Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-05 / 233. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1982. október 5., kedd BUDAPEST Púja Frigyes külügymi- ndszter hazaérkezett New Yorkból, ahol az ENSZ közgyűlés 37. ülésszakán vett részt PEKING A kínai külügyminiszté­rium hétfőn délelőtt közöl­te, hogy előzetes konzultá­ció eredményeként Pe­kingibe érkezett Leomyid II- jicsov szovjet külügymi­niszter-helyettes, aki Csien Csi-csen kínai külügymi­niszter-helyettessel konzul­tációkat fog folytatni a kí­nai—szovjet viszony kérdé­seiről. MOSZKVA Vietnami párt- és kor­mányküldöttség érkezett hi­vatalos baráti látogatásra hétfőn Moszkvába, élén Trung OhinheL, a Vietnami Kommunista Párt KB PB tagjával, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság Államtaná­csának elnökével. A vendé­gek az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­ge meghívásának tesznek eleget. NÁPOLY A nápolyi rendőrség veze­tője közölte: a Vörös Bri­gádok nápolyi csoportja több tagjának vasárnapi le­tartóztatása James Dozier amerikai tábornok kiszaba­dítása óta a terrorszerve­zetre mért legnagyobb csa­pás. A helyi csoport vezető­jén kívül a rendőrség 10 terroristát vett őrizetbe és a felfedezett rejtekhelyen nagy mennyiségű fegyvert foglalt le. BONN Az új nyugatnémet kor­mány tartani kívánja ma­gát a Szovjetunióval meg­kötött földgáz-cső szerződés­hez — jelentette ki Helmut Kohl kancellár vasárnap es­ti tv-nyi latkozatában. Bár nem a keresztény uniópár­tok találták ki az üzletet, az NSZK jó hírneve érdeké­iben a kész, szerződéses hely­zeten nem változtatnak — mondotta Kohl. Folytatódnak a SALART-tárgyalások Hétfőn megérkezett Genf- be Viktor Karpov szovjet, valamint Edward Rowny amerikai nagykövet, hogy küldöttségeik élén szerdától folytassák a nyáron szüne­teltetett hadászati fegyver­korlátozási és csökkentési (SALART) tárgyalásokat. Viktor Karpov repülőtéri nyilatkozatában úgy véleke­dett. hogy az amerikai fegy­verzetcsökkentési javaslat egyoldalú. „Mint már közöl­tük, ez nem lehet megállapo­dás alapja” — szögezte le a szovjet küldöttségvezető. Karpov hozzátette, hogy a szovjet javaslatok szabaddá teszik az utat hatékony ha­dászati fegyverzetkorlátozási és csökkentési megállapodás felé, s reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok módosítja magatartását Az amerikai küldöttség ve­zetője viszont megérkezése­kor azt mondta, hogy az Egyesült Államok fenntart­Megérkezett Genfbe Viktor Karpov szovjet (balra), vala­mint Edward Rowny amerikai nagykövet, hogy szerdától folytassák a hadászati fegyverkorlátozási és csökkentési (SALART) tárgyalásokat (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) ja javaslatát mert — szerin- SALART-tárgyalásokat au- te — „ez a legjobb út a lé- gusztus 12-én felfüggesztet- nyeges csökkentéshez”. ték, hogy a küldöttségek ta­A június 30-án kezdődött nácskozzanak kormányukkal. A nukleáris háborúról Vatikáni Az Osservatore Romano, a Vatikán lapja közzétette a nyilatkozatot amelyet a nuk­leáris háború megelőzéséről fogadtak el a Vatikánban, a világ különböző országaiból, köztük a Szovjetunióból ér­kezett neves tudósok részvé­telével tartott tanácskozáson. A pápai tudományos aka­démia kezdeményezésére a közelmúltban tartott nem­zetközi fórum nyilatkozata kiemeli, hogy az emberiség egész történelmét végigkí­sérte a háború, de 1945 óta a háborús veszély jellege megváltozott: az emberiség jövőjét, a még meg sem szü­letetteket is fenyegeti. Az atomfegyver tömeges alkalmazása