Népújság, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 257. szám 1982. november 2.. kedd ».«FORINT Mátrai ősz ••• I A konferencia után Nagy József né Vas me­gye küldötte kezdte hozzá­szólását e szavakkal: ösz- szejöttünk, hogy számot vessünk helyzetünkről, az­zal, milyen eredményeket értünk el 1977-ben megtar­tott II. országos nőkonfe­rencia óta. S valóban volt miről beszámolni, vitázni, hiszen mérhető az az elő­rehaladás, amit csak az utóbbi öt évben is megtet­tünk, a nők élet- és mun­kakörülményeinek javítá­sáért, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének való- raváltásával, s a nőkérdés­től olyannyira elválasztha­tatlan családvédelmi poli­tikával. Emelkedő tenden­ciát mutat a szakmunkás- képzés a nők körében is, egyre több a főiskoláról ki­kerülő leány és asszony, s ami külön is kiemelkedő, a középiskolát végzettek ará­nnyá a fiatalabb korosztály­nál ma már a nők javára növekedett. Amiben szinte változatlan a helyzet, az a vezetővé való kinevezésük. Ebben, kezdve a legmaga­sabb szinttől lefelé, még nagyon kevés az előrelépés. Joggal állapíthatták meg a résztvevők a vita során — s a beszámolóban is alá­húzták — ma még mindig sokkal többet kell bizonyí­taniuk a nőknek, szemben a férfiakkal, kiknek már ele­ve több bizalmat előlegez­nek. Természetes, * hogy egy olyan konferencián, ahol a nők helyzete szerepel na­pirenden, nagy teret kap a vitában a családok kö­rülményeinek értékelése, a népesedéspolitika, a gyer­meknevelés, s a többgyer­mekes családok gondja. A Központi Bizottság üdvöz­letét tolmácsoló Németh Károly és a kormány nevé­ben szóló dr. Markója Im­re elvtársaktól, a vitában résztvevők egész soráig na­gyon sokan kitértek ezek­nek a problémáknak a tag­lalására. A számvetés helyzetünk­ről, nemcsak azt foglalta magába, mit kaptunk ed­dig, s mit kérhetünk még, hanem azt is, mit kell ten­nünk a társadalom egyen­rangú tagjaiként, nekünk nőknek is, hogy az egyre nehezedő feladatokat njeg- oldjuk. Nemcsak az igé­nyek és a jogok, hanem a kötelességek is megfogal­mazódtak. A továbblépés­hez anyagiakra van szük­ség, s ennek előteremtésé­ben a nőknek is minden tudásukkal, erejükkel részit kell venniük. A napi élet problémáin túl még egy fontos kérdés­sel foglalkozott a konferen­cia. „Amit eddig tettünk, az nem elég — mondotta Miriam Vire Tuominen asszony, a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség fő­titkára — minden nőnek össze kell fognia az atom- fegyverkezés ellen”. Ebből, mi magyarok sem marad­hatunk ki, hiszen életünk, s főképp gyermekeink éle­te attól függ a továbbiak­ban is, lehetséges-e béké­ben élni. Számunkra is mindennél fontosabb, épp ezért a békét kell szolgál­nia mindennapi munkánk­nak is. Deák Rózsi Losonczi Pál Kuvaitban Kávait állam emlrjének, Dzsábir El-Ahmed El-Dzsáblr Esz- Szabah sejknek a meghívására vasárnap délután háromna­pos hivatalos látogatásra az arab-5bölmentl országba érke­zett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete. A vendéget a kuvaiti' fő­város repülőterén az ural­kodó, valamit Szaad El- Abdullah E l-Szalem Esz­Szabah trónörökös, minisz­terelnök, továbbá a kuvaiti kormány tölbb tagja, vala­mint Horváth Ernő, hazánk kuvaiti nagykövete köszön­tötte. Amikor az Elnöki Ta­nács elnöke kiszállt a kü* löngépíből, 21 ágyúlövés dör­dült el. Az ünnepélyes fogadtatás után a kuvaiti uralkodó a kormányváróban rövid be­szélgetést folytatott