Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-23 / 249. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. október 23., szombat RS AD ALOM 3. Mások is meggondolják Nemcsak beszélnek róla Ha meggondoljuk, hogy majdnem hetven tagja van a pártalapszervezetnek, kijelenthetjük: ez már komoly politikai tényező, jelentős erő. A gyöngyösi székhelyivel működő Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet kommunistáinak magatartása tehát példa lehet. Még úgy is, hogy a megyénkben általánosabb az ekkora alapszervezet. Érdeklődésünket esetükben a pártdemokrácia kérdései kötötték le. Nyíltan és őszintén Tóth Mihály nemcsak az oktatási csoport vezetője a szövetkezetben, hanem az alapszervezet titkára is. öt évvel ezelőtt választották meg erre a tisztségre. A tagkönyvében még egy számot jegyeztek be: 1965. Ekkor vették fel. Éveken keresztül az asztalosüzem pártcsoportját irányította korábban. — Beszélünk is még elég sokat a pártdemokráciáról, de csináljuk is — halottak tőle a' kérdésünkre adott választ. — Nem állítom, hogy ebben a legjobbak közé tartozunk, de nem is ott, valahol lent vagyunk. Inkább ott, ahol a zöme. Erre szokták mondani, hogy a példájuk jellemző. — Különösen a pártcsoportok munkája élénk, de a taggyűlésekről már nem mondhatom ugyanezt. A kisebb közösségben mindenki szívesebben megnyilatkozik. Ezért is. — Mennyire érdemes megnyilatkoznia, véleményt mondania? — Nemcsak meghallgatják a véleményét, hanem válaszolnak is rá, ha kell, intézkednek annak nyomán. — Ebből az is következik, hogy a nyíltság és az őszinteség jellemző a mindennapi gyakorlatra? — Meggyőződésem, hogy: igen. Maradjak a magam példájánál. Gyakran vagyok kint a munkahelyeken. Ilyenkor sok mindent meghallok, mert odajönnek elmondani: ezt hallották, így van-e? Megtörténik, hogy nem tudok válaszolni, mert nem ismerem az ügyet. Megmondom, utánanézek, aztán közlöm, mit tudtam meg. — És ha valaki csak feltételezett valamit? — Ilyen is előfordul. Az őszinteség és a nyíltság a válaszra is vonatozik. Ebben igazad volt, ebben nem. Mint legutóbb is egy személyes jellegű kérdésben. A módja is fontos Tájékozódni, tájékoztatni, ez is a pártdemokrácia tartozéka. — Azt mondhatom, nálunk semmi sem történik titokban, semmit nem hallgatunk el, mindent megbeszélünk. Nem egyszer hamarabb J ülünk le kettesben az elnökkel, mint ahogy a műszaki vagy pénzügyi szakemberekkel tárgyalna a szövetkezet egyszemélyes felelőse. Az sem mindegy, milyen módon hangzik el a tájékoz- - tatás a nyilvánosság előtt. Lehet olyan adat- és szak- fogalomhalmaz, mit nem képes a hallgató az első pillanatra felfogni. — Ilyen is előfordul, sajnos. A párttagok ekkor nem restellnek rákérdezni a részletekre. Nem tartja őket vissza annak feltételezése, hogy esetleg nehézkesebb észjárásúnak vélhetik. Főként a gazdasági vezetőnk igyekszik mindig magyarán fogalmazni: erről van szó, és hogy ezt elérhessük, ezt meg ezt kell csinálnunk. Ahhoz, hogy valaki élhessen a jogaival, a* demokrácia lehetőségeivel, módot kell kapnia arra, hogy „jelen lehessen”. — Bár a szövetkezetünk nem egy munkahelyen foglalkoztatja az embereket, a párttagok között is vannak, akik messzebb levő községekből járnak be, törődünk a rendezvényeink időpontjának meghatározásával és azzal is, hogy a rendezvényeken mindenki részt vehessen. Mert a joggal csak a lehetőségek birtokában élhet bárki, tudják ezt jól ők is. ' Hol cseng? Gyakori eset, mint most is, hogy a párttitkár nem függetlenített. Mennyire befolyásolja politikai tevékenységében ez a tény? — Beszélgettünk már erről a többi titkárral is. Bár én még soha nem éreztem ilyet a gyakorlatban, az a vélemény az általános, hogy a gazdasági vezető talán tudat alatt is ennek a függőségnek a jegyében építi ki a kapcsolatát a párttitkárral. Mondom, nálunk ez nem így van. — Hol cseng gyakrabban a telefon: a párttitkár íróasztalán, vagy az elnökén? — Azt mondhatom, hogy hatvan százalék arányban itt. De ennek az is az oká, hogy az elnökhöz olyan személyek mennek, akikkel nekem is találkoznom kell. —í Vtasítja-e a gazdasági tezetö a párttitkárt? — Utasítani nem utasíthatja. Még csak áttételesen sem sugall semmit, ami a pártmunkára vonatkozik. De arra sem volt még példa, hogy a szövetkezeti feladataim ellátásába bármilyen módon beleavatkozzon. — Az, hogy alkalmazottja a szövetkezetnek, soha nem befolyásolta? — A titkártársaktól hallottam már ilyen megjegyzést. De bennem is felötlött már, hogy ma még párttitkár vagyok, ha azonban nem leszek ... szóval: ezt a sajátos körülményt nem lehet kizárni, bármennyire is mondjuk, hogy a párttitkár teljesen független személy. Ez elméletileg így igaz. — Ha valamit javítani kellene a pártdemokrácia mindennapi gyakorlatában itt, a szövetkezetnél mi lenne ez a terület? — Az információáramlás mindenek előtt. Oda és visz- sza értendő. Ha azt akarjuk, hogy ez rendben menjen, akkor noszogatni kell az illetékeseket. A másik pedig az intézkedés időtartama. Nem tudom, miért kell várni azzal, amit már holnap meg lehet csinálni? Mindabból pedig, amit most megtudtunk, kiderülhetett, hogy a pártdemokráciát sem lehet már „kipipálható” feladatnak tekinteni. Van még ebben tennivalónk éppen elég. Lesz is még. G. Molnár Ferenc Új bányászlakások Folytatódik Borsodban a bányászlakás-épí tési akció: újabb huszonnégy lakásos épület alapozását kezdték meg a Szoba-Völgyi bányászkodás központjában, Albenttedepen. Az új épületben kialakítandó, nagyobbrészt kétszobás, komfortos lakásokba a régi kolóniáról költöznek majd be a csalódok. Az egészségtelen, földszintes, egyszobás kolóniabeli lakások bontását 1977-ben kezdték meg. Azóta Albent- telepen kilenc épületben kétszáztizenhat egészséges lakást építettek a bányászcsaládoknak. Az alberttelepi bányászlakótelep építésére összesen megközelítőleg százmillió forintot fordítanak. Szakember kezében az első mintapéldány: Kocsa István művezető kritikus szemmel nézi, de elégedett, mert kitűnő paraméterekkel rendelkezik az UNIFORM Több tucat információ zuhan ránk a napnak szinte minden órájában arról, hogy hol, milyen problémákat okoz az energiaszegénység, a növekvő árak, illetőleg, hogy nyugatnémet1 licenc milyen eredményeket sikerült elérni. Kétségtelen tény: nagy energiákat fektetünk az energiatakarékosság eddiginél jobb, hatékonyabb megvalósítására. A közeljövőben építkezni szándékozókat bizonyára nem érinti közömbösen, hogy Mátraderecskén a téglagyár lehetőséget, illetve megbízást kapott arra, hogy nyugatnémet licenc alapján már ez év végén megkezdje az energiatakarékosság szempontjából legjobb tégla gyártását. Keller József, a gyár műszaki vezetője elmondotta: az új termék törőszilárdsága duplája, mint az eddig gyártott és az építkezők körében általánosan ismert alfa minőségűé. Mivel pedig 1983- tól igencsak energiatakarékos évek következnek, az erre leginkább megfelelő tégla alkalmazása az építkezéseknél lényegében kötelező erejű lesz. .Igaz, ez így kicsit talán riasztónak A kísérleti gyártás első, kész téglái a technológiai sor utolsó • fázisa, az égetőkemencéből való kikerülés után (Fotó: Perl Márton) tűnhet, vigasztaló viszont, hogy az évek során elérhető energiatakarékosság eredményeként megtérül majd az új tégla viszonylag magasabb ára. E kérdést — mivel sokak számára nem közömbös — közelebbről is megvilágította a műszaki vezető. Elmondotta: a kísérleti gyártás eredményei jók, így a negyedik negyedévben már szinte csak ezt gyártják. Természetesen a még érvényes alfa igényeket is kielégítik. FB 60/Í9-es födémelem profiltervét a gyár már szeptemberben teljesítette, az ezzel kapcsolatos igényeket — ötszázezer darabot bocsátottak a vásárlók számára — ki tudták elégíteni. Közben megkezdődött az új, UNIFORM kézifalazóidom gyártása, és ebből még ebben az évben közel kétmillió darab készül Mátraderecskén. A 30X19X19 cm méretű falazóblokk négyzet- méterenként 26 darab téglát igényel. Egy tégla ára egyébként 10,18 Ft., míg az Alfáé 7,99 Ft. volt. Áz új, nagyszerű hőtakarékossági tulajdonságokkal rendelkező falazóelem gyártásának bevezetése mellett ugyancsak újdonság a mát- raderecskei téglagyárban, A korszerű, energiatakarékos UNIFORM olasz, automatikus üzemű gyártósoron készül • hogy befejezik a hagyományos — hornyolt — cserép gyártását, miután sikerrel kísérletezték ki az új, ikerfüles hornyolt cserép előállítását. Kétségtelen: a korszerűségre törekvés konkrét jelei és eredményei ezek, és ha a műszaki fejlesztés követni tudja ezt az akciót — amit a derecskeiek nagyon igényelnének —, akkor bizonyára további jó eredményeket tudnának elérni .az energiatakarékos termékek gyártásában. Az energiatakarékosság jegyében TÉMA: a TÉGLA Egymásért vagy egymás ellen! Helyzetkép a hatvani -r,háziipar,,-ból Hatvan igen fejlődő, immár jelentős exporttevékenységű üzeme a Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet, amelynek Tabán utcai telepén és műhelyeiben kétszázan dolgoznak, hat- százan pedig „külsőként” segítik. Az idő múlása, a jelenlegi általános gazdasági helyzet ezt a kisi ipartelepet sem kímélte meg. Időarányosan hozza ugyan éves szintű, 73 millió forint termelési értékét, az árbevételben azonban pillanatnyilag lemaradás tapasztalható. Hogy miért? A kereskedelem hónapvégek közeledtével mindig tolja az áruátvételt raktárkészletezési gondok miatt. Idei exportár- bevételének sem tud eleget tenni a szövetkezet. Mert duplájára emelte ugyan a bérmunkában itt készülő blúzok mennyiségét a nyugatnémet Bohne-cég, kimaradt azonban a rendelők sorából egy másik, amely tavaly például tizenötezer kötött gyermekruhát rendelt. Kötődé a tsz-ben Az utóbbi néhány évben egyéb zavaró körülmények is „bejátszottak” az üzletvitel kedvezőtlen alakulásába. Előbb Ecséden, aztán Heréden, legutóbbi pedig Boldogon létesült kisebb-nagyobb varroda, kötődé, szövődé termelőszövetkezeti melléküzemágként, és ezt bizony megsínylették a hatvaniak. A fix alapfizetés elcsábította a jó munkaerőt, meg azután bejárni sem kellett a környező településekről. Ilyen probléma legutoljára a konfekciósok ■ exportszalagjánál keletkezett. Harminc asszony, leány közül hét mondta fel a munkát, maradt otthon, Boldogon. És bizony nem kis munkaszervezési, átcso- portosítási tennivalóba került, amíg sikerült zökkenőmentesen megoldani a helyzetet. Az exportnál ugyanis egyetlen napot sem késhet a gyártó üzem. Ide áll a kamion, és viszi az árut határokon át. Most már — úgy tűnik — rendeződtek a viszonyok. A gépek, szalagok körül nincs munkaerő- hiány, amiben a Damjanich Szakmunkásképző Intézetnek is szerepe van. Idén kibocsátott szakmunkásai jól illeszkedtek a régi csapatba, és a pillanatnyilag harmadik osztályt végzőkre is számíthat a munkahelyi vezetés. Ari, Nusi: kiváló « Beszélgettünk Hegedűs Ferencné elnöknővel az 1982- es esztendő esélyeiről, a jövő kilátásairól. Nincsenek aggályai, már ami a munkaerőhelyzetet illeti, és jót vár a piac alakulásától. Mint kifejtette, érthető az egyik-másik faluba visszatért munkásnők helyzete. Otthon lehetnek, családjuk közelében dolgozhatnak. Ugyanekkor a termelőszövetkezet nyeresége szempontjából sem közömbös egy jól működő kis kötődé, varroda. A bérmunka biztonságosabb, mint bármely növényi kultúra. De minőség tekintetében sem lehet pa- naszkodnivalója az elnöknőnek. Hat termékük, közöttük az „Ari” csecsemőrugda- lózó, a „Marika” kötött tavaszi kabát vagy a „Nusi" csecsemőgarnitúra újdonságként jelent meg a piacon és az OKISZ pályázatán elnyerte a „kiváló” minősítést. És hogy el ne kiabáljuk, a friss üzletkötések — igazi piaci sikerként — már az 1983- as esztendő teljes kapacitását igénylik, ami nem lebecsülendő, így október első felében. Csak a Kelet-magyarországi RÖVIKÖT Vállalat húszmillió forint értékű kötött gyermekruházati cikk szállítására írt alá szerződést! Új üzemcsarnok Korábban fejlődést emlegettünk. Nos, ennek a tárgyi jelei ugyanúgy szembeötlenek, mint az a tény, hogy gazdasági nehézségei ellenére teljesíteni tudja termelési tervét a főként nőket foglalkoztató szövetkezet. Tizenötmillió forintos beruházás keretében ugyanis megkezdődött a Tabán utcában — a régi mellett — egy új, 540 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok építése, mi több, december végéig részben át is adják rendeltetésének. A jövő esztendő során, amenftyiben a kivitelező Építőipari Szövetkezet végez a teljes munkával, itt nem csak új szalagokat, új technikát tud alkalmazni a Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet, hanem az eddigi munkavitele is kulturáltabbá, vonzóbbá, végső soron termelékenyebbé válik. Ügy is számoltak a vezetők, hogy a főként háziiparra épülő szövetkezet 1984-ben 83—85 millió forintra növelheti éves termelésének értékét. Mindebben az is benne van, hogy fikció az aggályosok kérdése: egymásért vagy egymás ellen? Az itt folyó, jól szervezett, dinamikus munka eredményességét nem ronthatják a termelőszövetkezeti melléküzem- ágak. Illetve inkább segíthetnek a gazdasági élet egy más területén, amely éppen olyan fontosságú, mint a hatvani. Moldvay Győző
