Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-17 / 270. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. november 17., szerda 5. 1983 tavaszára, nyarára Nyersfehér Chanell-kosztfim sötétkék pántozással. Tavaszi sportos jellegét fokozza, hogy nadrággal készült. Anyag: Ma­gyar Posztógyár Fiataloknak tervezett nyá­ri sportos összeállítások: csíkos lenvászonból készült melles nadrág pamuttrikóval és jellegzetesen széles csí­kos, frottírkabáttal kiegészí­tett buggyos térdnadrág. Ké­nyelmes saru, illetve baleri­nacipő teszi kényelmessé. Anyag: Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat, KISTEXT, HÖDIKÖT Milyen lesz 1983 divatja? — erről számolt be a Ma­gyar Divat Intézet bemuta­tója. A modellek tanúsága szerint tavasszal, nyáron is­mét többféle stílusban pom­pázhatnak a nők. Az elegáns, avantgarde stílusú öltözékek jellemzői a finom anyagok, a fiatalos, merész, szélsőséges formák, világos, pasztell színekben. A falusi roman­tika sok fodorral, csipkével, bő szoknyával jelenik meg. A keleti hatások pompás, élénk színekkel, arany-ezüst kiegészítőkkel, nehéz sely­mekkel vannak jelen. , Színekben a színesség, de nem a tarkaság dominál. A sötét színcsoportok a fenyő­zöldet, a pompeji vöröst, a párizsi kéket, sienabarnát, a füsitszürkét, a püspöklilát és a feketét vonultatják fel. Középtónusok a rezedazöld, az égkék, a málna, a karot- ta, a világos korall, a ka­millasárga. A pasztell-szí- nek: a vanília, az ezüstszür­ke, a púderrózsaszín, a vilá­goskék, a halványorgona és a tejkaramella árnyalatokat ölelik fel. A stílusok, formák termé­szetesen keverednek. A kabátok tavasszal klasz- szikusan elegánsak lesznek. Kellékeiben, anyagaiban újul meg a kabát-kosztüm divat. összeállította: Szalay Zoltán A pasztell jSzínű öltözékekhez sötét harisnyát ajánlanak új­donságul a divattervezők. A sportos öltözékek a víz­parti és szárazföldi sportok­hoz kötődnek, — puha, ru­galmas, olykor vízhatlan anyagokból kényelmes bő, jó mozgást biztosító formákkal. A nosztalgia — színben, anyagban, formában egy­aránt a falusi romantika fe­lé fordul. Konyharuha-koc­kás, konyhadíszmintás anya­gok fodrokkal, csipkékkel a nőknek, a férfiaknak a fa­lusi legények öltözéke a minta. A természetes anyagok di­vatjában előtérbe került a len, a tiszta gyapjú, a se­lyem, a pamut. A divatos megjelenés az alapanyagok­tól függ. Sok az egyszínű szövet, a klasszikus minta, a pepita, a csíkos, az eszterhá- zikockás. A nyári viseletek- hez geometrikus minták, a vidéki stílushoz az apró min­tázatok, virágmotívumok. Ami a formák változását illeti — újból rövidülnek a szoknyák. S noha a rövid, térd feletti hosszúság domi­nál, a bokáig érő szoknyák is ugyanolyan divatosak. 1983-ban ismét előtérbe ke­rül a játék a hosszakkal. A vállvonalak újból hangsú­lyozottak, az övék lazán csí­Vízhatlan, kent anyag­ból készült, lezser, nagy bő­séggel készült sportoverall. Az olivazöld overallt merész ferde csíkbeállítás díszíti na­rancs-kék színben. Anyag: BUDAPRINT. pőre ejtettek, vagy szorosan derékba fűzöttek. Fontosak a részletek: a matrózgallérok, a Chanell- kosztümök, a félkötények, az egymásra öltött blúzok, mellények, a kantáros nad­rágok, a nagyapaingek, a fehér galléros ruhák, madei­ra betétek. K. M. Fiatalokkal a fiatalokért: Hatvanban Ha a KISZ Központi Bi­zottságának titkára ellátogat égy -városba, hogy néhány munkahelyi, iskolai ifjúsági vezetővel találkozzék: nyo­mós oka van. A közelmúlt­ban dr. Varga Sabján Lász­ló sem azért kereste fel a hatvaniakat, hogy valamiféle gesztust gyakoroljon. Sokkal inkább tájékozódni, illetve tájékoztatni akart. Kíváncsi volt például arra, hogy a kommunista fiatalok X. kongresszusának határozatai­ból mennyit tudnak megva­lósítani a KISZ-bizottságok a cukorgyárban, a Damjanich Szakmunkásképző Intézet­ben, a Bajza Gimnázium­ban? Növekedett-e érzelmi kötődésük a mozgalomhoz, gazdagodott-e a fiatalság szabadidő-programja, a veze­tők helyesen értelmezik-e a „Tizenéves”-határozat aján­lásait, illetve mit tesznek az 1983-ban induló diákévek si­kere, hatékonysága érdeké­ben? És e témák éppen úgy napirendre kerültek a váro­si KISZ-bizottság titkárá­val, Sághyné Szűcs Klárival folytatott eszmecseréje so­rán, mint ahogyan elbeszél-' getefct róluk a cukorgyári Békés Tamással, a bajzás Valentiny Andreával, vagy Szklezsár Istvánnal, a szak­munkásképző bizottsági titká­rával. Pedagógus­támogatással Hogy miről adhatott szá­mot éppen az utóbb említett Szklezsár István? Igenis so­kat köszönhet a mozgalom a Központi Bizottság ajánlá­sainak. A benne foglaltakat jól tudták összehangolni a helyi sajátosságokkal, illetve, az idei esztendő munkája már oda vezetett, hogy mind az ifjúsági szervezetet, mind annak tartalmában gazdago­dó programját jobban magu­kénak érzik a „Damjanich” ifjúkommunistái. Népesek, mozgalmasak voltak az is­kolai diáknapok, egyre töb­ben válnak zenekedvelővé az Országos Filharmónia ven­dégkoncertjeit hallgatva, na­gyon sok különböző hobbi­nak élő fiatalt vonultatott fel alkotások formájában az ifjúsági pályázati kiállítás, az osztályok, a tanműhelyek között meghirdetett sportna­pi küzdelmek pedig szinte az egész tanulóifjúságot meg­mozgatták az intézetben. Ha a mozgalmi élet ilyetén gaz­dagodása esik szóba, termé­szetesen nem hallgathatta el Szklezsár István a pedagó­gus KISZ-alapszervezet sokrétű támogatását. A fiatal pedagógusok, szakelőadók — jó összhangban a diák alap­szervezetekkel, a tanintézeti KISZ-bizobtsággal — szin­te minden említett akcióból hatékonyan közreműködtek, tanácsokkal és ötletekkel szolgáltak. ötnapos munkahét Valentiny Andrea egy gon­dolatot igen megjegyzett ma­gának dr. Varga Sabján László látogatása alkalmá­val, éspedig a jövőbe muta- tóan. A KISZ Központi Bi­zottság titkára hangsúllyal említette, hogy az 1983-ban induló diákév nem kampány, hanem kezdő lendület, és el­sődlegesen a szabad szomba­tok g yümölcsözőségét szol­gálja. A baj zások bizottsági titkára, aki ugyanakkor az ifjúkommunisták központi bizottságának tagjaként is képviselte e találkozón Hat­van diákfiatal jatt, belső töp­rengéseinek adott hangot. Mint kifejtette, az iskolai ötnapos munkahét tanulás dolgában alaposan próbára tesz tanárt, tanítványt egy­aránt, hiszent a megszer­zendő ismeretanyag nem csökkent, csak talán struktu­rálisan változott. Vagyis ugyanannyit kell tanulni ke­vesebb idő alatt, miközben a mozgalmi életnek is gazda­gabbá, tartalmasabbá kell válnia. A mostanáig eltelt két hónap tapasztalatai azt ta­núsítják, hogy nem lesz könnyű az átállás, a „reggel­től estig iskola” terheinek hordozása. Talán a szakmun­kás fiatalok helyzete az elő­nyösebb, mert tanóráik dél­után háromkor befejeződnek, tehát több idejük, energiá­juk marad a KISZ-élet ki- lombosítására. Azt már az­tán Sághyné Szűcs Klári je­gyezte meg, hogy a városi bizottságnak valóban figye­lemmel kell lennie az el­mondottakra, illetve akkor lesz célravezető a „Tizen­éves” program, ha rendezvé­nyei a megváltozott körül­mények ellenére tömegeket vonzanak. Kitüntetés az igazgatónak Ami a cukorgyári látoga­tást illeti, a KISZ Központi Bizottság titkára igencsak kedvező benyomásokat sze­rezhetett ezen a napon. Párt­ós gazdasági vezetők, majd Békés Tamás szavai egyaránt azt tanúsították, hogy a gyárban — az Ifjúsági Tör­vény szelleméből eredően — jól érvényesül a KISZ érdek, védelmi feladatköre, a fiatal­ság ezt kihasználja, ilyenfor­mán nincs semmi csodálkoz­nivaló azon, hogy a fiatal szakmunkások rendre be­illeszkednek a nagy gyári családba, továbbá hasznos ifjúsági munkaversenymoz- galmat bontakoztattak ki. Hogy többet is lehetne ten­ni a cukorgyári fiatalok szervezeti, mozgalmi életé­nek föllendítése végett, sen­ki nem tagadja. És az ilyes­féle lehetőség zálogának te­kinthető a Vrabecz Mátyás igazgatónak juttatott magas elismerés, az Ifjúságért Ér­demérem, amit a KISZ ne­gyedszázados jubileuma al­kalmával adtak át neki. Ez a gesztus bizonyos értelem­ben kötelez, és akik kicsit is ismerik a vállalat vezetőjét, tudják, hogy igyekszik majd a várakozásnak megfelelni. Hatvani példa A jövendőt illetően a fia­talság több olyan érintkezési formájáról is hallott dr. Varga Sabján László, ame­lyek szinte az országhoz szó­ló példák, vagy éppen most vannak kialakulóban. Aho­gyan Sághyné Szűcs Klári elmondotta e találkozón, a városi KISZ-bizottság már negyedik éve szervezi, rende­zi hat sportág diákolimpiáját, amely a KB ajánlásaiban csak most szerepel. Az vi­szont újszerű kísérlet, hogy a hatvani KISZ-esek taglét­számának a felét kitevő, de három iskolát látogató diák­ságot megpróbálják közelebb hozni egymáshoz, éspedig a világnézeti nevelés jegyében. Egy rövidesen induló marxista diákakadémiáról van szó voltaképpen, amely­nek hallgatóságát a három tanintézetből toborozzák, és megfelelő előadókkal a KISZ-bizottság támogatja a kezdeményt. Persze, a közös szórakozás is összekapcsol megannyi fiatalt! Lesz hát november 20-án „Katalin- diszkó” az új-hatvani szakkö­zépiskolában, ezt megelőzően pedig a Bajza Gimnázium klubjában szervez „Tanul­junk tanulni” címmel mód­szervásárt a három hatvani középiskola elsőseinek a helyileg illetékes pedagógus KISZ-alapszervezet. Vagyis a pezsgés szinte általános. „A fiatalokkal a fiatalokért" jelmondat e városban vív. mányokat jelez, és utat jelöl, amelyen csak tovább kell ha­ladni. Moldvay Győző TÖBBRE, MÁSRA VAN SZÜKSÉG flz érdekvédelem: politikai feladat Az egri főiskolán Pince­program Ebben a hónapban — mint ahogy hagyományosan már az iskolaévben mindig — az egri tanárképző főis­kola pinceklubja számos ze­nei és más kulturális prog­rammal várja az érdeklődő­ket. Nemcsak a diákokat, főiskolai hallgatókat, hanem mindenkit, akit vonzanak a filmek, koncertek, vetélke­dők. Tizenhetedikén a Sympo- sionnal este fél hétkor, majd a Makán és a Kolinda együt­tes koncertjére várják a fiatalokat. 18-án a Solaris két részét vetítik, másnap pedig diszkóval egybekö­tött vetélkedőn vehetnek részt. A neves EAST együt­test tart koncertet november 22-én fél nyolc órakor az aulában. A pedagógusklub tagjai 23-án találkozhatnak, míg ugyanezen napon este héttől a filmtörténeti akadé­mia-sorozatban Jean Luc Godard filmjét, az Éli az életét című alkotást vetítik. A folk műfajban igencsak népszerű Vujicsics együt­tes lesz a vendég november 24-én, s itt nemcsak a zenét kedvelők találkozhatnak, de a táncházon meg is tanul­hatnak olyan lépéseket a néptánc kedvelői, melyekhez a délszláv zene az alap. Ebben a hónapban talán egyik legnagyobb szabású koncertre 29-én kerül sor, mikor is a negyedszázados jubileumát ünneplő Benkó Dixieland együttes hangver­senyére mehetnék el a dzsesszkedvelők. Az ifjúság a társadalom szerves része, alapvető érde­kei azonosak a társadalom érdekeivel. A fiatalok köz­vetve vagy közvetlenül érde­keltek például a termelés fejlesztésében, a széles körű szociális gondoskodás meg­valósításában, az anyagi jó­lét rendszeres növelésében; azaz mindabban, ami a tár­sadalom többségének, a dol­gozók tömegeinek javát szol­gálja. Más kérdés, de semmikép­pen sem hagyható figyelmen kívül, hogy a fiatalok érde­kei megegyeznek annak az osztálynak, rétegnek, cso­portnak az érdekeivel is, amelynek ugyanakkor a tag­jai. Az ifjúsági szövetség is ennek tudatában tartja je­lentős politikai funkciójának az érdekképviseletet, az ér­dekvédelmet. Ami önmagá­ban persze nem újkeletű dolog, hiszen a KISZ zászlóbontá­sától kezdve hivatásának te­kinti, hogy közvetítse a párt­hoz, az állami, gazdasági szervezetekhez a fiatalok vé­leményét, képviselje őket érdekeik érvényesítésében. Az ifjúsági törvény adta az alapot ebben a témában a KISZ ide vonatkozó határo­zatának, amit az Állami If­júsági Bizottság irányelvei követtek. Ezek rögzítették a KISZ véleményezési, egyet­értési, döntési jogkörét. Az idén januárban egysé­ges szerkezeti keretbe foglal­ták a területi KlSZ-bizott- ságok „jogosítványait”. Ez a tanácsok hatáskörébe tarto­zó, az ifjúság életkörülmé­nyeit befolyásoló döntések, intézkedések tekintetében rögzíti, hogy mit tehet az ifjúsági szövetség. Ide tarto­zik a KISZ döntési, egyet­értési, véleményezési, kezde­ményezési, felszólalási és el­lenőrzési joga. A jogosít­ványrendszert vizsgálva alapállásként kell elfogadni, hogy a KISZ olyan lehető­ségek birtokába került, ame­lyek mögött az ifjúság adott helyzetének megfelelő érdek- viszonyok rejlenek. Magától értetődik, hogy az ifjúsági szövetség a munka­helyi, az iskolai demokrácia intézményein keresztül,’ az adott fórumokon törekszik érvényesíteni a fiatalok ér­dekeit. Ez különösen jónak ítélhető az ipari üzemekben, ahol a gazdasági vezetés is egyre inkább felismeri, hogy a megnövekedett feladatok végrehajtásához szükség van a fiatalok és a KISZ erőtel­jesebb bevonására. Ezzel szemben az is igaz, hogy a mezőgazdaság területén — különösen a termelőszövet­kezetekben — a KISZ érdek- képviseleti munkája néhány igen jó példától eltekintve nem éri el a szükséges szín­vonalat. Az anyagi-termelő ágaza­tokban egyre inkább érvé­nyesül a vállalati, szövetkezeti önállóság. A főként értelmiségieket fog­lalkoztató munkahelyek egy részében — jobbára állami intézményeknél, államigazga­tási, igazságszolgáltatási szer­veknél — a vezetői döntések továbbra is sokkal inkább külső tényezőktől, például a felsőbb utasításoktól függ­nek. Ezáltal a KlSZ-részvé- tele a helyi döntésekben — ilyenképpen a fiatalok ér­dekképviseletében — sem ér­vényesülhet eléggé. Némileg hasonló a helyzet az iskolák­ban: ma még csak kevés he­lyen vált az iskola életének részévé a KISZ-szervezet ér­dekvédelmi munkája. Érde­sebben fogalmazva: az isko­laközösség életét érintő dön­tések kialakításánál nem ve­szik kellő súllyal figyelem­be az ifjúsági szervezet, a diákok véleményét, állásfog­lalását. A dolgozó, az értelmiségi és a tanulófiatalok „érdek­helyzetének” e vázlatos átte­kintése is nyilvánvalóvá te­szi annak szükségességét, hogy a KISZ-nek valameny- nyi szervezetében — az alapszervezetekben is! — ér­dekfeltáró tevékenységet kell folytatnia. Ehhez más „erők­kel” kell szövetségre lépnie, meg kell találnia azokat a szervezeteket, testületeket, embereket, akikkel együtt­működve jobban segíthet érvényre juttatni a fiatalok érdekeit. Az ifjúsági szövetség ér­dekképviseleti, érdekvédelmi tevékenysége, ez irányú mun­kájának hatékonysága sokat fejlődött az utóbbi évtized alatt. A fejlődés megmutat­kozott a formai keretek, a szervezeti megoldások, illet­ve a tartalmi követelmények vonatkozásában egyaránt. Ma viszont többre, másra van szükség, mint akár egy-két évvel ezelőtt. Jelenlegi helyzetünk­ben — a nyolcvanas évek előrelátható tendenciáit, lehe­tőségeit figyelembe véve — különösen fontos olyan tár­sadalmi feltételeket terem­teni, amelyek révén az egyén boldogulása, a kisebb-na- gyobb közösségek törekvése egybeesik a társadalom ér­dekeivel. Ezért az ifjúsági szövetségnek továbbra is az olyan érdekeltségi viszonyok kialakítását kell szorgalmaz­nia, amelyek a fiatalok al­kotó energiájának kibonta­koztatását serkentik, egyben hozzájárulnak személyes tö­rekvéseik, céljaik megvalósí­tásához. Dési Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents