Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-16 / 269. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. november 16., kedd 5. MADÁRKÓRHÁZ KŐSZEGEN. Kőszegen létesült az or­szág egyetlen ragadozómadár-kórháza. Kálmán István és Bechtold István ápolják a sérült ragadozókat: vércséket, baglyokat, egerésző ölyveket, héjákat stb. A gyógyult ma­darakat az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hi­vatal áltat kijelölt helyen szabadon engedik. A képen: erősítő injekciót kap az egerésző ölyv (MTI fotó: Czika László felv. — KSj A négyes fogat . története Művészet, tömegszórakoztatás? Beszélgetés a cirkuszról Az utóbbi húsz év legna­gyobb mozisikere a Ben Húr című amerikai film, amit annak idején, nem sokkal bemutatása után tizenegy Oscar-díjjal tüntettek ki. Hozzánk ugyan több mint Húsz év késéssel érkezett, de az izgalmasan álmos, áltör­ténelmi cselekmény, s főként a látványosság így sem ma­radt hatástalan. S aki csak látta a filmet — még az esetleges fanyalgók is —, a legjobb jelenetnek a kocsi- verseny néhány rövid per­cét tartják. A jelenet népszerűségéhez- persze nagyban hozzájárult az a história is, hogy a fel­vételek közben jó néhány ló nyakát törte, sőt néhányan azt is tudni vélik, hogy a kaszkadőrök között is volt áldozat. Ez azonban valójá­ban a Ben Húr némafilmes változatának a legendája, vagy éppenséggel igaz törté­nete. A négyes vagy kettes fo­gatú kétkerekű kocsik, ame­lyeket állva hajtanak, is­mertek voltak a hettitáknál, egyiptomiaknál, majd a per­zsáknál is Qiint harci eszkö­zök.' Az ókori görögöknél vi­szont elsősorban sportcélra használták ezeket a fogato­kat. A kocsiversenyek a 25. ókori olimpián, időszámítás előtt 680-ban szerepeltek először versenyszámként. Olyannyira népszerűek let­tek, hogy az ie. 4. századra már háttérbe szorították az atlétikát is. A sport kezdett cirkusszá fajulni, hiszen a kocsifogatok és néha a ver­senyzők is az előkelő gazda­gok tulajdonában voltak, s a- győztesnek járó babérkoszo­rú a politikai propaganda eszköze volt. Amikor a rómaiak meg­hódították a görög földeket, a hellének sportkultúszából elsősorban a kocsiversenye­ket vették át, s náluk is cir­kuszi látványosság volt in­kább, mint sport. Igen elő­kelő támogatói, sőt verseny­zői is akadtak a cirkuszi sportversenyeknek. A leghír- hedtebb közöttük Néró csá­szár, aki különösen kedvel­te a kocsiversenyeket, s na­gyon jó fogathajtónak és lo­vasnak képzelte magát. A 211. olimpiát az ő parancsá­ra tolták el két évvel, hogy a cirkusszá fajuló verse­nyekre alaposan felkészül­hessen. Volt egy különös politikai vetülete is a római kocsiver­senyeknek: á gyorsan meg­alakuló szurkolótáborok va­lóságos politikai pártokká váltak. Egy-egy versenyen egyszerre négy kocsi vágott neki a távnak: kettő kék és kettő zöld színben. Egy-egy szín nagyon sokszor politikai irányzatot vagy hatalmi cso­portosulást jelképezett. Hogy milyen politikai je­lentősége volt a kocsiverse­nyeknek, az Bizáncban mu­tatkozott meg leginkább, amikor a kereszténység ál­lamvallás volt. A vallási irányzatok is gyakran a ko­csiversenyek színében jelent­keztek, s a kékek és a zöl­dek pártjával komolyan szá­molnia kellett a mindenkori uralkodónak is. Justinianus császár alábecsülte szerepü­ket, ezért a két párt össze­fogott ellene, és megostro­molták palotáját. Ez volt az 532-ben lezajló Nika-felke- lés, amely a kocsiversenyzők győzelmi buzdításáról kapta a nevét: s csak hatnapos vé­res harc után tudta leverni a hadsereg Belizár tábornok vezetéséve}. S a szurkolókat nemcsak kékre-zöldre ver­ték, de valóságos tömegmé­szárlást rendeztek közöttük. D. 1. Művészek-e az artisták, vagy csupán tömegszórakoztató Iparo­sok? Tanulmányok, vitairatok hosszú sora foglalkozott már ez­zel a kérdéssel, szélsőséges néze­tek csaptak össze. Pedig a vá­lasz roppant egyszerű: is-is. Több szempontból Is. Egyrészt: a legkiválóbb artisták valóban művészek, de a középszerűek, az egyes műsorok „töltelékei” csu­pán „Iparosok”. Másrészt: a vi­lág legnagyobb artlstaművészei is a nemes értelemben vett szóra­koztatás elkötelezettjei. Erről beszélgettünk egy min­den szempontból illetékessel: Vi- tárls Istvánnal, a Fővárosi Nagy­cirkusz újonnan kinevezett igaz­gatójával, aki maga is artista volt, s húsz évet töltött hazai és külföldi cirkuszok porondjain.-r- A cirkusz az egyik legősibb művészet! — mond­ja. — A feljegyzések sze­rint már az egyiptomi fá­raók udvarában is „dolgoz­tak” bohócok, sőt jó né­hánynak a nevét is megőriz­ték a feliratok, papiruszok. Athénban időszámításunk kezdetén nemcsak tragédiá­kat és komédiákat adtak elő, 'hanem cirkuszi látványos­ságokat is. 2000 évvel ez­előtt itt született meg a mai vízi-cirkuszok őse: az aré­nák egy részét már eleve úgy építették, hogy vízzel tölthessék fel, úszóproduk­ciók, humoros vízi labdajá­tékok, sőt miniatűr hajócsa­ták számára. A görög am­fiteátrumban, a mai cir­kuszépületek ősében, kö­zépein volt a porond, ame­lyet háromnegyed körben épített lépcsőzet és nézőtér vett körül. Az epidauroszi, a Dionüszosz nevét viselő athéni, a Marcellúsról elne­vezett római színház, sőt a mindmáig fennálló római Colosseum is — mai szem­mel — cirkuszépület volt. A cirkuszi produkciók és a színházi előadások csak ké­sőbb különültek el egymás­tól, s váltak önálló műfajjá. A leghíresebb artistákat épp olyan elismerés vette körül, mint a legnagyobb aktoro- kat. — És napjainkban? — Sajnálatos, hogy mind kevesebb az igazi v művész a világ cirkuszaiban! Hogy miért? Nehéz erre egyér­telmű választ adni. De tény: a mai fiatalok többsége nem szívesen vállalja ennek a pályának a nehézségeit, a rendszeres edzéseket, új mutatványok kiötlését, a lemondásokkal teli életmó­dot, az olykor bizony ön­kínzó, sőt életveszélyes pro­dukciókat, az állandó to­vábbképzést, melyek nélkül nincs artistaművészet! Ta­lán kevesen tudják: egy produkció létrejöttéhez hosz- szú időre, nem ritkán két- három évi próbasorozatra van szükség! Van olyan mu­tatvány, amelyen a cirkusz­művész 4—5 évig is dolgo­zik, míg bemutatásra éretté válik a produkció. Azok kö­zül, akik nyolc évig tanul­tak az artistaiskolában, nem kevesen csakhamar pályát változtatnak. Búcsút monda­nak választott hivatásuknak, mert’ képtelenek vállalni az ezzel járó megpróbáltatáso­kat. — Köztudott, hogy egy ar­tista a negyedik X után már öregnek számít. — Valóban! A porond az ifjúságé! Az izmok 40—45 éven túl már nem olyan ru­galmasak, nem engedelmes­kednek az akaratnak, s egy eltévesztett mozdulat bizony Végzetes lehet! Hazánkban jó a helyzet: a nők 40 éves, a férfiak 50 éves korukban szakmai nyugdíjba vonul­hatnak. Az ellenkezője sem ritka: Donnert János, aki jelenleg is a Fővárosi Nagy­cirkusz műsorának egyik szenzációja, már elmúlt 60 esztendős, de még nem is gondol arra, hogy nyugdíj­ba vonuljon. Sőt! Hajnal­ban már ott van az istálló­ban, hogy ellenőrizze: lovai megkapták-e a reggelit, ápo­lójuk foglalkozott-e velük előírásszerűén. Délelőtt próbál, pedig álmában is tud már mindent, s lovai is kitűnően idomítottak, este pedig az elsők között érke­zik öltözőjébe. — Az artisták művészete talán még illanóbb, mint a színészeké... — Igen, ez fájó pontunk... A színészek alakítását, ha nem is tökéletesen, de meg­őrzi a filmszalag, a magne­tofon, a hanglemez. Az ar­tistákét csak kivételes eset­ben. (Bár igen értékes nem­csak a mának, de az utókor számára is az a sorozat, amelyet a magyar tévé is igen nagy sikerrel mutatott be A Világ nagy cirkuszai címmel). Meg aztán... Szí- nészmúzeumumk