Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. október 22., péntek 5. Hazai tájakon Vörösberény rejtélyei Igazán meg lehet érteni azokat a turistákat, akik a Balatont és Veszprémet ösz- szekötő úton jönnek-men- nek, hogy egyvégtében te­szik meg azt a tízegynéhány kilométert, hisz aki a tó fe­lé igyekszik, az minél előbb fürödni akar, aki viszont a városba tart, azt a vásárlás vagy a nézelődés szándéka hajtja. így aztán a legtöbb jármű megállás nélkül gu­rul át a Balatonalmádiból északra — a térkép szerint 2,5 km-nyire — fekvő Vörös- berényen. Pedig megéri, hogy meg­álljunk ott, és utánajárjunk históriájának, meg mindan­nál a látványnál, ami a helybélieket és az egyelőre még csak kevés számú láto­gatót gyönyörködteti. Próbáljuk meg legelőbb kibogozni, honnan bukkant elő ez a szép dallamú, nyu­godt ritmusú — nyilvánva­lóan két tagból összeforrott — földrajzi megnevezés: Vö­rösberény. Szófejtésünkben nem ki­sebb szaktekintély, mint ki­váló nyelvtudósunk, Pais De­zső siet segítségünkre, aki fölismerte és bebizonyította, hogy e falunév tőrök erede­tű. A berény török—oszmán nyelvből származik, a birifc (ez annyit tesz, mint eggyé- válni, egyesülni) kifejezésre vezethető vissza. S ha meg­gondoljuk, hogy csupán ott, a Balaton környékén még hány más Berény — Kis- és Nagyberény, Balatonberény, Iharos berény stb. — talál­ható, máris láthatjuk, hogy voltaképpen a közösség, köz­ség fogalom jelölésére hasz­nálták ezt a kitételt. (Hogy Vörösberény tényleg meny­nyire török nevű, azt egy­értelműen bebizonyítja leg­első okleveles említése, amely így hangzik: Zagar- brüen. A zagar — zaar — ugyanis annyi, mint vörös, vörhenyes, tehát olyan szí­nű, mint az a permi vörös homokkő, amely a környé­ket máig oly jellegzetesen tégla árnyalatúra színezi.) No, de elég az etimológiai tudálékoskodásból, lássuk most már azt, ami miatt jól teszi, ha megszakítja útját a vándor. Ez egy ritka ér­tékes és régi templom: Szent Márton XI—XII. században már biztosan meglevő, az oklevelekben először 1297- ben említett „parochiális egyháza”. Létét tulajdon­képpen az oly sokat emle­getett veszprémvölgyi apá­cáknak köszönheti, akiknek alapítólevele 48 vörösberé- nyi „füst”-ről — mármint háztartásról — beszél. Ez a félszáznyi „füst” hozzávető­legesen 250—300 embert je­lenthetett, amely népessség már akkora volt, amely tényleg megérdemelt egy külön templomot. Hogy mikor s hogyan for­málták át, toldották meg az eredeti román stílusú épít­ményt gótikus elemekkel, most hadd ne firtassuk, ha­nem szóljunk ismét a hely­béliek sorsának alakulásá­ról, amely szükségszerűen a nagyvilág mozdulásait kö­vette. A legfontosabb válto­zások egyikét a reformáció hozta, amikor az addig ka­tolikus herényiek is fölvették a kálvinista hitet El lehet képzelni, micsoda lelki — és bizonyára nemcsak lelki — tusakodással járt ez a hitváltás a veszprémvölgyi apácák jobbágyainak, szol­gálóinak körében, akik még arra is bátrak voltak, hogy Szent Márton „parochiális egyházából” az oltárokat és más díszes berendezési tár­gyakat kitegyék, a faldísze­ket pedig bemeszeljék. Sőt még egy védőfalat is vontak a templom köré, amikor az ellenreformáció beköszönté­sével a helytartótanács visz- sza akarta adatni az épüle­tet a katolikusoknak. Pil­lantsunk csak a mellékelt képre, s láthatjuk, hogy nem akármilyen ez a védő­fal: itt is, ott is törések sö­tétlenek rajta. Szépen helyreállítva várja a látogatókat... Cservenka Imre felvétele — KS) Műemlékvédelmünknek hála, ma szépen helyreállít­va magasük kicsiny dombján a vörösberényi református templom. Épen s tisztán várja a múltba feledkezni vágyó látogatók — egyelőre, sajnos, csak gyér számú — seregét. Igaztalanok lennének azonban, ha említetlenül hagynánk Vörösberény má­sik, szintén műemlék értékű (katolikus) templomát Fres­kói sokáig művészettörténeti talányoknak számítottak. Stílusjegyeik után számosán idősebb Dorffmeister István műveinek vélték e faliképe­ket gészen addig, amíg elő nem került a kiváló ter­mészettudósnak, Kitaibel Pálnak az útinaplója, amely­ből megtudhatta az utókor, hogy a piktor egy bizonyos Pitcher Xavér volt Hogy kit tisztelhetünk e nyilván­valóan tehetséges férfiúban? Erre vonatkozóan alig-alig vannak adataink. A szak- irodalom szinte semmit nem tud róla, csupán az biztos, hogy Veszprém és néhány környékbeli faluban is dol­gozott (Szignált képe egyes­egyed ül Szentgálon van.) Még Horváth József, a falu monográfiájának tudós szer­zője is csak annyit tudott kibogarászni a Veszprémben őrzött halotti anyakönyvből, hogy Pucher Xavér egy „insignis pictor”, azaz jeles festő volt. Nemcsak nézni- és emlé- keznivaló akad tehát az egy­kori Zagarbrünben, hanem művészettörténeti rejtvény is. Lehet fejtegetni... A.L. Tompa László előadóestje Egerben — Ifjúsági találkozó Gyöngyösön — Diszkók, szüreti bál — Népművészeti kiállítás - Családok bükki túrája Megyei műsorkalauz Jóllehet, az őszi betakarí­tások — kiváltképpen talán a szüret — a hét végén is elfoglaltságot adnak a He­ves megyeiek nagy részének, nagy- és kisgazdaságokban egyaránt, ám bizonyára akadnak most is, akik a pihenést választják ezekre a napokra. Nos, ez utóbbiak számára szeretnénk most néhány programot javasolni. Kezdjük mindjárt péntek­kel! Az irodalomkedvelők­nek ajánljuk, az egri Me­gyei Művelődési Központ 10-es termében, ma este 19 órától sorra kerülő előadó­estet, amellyel Tompa Lász­ló tiszteleg a 80 éves Ih/- lyés Gyula előtt, Másokért egyedül címmel. Ifjúsági közösségeket hív tapasztalatcserére, művelő­désre a Mátra alji fiatalok péntek-szombati találkozó­ja a gyöngyösi Mátra Mű­velődési Központban. Ugyan­csak szombaton a Hámán Kató Megyei Űttörőházban s délelőtt szűkebb hazánk is­koláinak őrsvezetőit várják megyei találkozóra. A füzes­abonyi művelődési házban pedig játszóházi foglalkozást tartanak a gyerekeknek, akik ez alkalommal Kutasi Pálné- tól, a bábkészítést is meg­tanulhatják. A tervek szerint az ecsé- diek szombaton este „Non stop”-diszkót, a hevesiek Co- ca-Cola-táncversenyt ren­deznek, és Sírokban, Po­roszlón is gondoskodnak hét végi „talpalávalóról”. Porosz­lón, a művelődési ház szín- házitermében vasárnap 15 órától, tánc- és népdaléne­kesek szórakoztatják a kö­zönséget. Többi között fel­lép Korda György, Kovács Apollónia, Komjáthy György, Balázs Klári is. A kézimunka-kedvelők ma, pénteken még megtekinthe­tik az Állami Biztosító He­ves megyei Igazgatóságán a RPVDSZ-napok során ren­dezett kiállítást A gyöngyö­si Mátra Művelődési Köz­pont „Világítás a lakásban” c. kamarakiállítása — ame­lyen szaktanácsadás is van — szombaton zár. Akiket pedig egyéb is érdekel, azok figyelmét felhívjuk a Me­gyei Művelődési Központ Kisgalériájában Vasárnap délelőtt 10-től látogatható bemutatóra, amely „Hagyo­mányőrzés Heves megyé­ben” címmel a népművészet ifjú mestereinek, népi ipar­művészeknek és a népmű­vészet mestereinek legszebb munkáiból ad válogatást. A tárlatot Kerékgyártó István, a Népművelési Intézet osz­tályvezetője nyitja meg. S hogy a szép őszi kirán­dulásokat kedvelők sem ma­radjanak program nélkül: a Megyei Üttörőház családok számára szervez nyílt túrát vasárnap a Berva-völgybe. A természetbarátokat reggel 9-ig várják a Finomszerel- vénygyár bejárata előtt. Szüretet emlegettünk aján­latunk elején, s javaslatain­kat ezen a hét végén hadd fejezzük be egy szintén eh­hez kapcsolódó programmal. A füzesabonyiak ugyanis vasárnap 19 órától szüreti bált rendeznek a művelődé­si házban a Smog együttes zenéjére — amit szintén kár lenne kihagyni. Minden ötödik percben Kálmán-melódia- Próbán az Operettszínházban Fotópályázat A Magyar Természetbarát Szövetség hegymászó bizott­sága fotópályázatot hirdet. Téma: a hegymászás és a magashegyjárás. A jeligés pályázaton hat darab 5X5 centiméteres diapozitív és hat darab fekete-fehér kép beküldésével vehetnek részt azok, akik érvényes termé­szetbarát igazolvánnyal ren­delkeznek. A beküldési határidő 1982. november 4. részletes felvi­lágosítás a Budapest, VI., Bajcsy-Zsilinszky u. 31. II. emelet 3. szám alatt kapha­tó. Horgászoknak Az alcsiszigeti Holt-Tiszán, Szolnok város lakóinak horgász- paradicsomán október 25-tól no­vember 20-ig általános horgá­szati tilalmat rendel el a MO­HOS/ Szolnok megyei intézőbi­zottsága. Az intézkedést az in­dokolja, hogy az 1383. évi balfo­gás érdekében október 21-tól folyamatosan 19 tonna, batvan- dekástól egy kilogramm súlyig terjedő pontyot helyeznek ki a száznyolc hektár nagyságú víz­felületre. A jövő évi fogásra szánt ivadékot a HALÉRT szál­lítja a tóba a Közép-tiszai Ál­lami Gazdaság halászvizeiről. A Fővárosi Operettszínház­ban október 29-én tűzik mű­sorra Kálmán Imre születé­sének 100. évfordulója alkal­mából a zeneszerző klasszi­kus operettjét, a Marica grófnőt. A Nagymező utcai színpad előterében a bútorok még jelzések, de az éppen pró­báló szereplőket: Domonkos Zsuzsát, Oszvald Marikát és Petress Zsuzsát mindez cseppet sem hozza ki a (játék) sodrából. S ha Ma­rica grófnő, Liza és Lotti olykor-olykor még megakad, a rendező, Seregi László hasznos ötletekkel, instruk­ciókkal „gyúrja”-formálja tovább a figurákat. — Akkor, amikor manap­ság minden ötödik percben a világon valahol Kálmán Imre-melódiát játszanak, a Fővárosi Operettszínháznak hagyományőrző kötelessége, hogy szinte minden évben bemutasson egy-egy sikeres Kálmán-művet — mondta Seregi László. — Különös jelentőséget ad e feladatnak a centenárium. Az operett klasszikus zenéjén egykottá- nyit sem kellett változtatni, annyira hatásos, dallamos, szívhez szóló manapság is, az eredeti szövegkönyv fe­lett azonban eljárt az idő. Ezért Kardos G. Györggyel átdolgoztattuk a librettót. A történet lényege nem válto­zott, de a szerepek alapos dramaturgiai műtéten estek át. A szituációk pedig az eredetihez képest lényegesen kidolgozottabbak, feszeseb­bek lettek. A Marica grófnő első sze­reposztásában a főszerepeket Domonkos Zsuzsa, Virágh József, Zsadon Andrea, Né­meth Sándor és Petress Zsuzsa, a párhuzamos — október 30-i — szereposztás­ban Kovács Brigitta, Janko- vits József, Oszvald Marika, Farkas Bálint, Gallay Judit és Benkóczy Zoltán kelti életre. A produkció két karmestere Váradi Katalin és Rónai Pál. A Magyar Posta október 25-én hozza forgalomba Kálmán Imre, a világhírű magyar operett-zeneszerző születésének centenáriumára azt az egyforintos benyomott bélyegű levelezőlapot, amely- lyel emléket kíván állítani a nagy művésznek. A leve­lezőlap bélyege Kálmán Im­re arcképét örökíti meg, míg a levelezőlapon a Csár­dáskirálynőről emlékeznek meg. A lap Zsitvai Szabolcs terve alapján százezer pél­dányban készült. A megjele­nés napján Budapest 4. és a mester szülőhelye, Siófok 1. sz. postahivatala különleges bélyegzőt használ. — A hó­nap utolsó bélyege október 29-én Bölöni György író és publicista születésének cen­tenáriumát köszönti. A két­forintos bélyeget legutóbbi bélyegrovatunkban ismertet­tük. i A Német Demokratikus Köztársaságban, Schwerinben rendezték a nyár folyamán a szocialista országok ifjú­sági bélyeggyűjtőinek kiál­lítását, amelyen magyar fia­talok is eredményesen vet­tek részt. Két magyar ifjú­sági bélyeggyűjtő bronzérmet és oklevelet érdemelt ki. Az egyik magyar ifjúsági gyűj­tő az egri 9. sz. Általános Iskola tanulója és az ott működő bélyegszakkör tagja, ifj. Kmett Károly, aki a le- nin él, Lenin élt és Lenin élni fog c. anyagával vett részt a nemzetközi bélyeg­kiállításon. Az 1983. évi JUNIOR SZOCFILEX kiál­lítás és vetélkedő Berlinben kerül megrendezésre. A ve­télkedő témája Kari Marx halálának 100. évfordulójá­ra épül. Magyarországot az idei vetélkedő győztese, a demecseri csapat játékosai képviselik. Németi V. A KÁPOLNAI ÁFÉSZ AFELDEBRÖI SÜTŐÜZEMÉBE felvesz szakképzett és ' betanított SÜTŐIPARI DOLGOZÓKAT. Bérezés kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet: áfész, Kápolna, ipari osztály. ALKATRÉSZGYÁRTÁSBAN JÄRTAS GÉPÉSZTECHNIKUST VESZÜNK FEL TECHNOLÖGUS-MÜVEZETŐ MUNKAKÖRBE, most épült, új üzemünkbe, Felnémeten. Előnyben részesülnek a forgácsoló szakmával rendelkezne. Jelentkezés személyesen az üzemvezetőnél: Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, Gépjavító Üzeme, Eger, Felnémet. A Technolux Szolgáltató Szövetkezet egerbocsi üzletébe női fodrász szakmunkást felvesz, továbbá a központi irodájába gyors- és gépírót. Jelentkezni lehet: Eger, Petőfi S. u. 19., személyzeti vezetőnél. Szlovákiába Új utazási lehetőségek 1983-ban 25—30 ezer ma­gyar turista fogadásának le­hetőségét teremti meg Szlo­vákiában a TATRATOUR, így 15—20 ezerrel több ha­zánkfia ismerkedhet meg e vidék természeti szépségek­ben gazdag tájaival, mint az idén — mondotta Ladis- lav Gazo, a Csehszlovák Szövetkezeti Utazási Iroda vezérigazgatója sajtótájékoz­tatóján. Az iroda utazási kínálatá­val messzemenően igyekszik kielégíteni a megváltozott idegenforgalmi igényeket, s törekszik arra, hogy minél nagyobb lehetőséget nyújt­son a nyugodt pihenésre, az aktív kikapcsolódásra, a tar­talmas szórakozásra és a sportolásra. Mindenekelőtt azt tartják szem előtt, hogy meghosz- szabbodtak a hétvégek, s egyre többen szeretnének szombat-vasárnap országot- világot látni. Részükre igen bőséges hétvégi programokat ajánlanak, így például Po­zsonyba, Nyitrára, Brnóba, Kassára, Besztercebányára várják a látogatókat. Ennél hosszabb programokat szer­veznek a távolabbi vidékek- . re, így a Magas-Tátra hóbo­rította ormaira, a csallóközi síkságra, a híres fürdőhe­lyekre. A nyolcnapos kör­utazás során az érdeklődők megismerkedhetnek Szlová­kia szinte valamennyi látni­valójával. Űj törekvés az utazási iroda gyakorlatában a vidék történelmi nevezetességeinek bemutatása. Szlovákia te­rületének első építészeti emlékeit a rómaiak hagyták maguk után, de találhatók ezen a vidéken népvándor­láskori föld- és fa várak, valamint román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusú várak, templomok, kasté­lyok is — valódi élményt nyújtva az erre látogatók­nak. Ugyancsak újdonság, hogy utakat szerveznek Szlo­vákia magyar vonatkozású történelmi emlékhelyeire is, így egyebek között Madách és II. Rákóczi Ferenc szülő­házához és a Tompa Mihály Múzeumhoz. A vezérigazgató utalt arra, hogy nem kis gondot okoz az idegenforgalomban a fő­szezon zsúfoltsága. Szeren­csésebb lenne, ha a turisták nemcsak nyáron, hanem tavasszal és ősszel is felke­resnék Szlovákia tájait, vá­rosait, így ők is nyugodtabb körülmények között tölthet­nék szabadságukat. Kertbarátoknak Megnyitották kapuikat a Sasad Kertészeti Mgtsz fa­iskolái és lerakatai. Az őszi szezonban gazdag vá­lasztékot kínálnak a kister­melőknek díszcserjékből, örökzöld növényekből, s bő­vítették a gyümölcsfaoltvány és a bogyós szaporítóanyag készletet. Október végén- november elején teljes lesz a szőlőoltvány-kínálat is. A kistermelők változatlan áron és kevesebb sorban ál­lással juthatnak a fontosabb gyümölcs- és szőlőfajtákhoz. A várhatóan nagy forgalom miatt a faiskolák szombaton is árusítanak délelőtt fél 8 órától délután 3-ig, a vasár­napi nyitva tartási idő: dél­előtt fél 8-tól délelőtt 11 óráig. A Sasad Tsz faiskolái nem foglalkoznak utánvétes megrendelésekkel, a vásár­lók igényét a budapesti és vidéki lerakatokon kívül áfész-boltokban elégítik ki. Budapesten az érdeklődőket az alábbi faiskolákban vár­ják: Kertészeti Árubeszerző Centrum XXII., Nagytétényi út és Növény utca sarok; Törökbálint — az Ml-es út leágazásánál; valamint a budakalászi és diósdi lera­katokon. összeállította: Gyóni Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents