Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

Megkérdeztük az illetékest A bérlőközösségek létesítéséről Üzen a szerkesztő K. M., Eger: Észrevételét köszönjük, min­dig örömünkre szolgál, ha olva­sóink megjegyzéseket fűznek munkánkhoz. Annyit azonban el kell mondani, a szerkesztői üze­netek konkrét ügyekre szólnak, s nem mindig általánosíthatók. T. A. esetében például egy olyan családi vitában kívántunk segít­séget nyújtani, amelyben a ha­gyatéki eljárás már régen le­folyt, s azóta támadtak problé­mák. Ezek részletezésére termé­szetesen nem tértünk ki a nyil­vánosság előtt. Sz. L., Heves: Külföldivel kötendő házasság­hoz belügyminiszteri engedélyre van szükség. Keressék fel a he­lyi tanács titkárát, ahol a pon­tos felvilágosítást megkapják, s az első hivatalos lépéseket meg­tehetik. B. J.-né, Boldog: A biztosítást annak fizeti ki az Állami Biztosító, akit a biztosí­tást megkötő személy megnevez, mint kedvezményezettet. Ha te­hát az ön neve szerepel, mint a biztosítás kedvezményezettje, minden további nélkül ön lesz jogosult a kifizetendő összegre. Ha a biztosított senkit sem je­lölt meg, az összegről a hagya­téki tárgyalás során döntenek. M. Szabolcs, Eger: Az ajándékozási illeték maga­sabb, az örökösödési illeték mér­téke attól is függ, milyen ágon örököl. Pontosabb választ ennek ismeretében adhatunk. „Diétások” jeligére: Készülnek hazánkban diétások számára is élelmezési cikkek — az azonban megvalósíthatatlan, hogy minden gyár foglalkozzék diétás ételek készítésével is. Az­zal egyetértünk, a kereskede­lemnek egy kissé nagyobb gon­dot kellene fordítania arra, hogy ezek az élelmezési cikkek min­denütt kaphatók legyenek. Az új lakásrendelet széles körű érdeklődést váltott ki, s olvasóink közül nagyon so­kan keresik fel szerkesztősé­günket a rendelkezés egyik­másik pontjával kapcsolat­ban. Sokan tettek fel kérdést például a bérlőközösségek létrehozásáról, azok lehető­ségeiről. A lakásügyi jogszabályok lehetővé teszik, hogy a bér­lők — írásbeli megállapodás alapján — a lakbér elenge­désének, vagy mérséklésének ellenében a bérbeadót terhe­lő kötelezettségeket részben vagy egészben magukra vál­lalják. így közvetlen érde­keltség alapján rugalma­sabban, gyorsabban intézhe­tik az ügyeket. A bérlőkö- zössségek megalakításával a bérlakások lakói lehetőséget kapnak arra, hogy átvállal­ják és maguk szervezzék meg a lakóház karbantartá­sának és üzemeltetésének feladatait, s ehhez rendel­kezzenek a lakbér arányos részével. Ezzel többek közt erősíthetik a társadalmi el­lenőrzést is a lakóház keze­lésében, karbantartásában. A bérlőközösségek alakítá­sára a jövő év közepétől kí­sérletként kerül sor. Meg­alakításuknál a helyi körül­ményekhez kell igazodni. A bérlőközösség többféle for­mája is létesülhet. Első fo­kozata a különböző ellenőr­zési fokozatok ellátása, amely kiterjedhet arra, hogy a bérbeadó a jogszabályi elő­írásoknak megfelelően gon- doskodik-e az épület kar­bantartásáról, a központi be­rendezések üzemképességé­ről, a takarításról, a ház vi­lágításáról stb. A tapaszta­latokról, a hiányosságokról tájékoztatják a házkezelősé- get, a szükséges intézkedések elmaradása esetében a taná­csot. Ezek a bérlőközösségek társadalmi munkában látják el az ellenőrzést, anyagi esz­közökkel nem rendelkeznek. A közösség másik formája meghatározott üzemeltetési feladatot lát el, például sze­métgyűjtés, felvonókezelés, kertgondozás, központi fű­tés, stb. Ilyen közösség lét­rehozása akkor célszerű, ha tagjainak képzettsége, fog­lalkozása alapján mód nyílik e munkák elvégzésére. Eh­hez már kellő anyagi fede­zettel rendelkezik a házke- zelőséggel kötött szerződés alapján. A harmadik alap­forma a karbantartási fel­adatokat ellátó bérlőközös­ség, amely egyebek között vállalja, hogy gondoskodik a külső közös helyiségeket ha­tároló falak javításáról, fes­téséről, a világítási hálózat­ról,, a különböző közműbe­rendezések karbantartásáról stb. Távlatokban válhat majd lehetővé a legmaga­sabb szintű forma, amely az épületfelújítási munkák szervezésére, bonyolítására is vállalkozik az ingatlankeze­lőtől kapott anyagi eszközök felhasználásával. A bérlőközösség e négyfé­le formából választhatja ki a számára legmegfelelőbbet, s jó ha valamennyi lakó be­lép a bérlőközösségbt de megalakításához ez nem fel­tétel. A bérlőközösség lehet majd polgári jogi társaság, de gazdasági munkaközösség is. Kézimunka-kiállítás Poroszián Leveleink között tallózva A Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet nőbi­zottsága a takarékszövetke­zet tagjainak kézimunkáiból, népművészeti alkotásaiból ki­állítást rendezett, amelyet takarékszövetkezetünk po­roszlói kirendeltségénél nyi­tottuk meg. Azt tervezzük, hogy a többi kirendeltsé­günkhöz is elvisszük az összegyűlt anyagot. A sok szép hímzett terí­tő, fafaragás, bőr lakásdíszí­tő elem stb., mind-mind tag­jaink — asszonyok és fér­fiak egyaránt — ügyessé­gét, hozzáértését bizonyítja. Nagy a forgalom az egy­ségnél ! A betételhelyezők, pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők szívesen né­zik a kiállított kézimunká­kat, de van olyan látogató is, aki a kiállítás kedvéért jön el hozzánk. Ügy érezzük, kezdeménye­zésünk jól szolgálja a ta­karékszövetkezet és a tagság kapcsolatának bővítését. Nagy Endréné, a nőbizottság elnöke Üdvözlet Rio de Janeiróból Régi egri ismerőstől érkezett le­vél a távoli Brazíliából; „Szí­vélyes üdvözletemet küldöm Önöknek és a lap olvasóinak, a régi kedves egri barátoknak Rio de Janeiróból, ahol zene­karommal két hétig koncertez­tünk. Csodálatosan szép, látvá­nyos város. Azt mondják — legalábbis az itteniek, — hogy ez a világ legszebb városa. Va­lóban csodálatos, de ml csak „kitartunk” a Mátra és a Bükk mellett. Sok szeretettel üdvözlünk mindenkit Suha Balog Kálmán I Válaszol az illetékes A Népújság 1982. szep­tember 28-i számában „A hét öröme — gondja Fel- sőtárkányban” cím alatt a Moldvay Győző által írt cikkben foglaltak között vál­lalatunkat érintő probléma is felmerült, szó szerint az alábbi fogalmazásban:- „Nagyon sokat könnyíte­ne például az Egerbe járó dolgozók helyzetén, ha a Volán vállalat bekapcsolná Felsőtárkányt a korábban létesített Andomaktálya— Makiár—Eger körforgalom­ba”. A cikk alapján úgy tűnt, hogy korábban Andornaktá- lya—Makiár—Eger között létesítettünk egy körforgal­mat és jó lenne ebbe a körforgalomba Felsőtárkányt is bekapcsolni. A valóság az, hogy nem volt és jelenleg sincs kör­forgalmi jellegű járat. An- dornaktálya és Makiár köz­ség járatainak számát a la­kossági igénybevétel alap­ján alakítottuk ki. Felsőtárkány község uta­zási igényeit, illetve az autó- buszjáratok igénybevételét folyamatosan figyelemmel kísérjük. A reggeli csúcs­idei zsúfoltság kivételével megfelelő, kulturált utazást tudunk bizotsítani. A reggeli órákban a zsú­foltság megnyugtató módon csak a lépcsőzetes munka-, illetve tanításkezdéssel le­hetne megoldani. A tanácselnök elvtárs — körforgalmi megoldás he­lyett — azonos járatsűrűsé­get kért, Andornaktályához hasonlóan. Az utazási igé­nyek azonban szerintünk ezt jelenleg nem teszik indo­kolttá. Egerben is adott a lehetőség Magatartásinktil közérzetünkig Manapság mindenki so­kat és sokszor utazik. Me­gyénkben is tízezrek száll­nak napxmta buszra, vonatra, ki munkába, ki bevásárol­ni, vagy ügyes-bajos dol­gait intézni indul. S aki na- ponta utazik, tudja legjob­ban, hogy sokszor egész na­pi közérzetére kihat a reg­geli találkozás az „élettel”. Ha rosszkedvű, morcos úti­társak közé vezeti a sorsa, udvariatlan, figyelmetlen a kalauz, a buszvezető, egész napra rosszkedvűvé válik maga is. Talán ezzel is ma­gyarázható, hogy oly gyak­ran írnak az utasok az „úti élményekről”, negatívról, pozitívról egyaránt. A mi­nap Szkocsovszky Ferenc- né gyöngyösi olvasónk ke­reste fel a szerkesztőséget levelével. Amiről ír, jó is, példamutató is, megérdem­li a szóban forgó buszve­zető, hogy a nagy nyilvá­nosság előtt dicsérjék. Ok­tóber 6-án a gyöngyösi Olimpiától kettőkor induló helyi járat vezetője kedvesen köszöntötte induláskor az utasokat, menet közben el­nézést kért, hogy oly zsú­folt a busz, de hát minden­ki el akar érni céljához. A végállomáson, amely a kórház, lesegítette az idő­sebbeket. Tulajdonképpen azt tette, amit úgy el is vár az ember, de sajnos még­sem eléggé általános ez a magatartás. Az utasok, beleértve idős olvasóinkat, hihetetlenül jó érzéssel szálltak le a buszról. Azt írtam, nem általános ma még sajnos ez a magatartás. Pedig mi­lyen sokat jelentene. Reg­gel például segítő kezek nyúlnának a buszra szálló anya felé... Nem minősít­hetetlen durvaság volna a válasz, ha véletlenül rálép>- nek egymás lábára, sőt egyáltalán elhangzana ilyen esetekben egy-egy bocsá­natkérő szó... S mennyivel más lenne az ember köz­érzete, ha fogadnák a kö­szönését irodákban, üzle­tekben. Még az elutasító szó sem esik olyannyira zokon, ha azt nem morcosán mo­rogják az orruk alá. Milyen másképp kezdődik a nap, ha a buszvezető vár még egy pillanatot, s nem csukja be a szaladva érkező előtt az ajtót, ha összébb húzódnak, mert másnak is útja van. Milyen apróságok, s mi­lyen sokban befolyásolják az emberek, egész közössé­gek közérzetét. Pénzbe se kerül, külön fáradságot sem okoz, csupán normá­lis emberi reagálással meny­nyit könnyíthetnénk egymá­son. Arra hivatkozunk, rohanó életünkben nem érünk rá egymásra figyelni, p>edig ez nem is olyan természetes. Éppen ezért kellene egy ki­csit másokra is gondolni. Magatartásunk ugyanis visz- szahatna saját mindennapi életünkre, közérzetünkre is. — d. — Délután öt óra múlt. A városi kisegítő iskola csen­des, csupán a tornaterem ab­lakaiból szűrődik ki világos­ság. Benn Kelemen Márta tanárnő tomafoglalkozást vezet. Azonnal szembetűnik, hogy a kis csopjort különbö­ző életkorú gyermekekből áll. És nem csupán éveik száma eltérő... A tanárnő, aki hosszú­hosszú éveken át a művé­szi torna elemeire tanította az eleve harmonikus moz­gású gyerekeket, most gyógy­torna-foglalkozást tart — hetente két alkalommal — mozgássérült gyerekeknek. A felismerés maga nem új: a bénulásos betegek gyógy­szerekkel nem, vagy alig gyógyíthatók. Itt csak a ko­rai életkorban megkezdett rendszeres gyógytorna vezet­het eredményre. Ez a fajta munka ma még — sajnos! — úttörő kezdeményezésnek számít a vidéki városok­ban. A fővárosban sem csi­nálják sokan. Az egész or­szág megismerhette annak idején Dévény Annát és mozgássérült tanítványait Vitray Tamás Siker című műsorából. Az adást köve­tően cikk jelent meg a He­ves megyei Népújság 1980. augusztus 16-i számában „Gyermekekről van szó” címmel. írója megállapította, hogy: „az országosan je­lentkező óriási igénynek a tanárnő és néhány gyógy­tornász tanítványa képtelen megfelelni.” Figyelemfelhívó írását a cikk írója a követ­kező gondolatokkal zárta: „Gyermekéletekbe vágó­an fontos és sürgős lenne, hogy a fővárosi kezdeménye­zés valamennyi megyénk­ben, így Hevesben is mielőbb követőkre találjon.” Elitéit két év, és a papírra vetett gondolatok valóra váltak. A megvalósulásig ösztönzőleg hatott a Mozgás- sérültek Heves megyei Egye­sülete által kezdeményezett úszásoktatás is. A különfé­le rendelőintézeteket és kli­nikákat megjárt szülők nagy örömmel járatták, s járatják ma is gyermekei­ket erre a tanfolyamra. Ezt kiegészítendő született meg a gondolat, hogy legyen Eger­ben is speciális tornaioglal- kozás a mozgássérült gyere­kek számára. ' Amikor p>edig a tornaiog­lalkozások számára alkalmas és szabad helyiség megtalá­lása volt a gond, a városi kisegítő iskola igazgatónője, Hekeli Sándomé — átérezve az ügy fontosságát — fel­ajánlotta iskolája tornater­mét. Október 19-én megtarthat­ta első foglalkozását Kele­men Márta tanárnő. Munká­ja nem eszközigényes, de egyvalamire nagyon nagy szüksége lenne a gyerekek érdekében: A tornaszoba pedlója hi­deg és kemény. Egy 5X12 méteres gumialjú szőnyeg- pxadló kellene, hogy a gye­rekek .ne üssék meg magu­kat a gyakorlatok végzése közben! „A fizikailag, szellemileg vagy társadalmilag hátrá­nyos helyzetben levő gyer­mekeknek az adott helyzet által megkívánt különleges kezelést, oktatást és gondos­kodást kell biztosítani.” Kedves Szülők, akiknek mozgássérült gyermekük van, a lehetőségek Heves megyében, Egerben is adot­tak már! Ilosvai Ferenc- Eger n ÚTLEZÁRÁS Egerben, a Pacsirta u. lezárásra kerül a Grőnay u. felé eső végén 1982. november 1. és 20. között. Az ott épülő 35 lakásos és orvosi rendelő közműbekötéseit végzik a városi hálózatba, az úttest több helyen történő teljes átvágásával. A Pacsirta utca ez alatt zsákutcaként működik! Terelőutak: a Tévesztő köz — Remenyik Zs. u. — Árpád u. - Szovjethadsereg u. - Árpád u.- Lenin út. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat az itt lakók és itt közlekedők szíves türelmét kéri. Felhívás egy nagy család megsegítésére Bizonyára sokon látták a Magyar Televizlában a csütörtök későn délután bemutatott Törvény és tisz­taság című dokumentumfilmet. Ebben egy kilenc gyermekes abasári család gondjait tárta fel a riport. Az abban elhangzottak hatására gyors elhatározás született a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gyöngyösi parkettafizemében. Az ott levő szocialista brigádok dolgozói úgy döntöttek, hogy a maguk ezközeivel igyekeznek segíteni a becsületesen dolgo­zó szülőkön és gyermekeiken. Ennek érdekében egy műszak bérét ajánlják fel a család lakáskörülményei­nek jobbítására. Egyúttal felhívással is fordulnak a megye valamennyi vállalatának és szövetkezetének szocialista brigádjához, s ebben kérik őket, hogy tár­suljanak a kezdeményezéshez. A Hazafias Népfront Gyöngyös városi Bizottsága külön OTP-számlát is nyit, amelyre a kezdeménye­zéshez csatlakozók befizethetik a támogatást.

Next

/
Thumbnails
Contents