Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-07 / 235. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. október 7., csütörtök IPTCnF.1% J , *. .. .Állandó a telefonkapcsolat az erdei tűzoltókkal SZOVJETUNIÓ Tajganézőben ROMÁNIA Októberi jubileum... Évi 8—10 millió hektoliterrel Románia a világ borter­melésében az 5. helyen áll. A szőlészetnek és a borá­szatnak nagy hagyományai vannak az országban, kü­lönösen Iasi megyében, ahol a 312 ezer hektár román szőlőterületnek 14 százaléka található és innen kerül ki a bortermelés 19 százaléka is. Iasiban van az álla­mi szőlőkutató állomás, amely októberben ünnepelte fennállásának negyedszázados évfordulóját. — Ez egy saszla sor — mutatja a szépen beérett csemege­fürtöket dr. Sandru Vilié Gorun, a kutatóállomás igazgatója (A szerző felv.) Van a város, Csebokszári, van mellette a Volga, jó két és fél kilométeres széles­ségben és utána: a tajga. Pontosan nem tudni, milyen méretekkel, de a Csendes - óceánig tart a zöld biroda­lom, amelyet az Ural sem szakít meg. Csuvasiában 14 erdőgazda­ság dolgozik: ezek közül lá­togattuk meg a Csebokszári- vai szemben fekvő 31 ezer hektár területűt. Ez látja el ugyanis fenyőmaggal, az új telepítések „alapanyagával” a többi erdészetet. Az erdőtelepítés tehát a „betakarítással” kezdődik. — A legjobb erőben levő 100—(120 éves fák közül fe­hér kör jelzi a legegyene- sebb, legkevésbé göcsös pél­dányokat. Ősszel, tobozérés idején alpinisták másszák meg a 30—40 méter magas, alsó ágaitól megfosztott si­ma törzseket, hogy biztosan az azok magvait tartalmazó fenyőtobozokat összegyűjt- sék. Hatvan kiló magot évente, ebből 2 millió cse­mete kel ki egy hektáron, A gonddal nevelt vörösfe­nyő palántákból — magya­rázza Nyilaj Nyikolajevics Nyikolajev igazgató — éven­te 6—7000 hektár új telepí­tés születik. Gondos vegyszerezés a cserebogarak ellen, a lehul­ló tűlevelek miatt állandó tűzőrség, és máris biztos, hogy ebben az egy erdészet­ben évente 100 ezer köb­méterre gyarapszik a mesés értékű fenyves. Amelynek vörös törzsei között arany­sugárral tűz át a lenyugvó nap — gyönyörű látvány. A tajga nem félelmetes, inkább regényesnek tűnik. Benne apró tavak, hallal, szala­mandrával, kiépített stéggel: látszik, hogy naponta járják gombázók, gyógybogyókat gyűjtők. Meg az állatok. Ha a ho­mok, a süppedős moha nem is sokáig őrzi nyomát, a tűzőr 35 méter magas tor­nyából látni a jávorszarvast, a farkast, a rókát, a vad­disznót, és nagy ritkán a medve is élőmerészkedik Tudja, hogy védett ritkaság. Kincset ad a tajga. Az évi „fatermés” negyven száza­lékát vágják csak ki; de ez Tornyába siet az ügyeletes tűzőr is 40 ezer köbméter gyönyö­rű fenyő. A ritkítás tűleve­léből tűlisztet őröl a kis­üzem. Vitaminként adagol­ják a téli takarmányhoz. A gombát szárítók áfonyalek­várt főzők, vagy a csak hor­gászok mind ingyen része­sülnek a kincsből. És ak­kor még ott a tőzegbánya: a vizes fűrészporhoz hason­lító, öt kilométer hosszú, három méter vastag tőzeg­réteget egész nyáron át vé­konyítják a DT-traktor von­tatta gépek. Csak télen hordják át a Volgán: olyan­kor fagy be a folyó, ami­kor a tőzegbrikettre legna­gyobb a szükség... Kőhidi Imre Ilyenkor szüretkor bené­pesülnek a szőlősorok ezen a vidéken is. A vígságnak, az új bort adó fürtök ün­neplésének időszaka a mos­tani. Az idén valóban így van, hiszen az utóbbi tíz esztendő legjobb termését szedik le az ültetvényekről. Moldova központjától Iasi- tól nem messze, a kutató­állomás szőlősorait járjuk. Hatalmas kert ez, miután 350 hektáron összefüggő ül­tetvények vannak. 1800 sző­lőfajtát számlálnak itt, va­lóságos gyűjtemény, amely a kísérletezést és a terme­lést szolgálja. Huszonegy kutató talál ebben munkát immár negyedszázada. A jubileumot tudományos ülés­sel köszöntötték. melyre szép számmal eljöttek Ro­mánia más részeiről is, mi­után tizenegy hasonló állo­más működik még az or­szágban. Véleményt cserél­tek a szőlőnemesítés, a bo­rászat, a termelés újabb eredményeiről. — 1975 őszén a román Mezőgazdasági Minisztéri­um hozta létre állomásun­kat — mondja dr. Sandru Vilié Gorun igazgató, a ne­ves /nikrobiológus, aki a megalakulás óta itt dolgo­zik. Vele járjuk végig az intézetet. Szívesen beszél a múltról és á jelenről: — Ezt az állomást ma a Román Tudományos Akadé­mia irányítja. Kutatásaink és szaktanácsadásaink: Iasi, Vaslui, Botosau, Neamtz és Suceava megyékben 45 ezer hektár szőlőre terjed ki. Há­rom fő feladatunk van, a kutatás, amely a szőlészetre BULGÁRIA A barátság múzeuma Sumen Bulgária egyik leg­régibb városa. Az ország északkeleti részén terül el, ott, ahol 1300 évvel ezelőtt megalapították a bolgár ál­lamot. A városközpontjáról nem messze található a Kossuth Lajosról elnevezett Bolgár— Magyar Barátság Múzeuma. A magas kőfallal körülvett házban majdnem minden úgy maradt, ahogy annak­idején volt, amikor az 1848— 1849. évi polgári forradalom után a magyar nép nagy fia Sumenbe érkezett, miután kénytelen volt hazáját el­hagyni. Akkoriban nehéz időket élt a bolgár nép is, amely még mindig az oszmán rabság alatt sínylődött. Kossuthot Sumenben a bolgár közösség vezetőjének, Dimitraki Hadzsi Panovnak a házában szállásolták el, amely abban az időben az egyik legszebbnek számított. Eredeti szobabeosztásával, nagy erkélyeivel, csodaszép faragott mennyezeteivel és ajtóival a megújhodáskori bolgár építészet ér­tékes műemlékének mondha­tó. 1948. november 21-én mú­zeummá alakították át, Kossuth és háromezer köve­tője Sumenbe érkezésének 100. évfordulója alkalmából. Az értékes tárlatot a buda­pesti Nemzeti Múzeum mun­katársai rendezték el. Fegy­verek, térképek, litográfiák, személyes holmik, használa­ti tárgyak, újságok, levelek és egyebek láthatók itt. Há­és a borászatra vonatkozik, a művelési módok vizsgála­ta, melyeket nagyüzemek­ben végzünk, és az agro­technikán kívül a tervezés. Ez a jövedelmezőség elem­zését, sőt az exportot is fel­öleli. Ezenkívül az oktatás is, miután nálunk működik egy szőlészeti technikusokat képző középiskola, ahol 680 14—18 éves korú fiatal tanul. A legújabb ismere­tekre kutatóink tanítják meg őket. Ezek a diákok itt az állomásunkon végzik a sző­lészeti és borászati gya­korlatokat. A szüreti hangulatot jelzi az állomás szőlőfeldolgozója is, ahol a beérkező termést fogadják. Hasonló a hazai­akhoz, hiszen ott is billenő­tartályokba kerül a szőlő, majd a hidraulikus prések­be jut, ahol elválasztják á héjat a létől. A mustot ez­után elektronikus vezérlésű automatával centrifugálják, és hideg-meleg kezelésnek vetik alá. Korszerű gépek sorával találkozunk. Olasz, nyugat­német és osztrák techniká- . val, melyek megkönnyítik az ember munkáját, moder­nizálják a borkészítést. A legújabbnál állunk meg, alig három éve vásárolták a Német Szövetségi Köztár­saságból. — Ottani kísérleti tapasz­talatokat felhasználva hoz­tuk ide ezt a gépet, — be­szél jelentőségéről az igaz­gató. — Svédországban van hasonló Európában. Arra használjuk, hogy a gyen­gébb minőségű szőlőkből cukrot nyerjünk, mégpedig romezernél több tárgy került kiállításra. A Damkó József magyar szobrász által készített bronz mellszobor talpazatán Kossuth szavai olvashatók: „Hazám boldogulásán kívül nem ismerek más kívánsá­got." A múzeumot minden évben több tízezer — köztük többezer magyar — látogató keresi föl. A fiatal tárlatve­zető bolgárul vagy magyarul magyaráz az emigránsok su- meni napjairól. A bolgár közélet szívélyesen fogadta őket, de a török hatóságok, az osztrák diplomácia nyo­mására, kénytelenek voltak megosztani és szétszórni a magyar szabadságharcosokat. 1850. február 16-án Kossuth elbúcsúzott bátor katonáitól, mert 75 társának kíséretében tovább kellett mennie Kis- ázsiába. A magyar emigránsok ha­marosan bekapcsolódtak a város gazdasági és kulturá­lis életébe. 1850. március 18-án egyik csoportjuk be­mutatta a Szökevény cí­mű darabot, ami hallatlan eseménynek számított a helyi értelmiség körében. Ezen felbuzdulva, 1856-ban Száva úgy, hogy ezek mustjának víztartalmát elpárologtatjuk, közben az illatanyagát is kinyerjük és hasznosítjuk. A kék szőlők feldolgozására külön gépeink vannak, ezek hét éve működnek már. Az üzem mellett találni a palackozót, ahol szintén a legkorszerűbb technikát al­kalmazzák, s óránként 1800 üveget töltenek meg külön­böző borokkal. Évente 350 vagonnal exportálnak belő­lük a Szovjetunióba, Len­gyelországba, Hollandiába, Kanadába és Izraelbe. Bo­raik a nemzetközi versenye­ken Erfurttól Párizsig szám­talan aranyérmet szereztek már. Az állomásnak jelentős nemzetközi kapcsolatai van­nak. Dr. Sandru Vilié Gorun erről is szól: — A szőlőnemesítésben és a borászatban rendszeresen kicseréljük tapasztalatainkat a francia, a nyugatnémet és a szovjet intézetek kutatói­val. Magyarországi kapcso­latunk is van a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet­Dobroplodni tanító rendezé­sében bemutatták a Mihály című színművet, s ezzel lét­rejött a bolgár nemzeti szín­ház. Sáfrány Mihály magyar emigráns vezetésével 1851- ben zenekar alakult Sumen­ben. A sumeniek nemzedék- ről-nemzedékre ápolják Kossuth Lajos és derék „un- gurjainak” — ahogy akkor nevezték őket — az emlékét. A múzeum kertjében új épület látható, amelyben a Magyarország a szocializmus útján című állandó kiállítás kapott helyet, amely az or­szág legújabbkori történel­mét, valamint a bolgár—ma­gyar barátság egyes mozza­natait tükrözi. A barátságos kiállítási te­remben lehetőség van ösz- szejövetelek és előadások megtartására is. Itt szokták megrendezni A barátság köl­tészete országos szavalóver­senyt, amelyen a résztvevők bolgár és magyar költők ver­seit adják elő. Az idén a sumeni közélet Kossuth Lajos 180. születési évfordulójának méltó meg­ünneplésére készül. A. Dremszizova tel. Az idén kaptunk például a nemrég elhunyt neves egri szőlőnemesítő, dr. Király Ferenc által előállított Zala- gyöngyéből oltványokat ki­próbálásra. Tavasszal ültet­tük el. Gyorsan meg is gyö­kereztek. Kíváncsian vár­juk termőre fordulásukat, mert megvizsgáljuk, hogy itt nálunk mennyi termést ad. Állomásunk kutatókollektí­vája a negyedzsázados jubi­leumot két új fajtával kö­szöntötte. Huszonhárom évi nemesítő munka után elő­állítottuk a Hasi-illat elne­vezésű fehér szőlőfajtát, melynek fő eredménye, hogy fagytűrő és bőtermő, hiszen hektáranként 17 tonnát ad. A másik az Ozana csemege­fajta, amely a nagy román folyóról kapta nevét. Ezt már le is szüreteltük és 12 tonnát szedtünk belőle hek- tóranként. Jövőre, 1983-ban újabb három fajtajelöltet jelentünk be állami elisme­résre, reméljük ez is siker­rel jár majd, és elterjednek a nagyüzemekben. KNDK Egy ősi város mai arca Fhenjam, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosa^ Korea egyik legré­gibb települése. Egyik mai külvárosa helyén a IV. szá­zad elején épült meg a Phenjan-erőd. A város 427- től 668-ig a koreai Kogurjo állam fővárosa volt. A vi­rágzó várost Szogennek ne­vezték, s már 991-ben létre­hoztak itt egy állami intéz­ményt, az akkor még kézzel írott könyvek — buddhista- művek és történeti krónikák — kiadására. A mai Phenjan arca szinte hónapról hónapra változik, alakul, szépül. A pagodastí­lusú épületek jól megférnek a toronyházakkal, korszerű építményekkel, hiszen a vá­rostervezők mindenüvé par­kokat, tavakat varázsolnak. A phenjani városépítészet egyik legszebb példája, a fő­leg új épületek övezte Csol- lima sugárút. Itt található a fedett sportcsarnok és a Kultúrpalota. Talán még a siető embert is megállítja a pompás szökőkutak látvá­nya. A levegőt jótékonyan hűsítő, frissítő szökőkutak» körül két hófehér szoborcso­port látható. Az egyik a mezőgazdaságot, a másik az ipari termelést szimbolizál­ja. összeállította: Gyurkó Géza Nyikolaj Nyikolajevics: „— Telepítettünk több mint tízezer hektár új erdőt; most várjuk azt a 120 évet, amíg megnő ” Mentusz Károly A Kossuth múzeum Sumenben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents