Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-06 / 234. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. október 6., szerda S. SULIBA,' DIVATOSAN... A divattervezők az utóbbi időkben többet gondolnak a fiatalabb korosztályra is. Igaz, egyelőre csak a leányoknál van így, de reméljük a fiúk igényeit is kielégítik hamarosan. Divatosan, szépen, jól öltözötten mennek a suliba a gyöngyösi lányok. Mint felvételeink bizonyítják, így is lehet, ez is „elegáns”. Az igény és a választék bő, a kérdés csak az, hogy kinek mire futja szülei pénztárcájából (Fotó: Szabó Sándor) Nem a strébereké a világ Még eg/szer az ösztöndíjról „Lesz-e több pénzünk, avagy ki mennyit ér?” Az egri Ho Sá Minh Ta­nárképző Főiskola hallgatói kíváncsian, vizsgálgatják a folyosók hirdetőtábláira ki­függesztett hirdetéseket. A szokatlanul nagy érdek­lődés az új ösztöndíjrendszer premierjének szól. Vannak olyan diákok, akik részletes s zárnitgatások se­gítségével közelítő pontos­sággal készülhettek föl az érkező pénz fogadására. A megkérdezettek többsége azonban, a kiadott szabály­zat és propagandaanyag el­lenére sem tudja megmon­dani ösztöndí jának mértékét. Ez utóbbi tény miértjére kerestem (választ néhány „tapasztalt” főiskolásnál, akiknek már csak egy éviik van megszeretni, vagy ép­pen meg nem szeretni új pénzbeni támogatás elosztá­si módszerét és főként fo­rintban kifejezhető mennyi­ségét. — Korai még a kritika, hiszen csak most kaptuk meg az előleget. A módosí­tás időszerű volt, mivel az elavult kategóriahatárok sokkal inkább a diákok kö­zötti nézeteltéréseket, és nem pedig a szociális helyzetből adódó különbségek kiegyen­lítését szolgálták — mond­ta Tárcsái Ilona biológia- technika szakos főiskolai hallgató. — Azt, hogy lesz-e több pénzünk, még valóban nem tudjuk, csak remél­jük. Az azonban bizonyos, hogy mindenki sokkal job­ban megmérettetik, mint az­előtt, amikor a papíron ki­mutatott szociális helyzet­be burkolózva is lehetett egy-két százashoz jutni — folytatta a csoporttárs, Ko­vács Anna. — Mi alapján történik az elbírálás? — Továbbra is tanulni kell, mivel e nélkül most sem jár tanulmányi ösztön­díj. De ez még nem élég. Nem a strébereké a világ, hiszen egy közéletben ak­tívan dolgozó, négyes átlagú hallgató is kaphat annyit, mint egy jeles előmeneteld, aki azonban mozdíthatatlan a közösségért — hangoztatta Pétemé Kovács Mária alap- szervezeti KISZ-titkár. A megkezdett ösztöndíjosz­tás még valóban> nem mérv­adó. A szeptemberi előleg inkább jelképes, mintsem jelentős támogatás. A közös­ségeken belüli „megmérette­tés” után azonban, október közepén mindenki saját „sú­lya” szerint kap és érdemel ösztöndíjat. A KlSZ-alap- szervezetek és a diákjóléti bizottságok a napokban ül­nek össze a javasolt pénz­összegek ügyében. Azt azon­ban már mindenkinek illene tudnia, hogy mennyit ér, mivél csakis ez alapján le­het a legjobban ösztönző és elismerő pénzben! juttatást szétosztani az arra érdemes, valamint rászoruló főiskolai hallgatók között. Fodor Zoltán Ifjúsági szeminárium Kedden megkezdődött az Európai ökumenikus Ifjúsági Tanács és a DÍVSZ kétoldalú szemináriuma Budapesten, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség székházában. A részt­vevők megvitatják, hogyan járulhatnak hozzá a különböző ideológjai-politikai orientációt képviselő ifjúsági szervezetek az európai béke és biztonság megszilárdításához, a nukleáris veszély elhárításához. (MTI) Bízni kell a fiatalokban Beszélgetés Huszár Istvánnal, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatójával — Haszár elvtárs közgaz­dász, a nyíregyházi országos elméleti tanácskozáson tar­tott bevezető előadásának témája mégis az ifjúság és a társadalom volt... — A közgazdaság soha nem öncél, mindig a legha­tékonyabb segítő eszköz a társadalom alapkérdéseinek megoldásához. Ezenkívül: a Társadalomtudományi In­tézet az ifjúságkutatás or­szágos bázis-intézete. Ennek dolgozójaként is örömmel vállaltam, hogy véleményt mondjak az ifjúság társadal­mi helyzetéről, bár hozzáte­szem, hogy a kutatásnak még csak a kezdeti stádiu­mában vagyunk. — Előadásában azt mond­ta, hogy mai konszolidált vi­szonyaink közepette sok az új, a korábbiaktól eltérő jelenség, s gondjaink egy része ebből következik. Nincs ebben ellentmondás? — Konszolidált viszonyok között is sok lehet a társa­dalmi gond, az újt, szokat­lan jelenség, vagy éppen el­lentmondás, amelyekre új módon kell válaszolni. Anak­ronisztikusnak tűnik, de mélységesen igaz: bizonyos korábbi társadalmi gondok akkor fogalmazódnak meg élesebben, amikor a gon­dok megoldásának lehető­ségedhez is közelebb kerü­lünk. Ma nem az ifjúságpo­litikai kérdések kiéleződésé­nek időszakát éljük (nem tagadva a gondokat), ha­nem abban a korban, ami­kor már elég tapasztalattal, ismerettel rendelkezünk ah­hoz, hogy a jó évtizede ho­zott ifjúságpolitikai határo­zat után, a középtávú jövő lehetőségeinek ismeretében, módunkban van számos if­júságpolitikai kérdést napi­rendre tűzni. És ezeket mi tűzzük napirendre. Nem csupán azért, hogy beszél­jünk róla, hanem azért, hogy továbblépjünk a „meg- őrizni-meghaladni” dialek­tikája alapján. Ahhoz, hogy meg tudjuk védeni elért eredményeinket, az kell, hogy meghaladjuk azokat. A meghaladás a megőrzés biztosítéka. — Miben látja a fő gon­dokat? — Hogy a lassúbb gazda­sági növekedés körülményei közepette, akkor, amikor a közeljövő társadalmi prog­ramja „csak” az életszín­vonal megőrzése, nehezebbé váltak az ifjúság pályakez­désének feltételei. És ezért a munkahelyi viszonyok ja­vítása (beleértve a teljesít­ménynek, a képzettségnek megfelelő bérezést, a szak­mai előrehaladást) különös figyelmet érdemel a társa­dalom részéről. Az önálló életkezdés, családalapítás, lakáshoz jutás feltételei nehezbbé váltak. A harma­dik gond, hogy az új jelen­ségek zavarba ejtik az if­júság széles köreit, úgyne­vezett értékorientációs za­varokhoz vezethetnek. Erről ott többen is kitűnően szól­tak. — Milyen fajta zavarok­ról beszélhetünk? — Ilyen kérdések fogal­mazódnak meg: milyen pers­pektívát nyújt a most fel­növekvő generáció számára a szocializmus? A tudományos munka nem tart még ott, hogy ezekre választ adjon. De bizonyos működési za­varban van az ifjúsági szer­vezet és az ifjúság nevelésé­re hivatott intézményrend­szer is. — Szeretném, ha ezt bő­vebben kifejtené... — Például: a KISZ egy­re kevésbé fogja át az fjú- ság egészét. A felülről kez­deményezett programokban a KISZ-tagok egy része nem nagy lelkesedéssel vesz részt. Az ifjúság egyes rétegeinél sem az érdekképviselet, sem a programok nem igazodnak eléggé a valós társadalmi problémákhoz. — fis ezért sokan a KISZ-t hibáztatják. Egyetért velük Huszár elvtárs? — Én nagyon nem sze­retem, ha az ifjúság köré­ben fellelhető gondokért egyesek a KISZ-re hárítják a felelősséget. Mert ha igaz — és mélységesen igaz —, hogy az Ifjúságpolitikáért a társadalom egésze felelős, akkor egy affenzívebb, att­raktívabb KISZ-munka fel­tételeit is a társadalom egé­szének kell megteremteni. Ifjúsági szövetségünk leg­utóbbi kongresszusa nagyon szépen megfogalmazta eze­ket a feltételeket, de az egész társadalom közremű­ködése nélkül ebben nem sokra mehet x­— A döntés önmagában — bármilyen kitűnő is az — nem elég. Egyetért ön ezzel? — A társadalmi folytonos­ságot gerenáció-változások közepette kell biztosítani. Egyszerűen arról van szó, hogy aki át akarja venni a stafétabotot, az világosan tudja: az a stafétabot az övé, rajta is múlik tehát „csapa­ta” előrehaladása, „helye­zése?’. És fontos, hogy aki átveszi a stafétabotot, az akarjon is győzni a társa­dalmi haladásban! — Gondolom ez sem egy­szerű, hiszen az ifjúság hely­zete erőteljesen differenci­ált... — Ifjúságunk rétegzett és sokféleképpen az. A réte- gezettség egyik eleme az életkor. Más a harmincéves fiatal, mint a tizenéves. Ré­tegzettek fiataljaink a szü­lők társadalmi, jövedelmi és vagyoni helyzete szerint is. És rétegzett ifjúságunk a műveltségi színvonal szerint (Nyugodtan állítom, ez tel­jesen független az iskolai végzettségtől). Rétegzett te­rületileg, mert például egé­szen másként jelentkezik a lakáshelyzet a nagyvárosban, mint a kicsiben, és megint másképp falun. Ez a réte- gezettség nem egymás -mel­lett van, hanem át meg át­metszi egymást. Egy nega­tív elemet pozitív kompen­zálhat és fordítva. Nyilván a negatív elemek túlsúlya jelenthet kiélezett gondokat. Épp ezért kell ezekre kü- ’ lönösen nagy figyelmet for­dítanunk. Attól óvni kell önmagunkat, hogy mindig globálisan közelítsük az if­júság problémáját, bár két­ségtelen vannak átfogó jel­legű gondok is. — Milyen szerepe lehet az ifjúságnak saját helyzete ja­vításában? — Csak a fiatalokkal kö­zösen juthatunk túl a gon­dokon. Nemcsak értük; ve­lük szükséges dolgoznunk. A társadalmi tevékenység­hez nagyobb teret igényel­nek a fiatalok, s az igény mellett készség is mutatko­zik a közös munkára. Mi ugyan a gondokról beszél­tünk (mert ez volt a mun­kánk), de sok örömünk is van, sajátos örömök. Az egyik előadó hangsúlyozta is a felnövekvő generáció magas képzettségét, művelt­ségét, hogy például milyen sok érettségizett szakmun­kásunk van már. Ez nem csak a magasabb szakmai műveltséget, de a társadal­mi, politikai kérdések irán­ti érdeklődést, a részvétel­re való készséget is jelenti. Szerintem ez nagy erőfor­rás, olyan tartalék, amivel akarnunk és tudnunk kell jól gazdálkodni. — A negatívumok tehát pozitívumokká változtatha­tók? — Igen, ha mi felnőttek akarjuk. Egyszerűen bízni kell a fiatalokban, feladato­kat kell adni nekik, azok megoldásában apellálni kell az önérzetükre. Nem szabad gyanakvással közelíteni hoz­zájuk. Építenünk kell a tü­relmetlenségükre is. A tár­sadalomnak még nagyobb te­rületet kell biztosítani ön­tevékeny munkájukhoz. Lás­suk be: a felnőtt társadalom minden visszássága az ő el­ső rossz tapasztalatuk révén visszaüt A- jó példa viszont sok jót szül. Nekünk nem kell szégyenkezni ezért az ifjúságért. Mi vállaljuk eze­ket a fiatalokat. Kopka János KISZ-RADAR Takarékosság - védnökséggel Nyílt ifjúsági sportnap Az ESE, valamint a KISZ Eger városi Bizottsága október 7-én, csfltörtSkón délután 3 órai kez­dettel a városi stadion létesít­ményeiben nyílt' ifjúsági sport­napot rendez. A sportdélután alkalmával lehetőséget biztosí­tanak a megyeszékhely Ifjúsá­gának népszerű testedzési for­mákra, játékos versenyek kere­tében sportolási lehetőségre. Egy­úttal népszerűsítik az Eger SE szakosztályainak tevékenységét, s a megjelenő fiatalok megismer­kedhetnek a már eredményes sportolókkal is. A bemelegitó 800 méter sík­futás után kerül sor a verseny­számokra. A résztvevők atlétiká­ban, kispályás labdarúgásban, teniszversenyekben és sakkban mérhetik Össze rátermettségüket, ügyességüket. Az ESE kapusai­nak — most meg lehet mutatni! — tizenegyeseket rúghatnak a vállalkozók, vagy NB n-es játé­kosok szabadrúgásait védhetik. Kézilabda és kosárlabda bünte- tSdobásokra Is jelentkezhetnek. A kOrcsamok tanácstermében délután 5 órától az érdeklődők részére az ESE vezetői, meghí­vott edzOk, valamint sportolók részvételével sportfórumot tarta­nak. Az egyéni versenyek első há­rom helyezettjeit, valamint a csapatjátékok győzteseit tiszte­letdíjban részesítik, de a dijak kOzOtt találhatunk sportszervá­sárlási utalványokat, utazást egy-egy nagyobb sportesemény­re, vagy vándorserleget Is. A stadionOItözO épületében dél­után két órától információs Iro­da működik majd, s a verseny- számokra a helyszínen lehet je­lentkezni. A résztvevők sportfel­szereléseket hozzanak maguk­kal! (Tudósítónktól): A gyöngyösi járás KISZ- szervezetei mozgalmi mód­szerekkel is igyekeznek kel­lőképpen elősegíteni a gaz­dasági feladatok végrehajtá­sát. Miként azt Rimár Zol­tántól, a gyöngyösi ' járási KISZ-bizottság megbízott titkárától megtudtuk, részt vesznek az exportnövelő te­vékenységben, illetve az im­portcsökkentő tervek megva- . lósításában. ■Egyre jobban erősödik a Radar-mozgalom a Mátra- alji Szénbányáknál és a Gagarin Hőerőmű Vállalat­nál. A múlt évben az előb­binél 201, az utóbbinál 60 megfontolásra méltó észrevé­telt tettek a fiatalok. A Tho- rez Bányaüzemben mindin­kább eredményesebbek a cél­irányos — a nagyjavítást, a munkávédelmet, a munka- szervezést támogató — Ra­dar-őrjáratok. Újszerű és követésre érdemes az ugyan­itt részben már alkalmazott kezdeményezés: egy-egy KISZ-alapszervezet közre­működői szerződés alapján vállalkozik különböző újítási javaslatok kivitelezésére — munkaidő után. Ezzel is hoz­zájárulnak egy-egy ötletnek a termelésben való minél gyorsabb alkalmazásához. A visznek! termelőszövet­kezet fiataljai gazdasági tár­sulást hoztak létre a szarvas- marha- és juhtápgyártás mennyiségi növelésére. Az apci Qualitál KISZ-esei a többletmunka szervezésé­ben járnak élen. Az FMKT-k munkájáról elmondható, hogy a hagyo­mányos tevékenységi körök egyre nagyobb részt vállal­nak a helyi műszaki, ter­melési feladatok megvalósí­tásában, a Radar által fel­vetett hiányosságok meg­oldásában. A Gyöngyös— domoszlói Állami Gazdaság­ban a fiatalok a húsgalamb gazdaságos tenyésztésének, értékesítésének, szállításá­nak és feldolgozásának a ki­munkálását vállalták. Említésre méltók a véd- nökségi területek, hiszen így készülnek a Mátraalji Szén­bányáknál a Paksi Atom­erőmű acélcellái, a CSÖ- SZER-nél a kormány által kijelölt nagyberuházások, lakásépítkezések rekonst­rukciójához szükséges be­rendezések. A megfelelő agitáció és propaganda érdekében a já­rási testület az idén is meg­hirdette a gazdasági munka intenzív fejlesztését elősegí­tő Kiváló üzem, üzemrész, technológiai sor elnevezésű vetélkedőt, amelyre a terü­let 16 üzeme nevezett be. Kiemelt feladatként kezel­ték a gazdasági egységek KISZ-szervezeteinél az ener­giagazdálkodást, a takarékos­ságot segítő tevékenységeket. A Qualitál KISZ-bizottsága a gázprogram helyi megva­lósítása felett vállalt véd­nökség keretében társadalmi munkát szervezett (mintegy 1250 órát) a kivitelezők ál­tal nem végzett munkák tel­jesítésére, s ezzel nagy ré­szük volt abban, hogy ha­táridő előtt megtörténhetett az átadás. Hasonló kezde­ményezésről kaptunk hírt az ecsédi bányaüzemből, ahol GHV fiataljai a hulladékhő- fűtésű növényház építésében vettek részt. Korcsog Béla összeállította: Szalay Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents