Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-09 / 237. szám
10» NÉPÚJSÁG, 1982. október 9., szombat A műszakiak, közgazdászok - megyénk gazdaságának irányításában közvetlenül vagy közvetve érdekelt szakemberek — számára kiemelkedő jelentőségű rendezvénysorozat kezdődött a napokban Egerben. A műszaki-közgazdasági heteken ezúttal az alkotó ember szerepe a fő témakör. Az alkotó értelmiség jelenéről és jövőjéről olvashatnak mai összeállításunkban is: a kérdésekre dr. Tóth János, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára válaszolt. összeállításunk egy másik eseményhez is kapcsolódik: » ma zárul Szilvásváradon az MTESZ-titkárok országos tanácskozása, ahol minden bizonnyal sok szó esik a műszaki alkotó ember tevékenységének mai, különleges szerepéről. Nyomdák ólom nélkül Ez a régi szedőterein Lipcsében ma múzeum: itt nyomták az „Iszkra” első példányszámát (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A hetvenes évek elején a világ nyomdaüzemeiből sorra eltűntek az ólombetűs regélők, hogy átadják helyüket a modern számítástechnikán alapuló fényszedőgé- peknek. A hihetetlen gyorsaságú fényszedés nemcsak az egészségre káros ólmot teszi feleslegessé, hanem korszerűsíti a könyvkiadók és az újságszerkesztőségek munkáját isi A gépszedők és a nyers szedést kész oldalakká feldolgozó kéziszedők munkájának meggyorsítását, automatizálását korunk információrobbanása teszi egyre inkább elodázhatatlanná. Fényszedés, pontosabban számítógépes szövegfeldolgozás esetén a szöveget bekezdés, sonrabontás és elválasztás nélkül billentyűzik le írógéphez hasonló klaviatúrán — többnyire lyukszalagra vagy mágneses adattárolóra. A szöveg lekopogtatása után a fényszedő közli a számítógéppel, hogy az anyagot milyen szélességben, milyen sorközzel, melyik betűtípusból, betűméretből szeretné az újságban vagy a könyvben viszontlátni. Ekkor a számítógép munkához lát. Néhány pillanat alatt leszámolja a szakaszokat, szükség szerint sorvégeken elválasztja a szavakat, esztétikai szabályok figyelembevételével megadott paraméterek programjának segítségével kialakítja az oldalakat. A folyamat képernyőn követhető, amelynek segítségével a szedő dialógust folytathat a számítógéppel a tördelési konfliktusok elhárítására. Ha mindent rendben talál, akkor — nyomdai kifejezéssel — a szöveget filmre világítja. A szövegfilmet előhívás után összeszerelik a képek filmanyagával, maijd a kész ívet fényérzékeny felületű lemezre másolják. Ezt a nyomdagépekbe helyezve máris indulhat a 'nyomtatás. A bonyolultnak tűnő folyamat rendkívüli gyorsasággal és összehangoltan pereg le: minden perc számít, hiszen a milliós .példányszámban, gyakran több mint száz oldalon megjelenő napilapoknál csupán az éjszaka néhány órája áll a szedők és a nyomdászok rendelkezéséA műszaki értelmiség jelene és jövője Beszélgetés dr. Tóth Jánossal, az MTESZ főtitkárával Hazánk gazdasági fejlődésének jelenlegi és jövőbeni szakaszában értelemszerűen komoly szerepe van a műszaki értelmiségnek. Éppen ezért nem mindegy, hogyan élnek a műszaki szakemberek, mik a problémáik, milyen feladatok állanak előttük. Minderről pedig a legpontosabb képet nyilvánvalóan a műszaki, gazdasági, agrár- és természettudományi szakembereket tömörítő szervezet, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) adhatja. Ezért kerestük fel kérdéseinkkel dr. Tóth Jánost, az MTESZ főtitkárát. — Hazánkat nyersanyagszegény országként emlegetik — mondja —, ami igaz ugyan, de van egy erőforrás, amelyben rendkívül gazdagok vagyunk: a dolgozók munkaereje, szellemi kapacitása. Ez olyan nép- gazdasági tartalék, amelyet eddig csak kis részben használtunk ki. Persze e tartalék összvolumenét, felső határát néhéz lenne meghatározni, de úgy vélem, hogy ez az erőforrás végül is kimeríthetetlen. A pontosság, a szorgalom nem elhanyagolható tényező a gazdaságban, de műszaki szakemberektől ennél sokkal többet várunk. És nemcsak a műszakiaktól — de az innovációs folyamatban (kutatásfej lesztés-termelés-értékesí- tés-felhasználás) részt vevő minden szellemi és fizikai munkástól is. — Milyen szellemi kapacitást képvisel a műszaki értelmiség? Létszámuk elegendő-e a tervfeladatok teljesítéséhez? — Az 1980-as népszámlálás szerint több mint 360 ezer, ún. nem fizikai szakember dolgozott műszaki területen. 120 ezer közülük felsőfokú végzettségű. A nyugdíjasokkal együtt e szám körülbelül 140 ezer. Az alkalmazott műszakiak létszáma 240 ezer. Nehéz ítéletet mondani: sok-e vagy kevés a mérnök hazánkban? Én a nagyobb problémát inkább abban látom, hogy nem használjuk ki kellőképpen műszaki szakembereink felkészültségét és képességét. Nem tudtuk még megteremteni azt a feltétel- rendszert, amely ha kell, gazdasági kényszerrel hozza felszínre a szunnyadó tartalékokat. Pedig sok eszköz, és a nemzeti jövedelem évi 3 százaléka áll a szellemi munka területén dolgozók rendelkezésére. De az anyagi és szellemi ráfordításokhoz képest, nemzetközi ösz- szehasonlításiban is, kevés a nemzeti végtermék. — Eszerint a népgazdaság „bemeneti oldalán** Jelentősek a szellemi erőforrások, de a „kimeneti oldalon’*, ahol a végtermék megjelenik, nem mindig azt kapjuk, amit a hazai és külföldi vevő vár? Akkor a „bemenet” és „kimenet” közti termelőrendszerben van a hiba? — Nemrég olvastam egy tanulmányt: több mint 700 tényezőt sorolt fel, amelyek gátolják a szellemi kapacitás eredményesebb hasznosítását. Az MTESZ és tagegyesületei rendszeresen figyelik, elemzik e — műszaki, gazdasági, társadalmi, pénzügyi, vezetési, szabályozási vagy éppen emberi — tényezőket. Nemcsak elemezünk, javaslunk is. Az MTESZ tagegyes ületeiben dolgozó szakemberek véleménye szerint — többek között — erősíteni kellene a társadalmi termelésben részt vevő egységek kapcsolat- rendszerét. Szorosabb együttműködésire van szükség a kutató-fejlesztő, termelő és értékesítő vállalatok között. Mivel kitűzött feladatainkat a vártnál is nehezebb külső feltételek között kell megoldani, ezért különösen fontos, ' hogy eredményesen alkalmazzuk a kollektív és egyéni érdekeltség meglévő eszközeit. Anyagi forrásainktól függően szükség van a műszaki értelmiség egyes kategóriáiban a keresetek javítására, a hátrányos megkülönböztetések fokozatos felszámolására. Olyan társadalmi és munkahelyi légkör kialakítása is indokolt, amely jobban kedvez az újat akaró szakembereknek. És gondoljunk utána, milyen pocsékolás az, ha mondjuk egy fiatal műszaki alkotómunka helyett műszaki rajzolással, alkalmi munkával egészíti ki jövedelmét? Itt segíthetne a nyilvánosságot formáló sajtó is: jobban be kellene mutatni a jó — de a rossz — eredményt produkálókat is, és azokat a vezetőket, akik a kiemelkedő teljesítményt anyagilag is kiemelkedő mértékben támogatják. De emellett növelni kellene a műszaki értelmiség közgazdasági ismereteit, nyelvtudását is. Sokféle feladat vár hát ránk. És nem is igényel mind „fentről jövő” intézkedést, inkább szemléletváltoztatást és a meglévő lehetőségek hatásosabb alkalmazását. Gyakran panaszkodnak fiatal műszakiak: érdemi munka híján, csak lézengenek munkahelyükön. És ezt a vezetők eltűrik. Előfordul az is, hogy egy versenytárgyalásnál, döntésnél az igazgató a helyettest, a főosztályvezetőt kérdezi meg, nem azt, aki a konkrét témához legjobban ért. Gyakran tapasztaljuk, hogy a külföldi utaztatásnál sem a szakértelem, hanem a ranglétra dönt. Újítások halnak el nemtörődömség, közöny miatt. És mindezekért, úgy hiszem, nem sok vezetőt vontak még nálunk felelősségre. Nem is minden vezető szereti a mindig újat akaró fiatal szakembert. A technikusképzés tíz év előtti megszüntetése kárt okoz a termelés szervezésében. Sorolhatnám tovább, de ebből is látható: a régi szemléletben gyökerező gondokról van szó. Ezeket egyszerre nem lehet feloldani, de a már megtett intézkedések példája nyomán, lépésről lépésre, cselekedetek sorával igen! — Gyakran halljuk: a kisvállalkozás „elszívja” a Jó szakembereket. Valós-e a veszély? — Véleményem szerint sok olyan tevékenységi forma van, amely nagyvállalati keretek között gazdaságtalan. Ezért szükségesek a kisebb termelőegységek. És szakemberekre ott is szükség van. A kiemelkedő tudású műszaki a népgazdaságnak akkor is hasznot haj ti ha munkáját kisvállalkozásnál végzi. Nem a kis- és nagyvállalat szembeállítására, hanem együttes fejlesztésére van szükség! — Az MTESZ mivel segíti a műszaki értelmiséget megnövekedett feladataink ellátásában? — A szövetség és a tag- egyesületek feladata kettős. Egyrészt a tagok megismertetése a műszaki-tudományos haladás legújabb eredményeivel, másrészt fórum biztosítása a közéleti aktivitásuk számára. A rendelkezésre álló, és a társadalmi munka eszközeivel hasznosítható szellemi erőket elsősorban az energiagazdálkodás, az elektronikai- alkat részgyártás, az élelmiszergazdálkodás ipari háttere, a gyógyszeripar fejlesztése, az innováció, az újítások, találmányok hasznosítása, széles körű elterjesztése érdekében kell összpontosítani. Új vonás a szövetség munkájában, hogy az ötlettől a megvalósulásig kíséri végig, segíti a tudományos-műszaki gondolatot, erre mozgósítja a szakembereket. A véleményezésen és javaslattételen túl önálló kezdeményezések, koncepciók kimunkálásával járulunk hozzá a műszakitechnikai haladás meggyorsításához. A szövetség részt vesz a népgazdaság 2000-ig szóló, és a műszaki-gazdasági értelmiség helyzetének _alakulásával foglalkozó egyes részkoncepciók kimunkálásában és véleményezésében. Új és megtisztelő feladatot jelent számunkra a Minisztertanácsnak az a döntése, hogy az MTESZ-t intézményesen bevonják a műszakigazdasági döntések előkészítésébe és végrehajtásába. Szatmári Jenő István Számítógépgyártás a KGST-országokban 1969. decemberében bat szocialista ország: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió, majd két évvel később Románia és Kuba is úgy döntött, hogy közös erővel fejlesztenek ki harmadik generációs számítógépeket, és fektetik le a szocialista tábor komputeriparának az alapjait. Néhány év múlva az Egységes Számítógép Rendszer, vagy az ismert rövidítéssel ESZR-program égisze alatt, már ezen a területen nagynak számító sorozatban készült hétféle, egymással összekapcsolható, egymáshoz illeszkedő különböző teljesítménykategóriába tartozó számítógép. Első lépésként a tagországok elérték az alapvető célt: az R-számítógépcsaláddal megoldhatóvá váltak a legfontosabb adatfeldolgozási adatok. Közben azonban a technika rohamlépésben haladt, így a partnerek az elmúlt években már megfelelő tapasztalatokkal felvértezve, korszerűbb alkatrészekkel létrehozták az ESZR második számítógépcsaládját, és kidolgozták az automatizált ipari folyamatok komputerizált vezérlésére szolgáló MSZR, Mini Számítógép Rendszert is. A tízéves együttműködés során a tagországok között körvonalazódtak a munkamegosztás formái, szakterületei: Magyarország például az ESZR-ben a legkisebb, az MSZR-ben a legnagyobb számítógépek gyártására szakosodott. Tökéletes telexhálózat A köztudatba telex néven átment távgépíró-hálózat első előfizetőit 1933-ban jegyezték be Németországban. Napjainkban, közel fél1 évszázaddal később, már jóval több mint félmillió telexállomás működik a világon, csaknem mindenütt teljesen automatizált központokkal. A távgépíró-hálózat jellegzetes eszköze az úgynevezett start-stop rendszerű (szinkron üzemű) telexgép, amelynek billentyűzete, kezelése az írógépéhez hasonló, üzemeltetése azonban nem kíván állandó felügyeletet, vagy műszaki közreműködést. Nagy előnye továbbá, hogy a távgépíró csatlakoztatására elegendő egyetlen telefonérpár. Az összeköttetés felépítése számtárcsával vagy billentyűzettel történik (mindig a nemzeti hálózat rendszerétől függően). A telexelőfizetők egymást ún. névadóval azonosítják, amely tulajdonképpen egy automatikus szövegképző eszköz; a nemzetközi távíróhálózat távgépíróinak szabványos névadó-szövege húsz távírójelből áll, A magyar telexhálózat teljesen automatizált, számtárcsa-választásű ' rendszer. A világszerte gyorsan fejlődő telexhálózat szinte korlátlan alkalmazási lehetőségeket kínál a legkülönbözőbb területeken. Napjaink külkereskedelme elképzelhetetlen fejlett telexkapcsolat nélkül, de a belföldi és nemzetközi ipari, kereskedelmi, idegenforgalmi stb. együttműködés hatékonyságának is előfeltétele a csak távgépíróval megvalósítható, gyors és pontos összeköttetés. De tudományos vonalon — például a meteorológiai adatok gyors nemzetközi cseréje vonatkozásában — Is nélkülözhetetlenek a jól kiépített telexhálózatok. Ám a telex minden előnye ellenére jó ideig eltarthat, amíg a beérkezett írásos anyag a címzetthez eljut. A rendszer hasznosságát és gyorsaságát nagymértékben javítaná, ha — akárcsak a telefonnál — az egyes hivatali részlegekben mellék- állomásokat lehetne felállítani. Nos, a nyugatnémet Siemens-gyár szakemberei megteremtették a lehetőségét 200 mellékállomásból álló hazai rendszerek létesítésének. Képünkön e rendszer központi egységeit láthatjuk, amelyek tárolnak, korrigálnak, közvetítenek, és a párbeszédet is megengedik. (KS) összeállította: Hekeli Sándor EGRI VASÖNTÖDE FELVESZ TOVÁBBÁ: FELVÉTELT HIRDET TITKÁRNŐI MUNKAKÖRBE. daruvezetőt, esztergályost, kompresszorkezelőt, tmk-lakatost és betanított munkásokat. Középfokú iskolai végzettség, valamint gyors-gépírói képesítés szükséges. Jelentkezni lehet a gyáregység munkaügyi osztályán, Eger, Nemecz J. u. 11., 8—14 óra között. Értesítjük a lakosságot, hogy az Eger, Dobó tér 2. szám alatti gyógyszertár 1982. október 14-én, 7.30 órától 1982. október 18-án, 7.30 óráig leltározás miatt zárva tart. A leltározás ideje alatt ügyeleti (éjszakai) szolgálatot az Eger, Lenin u. 59. szám alatti (18/12 száimú) gyógyszertár tart.
