Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-09 / 237. szám
Párt- és állami vezetőink, az ülésteremben (Fotó: Perl Márton) A belügyminiszter előadói beszédét követő Vitában szót kért Papp János, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára, az Országgyűlés Homvédedim Bizottságának elnök», dr. Szíjártó Károly, legfőbb ügyész és több más képviselő is. A vitában kapott szót Dobos Józsefeié, megyénk 6-os számú választókerületének képviselője, a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet miminőségi ellenőre. (Folytatás a 2. oldalon) hanem a harácsoló életszemlélet. a pénzsóvárság, a luxusigények kielégítésére való törekvés, a dologtalan, lumpen életmód. — Talán az előzőeknél is jobban szem előtt van mindaz, ami az utcán, köztereken parkokban történik. Nem kívánom részletesen elemezni azokat a jelenségeket, amelyekkel hazai sajtónk is meglehetősen sokat foglalkozik: a helyenként megnyilvánuló vandalizmust, az erőszakosságot, a rongálást. Mindez az általános viselkedési kultúra körébe is tartozik. Rendőri szemmel nézve — ha nem is vagyunk elégedettek — azt mondhatom: hazánkban a közterületek biztonsága megfelelő. Emellett azonban előfordulnak — különösen a városokban — a lakosság nemtetszését, jogos megbotránkozását. kiváltó jelenségek. — Az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények — különösen az utóbbi időben — súlyosabbak, durvább az elkövetés módja, s ezek alkalmasak a köznyugalom időleges megzavarására. Nyugtalanítónak ítéljük a rablások számának növekedését, még akkor is, ha brutális, súlyosabb sérülést okozó esetek viszonylag ritkábban fordulnak elő. Az élet elleni támadások nagy része családokon belül történik és főként a megromloitt házastársi, rokoni kapcsolatok következménye. Gyakori motiváló körülmény a mértéktelen és rendszeres alkoholfogyasztás is. Az emberölések elenyésző részében tapasztalható a kiterveltség, az anyagi haszonszerzésre való törekvés és a különös kegyetlenség. A miniszter részletesen szólt többek között a határainkat őrzők munkájáról és kitért a tűzrendészet tevékenységére is. összegezésképpen hangsúlyozta: — A szilárd közrend és a közbiztonság, a belső rend és nyugalom — a bevált politika talaján — a mai magyar társadalomban fenntartható, az ország népe biztonságban végezheti tovább munkáját, élheti életét. Biztosíthatom a tisztelt ország: gyűlést, hogy a Magyar Nép- köztársaság belügyi szervei, teljes személyi állománya a jövőben is képes és kész teljesíteni a rá háruló felelősségteljes feladatokat — fejezte be beszámolóját Horváth István. néznie azokkal a változásokkal, amelyek sok-sok kedvező hatásuk mellett nem kívánatos jelenségek hordozói is lehetnek. Az intenzív iparosítás, a gyors ütemű urbanizáció, a moto- rizálódás berobbanása, a nagyarányú idegenforgalom, vagy a személyi javak körének és értékének -örvendetes növekedése, az életmód- és szokásváltozások, bizonyos gazdasági lépések, mind-mind előhívhatnak negatív, bár nem elháríthatatlan jelenségeket, feszültségeket is, amelyek időlegesen befolyásolják statisztikáinkat, közfelfogásunkat is. A legnagyobb számban — az összbűnözés csaknem 60 százalékában — vagyon elleni bűncselekményeket követnek el nálunk. E cselekmények kétharmada az állampolgárok tulajdonát, egyharmada a társadalmi tulajdont károsítja. Elsősorban a lopások, a betöréses lopások elkövetése vált gyakoribbá és nyugtalanító, hogy az utóbbi években növekedett a szervezetten, csoportosan elkövetett és jelentős kárral járó bűn- cselekmények száma. Miért következhetett be a növekedés? Népgazdaságunk és az életszínvonal fejlődésével együtt jelentősen bővült a személyi és társadalmi tulajdonban álló javak, vagyontárgyak köre és értéke. Ugyanakkor a vagyontárgyak — például a lakások, a hétvégi házak, a különféle értéktárgyak — őrzése, a társadalmi fegyelem erősödése, a biztonságtechnika, a felelősség és gondosság nem tart még lépést a megváltozott viszonyokkal. A társadalmi szemlélet is elmaradt, mert a legtöbben még mindig „csak” rendőrségi ügynek tekintik a bűnüldözést. Pedig a rendőrség önmagában kevés a vagyonbiztonság hatékony védelméhez. Ha a tulajdonosok és az állami vagyonfelelős kezelői nem csökkentik a csábító alkalmakat, ha nem tesznek eleget a legelemibb őrzési, biztonsági követelményeknek, akkor gyakran szó szerint bottal üthetjük az elkövetők nyomát. Horváth István expozéját tartja A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények elkövetését gyakran, az teszi lehetővé, hogy a vállalatok, az intézmények a gazdálkodás fontos területeit szabályozás nélkül hagyják, illetve helyenként a jó szabályozás ellenére sem biztosítják az előírások érvényesülését. Néha az áruszállítás hiányosságai játszanak közre, s ‘tapasztalható az irányító, ellenőrző szervek hiányos, hatástalan, vagy felületes munkájának közrehatása is. — A bűnözési Okok elemzése világosan mutatja, hogy a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények elkövetőinél nem a munkaalkalom, a kenyér hiánya, nem a megélhetés gondjai játszanak szerepet, Pénteken délelőtt 10 órakor ismét megteltek a Parlament üléstermének széksorai: megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. Jeles napon: éppen 80 éve, 1902. október 8-án ültek össze ebben az épületben először a képviselők. Legfelső államhatalmi, népképviseleti testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek több vezetője és tagja a diplomáciai páholyokban foglalt helyet. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást, megemlékezve a nyári ülésszak óta elhunyt Venéczi János képviselőről. Venéczi János —. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága titkárságának tagja, az Ellenőrző Bizottság nyugalmazott titkára — 1936-ban kapcsolódott az ifjúmunkás mozgalomba, lett aktív harcosa az illegális kommunista pártnak. A fel- szabadulás után, elkötelezett kommunistaként tevékenyen részt kért mindabból a feladatból, mellyel a párt megbízta. Az országgyűlésnek 1963-tól volt tagja, fáradhatatlan közéleti szereplését, államunk több magas kitüntetéssel ismerte el. Az elhunyt képviselő emlékét az ország- gyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően, az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a jelenlegi tanácskozás napirendjéről: 1. A belügyminiszter beszámolója a közrend és közbiztonság helyzetéről az 1977—81. években; 2. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója a vízgazdálkodás időszerű kérdéseiről; 3. Interpelláció. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Horváth István belügyminiszter tett eleget alkotmányban rögzített kötelességének, s tartotta meg beszámolóját. Horváth István belügyminiszter expozéja A miniszter bevezetőben 'megállapította: a magyar nép nem gondok nélkül ugyan, de szilárd belső békében él. Szocialista jogrendszerünk betűje és szelleme egyre átfogóbban érvényesül. Belső szilárdságunk erőt és önbizalmat ad a nehéz feladatok megoldásához. Mint mondotta: — Társadalmunk életében még nagyobb lett annak az értéke, hogy országunkban a közrend és a közbiztonság hosszú évek óta kiegyensúlyozott, közállapotaink mentesek a bűnözési hullámtól, a terrorizmustól, nálunk nem robbannak bombák és továbbra sincs szervezett bűnöző alvilág. A hatóságainkra is szigorúan kötelező törvényesség elegendő garanciát ad arra, hogy aki tiszteletben tartja a törvényeket az nyugodtan éljen — hangoztatta a belügyminiszter, majd így folytatta: — Az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy a nemzetközi viszonyok éleződésének hatására és a fejlődésünk útján keletkezett nem kevés gondunkat kihasználva, idehaza is aktivizálódtak mostanában olyan személyek — néhány kisebb laza csoportosulás is —, akik különböző indítékoktól vezérelve a szocializmussal szembe fordultak, a nemzetközi méretű osztályharcban az imperializmus oldalán állnak és az elvakult, veszedelmes hidegháborús erők szövetségesei lettek. Számuk nem jelentős, társadalmi bázisuk és hatásuk nem számottevő. Ellenséges szándékaikat általában eltitkolják. Megtévesztő’ módszerekkel próbálják befolyásukat kiterjeszteni politikailag tapasztalatlan személyekre vagy olyanokra, akiket őszintén aggasztanak szocialista fejlődésünk újratermelődő ellentmondásai. — Az ellenséges személyek és csoportok elleni harcban elveink és gyakorlatunk már több mint 25 éve bevált. Különbséget teszünk azok között, akikkel politikai, eszmei vitát kell folytatni, és azok között, akik ellenséges politikai elképzeléseiket összekapcsolják törvényeinkbe ütköző, a szocialista rend ellen irányuló büntetendő tevékenységgel. Jól tudjuk, hogy a politikánkat támogató emberek megnyerésében milyen nélkülözhetetlen szerepet játszik a szélesedő szocialista demokrácia, a szabad és nyílt légkör, az érdekegyeztetések bonyolult útján az előrevivő vita. Ezért nálunk senkinek nem jut eszébe ellenséget látni a vitákban résztvevő partnerekben vagy akik eszmeileg heterogén társadalmunkban másként gondolkodnak. Tehát nem a jobbítani akarókról van szó. Hanem azokról, akik hosszú évek óta' arra várnak, hogy majd a szocializmusnak Magyar- országon is lesz „rossz lapjárása”; arról a pár tucat emberről van szó, aki arra vár ábrándozva, hogy a többi 10 milliónak nehezebb legyen a sorsa.. Ez a nem nagy számú társaság, miközben a demokrácia korlátlan érvényesülését követeli, a tárgyszerű nyílt vitát nagy ívben elkerüli. A nyílt fórumokon folyó viták elől kitérnek, a problémáink megoldását szolgáló konstruktív elképzeléseik nincsenek, sőt ilyen cselekvés nem is áll szándékukban. Azokról van tehát szó, akiknek igazi gondolat helyett csak a zavarkeltő demagógia van a tarsolyukban. — A közrend és a köz- biztonság helyzetéről részletesebben szólva, az összes körülményeket figyelembe véve azt mondhatom: hazánkban biztonságban élhetnek, dolgozhatnak, pihenhetnek állampolgáraink és az ide látogató külföldiek. Az itt. tapasztalható személy- és vagyonbiztonságot pedig számos ország okkal irigyelheti. A félélem, a kiszolgáltatottság, az ököljog, a védtelenség nem jellemző országunkra. A hatóságainkra is szigorúan kötelező törvényesség elegendő garanciát ad arra, hogy aki tiszteletben tartja a törvényeket, az nyugodtan éljen, fölösleges zaklatástól ne tartson, ártatlanul ne hurcolják meg — hangoztatta a. belügyminiszter. — A közrend és a köz- biztonság elleni támadások legsúlyosabb formája a bűnözés. Az utóbbi években nálunk is tapasztalható néhány százalékos, kismértékű növekedés a bűncselekmények számában. A bűnözés belső struktúrájában bekövetkezett változásoknak pedig vannak olyan elemei, amelyek nyugtalanítóak lehetnek az állampolgárok, de a bűnüldöző szervek számára is. Milyen okok játszanak ebben szerepet? Társadalmunknak és valamennyi érdekelt szervnek szembe kell Az ülésteremben.,. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 237. szám ARA: 1982. október 9„ szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKÁRÓL JELENTJÜK Napirenden a közrend, közbiztonság és a vízgazdálkodás
