Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-31 / 256. szám
Megkérdeztük az illetékest A bérlőközösségek létesítéséről Üzen a szerkesztő K. M., Eger: Észrevételét köszönjük, mindig örömünkre szolgál, ha olvasóink megjegyzéseket fűznek munkánkhoz. Annyit azonban el kell mondani, a szerkesztői üzenetek konkrét ügyekre szólnak, s nem mindig általánosíthatók. T. A. esetében például egy olyan családi vitában kívántunk segítséget nyújtani, amelyben a hagyatéki eljárás már régen lefolyt, s azóta támadtak problémák. Ezek részletezésére természetesen nem tértünk ki a nyilvánosság előtt. Sz. L., Heves: Külföldivel kötendő házassághoz belügyminiszteri engedélyre van szükség. Keressék fel a helyi tanács titkárát, ahol a pontos felvilágosítást megkapják, s az első hivatalos lépéseket megtehetik. B. J.-né, Boldog: A biztosítást annak fizeti ki az Állami Biztosító, akit a biztosítást megkötő személy megnevez, mint kedvezményezettet. Ha tehát az ön neve szerepel, mint a biztosítás kedvezményezettje, minden további nélkül ön lesz jogosult a kifizetendő összegre. Ha a biztosított senkit sem jelölt meg, az összegről a hagyatéki tárgyalás során döntenek. M. Szabolcs, Eger: Az ajándékozási illeték magasabb, az örökösödési illeték mértéke attól is függ, milyen ágon örököl. Pontosabb választ ennek ismeretében adhatunk. „Diétások” jeligére: Készülnek hazánkban diétások számára is élelmezési cikkek — az azonban megvalósíthatatlan, hogy minden gyár foglalkozzék diétás ételek készítésével is. Azzal egyetértünk, a kereskedelemnek egy kissé nagyobb gondot kellene fordítania arra, hogy ezek az élelmezési cikkek mindenütt kaphatók legyenek. Az új lakásrendelet széles körű érdeklődést váltott ki, s olvasóink közül nagyon sokan keresik fel szerkesztőségünket a rendelkezés egyikmásik pontjával kapcsolatban. Sokan tettek fel kérdést például a bérlőközösségek létrehozásáról, azok lehetőségeiről. A lakásügyi jogszabályok lehetővé teszik, hogy a bérlők — írásbeli megállapodás alapján — a lakbér elengedésének, vagy mérséklésének ellenében a bérbeadót terhelő kötelezettségeket részben vagy egészben magukra vállalják. így közvetlen érdekeltség alapján rugalmasabban, gyorsabban intézhetik az ügyeket. A bérlőkö- zössségek megalakításával a bérlakások lakói lehetőséget kapnak arra, hogy átvállalják és maguk szervezzék meg a lakóház karbantartásának és üzemeltetésének feladatait, s ehhez rendelkezzenek a lakbér arányos részével. Ezzel többek közt erősíthetik a társadalmi ellenőrzést is a lakóház kezelésében, karbantartásában. A bérlőközösségek alakítására a jövő év közepétől kísérletként kerül sor. Megalakításuknál a helyi körülményekhez kell igazodni. A bérlőközösség többféle formája is létesülhet. Első fokozata a különböző ellenőrzési fokozatok ellátása, amely kiterjedhet arra, hogy a bérbeadó a jogszabályi előírásoknak megfelelően gon- doskodik-e az épület karbantartásáról, a központi berendezések üzemképességéről, a takarításról, a ház világításáról stb. A tapasztalatokról, a hiányosságokról tájékoztatják a házkezelősé- get, a szükséges intézkedések elmaradása esetében a tanácsot. Ezek a bérlőközösségek társadalmi munkában látják el az ellenőrzést, anyagi eszközökkel nem rendelkeznek. A közösség másik formája meghatározott üzemeltetési feladatot lát el, például szemétgyűjtés, felvonókezelés, kertgondozás, központi fűtés, stb. Ilyen közösség létrehozása akkor célszerű, ha tagjainak képzettsége, foglalkozása alapján mód nyílik e munkák elvégzésére. Ehhez már kellő anyagi fedezettel rendelkezik a házke- zelőséggel kötött szerződés alapján. A harmadik alapforma a karbantartási feladatokat ellátó bérlőközösség, amely egyebek között vállalja, hogy gondoskodik a külső közös helyiségeket határoló falak javításáról, festéséről, a világítási hálózatról,, a különböző közműberendezések karbantartásáról stb. Távlatokban válhat majd lehetővé a legmagasabb szintű forma, amely az épületfelújítási munkák szervezésére, bonyolítására is vállalkozik az ingatlankezelőtől kapott anyagi eszközök felhasználásával. A bérlőközösség e négyféle formából választhatja ki a számára legmegfelelőbbet, s jó ha valamennyi lakó belép a bérlőközösségbt de megalakításához ez nem feltétel. A bérlőközösség lehet majd polgári jogi társaság, de gazdasági munkaközösség is. Kézimunka-kiállítás Poroszián Leveleink között tallózva A Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet nőbizottsága a takarékszövetkezet tagjainak kézimunkáiból, népművészeti alkotásaiból kiállítást rendezett, amelyet takarékszövetkezetünk poroszlói kirendeltségénél nyitottuk meg. Azt tervezzük, hogy a többi kirendeltségünkhöz is elvisszük az összegyűlt anyagot. A sok szép hímzett terítő, fafaragás, bőr lakásdíszítő elem stb., mind-mind tagjaink — asszonyok és férfiak egyaránt — ügyességét, hozzáértését bizonyítja. Nagy a forgalom az egységnél ! A betételhelyezők, pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők szívesen nézik a kiállított kézimunkákat, de van olyan látogató is, aki a kiállítás kedvéért jön el hozzánk. Ügy érezzük, kezdeményezésünk jól szolgálja a takarékszövetkezet és a tagság kapcsolatának bővítését. Nagy Endréné, a nőbizottság elnöke Üdvözlet Rio de Janeiróból Régi egri ismerőstől érkezett levél a távoli Brazíliából; „Szívélyes üdvözletemet küldöm Önöknek és a lap olvasóinak, a régi kedves egri barátoknak Rio de Janeiróból, ahol zenekarommal két hétig koncerteztünk. Csodálatosan szép, látványos város. Azt mondják — legalábbis az itteniek, — hogy ez a világ legszebb városa. Valóban csodálatos, de ml csak „kitartunk” a Mátra és a Bükk mellett. Sok szeretettel üdvözlünk mindenkit Suha Balog Kálmán I Válaszol az illetékes A Népújság 1982. szeptember 28-i számában „A hét öröme — gondja Fel- sőtárkányban” cím alatt a Moldvay Győző által írt cikkben foglaltak között vállalatunkat érintő probléma is felmerült, szó szerint az alábbi fogalmazásban:- „Nagyon sokat könnyítene például az Egerbe járó dolgozók helyzetén, ha a Volán vállalat bekapcsolná Felsőtárkányt a korábban létesített Andomaktálya— Makiár—Eger körforgalomba”. A cikk alapján úgy tűnt, hogy korábban Andornaktá- lya—Makiár—Eger között létesítettünk egy körforgalmat és jó lenne ebbe a körforgalomba Felsőtárkányt is bekapcsolni. A valóság az, hogy nem volt és jelenleg sincs körforgalmi jellegű járat. An- dornaktálya és Makiár község járatainak számát a lakossági igénybevétel alapján alakítottuk ki. Felsőtárkány község utazási igényeit, illetve az autó- buszjáratok igénybevételét folyamatosan figyelemmel kísérjük. A reggeli csúcsidei zsúfoltság kivételével megfelelő, kulturált utazást tudunk bizotsítani. A reggeli órákban a zsúfoltság megnyugtató módon csak a lépcsőzetes munka-, illetve tanításkezdéssel lehetne megoldani. A tanácselnök elvtárs — körforgalmi megoldás helyett — azonos járatsűrűséget kért, Andornaktályához hasonlóan. Az utazási igények azonban szerintünk ezt jelenleg nem teszik indokolttá. Egerben is adott a lehetőség Magatartásinktil közérzetünkig Manapság mindenki sokat és sokszor utazik. Megyénkben is tízezrek szállnak napxmta buszra, vonatra, ki munkába, ki bevásárolni, vagy ügyes-bajos dolgait intézni indul. S aki na- ponta utazik, tudja legjobban, hogy sokszor egész napi közérzetére kihat a reggeli találkozás az „élettel”. Ha rosszkedvű, morcos útitársak közé vezeti a sorsa, udvariatlan, figyelmetlen a kalauz, a buszvezető, egész napra rosszkedvűvé válik maga is. Talán ezzel is magyarázható, hogy oly gyakran írnak az utasok az „úti élményekről”, negatívról, pozitívról egyaránt. A minap Szkocsovszky Ferenc- né gyöngyösi olvasónk kereste fel a szerkesztőséget levelével. Amiről ír, jó is, példamutató is, megérdemli a szóban forgó buszvezető, hogy a nagy nyilvánosság előtt dicsérjék. Október 6-án a gyöngyösi Olimpiától kettőkor induló helyi járat vezetője kedvesen köszöntötte induláskor az utasokat, menet közben elnézést kért, hogy oly zsúfolt a busz, de hát mindenki el akar érni céljához. A végállomáson, amely a kórház, lesegítette az idősebbeket. Tulajdonképpen azt tette, amit úgy el is vár az ember, de sajnos mégsem eléggé általános ez a magatartás. Az utasok, beleértve idős olvasóinkat, hihetetlenül jó érzéssel szálltak le a buszról. Azt írtam, nem általános ma még sajnos ez a magatartás. Pedig milyen sokat jelentene. Reggel például segítő kezek nyúlnának a buszra szálló anya felé... Nem minősíthetetlen durvaság volna a válasz, ha véletlenül rálép>- nek egymás lábára, sőt egyáltalán elhangzana ilyen esetekben egy-egy bocsánatkérő szó... S mennyivel más lenne az ember közérzete, ha fogadnák a köszönését irodákban, üzletekben. Még az elutasító szó sem esik olyannyira zokon, ha azt nem morcosán morogják az orruk alá. Milyen másképp kezdődik a nap, ha a buszvezető vár még egy pillanatot, s nem csukja be a szaladva érkező előtt az ajtót, ha összébb húzódnak, mert másnak is útja van. Milyen apróságok, s milyen sokban befolyásolják az emberek, egész közösségek közérzetét. Pénzbe se kerül, külön fáradságot sem okoz, csupán normális emberi reagálással menynyit könnyíthetnénk egymáson. Arra hivatkozunk, rohanó életünkben nem érünk rá egymásra figyelni, p>edig ez nem is olyan természetes. Éppen ezért kellene egy kicsit másokra is gondolni. Magatartásunk ugyanis visz- szahatna saját mindennapi életünkre, közérzetünkre is. — d. — Délután öt óra múlt. A városi kisegítő iskola csendes, csupán a tornaterem ablakaiból szűrődik ki világosság. Benn Kelemen Márta tanárnő tomafoglalkozást vezet. Azonnal szembetűnik, hogy a kis csopjort különböző életkorú gyermekekből áll. És nem csupán éveik száma eltérő... A tanárnő, aki hosszúhosszú éveken át a művészi torna elemeire tanította az eleve harmonikus mozgású gyerekeket, most gyógytorna-foglalkozást tart — hetente két alkalommal — mozgássérült gyerekeknek. A felismerés maga nem új: a bénulásos betegek gyógyszerekkel nem, vagy alig gyógyíthatók. Itt csak a korai életkorban megkezdett rendszeres gyógytorna vezethet eredményre. Ez a fajta munka ma még — sajnos! — úttörő kezdeményezésnek számít a vidéki városokban. A fővárosban sem csinálják sokan. Az egész ország megismerhette annak idején Dévény Annát és mozgássérült tanítványait Vitray Tamás Siker című műsorából. Az adást követően cikk jelent meg a Heves megyei Népújság 1980. augusztus 16-i számában „Gyermekekről van szó” címmel. írója megállapította, hogy: „az országosan jelentkező óriási igénynek a tanárnő és néhány gyógytornász tanítványa képtelen megfelelni.” Figyelemfelhívó írását a cikk írója a következő gondolatokkal zárta: „Gyermekéletekbe vágóan fontos és sürgős lenne, hogy a fővárosi kezdeményezés valamennyi megyénkben, így Hevesben is mielőbb követőkre találjon.” Elitéit két év, és a papírra vetett gondolatok valóra váltak. A megvalósulásig ösztönzőleg hatott a Mozgás- sérültek Heves megyei Egyesülete által kezdeményezett úszásoktatás is. A különféle rendelőintézeteket és klinikákat megjárt szülők nagy örömmel járatták, s járatják ma is gyermekeiket erre a tanfolyamra. Ezt kiegészítendő született meg a gondolat, hogy legyen Egerben is speciális tornaioglal- kozás a mozgássérült gyerekek számára. ' Amikor p>edig a tornaioglalkozások számára alkalmas és szabad helyiség megtalálása volt a gond, a városi kisegítő iskola igazgatónője, Hekeli Sándomé — átérezve az ügy fontosságát — felajánlotta iskolája tornatermét. Október 19-én megtarthatta első foglalkozását Kelemen Márta tanárnő. Munkája nem eszközigényes, de egyvalamire nagyon nagy szüksége lenne a gyerekek érdekében: A tornaszoba pedlója hideg és kemény. Egy 5X12 méteres gumialjú szőnyeg- pxadló kellene, hogy a gyerekek .ne üssék meg magukat a gyakorlatok végzése közben! „A fizikailag, szellemileg vagy társadalmilag hátrányos helyzetben levő gyermekeknek az adott helyzet által megkívánt különleges kezelést, oktatást és gondoskodást kell biztosítani.” Kedves Szülők, akiknek mozgássérült gyermekük van, a lehetőségek Heves megyében, Egerben is adottak már! Ilosvai Ferenc- Eger n ÚTLEZÁRÁS Egerben, a Pacsirta u. lezárásra kerül a Grőnay u. felé eső végén 1982. november 1. és 20. között. Az ott épülő 35 lakásos és orvosi rendelő közműbekötéseit végzik a városi hálózatba, az úttest több helyen történő teljes átvágásával. A Pacsirta utca ez alatt zsákutcaként működik! Terelőutak: a Tévesztő köz — Remenyik Zs. u. — Árpád u. - Szovjethadsereg u. - Árpád u.- Lenin út. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat az itt lakók és itt közlekedők szíves türelmét kéri. Felhívás egy nagy család megsegítésére Bizonyára sokon látták a Magyar Televizlában a csütörtök későn délután bemutatott Törvény és tisztaság című dokumentumfilmet. Ebben egy kilenc gyermekes abasári család gondjait tárta fel a riport. Az abban elhangzottak hatására gyors elhatározás született a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gyöngyösi parkettafizemében. Az ott levő szocialista brigádok dolgozói úgy döntöttek, hogy a maguk ezközeivel igyekeznek segíteni a becsületesen dolgozó szülőkön és gyermekeiken. Ennek érdekében egy műszak bérét ajánlják fel a család lakáskörülményeinek jobbítására. Egyúttal felhívással is fordulnak a megye valamennyi vállalatának és szövetkezetének szocialista brigádjához, s ebben kérik őket, hogy társuljanak a kezdeményezéshez. A Hazafias Népfront Gyöngyös városi Bizottsága külön OTP-számlát is nyit, amelyre a kezdeményezéshez csatlakozók befizethetik a támogatást.