van, de ar­tistamúzeum nincs! — A porondművészek kö­zül többen kaptak az el­múlt években Jászal-díjat és egyéb hivatalos kitünte­tést. Én megemlíteném még azt a vonzalmat, melyet legnevesebb színészeink ta­núsítanak a cirkusz és az artistatársadalom iránt. — Én se tartom véletlen­nek. hogy a legnagyobb ha­zai mulattatok — így a La- tabárok, Feleki Kamill, Al- fonzó. Bilicsi Tivadar, Rá- tonyi Róbert, sőt a régeb­biek közül Csortos Gyula, Kiss Manyi, Dajka Margit, Németh Marika. Jávor Pál és sokan mások — éPP úgy otthon voltak a cirkusz porondján, mint a színpadon. Ruttkai Éva, Psota Irén ma is boldogan ölt bohócjelmezt magára! Az sem véletlen, hogy legkiválóbb színházi rendezőink, Major Tamás­sal az élen, gyakran cirkuszi poronddá alakítják a szín­padot, veretes drámákat rendeznek cirkuszi környe­zetben. Mindezek ugyancsak azt bizonyítják: a mi hiva­tásunk is művészet, s ugyanakkor százezrek szá­mára jelent igényes gondfe­ledtető szórakozást. Garai Tamás — Kint remek idő van, és te mégis a parkettával vaca­kolsz! — mondja Tarbik úr a feleségének. — Ahelyett, hogy a parkettát keféled, ki­mehetnél a levegőre és le­moshatnád az autót! Ar — Maga valóban férjhez megy az albérlőjéhez? — Igen. Már annyi pénz­zel tartozik nekem, hogy ab­ból ketten is kényelmesen megélhetünk. ★ — Hová mész? — Ide a sarokra, a bank­ba. — Folyószámlád van? — Nem. Revolverem. ★ — Melyiket akarod? — kérdezi az egyik vadász, mi­közben megcéloz három re­pülő vadkacsát. — Amelyik leesik — mondja a másik. , Ar — Miben különböznek a tengeri halak a mieinktől? — Abban, tanító néni, hogy nagyon messze vannak tőlünk... Ac — Nem kellene már végre fület mosnod, kisfiam? — Minek? Még egészen jól hallok! Aforizmák A politika egy nyugati de­mokráciában viszonylag, egy­szerű lenne, ha nem kellene minduntalan választásokat megnyerni. (Dean Acheson) ★ Az emberek milliói ülnek az autó kormányánál, de egyetlenegy sem ismerné el, * hogy rossz autóvezető. (Niki Lauda) ★ A légi kalózok utasok, de csak útközben bérlik ki a repülőgépet. (Danny Kaye) ■fc A sztár mindenütt otthon van — csak saját magánál nincs. (Sammy Davis jr.) ★ A modern háziasszony olyan hölgy, aki azért ol­vaszt fel egy mélyhűtött ételt, mert restelli a fáradsá­got, hogy néhány konzervet nyisson fel. (Hal Brennan) ★ Nem értem, miért kell a nőknek oly sok pénz. Keve­set esznek, keveset isznak, nem kártyáznak, mértéklete­sen dohányoznak, és barát­nőjük sincs, akit ki kell tar­taniuk. (Jacques Tati) November 16-án, 9 órakor az IPARCIKK KISKER. Egerben, a Zalár J. utcában (Járműbolt helyén) MEGNYITJA í/Tuam/La VASBOLTJAT! # Kézi szerszámok # ipari szerszámok # kisgépek # mezőgazdasági szerszámok # szerszámnyelek • csavaráruk, szegek # épület- és fürdőszoba-szerelvények # fajansz fürdőszoba-berendezések # fürdőkádak # csempék # gáztűzhelyek # egyéb gázkészülékek # épület- és bútorvasalások # lakatok # zárak # széles válasz­tékával várjuk az egyéni és közületi vásárlóinkat a megye LEGNAGYOBB VASBOLTJÁBAN. PARKOLÁSI LEHETŐSÉG! HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS! KÉNYELMESEN A KOMFORT BAN! Hungária Szálloda és Étterem Vállalat, Budapest V„ Petőfi Sándor út 14. 39 IBi wm szerződéses rendszerben történő üzemeltetésre meghirdeti az alábbi üzletet: >n MECSET ÉTTEREM, EGER. Fenti üzletre vonatkozó tájékoztató adatok 1982. november 16-tól az egri Park Szálló főkönyvelőségén (Eger, Szálloda u. 1.), szombat „ ■ - kivételével mindennap 9—16 h-ig vehetők át. A pályázat benyújtásának határideje: 1982. december 7-én 14 h-ig. A versenytárgyalást 1982. december 16-án, 15 h-tól tartjuk a Budapest Szállodában (Budapest 11. kerület, Szilágyi Erzsébet fasor 47.). A ii 11 ■ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents