízásából, hogy az eltelt időszakban a kongresszusi határozatok végrehajtásá­ban milyen eredményeket értek el Heves megyében, milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a határozatból adódó feladatok megoldása során, s milyen további ten­nivalók állnak a megye kommunistái, dolgozói előtt. A széles körű vitában, amely­ben 16-an szólaltak fel, töb­bek között Óvári Miklós is, részletesen elemezték az ed­dig eltelt időszak eredményeit elősegítő mód­szereket és az okokat. Kriti­kus és önkritikus hangon összegződtek a pártbizottság tagjai részéről azok a gon­dok, amelyek nehezítették a munkát Heves megyében, fe­lelősségteljesen fogalmazód­tak meg ugyanakkor a hibák kijavításának tennivalói. Határozott körvonalat kap­tak azok a feladatok, ame­lyek a megye párt-, állami, gazdasági és társadalmi szer­vei, szervezetei előtt állnak a kongresszus szabta tenni­valók maradéktalan végre­hajtásában. Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára felszólalá­sában is e gondokkal és fel­adatokkal foglalkozott, hang­súlyozva, hogy olyan hely­zetben dolgozik az ország, a mos megvalósítható javaslat hangzott el. A résztvevők megismer­kedhettek hazai újdonságok­kal is, köztük a Csepel 451 automata vasalóberendezéssel, amelyet a Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárának tervezőgárdája a Könnyűipari Műszaki Fő­iskola és a szovjet Orelo Nillegmas kutatóintézet be­vonásával fejlesztett ki. A magyar nép, amikor a nem­zetközi viszonyok a koráb­biakhoz képest lényegesen romlottak, amikor e viszo­nyokat nem csak a gazdasá­gi tényezők, de az imperia­lista körök politikája is ne­hezíti, N „A szocializmus minden hivének emiatt naponta kell vizsgáznia — mondotta — eltökéltségből, kiállásból". A Központi Bizottság titkára hangsúlyozta az is, hogy tő­lünk függ mennyire tudunk alkalmazkodni a megválto­zott nemzetközi, gazdasági viszonyokhoz. Kétségtelen, hogy gazdasági munkánk a kongresszus óta általában javult, ám mégis nehezebbek a körülmények, mint két és fél évvel ezelőtt voltak. Ennek okait elemezve töb­bek között arra is rámuta­tott, hogy a világgazdasági viszonyok átrendeződésének időszaka egybeesett népgaz­daságunkban az extenzív módszerekről az intenzív gazdálkodásra való áttérés időszakával. A továbbiakban a feladatokról szólva azt hangsúlyozta Óvári Miklós, hogy a legfontosabb tenniva­lónk a nemzetközi fizetési mérlegünk tovább javítása. Ehhez az egész nemzet telje­sítőképességének növelésére van szükség. Ha a teljesítő- képesség fokozódik a gazda­ságban, akkor a népgazdasá­gi egyensúly helyzete is ja­vul, s ezáltal megőrizhető, sőt a későbbiekben növel­hető is életszínvonalunk. „A gazdasági feladatokat csak az egész nép oldhatja meg, ezért van hát arra rendkívül nagy szükség, hogy a párt napról napra a leg­szorosabb kapcsolatban le­gyen a tömegekkel" — szö­gezte le többek között Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára. A megyei pártbizottság a vita, majd Vaskó Mihály választadó összefoglalója után jóváhagyta a végrehaj­tó bizottság beszámolóját és az „Allásfoglalás”-t, mely utóbbi a XII. kongresszus óta végzett munka Heves megyei tapasztalatait össze­gezte. berendezés javítja a készter­mék minőségét, mert a ha­gyományos módszernél sok­kal precízebben dolgozik. Több előadó foglalkozott a minőség javításának módsze­reivel. A Május 1. Ruhagyár­ban például kidolgozták a minőségszabályozás új mód­szereit. Az előadásokon szó esett a hazai szakemberkép­zés gondjairól is. Nemzetközi tanácskozás a munkára nevelésről Minőség, újítás, képzés Befejeződött a nemzetközi ruhaipari konferencia Szalay Zoltán \{V '1 y~y *

Next

/
Thumbnails
Contents