vendé­gével, majd szállására, az elegáns Sza lám - palotába kí­sérte. Itt isimét rövid meg­beszélésre került sor, majd az önír elbúcsúzott az El­nöki Tanács elnökétől. Losonczi Pál vasárnap dél­után már meg is kezdte tár­gyalásait: a Szalam-palotá- ban fogadta Szabah Al-Ah- med Al-Szabah sejk minisz­terelnök-helyettest, külügy­minisztert, aki jelenleg a tájékoztatási miniszteri tiszt­séget is betölti. Este az Elnöki Tanács el­nöke hazánk kuvaiti nagy- követségen a kuvaiti ma­gyar kolónia tagjaival talál­kozott. A találkozón mindkét fél megelégedéssel szólt a két ország kapcsolatainak fejlő­déséről, amihez fontos hoz­zájárulást jelentett a kuvaiti emír tavalyi, budapesti láto­gatása. Ebben a folyamatban újabb állomás Losonczi Pál mostani kuvaiti útja. A nemzetközi kérdésekről szólva különös hangsúlyt he­lyeztek az arab egység fon­tosságára. Értékelték a kö­zel-keleti térségben a kétfé­lét érdeklő folyamatokat. Hétfőn délelőtt Hamadiba, az ország olajközpontjába látogatott — kuvaiti tartóz­kodásának második napján Losonczi Pál, az Elnöki Ta.- nács elnöke. A magyar államfő délelőtt, politikai látogatása kereté­ben fogadta Szaad El-Ab- dullah El-Szalam Esz-Szabah trónörökös, miniszterelnököt a Szalam-palotában. Ezután hajtatott a mintegy 25 kilo­méterre levő, a fővárossal szinte egybeépült kőolajköz­pontba. Aihmadi 1946 és 1949 kö­zött nőtt ki a sivatagból, ahogy felfutott a közeli kőolajme­ző termelése s Ahmad sejk­ről, az akkori uralkodóról nevezték el. Azóta terjesz­kedik a kuvaiti urbánus tér­ség a fővárostól dél felé. A kuvaitiak az ország egyik legvonzóbb helyeként tartják számon Ahmadit, amely már tudatos fejlesz­tési elképzelések alapján épült, számos parkkal, zöld­övezettel rendelkezik — ezek fenntartása, öntözése méreg­drága ugyan a sivatagban, de az olajkincsből erre is futja. Ahmadiban először a re­pülőtér, majd az olajkikötő épült meg, gyorsan fejlődtek a lakótelepek is. Losonczi Pál programjá­ban a kőolajipari múzeum és egy ipamegy ed megtekinté­se szerepelt. A kormányzó ezután ebé­det adott az Elnöki Tanács elnökének tiszteletére, majd Losonczi Pál és kísérete visszatért a kuvaiti Szalam- palotába, a küldöttség szál­lására. Itt a magyar államfő dél­után fogadta a kuvaitban akkreditált diplomáciai misz- sziók vezetőit. Hétfőn délelőtt Hetényi István pénzügyiminszter ku­vaiti partnerével, Abdullatif Juszuf El-Hamaddal tartott megbeszélést. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete kedden tanácsko­zik a kuvaiti emírrel és kor­mányának tagjaival, majd államfőnk és vendéglátója külön is megbeszélést tart. Ezenkívül Losonczi Pál a kuvaiti kormány több vezető tagjával találkozik. Losonczi Pál és kísérete szerdán reggel indul vissza Budapestre. Budapestre érkezett Grisa Filipov Magyar—bolgár tárgyalások Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság miniszterta­nácsának elnöke, Lázár György miniszterelnök meg­hívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett. A bolgár miniszter- elnököt és kíséretét a Feri­hegyi repülőtéren Lázár György, Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István kül­ügyminiszter-helyettes fo­gadta. Jelen volt Sebestyén Jenő — a Magyar Népköz- társaság szófiai nagykövete és Boneso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A bolgár miniszterelnök délelőtt a Hősök terén meg­koszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően a Parlament delgációs termében megkez­dődtek a hivatalos bolgár— magyar tárgyalások. A tárgyalásokon a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország hely­zetéről, a jelenlegi tervidő­szak feladatairól, valamint a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Bolgár Kommu­nista Párt XII. kongresszu­sán elfogadott határozatok végrehajtásáról. Áttekintet­ték a bolgár—magyar kap­csolatokat, különös figyelmet fordítva a gazdasági együtt­működés jelenlegi helyzetére és időszerű feladataira. Megvitatták az árucserefor­galom továbbfejlesztésének lehetőségeit, a gyártásszako­sítás és a termelési kooperá­ciók kérdéseit. Megvizsgál­ták a magyar—bolgár gazda­sági, műszaki és tudományos együttműködés aktuális te­endőit, valamint az 1986— 90-ig terjedő tervidőszak tervegyeztetési tárgyalásai­nak előkészítését. Megbeszéléseket folytattak a szocialista gazdasági in­tegráción belüli magyar— bolgár kapcsolatokról és a szocialista gazdasági együtt­működés további feladatai­ról. * A tárgyaló felek véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű problémáiról, külö­nös tekintettel a kontinen­sünk békéjével és biztonsá­gával kapcsolatos kérdések­re. Hétfőn este a Parlament­ben megrendezett díszvacso­rán Lázár György és Grisa Filipov pohárköszöntőt mon­dott. Befejeződött a III. országos nőkonferencia Vasárnap a Parlament Kongresszusi termében foly­tatódott a III. országos nő- konferencia. A kormány ne­vében Markója Imre igaz­ságügyminiszter üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Hozzászólásában áttekintette a felszabadulás óta eltelt csaknem negyven esztendő nőpolitikái eredményeit, rá­világítva arra az óriási vál­tozásra, amely az asszonyok, lányok társadalmi helyzeté­ben bekövetkezett. A vitában felszólalók kö­zül többen beszéltek a nők foglalkoztatásának, szakmai fejlődésének, előléptetésének lehetőségeiről. A konferencia munkáját Duschek Lajosné, az MNOT elnöke összegezte. Ezután megválasztották a Magyar Nők Országos Tanácsának 235 tagját és a tanács 35 tagú elnökségét, valamint a tisztségviselőit. Az MNOT elnöke újra Duschek Lajo&né lett, alelnökök: Czerván Mártonná dr.'a Ruházati Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára, Jókai Anna író, Ka- kucsi Gabriella, a dabasi Fehér Akác Termelőszövet­kezet elnöke, Kiss Imréné, a KISZ Komárom megyei Bizottságának első titkára, Makoldi Mihályné nyugdí­jas pedagógus és Nádasi Lász- lóné, a Csepel Művek vezér­igazgató-helyettese. A tanácskozás végeztével a III. országos nőkonferen­cia szolidaritási nyilatkoza­tot fogadott el, amelyet el­juttatnak az Országos Béke­tanácshoz. A nyilatkozatban a magyár asszonyok, lányok kifejezik szolidaritásukat a békéért, a szabadságukért, nemzeti függetlenségükért, és népünk felemelkedéséért küzdő milliókkal, követelik a fegyverkezési hajsza meg­állapítását, a katonai kiadá­sok csökkentését, és ezek­nek az összegeknek békés célokra való felhasználását, valamint a nőd egyenjogú­ság megvalósítását, az anya­ság, az emberi élet megbe­csülését mindenütt a vilá­gon. Talán ezek az utolsó napok, amikor még pulóverben, nagy­kabát nélkül lehet sétálni a Jó levegőn. Sokan kihasználták ezt a hétvégén, fülkeresték a Mátra kedvelt kirándulóhelyeit. Gyönyörködtek a színes természetben, a csodálatos őszi nap­fényben — de aztán: siettek haza, hogy nehogy ott érje őket a köd és a sötét (Fotó: Szabó Sándor! • ___;____ í géretes kezdeményezés Egy szövetkezet mások szolgálatában' Traktorbontó és kihelyezett alkatrészraktár Hatvanban A hatvani Lenin Mező- gazdasági Termelőszövetke­zet — többek között — arról nevezetes, hogy a szakveze­tés nemcsak életképes ötle­tekkel rukkol ki, hanem azo­kat következetesen valóra is váltja. A terebélyesedő ipari tevékenység egyik alapvető előnye az, hogy az innen származó jövedelemre bár­mikor számíthatnak, ezt a summát nem veszélyezteti az olykor szeszélyes időjárás. Július 1-től traktorbontót létesítettek a téeszben. A vállalkozást így mutatja be Szúr szabó Gusztáv elnök. összhangban az AGROKER-ekkel — Az egri, a szolnoki és a miskolci AGROKER-ek­kel fogtunk össze. A három cégtől mintegy 9 millió fo­rint értékű alkatrészt kap­tunk, olyanokat, amelyeket azért selejteztek, mert kifu­tott típusokhoz valók voltak. Senkinek sem kell bizony­gatni, hogy ezekre nagy szük­ség van mindenütt, ezért az­tán jöttek is az érdeklődők. Ügy érzem: ezzel a tevé­kenységgel más szövetkeze­tek javát is szolgáljuk, hi­szen sajátos gondjaikat eny­hítjük. Emellett — s ez na­gyon lényeges — traktoro­kat, kombájnokat, fejőgépe­ket veszünk át, ezeket ele­meikre bontjuk. Kiemeljük belőlük a hasznosítható da­rabokat, ezeket megvételre kínáljuk a Nógrád, a Heves és a Pest megyei mezőgaz­dasági üzemeknek. Az sem vész kárba, ami semmire sem való, ugyanis megálla­podtunk a miskolci MÉH Vállalattal, a szerződés ér­telmében az ilyesfajta hul­ladékot átadjuk nekik, s ez­zel végsősoron a népgazda­sági igényeket is teljesítünk. Az első négy hónap mérlege kedvező, hiszen mintegy 2 milliós árbevételre tettünk szert. Mindehhez hadd te­gyem hozzá azt, hogy egy út kezdetén állunk, még nem mindenki ismeri az általunk kínált lehetőségeket, azaz a jövőben sokkal nagyobb forgalomra számíthatunk. Törődés a többi szövetkezette! Nem elégedtek meg eny- nyivel, az egykori kezdemé­nyezést tovább óhajtják fej­leszteni. — A szolnoki AGROKER- rel megegyeztünk, hogy az általa szállított új mező- gazdasági gépeket és a kü­lönböző szállítóeszközöket bizománybán árusítjuk majd. Valóra váltjuk egy másik el­képzelésünket is: kihelye­zett alkatrészraktárt hozunk létre szövetkezetünkben. Eb­ben az akcióban az egri AG- ROKER érdekelt. Bízunk ab­ban, hogy a környező szö­vetkezetek felfigyelnek pró­bálkozásunkra, hiszen ez mindenekelőtt értük rajtol január 1-től. Ha nálunk ko­pogtatnak, akkor időt, fá­radságot kiméinek és pénzt takarítanak, meg, hiszen nem kell utazgatniuk, messzire menniük a keresett cikke­kért. Ez mintegy 10—15 téesz számára vonzó. Tulajdon­képpen olyan kezdeménye­zésről van szó, amely szol­gáltatás jellegű, amely nem­csak a sikeres gazdálkodást segíti, hanem mások javára is kamatozik. Pécsi István Gazdasági helyzetünk és lehetőségeink Dr. Csikós előadása A műszaki-gazdasági he­tek kiemelkedő rendezvénye volt hétfőn Egerben, a Tech­nika Házában dr. Csikós Nagy Bélának, az Országos Anyag- é* Árhivatal elnö­kének előadása. A zsúfolá­sig megtelt előadóteremben Kántor Imrének, a Magyar Közgazdasági Társaság me­Nagy Béla Egerben gyed szervezete titkárának megnyitója után az állam­titkár „Gazdasági helyzetünk és kitekintés” címmel tar­tott előadást. Elemezte ha­zánk gazdságának helyzetét, világpiaci kapcsolatait s szólt azokról a lehetőségek­ről, amelyék a jövőben a kibontakozást segíthetik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents