Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-18 / 271. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. november 18., csütörtök 5* CSEHSZLOVÁKIA A „tizenharmadik forrás“ titka — Húzd meg, pajtást likőr ez, kellemes kontyalá- való — nyújtotta át a palackot a magyar turista Karlovy Vary-ban barátjának, aki jót húzott a lapos, zöld üvegből, hogy azután könnyes szemmel, krákogva adja vissza. A „tizenharmadik forrás” levet, a Beche- rovka, gyomorba markolóan erős volt. Csak most néztek rá a címkére. Ez állt rajta: 38 százalék. Honnan fakad e nedű, amelyet Kanadától Japánig, harminc országban ismernek, sőt, amely fölött a tuniszi igazhívők is szemet- hunynak? Ahogy a cseheknél mindennek van legendája, a Becherovka története szintién a múlt ködébe vész. A titok őre, a gyártásvezető, az ósdi mérlegen maga adagolja a gyógyfüveket, azután... .. .három hónapig hordóban érik a Becherovka (Fotó: — ORBIS — KS) „Forrását” áthatolhatatlan titok övezi. Úgy mondják, receptjét 1780-ban David Becher doktor találta ki. Erre azonban semmi bizonyíték. írásos feljegyzéssel csupán az igazolható, hogy árusítását 1807-ben kezdték meg. Hogy hogyan? Legendája igazán izgalmas. A titokzatos angol Szóval, a monda szerint, az 1806-ös esztendőben, egy viharos éjszakán ismeretlen, dúlt, űzött férfi nyitott be Jan Becher Karlovy Vary-i patikushoz. A jövevény — állítólag — angol volt. Doktor Frobrignak mondta magát, s szerencséjére — vagy talán a patikus szerencséjére — Jan Becher tudott angolul. Az idegen gyorsan a házigazda bizalmába került, amikor kiderült, hogy jól ismeri a gyógyfüveket. Az idegen doktor, látva a barátságos fogadtatást, nem titkolta, hogy honnan, miért menekült. Állítólag a londoni Old Bailey börtön akasztófája alól került ide, amikor kuruzslás — vagy tán zugpálinkafőzés? — miatt a nyakára tették a kötelet. Amikor ugyanis felakasztották, a kötél leszakadt, s 6 meg sem állt az oltalmat jelentő Habsburg császárságig.., Akárhogy volt, az biztosi, hogy az angol doktor a füvekkel csodásán gyógyított. Állítólag bebarangolta Ausztria és Csehország hegyeit, völgyeit, amíg Karlovy Vary-ba jutott. Itt azután megszállt, mert a fenyvesek ölén any- nyi gyógyfűre bukkant, hogy nem volt szive itthagyni. A patikus nemcsak házába és bizalmába fogadta, hanem megnyitotta előtte laboratóriumát. Doktor Frob- rig sokáig főzőcskézett ott. Közben testileg-lelkileg rendbe jött. Egy szép napon azt mondta, hogy tovább kell mennie, s többé nem jön vissza. Elbúcsúzott, de búcsúzóul papírra vetett, ismeretlen receptet ajándékozott Becher patikusnak, azzal, hogy az titok, azt majd csak halálakor a fiának árulhatja el, és azt később is, mindenkor csak a család egyetlen férfitagja ismerheti.., Az eszes bakfis Soha többé nem látták, nem hallottak róla. De a receptet kipróbálták. Az orvosság, amely a lombikból kicsorgott, sárgás színű volt. s mindenkinek ízlett. Hamarosan kiderült, hogy a gyomorbetegségeket enyhíti. Így esett, hogy Jan Becher az 1807. esztendőben megkezdte a gyomorkeserű gyártását „Original Karlsbader Bitter” néven. A patikus megőrizte a titkot, majd csak 1841-ben. a halálos ágyán adta át fiának, Johannák. A fiú nem hozott szégyent rá. Kibővítette a főzdét, emeletes gyárépületet emelt, megterveztette a Becherovka lapos, zöld palackját, s mielőtt meghalt, a titkot megsúgta fiának, Gus- tavnak. Ö a vevőknek a palackokhoz kis porcelánkely- het adott ajándékba egyébként minden változatlan maradt, főleg a titok. A titok annyira mély volt, hogy 1944-tben csaknem a Becherovka vesztét okozta. 1844-ben ugyanis. a háborús események következtében meghalt a Becher családban az utolsó férfi, s a recept titkát magával vitte a sírba, csakhogy... Csakhogy kis unokahúga — későbbi vegyészprofesszor — még gyermekkorában megleste és megjegyezte,, hogy mit és milyen sorrendben főz össze a likőrhöz. Amit látott, leírta, s a papírt elásta a város határában. A papírt 1945 után megtalálták, a Becherovka főzését ismét elkezdték. Az ósdi mérleg Valóban titok a Becherovka receptje? Igen. Egészen pontosan csak a gyógyíüvek előkészítése az. A receptúrát két ember ismeri: a vállalat igazgatója és a gyártásvezető. Csak ők mérhetik ki a húszféle gyógyíüvet, s ösz- sze kell keverniük, vászon- zsákba gyömöszölniük, mielőtt a helyiségből távoznának. A lezárt zsákokat azután megfelelő hőfokon három napig hevítik, hideg szeszben kilúgozzák. A kivonatot cukorral, borpárlattal, tiszta szesszel és Karlovy Vary-i gyógyvízzel keverik, hordóba öntik, három hónapig érlelik, majd háromszor leszűrik, s palackba töltik. A Becherovkát sokan próbálták már utánozni, hiába. Ugyanúgy nem lehet, mint a Karlovy Vary-i források vizét. És hogy miért hívják a „tizenharmadik, forrás levének”? Szintén hagyomány. Mivel a városban évszázadokon át tizenkét gyógyforrás volti, ezt tréfásan a tizenharmadiknak nevezték el. De a tréfát komolyan veszik. Annyira, hogy amikor 1965-ben felszínre tört egy újabb gyógyforrás, vagyis valóban a tizenharmadik, az nem ezt a számot, hanem a „Vencel fejedelem-kettő” számozást kapta. (firon) MONGÓLIA Sziklarajzok, totemek, állatistenségek Sziklába vésett rajzok, ősi kőszobrok, furcsa betűkkel telerótt oszlopok idézik Mongólia-szerte a régmúlt időket. A gazdag leletanyagban vannak két és fél ezer éves rajzok, középkori eredetű művek, s olyanok Is, amelyeknek a korát még nem tudták pontosan meghatározni a tudósok. A legrégibb kőbe vésett alakok — állatok figurái. A rajzok legtöbbször a fejét mélyen hátrahajtó, vágtató szarvast ábrázolnak. Díszes kövek Jelzik az egykori uralkodó osztály tagjainak sírjait. Ezeken a sírköveken az ál- latalákok mellett gyakran láthatók fegyverek — íjak, harci bár- dok — rajzai Is. A szarvasban gazdag vidékeket az ősidőkben sajátos módon Jelölték meg a vadászok. Az ösvények mentén emelkedő sziklákba — mintegy útmutatóul — belevésték a rajzukat. Ogy gondolták: a rajz, akárcsak a szarvas megpillantása, kedvező előjel a Jó vadászathoz, a gazdag zsákmányhoz. A nomád ősök totemállatként tisztelték a nemes vadat. Agancsát a különböző rituális szertartásokon körbehordozták. Bőréből készültek a sámándobok és az ünnepi palástok is. Voltak azonban olyan vidékek, ahol például a hattyút és a túzokot tisztelték Istenségként. A mai Központi AJmak több helységében láthatók e szent állatok sziklaraj zal. A napjainkhoz közelebbi korokban már egész jeleneteket véstek a sziklákba. Érdekes példa erre a Bogdo-Ula hegy lábánál folydogáló patak partján emelkedő szikla, amelyen több Jelenet tusrajza látható. A szakemberek becslése szerint a sziklarajz a XIII—XIV. században készült. Az egyik Jeleneten hatun — szarvas formájában megjelenő nőalak — látható. A következő képen sámánok csoportja figyelhető meg, s a Jelenetsort egy újabb nőalak zárja le. Ez a nőalak a sziklarajz legértékesebb figurája. Megfestése művészi kézre vall. Az asszonyt ősi mongol viseletben ábrázolta a festő. Körülötte állatok, egy dámvad és egy kanca látható. A szikla emellett terjedelmes szöveget is őriz, amelyben gyakran előfordul „az örök kék ég” kifejezés. (Az ősi mongol vallásban az eget Istenségként Imádták.) A helyet pedig, ahol a sziklarajz áll, a Nagy Kék Ég Völgyének nevezték el. Az ősi kultúra emlékeit ma nagy becsben tartják Mongóliában, Erről tanúskodnak a gon- ■ dozott és védett sziklarajzok és síremlékek. SZOVJETUNIÓ Sportcentrum Uj-Csebokszáriban Kettő millió rubel. Rengeteg pénz, hivatalosan átszámítva is jó harmincöt millió forint. És mégis volt ennyi az Űj-Csebokszári városrész sportpalotájára. A tizenkét emelet magas főépület tulajdonképpen négy, egymásra épült tornaterem. Jókora méretűek; legjellemzőbb talán, hogy az egyikben bőven fér el a teniszpálya. De jutott is emelet a szertornászoknak, a kosárlabdázóknak, és a küzdősportok: ökölvívás, a szambó művelőinek is. Természetesen öltözőkkel, masszírozó szobákkal. És mindezt koronázza a 80 személyes szálloda, a XII. emeleten, kétágyas szobákkal, ragyogó kilátással a Volgára, és a többi sportlétesítményre. Mert van még! Könnyűatlétikai csarnok a futóknak, u gróat létáknak; és épül az uszodaegyüttes is', fedett természetesen. Az új vízierőmű fölött pedig máris meghonosodott a vitorlázás. Nem kevés pénzért! De szabadon sportolhat itt Üj- Csebokszári fiatalsága, a vízierőmű építői, a vegyi- kombinát dolgozói. És az alig egyéves centrum már „kitermelt” egy világbajnoki ezüstérmet, birkózásban; az olimpiai érinek sem késnek soká. Mert ahol tömegek sportolnak, ott a siker is tömeges. .. Egymásra rakott tornatermek; tizenkét emelet Tükrös fal előtt gyakorolnak az ökölvívók (Fotó: Kőhidi Imre) BULGÁRIA Technikai újdonságok KORROZKÓVEDELEM katödallomasokkal Automata katódállomásokkal’ biztosítják a Jövőben Bulgáriában a víz és a föld alatt elhelyezett fémszerkezetek korrózióvédelmét. A számvezérlésű berendezéseket a szófiai Korrózióvédelmi Kutató- intézet munkatársai fejlesztették ki. A kutatók becslése szerint az ily módon védett fémberendezések életkora nyolcvan évre meghosszabbítható. Az új bolgár módszert külföldön is kipróbálják. Irakban először két olajvezetéknél alkalmazzák, majd később a főváros, Bagdad környékén épült óriási kőolajtárolót szerelik fel vele. A különleges katódállomás lránt már több ország Is érdeklődik. MÁGNESES SZEPARÁTOR A VASÉRC JOBB HASZNOSÍTÁSÁRA A Kremikovcel Kohászati Kombinátban új módszerrel, mágneses szeparátor segítségével dolgozzák föl a vasércet. A berendezés úgynevezett hideg eljárással óránként 100 tonna érc feldolgozását teszi lehetővé. A szeparátor alkalmazása sokféle előnnyel jár: a korábbi módszernél jóval kevesebb energiát emészt fel az ércdúsltás, s az ércben levő ritka fémek — például a wolfram és a mollbdén — kiválasztása Is gazdaságosabban történik. Az új módszer a környezetvédelmi előírásoknak Is jobban megfelel, mert nem szennyezi a levegőt.
