Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-24 / 250. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. október 24., vasárnap Miért sír a telefon? Október: társadalmi tulajdon védelmi hónap Az elmúlt évek gyakran hallott sláger-sanzonbeli kérdésére bizony szomorú választ adhatunk, mert jócskán van oka sírnia néhol a telefonnak. Sirathatja azt a négymillió forintnyi kárt, amit tavaly okoztak a rongálok egyedül Budapesten. De sajnos, arányaiban a vidéki kártevések is e körül mozognak. S ez csupán az — önmagában sem csekély — — anyagi veszteség! Ám esetenként mennyivel nagyobb az, amit pénzzel nem mérhetünk, Hányszor megírták már a lapok, hogy sürgősen orvosra, mentőre lett volna szükség, de a kétségbeesett családtag a késő éjszakai órán hiába szaladt egyik telefonfülkétől a másikig, mert itt is, ott is csak a rongálás riasztó nyomait találta: leszaggatott zsinórt, fölfört tárcsadobozt ... Csak dicsérhető tehát a Magyar Posta kezdeményezése, amellyel októberre társadalmi tulajdon védelmi hónapot hirdetett meg, ezzel a jelmondattal: „Társadalmi összefogással a társadalmi tulajdon védelméért”. Ebben igen kifejezően kapott hangot az a gondolat, hogy a postások nemcsak a lakosság segítségét kérik, hanem maguk is tudják, érzik a felelősségüket abban, hogy minél kisebbre csökkenjenek a veszteségek az ágazat különféle területein. Nemcsak a telefonokról van ugyanis természetesen szó. hanem egyebek között a csomagforgalomról, a vezetődéül Győrben és Szombathelyen a megyei távközlési üzemek dolgozóinak bevonásával megszervezték a nyilvános telefonállomások figyelőszolgálatát, hasonlóan Zalaegerszegen a postai munkásőrök segítségével hoztak létre társadalmi figyelőszolgálatot, Budapesten pedig a Távbeszélő Igazgatóság önkéntes rendőri csoportja vállalkozott a folyamatos ellenőrzésre. A tudatra igyekszenek hatni a föld alatti kábelhálózat rongálásának megelőzése, csökkentése céljából, mivel itt inkább a fölkészületlenség idézett elő károkat. (Nem is csekélyt: 1981-ben 1375 esetben összesen 11 millió forint értékben.) A debreceni postaigazgatóság ezért rendkívüli megyei hálózatvédelmi ankétot szervezett az érdekelt postaszervek és mintegy 20Q építőipari vállalat, állam- igazgatási szerv részvételével. Hasonlóképpen a miskolci postaigazgatóság oktatást tart a káresetekkel foglalkozó műszakiak részére, hogy csökkentse a vezetékes postai hálózatrongálásokat. S még néhány példa: a szegedi postaigazgatóságon fokozottan ellenőrzik a zárlatok kezelésével, őrzésével kapcsolatos biztonsági előírások betartását, s külön is nagy gonddal a pénzbegyűjtő hadjáratok tevékenységét; a pécsi postaigazgatóságon a gépjármű-balesetek megelőzésére alkoholszondás ellenőrzéseket folytatnak a postakocsiknál; a Budapest-vidéki IDEGENEK ÁLTÁL OKOZOTT KAROK KÁRCSOPORTONKÉNTI ALAKULÁSA Forint % kas hálózatokról, a lóid alatti kábelekről, a takarékbetétek kezeléséről és sok más egyébről. Egyszóval olyasmikről is, amelyekben maguknak a postai dolgozóknak kell nagyobb figyelemmel, felelősséggel eljárniok. Mert szó, ami szó: eléggé tetemes a postai dolgozók által előidézett károk összege is, amely a küldemények hanyag kezeléséből, pénztárhiányból, járműrongálásból és hasonlókból tevődik össze. Most ők igyekeznek megtenni a magukét, de-az is nyilvánvaló, hogy igazi eredményre csak akkor számíthatunk, ha segítőkész partnerre találnak a lakosság minden rétegében, az ország minden megyéjében. Október folyamán tulajdonképpen egyhónapos széles körű akció zajlik a társadalmi tulajdon fokozottabb postai védelméért, de mégsem tekinthető ez kampány- feladatnak. Inkább azt mondhatnánk, hogy ez adja meg a lendületes bevezetőt a további közös fellépésekhez, intézkedésekhez, segítve a legfontosabbat: a megfelelő szemlélet kialakítását, amely- lyel a folyamatos megelőzést segíthetjük elő, a kártételek okainak, lehetőségeinek csökkentését vagy akár a megszüntetését. Most, októberben az a legfontosabb, hogy sikerüljön ráirányítani a fi- gyélmet azokra a területekre, amelyeken a legtöbb kár keletkezett, és amelyek a legveszélyeztetettebbek. Néhány igen hasznos kezdeményezésre máris érdemes fölfigyelnünk. így pélpostaigazgatoságon — vagyis Fejér, Komárom, Nógrád és Pest megyében — kiemelten vizsgálják az anyag-, munkaerő-, energiagazdálkodást; a budapesti postaigazgatóságon a csomagok biztonságos továbbítását kísérik fokozott figyelemmel, s arra törekszenek, hogy az esetlegesen megsérültek mielőbb átcsomagoló helyekre kerüljenek. A posta erőfeszítései tehát igen példamutatóak és joggal várja el a lakosságnak nemcsak a megértését, hanem a tevékeny közreműködését, hiszen a társadalmi tulajdon közös érték, tehát a védelme is közérdek. Még egyetlen, de annál figyelmeztetőbb adatot ehhez: tavaly ilyen vagy olyan okokból 22 ezer 855 káresemény fordult elő a postán, s a károk értéke több, mint negyvenmillió forintra rúg. Márpedig ez nemcsak a postát, hanem mindannyiunkat érinti, mivel megtérítése csak a közösen megtermelt nemzeti jövedelemből lehetséges. Miért kelljen azt ilyesmikre költenünk? Szívből reméljük, hogy a Magyar Postának ez az új kezdeményezése, az első ízben megrendezett társadalmi tulajdon védelmi hónap sokakat rádöbbent a közös felelősségre. Ezzel nemcsak fölösleges bosszúságokat sikerül majd elkerülni, hanem sok-sok munkát, pénzt, anyagot fordíthatunk hasznosabb célokra. És a még hátralévő egyheti „október” után is! Fülledt munkahelyek — Hangulatvilágítás - Zaj- és vibrációsártalmak — Garzon a munkásszállón Reflektorfényben a munkahelyi körülmények Az SZMT tanácskozása után Mindenkit érdeklő témáról, a vállalatok és szövetkezetek munkahelyi körülményeiről, szociális és egészségügyi ellátásáról, valamint a munkavédelem hely. zetéről folytatott mélyreható tanácskozást az SZMT legutóbb megtartott tanácsülésen. Mint arról már röviden számot adtunk, e kérdések megvitatására ötven munkahelyi vezetőt is meghívtak azzal a céllal, hogy ily módon még teljesebb képet kapjanak ebben a fontos témakörben. Dr. Jenes Pál, az SZMT titkára nem véletlenül látta indokoltnak már elöljáróban hangsúlyozni: a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa továbbra is igen fontos feladatának tekinti a munkahelyi körülmények javítását, a dolgozók testi épségének., egészségének védelmét, munkaképességük megóvását. Jól jelzi ennek szükségességét az a tény, hogy Heves megyében jelenleg több mint 30 ezer embert köt le az anyagmozgatás nagyrészt nehéz fizikai munkája, és ebben a tevékenységben nagy létszámban nők is találhatók. Az SZMT titkára a továbbiakban számos példát hozott arra, hogy jóllehet, már eddig is sok eredményes intézkedés született a nem kielégítő munkahelyi körülmények, a szociális és egészségügyi ellátás javítására, sok munkaterület küszködik még súlyos problémákkal. — Gondoljunk csak például — emlékeztette a jelenlevőket — az ABC-áruházak alkalmazottaira, akik nyári kánikulák idején fülledt, levegőtlen munkahelyen kénytelenek dolgozni, mert a megfelelő klíma kialakításának érdekében ez ideig alig valami fejlődést sikerült elérni. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ez nemcsak a kereskedelem, hanem több más szakma dolgozóira is vonatkozik, némi kivételt talán csak a vasasok és az egészségügyiek képeznek. Hasonlóképpen sürgős int- tézkedést kívánnak azok a munkahelyek, ahol a dolgozók végig mesterséges — néhol nagyon gyenge — megvilágításban végzik feladatukat. Az effajta „hangulat- világítást” nem fogadhatjuk el, hiszen erősen szemrontó, fárasztó "hatású, s mint ilyen, baleseti forrás is egyben. A zaj- és vibrációs ártalmak különösen a bányászat, az élelmiszeripar és a építőipar egyes területein jelentősek. Ugyancsak ismeretesek a szalagmunka negatív hatásai: monoton és egyoldalú, nagyon fárasztó, így mind fizikai, mind szellemi szempontból káros az egészségre, ellensúlyozására a munkahelyi torna bevezetése kevésnek bizonyult. A különböző munkahelyi ártalmakra dr. Jenes Pál még számos további, pontos adatokkal alátámasztott példát hozott, hangsúlyozva azonban annak jelentőségét is, hogy o megyénkben működő iparágak egész soránál fordítottak jelentős költségeket a jobb munkahelyi körülmények megteremtésére. Pontos adatok bizonyítják, hogy az utóbbi évek során a különböző szakmákban mennyit áldoztak a jobb egészségügyi körülmények megteremtésére, öltözők, fürdők kialakítására, védőruhákra, védőfelszerelésekre, munkakörülmény javítására, biztonságtechnikára, környezetvédelemre és tűzvédelemre. Valamennyi ide vonatkozó adat ismertetésére természetesen nincs mód, de néhány kifejező példa hadd álljon itt: A vasasszakmában 1976— 80 között 3634-en dolgoztak ártalmas munkahelyi körülmények között, számuk 1981 —85 között kétezer alatt lesz, ami ugyan szintén nem kevés, mégis kifejezően jelzi a fejlődést. A bányászatban 800-ról 200-ra, a mező- gazdaságban 1447-ről 967-re, az élelmiszeriparban 1459- ről 1080-ra, a közlekedésben 273-ról 230-ra módosulnak ezek az adatok, míg az építőknél, valamint a KPVDSZ-hez tartozó dolgozóknál bizonyos, enyhe fokú rosszabbodás mutatható ki az ártalmas munkahelyekkel kapcsolatosan. Rendkívül fontos, hogy valós képet nyerjünk a munka- és egészségvédelem helyzetéről, és ezen a téren a szakszervezeteknek igen nagy szerepük van. Vezetői, aktívái sokat tehetnek azért, hogy a különböző munka- lyeken javulás következzék be. A munkásszállások és a munkásszállítás kérdései e témakörnek nem kevésbé fontos részét képezik. Hogy miért, azt egyetlen adat jól kifejezi: a munkások 36— 37 százaléka ingázik, és ennek lebonyolítása, a kulturált munkásszállítás elengedhetetlen feltétel. Felismerték ezt a munkahelyek vezetői is, amit jelez, hogy az előző ötéves tervben hatvan önálló vállalatnál 940 millió forintot fordítottak erre a célra. Csökkent viszont a munkásszállók kihasználtsága. Egyértelműen jelzi ez azt az igényt, hogy a dolgozók többsége szívesebben vállalja az ingázás fáradalmait, mintsem otthonától, családjától töltse távol hétköznapi délutánjait, estéit. Ugyanakkor ismert az is, hogy a szállítás költségei az utóbbi időszakban jelentősen megnövekedtek, ami nagyon növeli a vállalati kiadásokat. Ezen a vállalatok együttműködése sokat segíthet, ami pedig a munkásszállókat illeti: az irántuk megnyilvánuló, csökkenő érdeklődés nem azt jelenti, hogy jelentőségük háttérbe szorult volna, hanem azt, hogy kihasználtságuk módján lehet és kell változtatni. Aránylag kevés költséggel például garzonlakások alakíthatók ki. Ennek vonzó hatása a fiatal szakemberekre, különös tekintettel az ifjú házasokra — könnyen elképzelhető. ★ A tájékoztató elhangzása után sokan kértek szót, és mondták el a vita során saját munkahelyük tapasztalatait, azt, amit már eddig tettek, és amit kell még tenniük. Ezekből is világossá vált, hogy minden területen — így pl. a dohánygyárnál, az erdőgazdaságnál, a sütőiparban, a közlekedésben stb. — komolyan veszik ezt a feladatot. Ehhez pedig a magunk részéről csak azt tehetjük hozzá: jogosan. Mert a jó munkahelyi közérzet, a megfelelő egészségügyi és munkavédelmi körülmények, túl azon a tényen, hogy jobb termelési eredményeket biztosítanak — humánusak, a dolgozó emberért valók. És erről nem feledkezhetünk meg. B. Kun Tibor Szakmai gyűjtemény Olcsóbb megoldások a lakásépítő szövetkezetnél Nagyszüret Tokajhegyalján A történelmi borvidékek közül mindig Tokaj-hegyal- ján kezdődik és fejeződik be legkésőbben a szüret. Szokás volt, hogy a bakhátas, karó mellett nevelt tőkéről október 20-a után kezdjék meg a termés leszedését. S bár az új, nagyüzemi módszer, közte a kordonművelés alkalmazása óta ez az időpont előbbre került, már két hete tart a nagyszüret a világhírű borvidéken. Késleltetik a szedést a déli fekvésű táblákon, ahol erőteljes az aszu- sodás. Edddig már mintegy ötszáz (500) mázsa aszút vásároltak fel, de számítanak arra, hogy az aszusodásnak eddig kedvező októberi időjárás továbbra is a bogyók töppedését, cukortartalmának növekedését segíti. Diabetikus nyuszik Először készítenek az idén a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri üzemében a cukorbeteg gyerekek számára diabetikus termékeket húsvétra, egy tojás és egy nyuszi figura az általuk is fogyasztható édesítő szerrel készül. Bár a húsvéti ünnep még messze van, Diósgyőrben már megkezdődött a nyusziszezon. A hazai piacra szánt félszázféle figurán kívül, hozzávetőleg ugyanennyifajta figurát, desszertet gyártanak külföldi megrendelésre. A lakásépítéssel, -gazdálkodással összefüggő kormányintézkedések végrehajtását segíti a SZÖVOSZ: a legeredményesebben működő építőipari szövetkezetek tapasztalatait rendszerbe foglalja, közreadja, ily módon gyakorlati útmutatást ad a többi szövetkezetnek. Jövőre és a következő években várhatóan még több feladat hárul majd rájuk, miután mindinkább nö. (Tudósítónktól) Hamisítatlan őszi szezon van Füzesabonyban és Besenyőtelken, a Herbária Gyógynövényfelvásárló és Feldolgozó Vállalat telephelyein. Mindkét üzemegység megkezdte a csipkebogyó-felvásárlást, és annak feldolgozását. A szárítás és csomagolás után külföldi szállításra és hazai megrendelésre indítják útnak a gazdag C-viía- min-tartalmú növényt. . A füzesabonyi üzem a nyár folyamán felvásárolt gyógyfüveket és virágokat dolgozza fel ezekben a napokban. A kétműszakos üzem folyamatosan szárítja, osztályozza és csomagolja az értékes devizabevételeket hozó készítményeit. Termékeinek 90szávekszik a magánépítkezések aránya. Éppen ezért a tanácsok, a fogyasztási szövetkezetek megyei központjaival együttműködve, mindenütt felmérik, hol vannak még olyan, építésre alkalmas területek, amelyeket a szövetkezetek rendelkezésére bocsáthatnak. A szövetkezetek még eredményesebb működéséhez jól bevált és általánosan alkalmazható gazdaságos módszerekre van szükség, ezeket teszi közzé a SZÖVOSZ szakmai gyűjteményben. zaléka tőkés exportra megy. Innen indulnak a kamillaszállítmányok Svájcba, NSZK-ba és Ausztriába. Legutóbb amerikai exportra is összeállítottak egy hatezer mázsából álló szállítmányt. Felsorolni is nehéz azoknak a füveknek ős virágoknak a neveit, amelyekkel foglalkoznak. A tavasztól őszig begyűjtött sok-sok növényféleség feldolgozása egész őszön és télen át sok tennivalót ad szorgalmas női kollektívájának. Termékeik számtalan gyógyszer alapanyagai, ezenkívül többféle Herbária-készítmény formájában jutnak el a külföldi és hazai fogyasztókhoz. Császár István A budapesti üzletek kirakataiban elég gyakori látvány az egy vagy több nyelven megfogalmazott táblácska: itt beszélnek németül, oroszul, angolul stb. Szerencsére ez nem csupán a főváros kereskedelmi egységeire Jellemző, az ország egyre több településén tartják fontosnak, hogy a kereskedelmi, vendéglátóipari dolgozók valamilyen idegen nyelven Is beszéljenek, ezzel Is elősegítve, hogy a hazánkba látogató külföldiek könnyebben kontaktust teremtsenek és minél Jobban érezzék magukat. Megyénkben Is találkozhatunk e táblácskákkal — sajnos, korántsem annyival, mint amennyire szükség volna. Pedig a Mátra, a Bükk, a megyeszékhely — és sorolhatnánk tovább — vonzza a külföldi turistákat, de kevés kereskedelmi, vendéglátóipari dolgozó tud velük beszélni. Legalábbis kevesebb, mint amennyi kellene. Ezért volt elgondolkoztató egy észrevétel a megyei pártbizottság agitáclós és propaganda munkabizottság legutóbbi ülésén, amelyen a Gorkij nyelviskola Heves megyei tagozatának tevékenységéről is szó esett. Az Iskola vezetője nem is olyan régen levelet küldött megyénk kereskedelmi vállalatainak vezetőihez, felajánlva, hogy orosz nyelvtanfolyamot szerveznek az érdeklődő dolgozóknak. Olyan tanfolyamot, amely a legfontosabb Ismeretanyag birtokába juttatja a hallgatókat. A levélre — egyetlen válasz sem érkezett. Nem akarunk az orosz nyelv fontosságára, megyénk növekvő Idegenforgalmára, a turlstá jó kiszolgálásának Szüks* gességére hivatkozni — hiszen ez a megye szinte minden lakosa előtt közismert. Éppen ezért furcsa, hogy a kezdeményezés nem talál' visszhangra a kereskedelem vezetői körében. Talán majd legközelebb. Vagy van más módszer is: tanuljanak meg a turisták magyarul.., (kapós!) Gyógynövények exportra Füzesabonyból Levél — válasz nélkül