olyan jelentős és visszafordíthatatlan öko­lógiai változásokat indíthat­fórum na el, amelyek határai ma még beláthatatlanok. Óriási a kockázat, hogy az atom­fegyver bármilyen „korláto­zott” felhasználása esetleg a háború kiszélesedéséhez ve­zethet — hangzik a doku­mentum. A tudósok kötelessége — mutat rá a nyilatkozat —, hogy segitsék megelőzni tu­dományos eredményeik rossz célokra történő felhasználá­sát. A tanácskozás résztve­vői követelik, hogy hozza­nak következetes intézkedé­seket a nukleáris fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és rendszerbe állításának megállítására, e fegyverek mennyiségének . jelenlegi szintjét lényegesen csökkent­sék, abban a reményben, hogy végül teljesen megsem­misítik azokat. Vasárnapi választások Az ausztriai Burgenland- bail' vasárnap megtartott tartományi választáson a két érdekelt párt, a kor­mányzó Szocialista Párt, var­iami nt és az Ellenzéki Nép­párt megőrizte eredeti 20, illetve 16 mandátumát, a le­adott szavazatok száma azonban az OSZP megerő­södését mutatja. Figyelemre méltó az ugyan­csak vasárnap megtartott salzburgi helyhatósági vá­lasztás kimenetele. Mozart- városban Kreisky kancellár pártja megőrizte, a Környe­zetvédők pedig jelentős mér­tékben megerősítették pozí­cióikat — ez esetben is az Ellenzéki Néppárt rovására Alois Mock pártját egyedül a Duna-menti Krems városka kárpótolhatja a hétvégén ahol négy mandátumot elhódított a kormánypárttól, valamint a szabadságoárttól. ~C Külpolitikai kommentárunk )— Kopja vagy szavazás „HA LEHETŐSÉGEM VOLNA RÁ, azonnal megkí­sérelném a hatalomátvételt. Még szerencse, hogy tiszttársaim tudják, mi a kötelességük” — Tejero csendőr alezredesnek, a tavaly februári spanyolorszá­gi puccskísérlet egyik bebörtönzött főszereplőjének a múlt héten nyilvánosságra került nyilatkozata a je­lek szerint a tisztikaron belüli hangulat alapos isme­retéről tanúskodik. Bizonyság erre a spanyol jobbol­dali katonatisztek vasárnapra virradóra leleplezett újabb összeesküvése. A Cervantes-hadművelet fedőnévvel kidolgozott lá­zadás fő szervezőit — két ezredest és egy alezredest — őrizetbe vették ugyan, de bizonyára eltart még egy ideig, amíg az összeesküvés hálójának valamennyi szálát felgöngyölítik. Bizonyosnak egyelőre csak any- nyi látszik, hogy az aktív tiszteken kívül részt vettek az előkészítésben azok a puccsisták, akik tavaly a par­lamentben túszul ejtve kísérelték meg a jobboldali hatalomátvételt. HA A SZÁMOS RÉSZLET még homályban van is, egyértelmű viszont a tervezett lázadás politikai célja, mint kiderült, fegyveres kommandók foglalták volna el a középületeket, a minisztériumokat, a tömegtájé­koztatás ideggócait, s csatlakozásra szólították volna fel a katonai egységeket. Az összeesküvők az október 28-ra kitűzött választások előtt egy nappal akartak akcióba lépni, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy meg­hiúsítsák a spanyol politikai fejlődés e korszakosnak ígérkező eseményét. Hogy miért? Megfigyelők a hónap végén esedékes politikai erőpróbán Felipe González Spanyol Szocia­lista Munkáspártja nagyarányú előretörésére számíta­nak. González programjában pedig szerepel egy olyan pont, amely előre felborzolta a tisztek idegeit. Tisztá­ban vannak azzal, hogy „a hadsereg reformja” első­sorban a fegyveres erők sorainak megtisztítását je­lenti a jobboldali, ős- vagy újkonzervatív maradvá­nyoktól. Ezt megelőzendő, próbálkoztak a tisztek ismét lá­zadás szervezésével. Akciójukat most csírájában el­fojtották ugyan, ezzel azonban