Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-24 / 250. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXIII. évfolyam, 250. szám ÁRA: 1982. október 24., vasárnap 1,40 FORINT Hogy vagy ? Ez a nem éppen újkeletű, s közhellyé vált kérdés, hiszen ezért is vált közhellyé, oly régi tán, mint az emberi közösség. S a ráadott válaszok sem miások — gondolhatnánk — mint nem kevésbé közhelyek. Kösz. Megvagyok. Jól va- _ gyök. Mondjuk, mondtuk, nem is törődve tulajdonképpen azzal, miszerint a hogy létük után érdeklődő egyáltalán odaíigyel-e: hogyan is vagyunk? De miért is figyelne, figyelt volna, ő sem gondolta komolyan a szokásos kérdést: vala- . miféle amerofil szokássá vált ez a hagyományozás. Pedig: „Hogy vagy?” .Vagyok! Lelkemdézett fel a második világháború ostromát túlélt pesti ember és tényleg boldog volt, hogy: van. Mindegy hogyan, éhesen, rongyosan, tetvesen-e rontok között, a pusztító háború után, de élt. Aztán volt olyan időszak, amikor e kérdésre nem is kevesen így is válaszolhattak volna: még itthon vagyok. Még megvagyok. Nem jól, nem rosszul, de a kérdés nem is erre irányult, hanem, arra: hogy vagy meg? Pontosabban, hogy megvagy-e még? Aztán újabb korszak következett, amikor a „Hogy vagy?”-ra a felderülő arc volt a válasz és mellé a már lényegtelennek tűnő megjegyzés is: „Köszönöm öregem, egyre jobban.. Teltek az évek, s ha a kérdésre az arc már nem is ragyogott fel, de a válasz mit sem változott. Olyany- nyira nem, hogy lassan a már fent idézett közhellyé laposodott a kérdés, amit illett ugyan feltenni, de nem volt feltétlenül fontos meghallgatni rá a választ, s amire kellett is válaszolni, gépiesen, a megszokott- ságbóf fakadóan, ám amelyre senki sem várt megértő vagy sajnálkozó viszontválaszt. Napjainkban azonban ismét egyfajta reneszánsza van a kérdésnek: „Hogy vagy?” Teljesen újfajta, korunkat tükröző, a kérdeÍ ző által is komolyan gondolt és a válaszadó által is megfontoltan megfogalmazott súlya lett a feleletnek. Elmúltak a „hebehurgya” időki, keményen kell dolgozni, a ház körül és az ország körül is egyaránt alaposan mérlegelve a mai és holnapi tetteinket, szembenézve a gondjainkkal, örülve a kis előrelépésnek is, felkészülten elviselni a megtorpanásokat. Sőt: a helyenkénti visszalépéseket is. I Hogy vagy? (Köszönöm kérdésedet, a körlüményekhez képest jól, a> körülményektől eltekintve lehetnék bizony jobban is. De majd holnap. Vagy holnapután? A közhely im újból emberi magasságra emelkedett, a közhelynek értelme lett, sőt érzelme is. Hogy ez napjaink vívmánya? — ki tagadná, őrizzük is meg ezt a vívmányt, persze a javuló életkörülmények közepette. Hátha sikerül. Már mint a megőrzés. Mert az élet javulásában egyetlen pillanatig sem kételkedem. Gyurkó Géza Heves megye hírnevét szolgálják Új üzletek az őszi BNV után... Alig egy hónapja, hogy befejeződött az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, de azóta az elmúlt hetekben, napokban újabb hazai és külföldi érdeklődők keresték meg a kiállítókat. Az idei fogyasztási cikkek vásárán eredményesen szereplő Heves megyei üzemek, vállalatok termékei közül is jó néhány elnyerte a kereskedők, az üzletkötők érdeklődését, melyek újább piaci tárgyalásokat és a vásárlások lehetőségét nyitotta meg előttük. A Budapesti Bútoripari Vállalat egri gyárában Bar- ta Sándor főmérnöktől arról értesültünk, hogy bővülő külföldi üzletekre vannak kilátásaik : Arab exportra szállítják az Egri Ruhaipari Szövetkezetben készített férfiöltönyöket. A „gőzbaba” mellett Lakatos Osz- kárné (Fotó: Szabó Sándor; — Norvég, svéd és amerikai cégek jelentkeztek nálunk a BNV után — mondta. — A skandinávok például a fenyőből készített étkezőgarnitúráink és székeink iránt érdeklődtek. Az amerikaiaknak viszont a tölgyből és a pácolt fából gyártott garnitúráink tetszettek meg. Tárgyalásokat folytatunk franciákkal is, akiket a bükkből készült székeink érdekelnek. Bízunk benne, hogy meg is egyezünk velük. Az őszi BNV-n sikeres szakmai napot tartott az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát is, amelynek nem maradt el a hatása sem. Tótfi Gyula, kereskedelmi főosztályvezető ezt idézi fel: — Termékbemutatónknak jó visszhangja volt, olyan nagy ' belföldi megrendelőink, mint a Csemege Kereskedelmi Vállalat, a Pannónia Szállodaipari Vállalat, a Danubius Gyógyüdülő Vállalat, a budapesti KÖZÉRT- ek, a budapesti vendéglátóipari vállalatok, vagy az Utasellátó Vállalat Országos Központja körében. Az ott megjelenteket tájékoztattuk arról, hogy a kombinátunk által meghirdetett bikavér- program eredményesen megvalósul. Az idei kedvezőbb szüreti eredmények jó feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy jövőre az említett vállalatok megrendelésére 20 százalékkal több jó minőségű palackozott egri vörösbort szállíthassunk. BNV-díjat kapott szeptemberben a Heves megyei Ruházatipari Vállalat úgynevezett női utazó kollekciója: a szoknyából, mellényből és pelerinből álló együttes. Ennek szállítására máris megbízást kaptak a Német Demokratikus Köztársaságból. — A Textilkommerz-cég tett ajánlatot erre — mondja Boros László igazgatóhelyettes, — amely kedvező kilátást jelent árbevételünk növelésére. Érdeklődött nálunk a hazai RUTEX Vállalat is, melynek az általunk készített női miniszoknyák tetszettek meg és várhatóan 50—100 ezret vesz tőlünk. Az új divatcikk így hamarosan a hazai üzletekbe is kerül. Az őszi BNV-t követően megállapodásokat kötöttünk termékeink jó minőségű alapanyagainak szállítására is. Ennek megfelelően a Magyar Gyapjúfonóval, a Magyar Posztógyárral, az Újpesti Gyapjúszövőgyárral, a Hazai Fésűsfonóval, továbbá a győri Graboplasttal szerződtünk. Az Agria Bútorgyár termékei ezen az őszön is sok 'szakembert vonzottak a kiállításra. A hazai vállalatok közül a Domus Áruházak, a Bútorkereskedelmi Vállalat, az iparcikk kiskereskedelmi vállalatok, valamint a fogyasztási szövetkezetek érdeklődtek azóta a gyárban. Máté Ernő igazgatótól azt is megtudtuk, hogy az export és a hazai üzletek ellátása mellett egy másféle, de mégis jelentős megrendelésre is szerződést kötöttek. A hazai szállodafejlesztési programhoz kapcsolódva december 20-ig elkészítik a felújított és bővített soproni Lővér Szálló berendezéseit. A 203 ágyas épület szobáiba stílszerű, speciális bútorokat gyártanak, melynek egyes mintadarabjait a gyár Kis- tályai úti központjában épített bemutatóteremben is kiállítottak. Az ag- riások bíznak a folytatásban, hiszen már tárgyalásokat kezdtek hasonló munkára Budapesten is. Jelentős sikerrel állította ki férfiöltönyeit a vásáron az Egri Ruhaipari Szövetkezet. Csatlós Kovács Mihály elnök ennek eredményességét méltatja. — Az arab országok közül eddig Kuvaitba szállítottunk háromrészes öltönyt: zakót, mellénnyel és nadrággal. Most egyiptomiakkal folytatunk tárgyalásokat kétrészes nyári öltönyök szállítására, amely új piacot jelent. November végén utazunk Kuvaitba, Szaúd-Ará- biába és Irakba, ahol a jövő évi megrendelésekre kötünk üzleteket, reméljük eredménnyel ... Mentusz Károly Ilyen berendezés kerül a felújított soproni Lővér Szálló szO' báiba, az Agria Bútorgyárból Jól vizsgázott az új nagyrédeí hűtőház Zöldborsó, málna, broccoli angol, svéd piacra — Jövőre már 4500 tonna árut készítenek — Hat év alatt megtérül a beruházás Negyedik hónapja szolgálja a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet gazdaságos munkálkodását a 68 millió forintos költségkerettel megépített korszerű hűtőház, amelynek beruházási forrása exportnövelő hitel volt. Teljesítményének jellemzői közül érdemes kiemelni: naponta nyolcvan tonna zöldborsót, vagy ötven-hatvan tonna málnát képes fogyasztani, hogy az így nyert árut aztán osztályozzák, csomagolják, és kiszállítsák a kereskedőimnek. Érdemes arról is szólnunk, hogy összesen 234 embernek nyújt megélhetést ez a létesítmény, és olyan szociális megfontolások jutnak érvényre munkájában, mint például a kismamaműszak, vagy az igen jó órabér, amely a jobb szakmunkások esetében és az esztendő végi részesedéssel együtt, eléri a 30 forintot. A tél közeledtével lassan elfogy a hűtőházi nyersanyag, így összegezhető már, hogy a jelentős nagyságrendű beruházás miként váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kivés János, a hűtőház vezetője, elégedett. De az esztendő végéig várhatóan 3500 tonnára emelkedő mélyhűtött, piacra szánt termékkel elégedett lehet a „Szőlőskert” egész tagsága. Mennyiségi tervének kedvező alakulása mellett nagy jelentőségű, hogy a hűtőház 75 millió forint értékű tőkés export terméket állít elő. És csak átmeneti jellegűnek ígérkezik a fuvareszközök hiányából adódó kiszállítási nehézség. Időközben kialakult egyébként a hőtőház tőkés üzletköre is. Nagyobb tételben a svéd „Foodim- pex” cég vásárol nagyrédei mélyhűtött zöldséget, gyümölcsöt. Jó vevők az angolok. És természetesen a külföldi piac kiemelkedő szállítói közé tartozik a Hungaro- fruct, illetve a ténylegesen szállítást eszközölő Hungaro- kaimon. Beszélgetésünk során elmondotta Kivés János azt is, hogy az 1983-as esztendőben megközelítően 4500 tonna mélyhűtött árut kívánnak kiszállítani a hűtőházból. Ez is zömmel zöldborsó, málna A kismamaműszakban Kom- játhi Ferencné és asszonytársai a zöldborsót tasakol- ják lesz, de fokozatosan kedvelt- té válik a megrendelők körében a karfiolra hasonlító broccoli, amelynek a rózsája a fehérrel szemben zöld színű. Hogy honnan teremtik be ezt a hatalmas nyersanyagmennyiséget? A termelőszövetkezet tizennégy másik közös gazdasággal, két állami gazdasággal, hat fogyasztási szövetkezettel kötött áruszállítási szerződést, kétszáz kisárutermelővel is üzleti kapcsolatban van, és természetesen erősen támaszkodik a saját termel- vényeire. Megtudtuk későbbiek során, hogy az új hűtőház beüzemelésével párhuzamosan arra is gondolt a Szőlőskert Termelőszövetkezet vezetősége, hogy az 1982. április 12- én leégett korábbi, másik hűtőház tárolóit mielőbb helyreállítsák, ezzel is fokozva kapacitásukat. Ami pedig az egész vállalkozás jövedelmezőségét illeti, Kivés János határozottan megfogalmazta kérdésünkre, hogy számításuk szerint öthat éven belül megtérül a 68 millió forintos beruházás, illetve a fölvett hitelt ezalatt visszajuttatják az államnak. Moldvay Győző Műszakváltás a nemrég átadott új hűtőházban Nyilatkozat az ENSZ napja alkalmából Az ENSZ napja és a leszerelési hét alkalmából a Magyar ENSZ Társaság Intéző Bizottsága nyilatkozatot adott ki, melyben többek között rámutat, hogy az embereknek — éljenek a világ bármely országában, legyen bármilyen bőrszínük, nyelvük, társadalmi helyzetük — számos azonos érdekük van. Egészségesen, jó körülmények között, megélhetési gondoktól mentesen szeretnének élni. Az alapvető emberi jogoknak a gyakorlására azonban még csak a föld lakosságának kisebbik része kapott módot. Ha nem pusztított volna ebben az évszázadban két világháború, s ha nem emésztene fel azóta is hatalmas összegeket a fegyverkezés, akkor a világ népességének nagy hányada már emberhez méltó életet élhetne. A kormányok egy részét felelőtlen politikai körök, másrészt a fokozódó fenyegetettség elleni védekezés a hadikiadások növelésére kényszeríti. A nyilatkozat felhívja a figyelmet, hogy a leszerelési hét jó alkalom arra, hogy a magyar társadalom különböző rétegei tanulmányozzák a nukleáris katasztrófa elkerülését és a fegyverkezési hajsza megfékezését szolgáló szovjet javaslatokat a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának napokban elfogadott dokumentumát és a szocialista diplomácia más kezdeményezéseit.