Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-24 / 250. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. október 24., vasárnap Miért sír a telefon? Október: társadalmi tulajdon védelmi hónap Az elmúlt évek gyakran hallott sláger-sanzonbeli kér­désére bizony szomorú vá­laszt adhatunk, mert jócs­kán van oka sírnia néhol a telefonnak. Sirathatja azt a négymillió forintnyi kárt, amit tavaly okoztak a ron­gálok egyedül Budapesten. De sajnos, arányaiban a vi­déki kártevések is e körül mozognak. S ez csupán az — önmagában sem csekély — — anyagi veszteség! Ám ese­tenként mennyivel nagyobb az, amit pénzzel nem mér­hetünk, Hányszor megírták már a lapok, hogy sürgősen orvosra, mentőre lett volna szükség, de a kétségbeesett családtag a késő éjszakai órán hiába szaladt egyik te­lefonfülkétől a másikig, mert itt is, ott is csak a rongálás riasztó nyomait találta: le­szaggatott zsinórt, fölfört tár­csadobozt ... Csak dicsérhető tehát a Magyar Posta kezdeménye­zése, amellyel októberre társadalmi tulajdon védelmi hónapot hirdetett meg, ezzel a jelmondattal: „Társadalmi összefogással a társadalmi tulajdon védelméért”. Eb­ben igen kifejezően kapott hangot az a gondolat, hogy a postások nemcsak a la­kosság segítségét kérik, ha­nem maguk is tudják, érzik a felelősségüket abban, hogy minél kisebbre csökkenjenek a veszteségek az ágazat kü­lönféle területein. Nemcsak a telefonokról van ugyanis természetesen szó. hanem egyebek között a csomagforgalomról, a vezető­déül Győrben és Szombathe­lyen a megyei távközlési üze­mek dolgozóinak bevonásá­val megszervezték a nyilvá­nos telefonállomások figyelőszolgálatát, hasonlóan Zalaegerszegen a postai munkásőrök segítsé­gével hoztak létre társadal­mi figyelőszolgálatot, Buda­pesten pedig a Távbeszélő Igazgatóság önkéntes rend­őri csoportja vállalkozott a folyamatos ellenőrzésre. A tudatra igyekszenek hatni a föld alatti kábelhálózat ron­gálásának megelőzése, csök­kentése céljából, mivel itt inkább a fölkészületlenség idézett elő károkat. (Nem is csekélyt: 1981-ben 1375 eset­ben összesen 11 millió forint értékben.) A debreceni pos­taigazgatóság ezért rendkí­vüli megyei hálózatvédelmi ankétot szervezett az érde­kelt postaszervek és mintegy 20Q építőipari vállalat, állam- igazgatási szerv részvételével. Hasonlóképpen a miskolci postaigazgatóság oktatást tart a káresetekkel foglalkozó műszakiak részére, hogy csökkentse a vezetékes pos­tai hálózatrongálásokat. S még néhány példa: a szege­di postaigazgatóságon foko­zottan ellenőrzik a zárlatok kezelésével, őrzésével kap­csolatos biztonsági előírások betartását, s külön is nagy gonddal a pénzbegyűjtő had­járatok tevékenységét; a pé­csi postaigazgatóságon a gép­jármű-balesetek megelőzésé­re alkoholszondás ellenőrzé­seket folytatnak a postako­csiknál; a Budapest-vidéki IDEGENEK ÁLTÁL OKOZOTT KAROK KÁRCSOPORTONKÉNTI ALAKULÁSA Forint % kas hálózatokról, a lóid alat­ti kábelekről, a takarékbe­tétek kezeléséről és sok más egyébről. Egyszóval olyas­mikről is, amelyekben ma­guknak a postai dolgozók­nak kell nagyobb figyelem­mel, felelősséggel eljárniok. Mert szó, ami szó: eléggé te­temes a postai dolgozók ál­tal előidézett károk összege is, amely a küldemények ha­nyag kezeléséből, pénztárhi­ányból, járműrongálásból és hasonlókból tevődik össze. Most ők igyekeznek megten­ni a magukét, de-az is nyil­vánvaló, hogy igazi ered­ményre csak akkor számít­hatunk, ha segítőkész part­nerre találnak a lakosság minden rétegében, az ország minden megyéjében. Október folyamán tulaj­donképpen egyhónapos szé­les körű akció zajlik a tár­sadalmi tulajdon fokozottabb postai védelméért, de még­sem tekinthető ez kampány- feladatnak. Inkább azt mond­hatnánk, hogy ez adja meg a lendületes bevezetőt a to­vábbi közös fellépésekhez, intézkedésekhez, segítve a legfontosabbat: a megfelelő szemlélet kialakítását, amely- lyel a folyamatos megelőzést segíthetjük elő, a kártételek okainak, lehetőségeinek csök­kentését vagy akár a meg­szüntetését. Most, október­ben az a legfontosabb, hogy sikerüljön ráirányítani a fi- gyélmet azokra a területekre, amelyeken a legtöbb kár ke­letkezett, és amelyek a leg­veszélyeztetettebbek. Néhány igen hasznos kez­deményezésre máris érde­mes fölfigyelnünk. így pél­postaigazgatoságon — vagy­is Fejér, Komárom, Nógrád és Pest megyében — kiemel­ten vizsgálják az anyag-, munkaerő-, energiagazdálko­dást; a budapesti postaigaz­gatóságon a csomagok biz­tonságos továbbítását kísérik fokozott figyelemmel, s arra törekszenek, hogy az esetle­gesen megsérültek mielőbb átcsomagoló helyekre kerül­jenek. A posta erőfeszítései te­hát igen példamutatóak és joggal várja el a lakosság­nak nemcsak a megértését, hanem a tevékeny közremű­ködését, hiszen a társadalmi tulajdon közös érték, tehát a védelme is közérdek. Még egyetlen, de annál fi­gyelmeztetőbb adatot ehhez: tavaly ilyen vagy olyan okokból 22 ezer 855 kárese­mény fordult elő a postán, s a károk értéke több, mint negyvenmillió forintra rúg. Márpedig ez nemcsak a pos­tát, hanem mindannyiunkat érinti, mivel megtérítése csak a közösen megtermelt nemzeti jövedelemből lehet­séges. Miért kelljen azt ilyes­mikre költenünk? Szívből reméljük, hogy a Magyar Postának ez az új kezdeményezése, az első íz­ben megrendezett társadalmi tulajdon védelmi hónap so­kakat rádöbbent a közös fe­lelősségre. Ezzel nemcsak fö­lösleges bosszúságokat sike­rül majd elkerülni, hanem sok-sok munkát, pénzt, anya­got fordíthatunk hasznosabb célokra. És a még hátralévő egyheti „október” után is! Fülledt munkahelyek — Hangulatvilágítás - Zaj- és vibrációsártalmak — Garzon a munkásszállón Reflektorfényben a munkahelyi körülmények Az SZMT tanácskozása után Mindenkit érdeklő témá­ról, a vállalatok és szövet­kezetek munkahelyi körül­ményeiről, szociális és egész­ségügyi ellátásáról, vala­mint a munkavédelem hely. zetéről folytatott mélyreha­tó tanácskozást az SZMT leg­utóbb megtartott tanácsülé­sen. Mint arról már röviden számot adtunk, e kérdések megvitatására ötven mun­kahelyi vezetőt is meghívtak azzal a céllal, hogy ily mó­don még teljesebb képet kapjanak ebben a fontos té­makörben. Dr. Jenes Pál, az SZMT titkára nem véletlenül látta indokoltnak már elöljáróban hangsúlyozni: a Szakszerve­zetek Heves megyei Taná­csa továbbra is igen fontos feladatának tekinti a mun­kahelyi körülmények javítá­sát, a dolgozók testi épségé­nek., egészségének védelmét, munkaképességük megóvá­sát. Jól jelzi ennek szüksé­gességét az a tény, hogy He­ves megyében jelenleg több mint 30 ezer embert köt le az anyagmozgatás nagyrészt nehéz fizikai munkája, és ebben a tevékenységben nagy létszámban nők is találha­tók. Az SZMT titkára a továb­biakban számos példát ho­zott arra, hogy jóllehet, már eddig is sok eredményes in­tézkedés született a nem ki­elégítő munkahelyi körül­mények, a szociális és egész­ségügyi ellátás javítására, sok munkaterület küszködik még súlyos problémákkal. — Gondoljunk csak például — emlékeztette a jelenlevőket — az ABC-áruházak alkal­mazottaira, akik nyári káni­kulák idején fülledt, leve­gőtlen munkahelyen kényte­lenek dolgozni, mert a meg­felelő klíma kialakításának érdekében ez ideig alig va­lami fejlődést sikerült elér­ni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ez nemcsak a kereske­delem, hanem több más szakma dolgozóira is vonat­kozik, némi kivételt talán csak a vasasok és az egész­ségügyiek képeznek. Hasonlóképpen sürgős int- tézkedést kívánnak azok a munkahelyek, ahol a dolgo­zók végig mesterséges — né­hol nagyon gyenge — meg­világításban végzik felada­tukat. Az effajta „hangulat- világítást” nem fogadhatjuk el, hiszen erősen szemrontó, fárasztó "hatású, s mint ilyen, baleseti forrás is egyben. A zaj- és vibrációs ártalmak különösen a bányászat, az élelmiszeripar és a építőipar egyes területein jelentősek. Ugyancsak ismeretesek a szalagmunka negatív hatá­sai: monoton és egyoldalú, nagyon fárasztó, így mind fizikai, mind szellemi szem­pontból káros az egészségre, ellensúlyozására a munka­helyi torna bevezetése kevés­nek bizonyult. A különböző munkahelyi ártalmakra dr. Jenes Pál még számos további, pontos adatokkal alátámasztott pél­dát hozott, hangsúlyozva azonban annak jelentőségét is, hogy o megyénkben mű­ködő iparágak egész soránál fordítottak jelentős költsé­geket a jobb munkahelyi körülmények megteremtésé­re. Pontos adatok bizonyít­ják, hogy az utóbbi évek során a különböző szakmák­ban mennyit áldoztak a jobb egészségügyi körülmé­nyek megteremtésére, öltö­zők, fürdők kialakítására, védőruhákra, védőfelszerelé­sekre, munkakörülmény ja­vítására, biztonságtechniká­ra, környezetvédelemre és tűzvédelemre. Valamennyi ide vonatkozó adat ismertetésére természe­tesen nincs mód, de néhány kifejező példa hadd álljon itt: A vasasszakmában 1976— 80 között 3634-en dolgoztak ártalmas munkahelyi körül­mények között, számuk 1981 —85 között kétezer alatt lesz, ami ugyan szintén nem kevés, mégis kifejezően jel­zi a fejlődést. A bányászat­ban 800-ról 200-ra, a mező- gazdaságban 1447-ről 967-re, az élelmiszeriparban 1459- ről 1080-ra, a közlekedés­ben 273-ról 230-ra módosul­nak ezek az adatok, míg az építőknél, valamint a KPVDSZ-hez tartozó dolgo­zóknál bizonyos, enyhe fokú rosszabbodás mutatható ki az ártalmas munkahelyek­kel kapcsolatosan. Rendkívül fontos, hogy valós képet nyerjünk a mun­ka- és egészségvédelem hely­zetéről, és ezen a téren a szakszervezeteknek igen nagy szerepük van. Vezetői, aktí­vái sokat tehetnek azért, hogy a különböző munka- lyeken javulás következzék be. A munkásszállások és a munkásszállítás kérdései e témakörnek nem kevésbé fontos részét képezik. Hogy miért, azt egyetlen adat jól kifejezi: a munkások 36— 37 százaléka ingázik, és en­nek lebonyolítása, a kultu­rált munkásszállítás elenged­hetetlen feltétel. Felismerték ezt a munkahelyek vezetői is, amit jelez, hogy az elő­ző ötéves tervben hatvan önálló vállalatnál 