továbbra sincs válasz az előtolakodó két legfontosabb kérdésre. Mindenek­előtt arra, milyen tartalékai vannak még a hadsereg soraiban a múltat visszasíró irányzatnak, NEM KEVÉSBÉ ÉRDEKES es fontos az a kérdés, milyen hatást gyakorolnak a választókra a hadsereg vezetésében forrongó indulatok? Vajon azok a szava­zók, akik egyébként González pártjának programjá­val rokonszenveznek, a bizonytalan jövő miatt érzett félelmükben nem fordulnak-e a konzervatívok felé? Kürti Gábor A múltból a jövő felé A magyar-afgán kapcsolatok története Stuber Sándor, az MTI munkatársa Írja: Afganisztán függetlenségét 1919-bén kiáltották ki, s a korábban angol érdekszférá­ba tartozó ország szuvereni­tását — a fiatal szovjet ál­lam diplomáciai és politikai támogatása révén — Nagy- Britanniával is sikerült elis­mertetni. Az 1930-as évektől az ország belpolitikáját bur- zsoá reformtörekvések jelle­mezték, külpolitikáját pedig a pozitív semlegesség, Afga­nisztán nem vett részt a má­sodik világháborúban. A Monarchiát 1973-ban a haladó erők és a katonaság támogatásával Mohamed Daud döntötte meg, kikiált­va a köztársaságot. Daud alapvető gazdasági, társadal­mi változásokat, forradalmi átalakulást ígért, mindezek megvalósításával azonban adós maradt. Miután a had­sereg támogatását is elvesz­tette, 1978 áprilisában az Af­ganisztáni Népi Demokrati­kus Párt vezetésével meg­döntötték hatalmát, létrejött az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság. A vezetés radikális változtatásokba fo­gott, de programja nem szá­molt az ország társadalmi, gazdasági körülményeivel. Súlyosbította a helyzetet, hogy megbomlott a forradal­mat irányító párt egysége, az áprilisi fordulatban részt vett több haladó politikust eltávo­lítottak a közvetlen irányí­tásból. 1979. szeptemberében Hafizullah Amin átvette a hatalmat és a belső feszült­ségeken diktatórikus eszkö­zökkel próbált úrrá lenni, nem kímélve a párt tagjait sem. Ezzel megtört & for­radalom lendülete, meggyen­gült a párt és a tömegek kapcsolata. 1979. december 27-én az ország irányítását Babrak Karmai vezetésével a párt lenini alapokon álló, realista politikát folytató ré­sze ragadta magához, amely az ország forradalmi vívmá­nyainak és függetlensége megvédése érdekében sür­gős segítségért fordult a Szovjetunióhoz. A szovjet kormány az 1978-as kétolda­lú egyezmény alapján telje­sítette a kérést, és az or­szágba szovjet csapategysé­gek vonultak be. Afganisztán népe napja­inkban — az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt ve­zetésével —, az ellenforra­dalmi bandák ismétlődő tá­madásai közepette az ország belső rendjének megszilárdí­tását, a társadalmi-gazdasági felemelkedés megvalósítását, o kizsákmányolástól mentes társadalom felépítését tartja legfőbb céljának. Bár a magyar—afganisztá­ni államközi kapcsolatok története 1956-ra nyúlik vissza — a két ország ekkor vette fel a diplomáciai kap­csolatot —, a kétoldalú kon­taktusok csak a hetvenes évek végén váltak rendsze­ressé. Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke 1977-ben hivatalos látogatást tett' Ka­bulban. Az 1978-as forrada­lom új alapokra helyezte a két ország kapcsolatát. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot Magyarország az elsők között ismerte el, s ezután került sor 1978-ban Kabulban, majd 1980-ban Budapesten a nagykövetség létesítésére. 1979. december 29-én, a forradalom második szakaszának kezdetekor a magyar párt- és állami ve­zetők táviratban üdvözölték Babrak Karmait, majd 1980. január 10-én hazánk kor­mánynyilatkozatban biztosí­totta szolidaritásáról és tá­mogatásáról az afganisztáni nép forradalmi ügyét. A magyar külpolitika az­óta isi arra törekszik, hogy elősegítse az Afganisztáni kö­rül kialakult helyzet rende­zését, az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság 1981 augusztuséiban közzétett kor­mánynyilatkozata, valamint az e kérdéssel foglalkozó szovjet javaslatok szellemé­ben. Hazánk az Afganisztánban zajló forradalmi folyamat megerősödését elsősorban a két ország közötti sokoldalú együttműködés fejlesztésével támogatja. A tömegszerveze- tek közötti kapcsolatok erő­södését jelzi, hogy a KISZ, a SZOT, a Hazafias Népfront és a Magyar Nők Országos Tanácsa delegációkat cserélt afganisztáni partnerszerve­zetével, s ennek nyomán együttműködési megállapo­dások isi születtek. Most ke­rült sor a kapcsolatfelvételre a két ország írószövetsége között, sí a közvetlen' együtt­működés kereteinek megte­remtésén munkálkodik a TOT és az Afgán Szövetke­zetek Országos. Tanácsa is. Az anyagi lehetőségekhez mérten társadalmunk segé­lyekkel is támogatja a ka- büli konszolidációs folyama­tot; a Magyar Szolidaritási Bizottság évente küld se­gélyszállítmányokat Afga­nisztánnak. A magyar—afganisztáni gazdasági kapcsolatok alap­ját az 1974-ben aláírt keres­kedelmi megállapodás képe­zi, amely rögzíti a legna­gyobb kedvezmény elvét. A behozatal jó részét a juh- bél teszi ki, de növekvő az aránya más, elsősorban me­zőgazdasági eredetű termé­keiknek. így például a ma­zsolának és az irhakabátnak is. A magyar kivitel eddig főleg gyógyszerekből, fotó­anyagokból és izzólámpák­ból állt, de idén műtrágyá­val és alumínium nyílászá­ró szerkezetekkel isi bővült. A gazdasági kapcsolatok to­vábbi fejlesztésének igénye kölcsönös, sí e szándék meg­valósítását segíti, hogy idén augusztusban magyar keres­kedelmi képviselet kezdte meg munkáját Kabulban. A két ország kulturális értékeinek kölcsönös megis­mertetésében, a művelődési és a tudományos intézmé­nyek együttmunkálkodásában is az utóbbi éveikben váltak szélesebb körűvé a kapcso­latok. Jelenleg is mintegy száz afganisztáni fiatal ta­nul a magyar felsőoktatási intézményekben, s az idén aláírt kétéves kulturális megállapodás alapján meg­történtek az első lépések a művészeti szövetségek, va­lamint a tudömámyosi akadé­miák közötti kapcsolat fel­vételére. Külön együttműkö­dési megállapodást kötött a két ország hírügynöksége, rádiója és televíziója. Babrak Karmai közelgő látogatása, amely a magyar és az új, legfelsőbb szintű afganisztáni vezetés első közvetlen kapcsolatát jelen­ti, lehetőséget teremt a két párt és állam együttműködé­sének elmélyítésére, a to­vábbi közös feladatok kije­lölésére. A Tárnáméra és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Tárnáméra, Árpád u. 22. sz. az 1983. január 1-től 1985. december 31-ig terjedő időszakra szerződéses üzemeltetésre adja át a következő üzleteket: 2. sz. Strandbüfé, Tornáméra 4. sz. Italbolt, Tarnazsadány 7. sz. Presszó, Erk 10. sz. Presszó, Boconád 11. sz. Italbolt, Alatkacsárda 13. sz. Presszó, Zárónk 15. sz. Italbolt, Tornáméra 16. sz. Presszó, Tarnabod 9. sz. Vegyesbolt, Tarnazsadány 16. sz. Vegyesbolt, Tarnaörs A versenytárgyalás 1982. november hó 11- én 10 órakor lesz megtartva Tarnamérán, az Árpád u. 35. sz. alatti tanácsteremben. Felvilágosítást ad a szövetkezet kereskedelmi osztálya a fenti címen. A pályázatot 1982. november 3-ig lehet benyújtani ugyancsak a kereskedelmi osztályon.

Next

/
Thumbnails
Contents