940 mil­lió forintot fordítottak er­re a célra. Csökkent viszont a mun­kásszállók kihasználtsága. Egyértelműen jelzi ez azt az igényt, hogy a dolgozók többsége szívesebben vállal­ja az ingázás fáradalmait, mintsem otthonától, család­jától töltse távol hétköznapi délutánjait, estéit. Ugyanak­kor ismert az is, hogy a szállítás költségei az utóbbi időszakban jelentősen meg­növekedtek, ami nagyon nö­veli a vállalati kiadásokat. Ezen a vállalatok együttmű­ködése sokat segíthet, ami pedig a munkásszállókat il­leti: az irántuk megnyilvá­nuló, csökkenő érdeklődés nem azt jelenti, hogy jelen­tőségük háttérbe szorult vol­na, hanem azt, hogy ki­használtságuk módján lehet és kell változtatni. Arány­lag kevés költséggel példá­ul garzonlakások alakíthatók ki. Ennek vonzó hatása a fiatal szakemberekre, kü­lönös tekintettel az ifjú há­zasokra — könnyen elkép­zelhető. ★ A tájékoztató elhangzása után sokan kértek szót, és mondták el a vita során sa­ját munkahelyük tapasztala­tait, azt, amit már eddig tet­tek, és amit kell még ten­niük. Ezekből is világossá vált, hogy minden területen — így pl. a dohánygyárnál, az erdőgazdaságnál, a sütő­iparban, a közlekedésben stb. — komolyan veszik ezt a feladatot. Ehhez pedig a magunk részéről csak azt te­hetjük hozzá: jogosan. Mert a jó munkahelyi közérzet, a megfelelő egészségügyi és munkavédelmi körülmények, túl azon a tényen, hogy jobb termelési eredményeket biz­tosítanak — humánusak, a dolgozó emberért valók. És erről nem feledkezhetünk meg. B. Kun Tibor Szakmai gyűjtemény Olcsóbb megoldások a lakásépítő szövetkezetnél Nagyszüret Tokaj­hegyalján A történelmi borvidékek közül mindig Tokaj-hegyal- ján kezdődik és fejeződik be legkésőbben a szüret. Szokás volt, hogy a bakhátas, karó mellett nevelt tőkéről októ­ber 20-a után kezdjék meg a termés leszedését. S bár az új, nagyüzemi módszer, köz­te a kordonművelés alkal­mazása óta ez az időpont előbbre került, már két hete tart a nagyszüret a világhí­rű borvidéken. Késleltetik a szedést a déli fekvésű táblá­kon, ahol erőteljes az aszu- sodás. Edddig már mintegy ötszáz (500) mázsa aszút vá­sároltak fel, de számítanak arra, hogy az aszusodásnak eddig kedvező októberi idő­járás továbbra is a bogyók töppedését, cukortartalmának növekedését segíti. Diabetikus nyuszik Először készítenek az idén a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri üzemében a cukorbeteg gyerekek számá­ra diabetikus termékeket húsvétra, egy tojás és egy nyuszi figura az általuk is fogyasztható édesítő szerrel készül. Bár a húsvéti ünnep még messze van, Diósgyőr­ben már megkezdődött a nyusziszezon. A hazai piac­ra szánt félszázféle figurán kívül, hozzávetőleg ugyan­ennyifajta figurát, desszertet gyártanak külföldi megren­delésre. A lakásépítéssel, -gazdál­kodással összefüggő kor­mányintézkedések végrehaj­tását segíti a SZÖVOSZ: a legeredményesebben működő építőipari szövetkezetek ta­pasztalatait rendszerbe fog­lalja, közreadja, ily módon gyakorlati útmutatást ad a többi szövetkezetnek. Jö­vőre és a követke­ző években várhatóan még több feladat hárul majd rá­juk, miután mindinkább nö. (Tudósítónktól) Hamisítatlan őszi szezon van Füzesabonyban és Bese­nyőtelken, a Herbária Gyógy­növényfelvásárló és Feldol­gozó Vállalat telephelyein. Mindkét üzemegység meg­kezdte a csipkebogyó-felvá­sárlást, és annak feldolgozá­sát. A szárítás és csomagolás után külföldi szállításra és hazai megrendelésre indít­ják útnak a gazdag C-viía- min-tartalmú növényt. . A füzesabonyi üzem a nyár folyamán felvásárolt gyógy­füveket és virágokat dolgoz­za fel ezekben a napokban. A kétműszakos üzem folya­matosan szárítja, osztályozza és csomagolja az értékes de­vizabevételeket hozó készít­ményeit. Termékeinek 90szá­vekszik a magánépítkezések aránya. Éppen ezért a taná­csok, a fogyasztási szövetke­zetek megyei központjaival együttműködve, mindenütt felmérik, hol vannak még olyan, építésre alkalmas te­rületek, amelyeket a szövet­kezetek rendelkezésére bo­csáthatnak. A szövetkezetek még eredményesebb műkö­déséhez jól bevált és általá­nosan alkalmazható gazdasá­gos módszerekre van szük­ség, ezeket teszi közzé a SZÖVOSZ szakmai gyűjte­ményben. zaléka tőkés exportra megy. Innen indulnak a kamilla­szállítmányok Svájcba, NSZK-ba és Ausztriába. Legutóbb amerikai exportra is összeállítottak egy hat­ezer mázsából álló szállít­mányt. Felsorolni is nehéz azok­nak a füveknek ős virágok­nak a neveit, amelyekkel foglalkoznak. A tavasztól őszig begyűjtött sok-sok nö­vényféleség feldolgozása egész őszön és télen át sok tenni­valót ad szorgalmas női kol­lektívájának. Termékeik számtalan gyógyszer alap­anyagai, ezenkívül többféle Herbária-készítmény formá­jában jutnak el a külföldi és hazai fogyasztókhoz. Császár István A budapesti üzletek kira­kataiban elég gyakori látvány az egy vagy több nyelven megfogalmazott táblácska: itt beszélnek németül, oroszul, angolul stb. Szerencsére ez nem csupán a főváros keres­kedelmi egységeire Jellemző, az ország egyre több telepü­lésén tartják fontosnak, hogy a kereskedelmi, vendéglátó­ipari dolgozók valamilyen idegen nyelven Is beszélje­nek, ezzel Is elősegítve, hogy a hazánkba látogató külföl­diek könnyebben kontaktust teremtsenek és minél Jobban érezzék magukat. Megyénkben Is találkozha­tunk e táblácskákkal — saj­nos, korántsem annyival, mint amennyire szükség volna. Pe­dig a Mátra, a Bükk, a me­gyeszékhely — és sorolhat­nánk tovább — vonzza a kül­földi turistákat, de kevés ke­reskedelmi, vendéglátóipari dolgozó tud velük beszélni. Legalábbis kevesebb, mint amennyi kellene. Ezért volt elgondolkoztató egy észrevétel a megyei párt­bizottság agitáclós és propa­ganda munkabizottság leg­utóbbi ülésén, amelyen a Gorkij nyelviskola Heves me­gyei tagozatának tevékenysé­géről is szó esett. Az Iskola vezetője nem is olyan régen levelet küldött megyénk ke­reskedelmi vállalatainak ve­zetőihez, felajánlva, hogy orosz nyelvtanfolyamot szer­veznek az érdeklődő dolgo­zóknak. Olyan tanfolyamot, amely a legfontosabb Isme­retanyag birtokába juttatja a hallgatókat. A levélre — egyetlen vá­lasz sem érkezett. Nem aka­runk az orosz nyelv fontos­ságára, megyénk növekvő Idegenforgalmára, a turlstá jó kiszolgálásának Szüks* gességére hivatkozni — hi­szen ez a megye szinte min­den lakosa előtt közismert. Éppen ezért furcsa, hogy a kezdeményezés nem talál' visszhangra a kereskedelem vezetői körében. Talán majd legközelebb. Vagy van más módszer is: tanuljanak meg a turisták magyarul.., (kapós!) Gyógynövények exportra Füzesabonyból Levél — válasz nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents