Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-22 / 248. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 248. szám ÄRA: 1982. október 22., péntek 1,40 FORINT Szívességek Szegény Dániel a címe a napjainkban futó tv-soro- zatnak. Ügy tűnik azonban, hogy ennek az alkotásnak közel sem lesz akkora sikere, mint a 78-as körzetnek. Szakonyi Károly, a történetecskék írója is kiadott már a kezei közül ezeknél sokkalta jobb tévéjátékokat. Köz- és magánéletünk, mindennapjaink fonákságait, visszásságait próbálná a mostani sorozatban visszatükröztet- ni a esetlő-botló főhős, Dániel „kalandjaival”. Az egyik részben — ez egyébként vissza-visszaté- rő motívum — Dániel kapcsolataira számítva, no meg arra, hogy végül is újságíró, közéleti ember, megkérik a szomszédok, az ismerősök, a rokonok, a kedvesek „egy apró szívességre”. Hol a liftet javíttassa meg, hol a gázt, vizet, tévét. Hívja ki a Gel- kát, a házkezelőséget. Intézze már el ezt meg amazt, hiszen neki ez semmiség. Csak egy telefonjába kerül. Ez fölöttébb ismerősnek tűnt. Hiába, az újságírói hivatás már csak olyan, hogy a toliforgatóra — akarva-akaratlanül — a figyelem jobban ráirányul. Szakmájából eredően pedig nagyon sok mindenkit ismer. Természetesen gel- kást, liftest vagy vízvezetékszerelőt is. No meg egy- egy terület felelős vezetőjét, a tanácsi apparátust, bölcsődét, óvodát, iskolát. Napi munkája során találkozik is velük. Csakhogy ezért ő semmivel sem különb ember bárkinél is. És közel sem biztos, hogy valamit is „el tud intézni”. Sokaknak természetesen jobb, kellemesebb az a tudat, hogy „szólt valaki az (ügy) érdekében”. Gondolják: így biztosabb az eredmény, a siker. Ám, igencsak elgondolkodtató az, hogy vajon miért is alakult ki az efféle kapcsolatkeresés. Talán mert a vélt, „nyomós” közvetítővel időben megérkezik az IKV szerelője, mert az amúgy is igényjogosult biztosan megkapja a lakást, bölcsődei elhelyezést, hiánycikkbútort, alkatrészt? Mert a parkettás egy hét alatt kész lesz tán így a lakással, az autószerelő pedig egy délelőtt kijavítja a kocsit anélkül, hogy rászámlázna el sem végzett munkákat? Balga ábránd ez. Szolgáltatásaink amúgy is egyre szélesebbek, a választékra sem mindig van panasz, a kisvállalkozásokkal pedig talán az egészséges versenyszellem is elindult. Miért hát mégis a „bennfentesek” hajkurá- szása? Talán egy oly visz- szamaradt tudat, amikor még valóban késremenő harcot kellett vívni egy- egy szebb árucikkért, korszerűbb szolgáltatásért. Nem tudom sajnálni Dánielt. Inkább azokat, akik még mindig elhitetik magukkal, hogy Dánielek nélkül semmire sem mennek. Őket lehet sajnálni... Józsa Péter Miért kevés a palackos gáz? Horton az ellátás javulását ígérik ■ Az utóbbi hetekben me- gyeszerte akadozott a pro- pán-bután-gázellátás. Előfordult, hogy a cseretelepek napokig nem tudták kiszolgálni a palackért jelentkezőket. Ezt természetesen megérezték a háztartások, különösen ahol csak gáztűzhelyen főznek. De a gázhiány ott is gondot okozott, ahol ipari célra használják. A feszültség kapcsán felkerestük a TIGÁZ horti töltőüzemét, hogy az ellátás gondjairól tájékozódjunk. — Már a hónap rosszul kezdődött üzemünkben. Tizenhat órát álltunk amiatt, hogy nem kaptunk elegendő gázt a hazai előállítóktól. Ma is kritikus a helyzet. Ha jól számítom, délelőtt 10 óráig elegendő a palacktöltésre váró gáz, és holnapnál előbb nem is számíthatunk utánpótlásra. Ez, valamint egy nemrég beugrott áramszünet, gyakorlatilag annyit jelent, hogy csaknem 40 ezer, 11 és fél kilós, pébégáz palack kiszállításával leszünk adósai öt megye kilencven cseretelepének — mondja Király Mihály üzemvezető. — Hogy milyen okra vezethető vissza a primeroldali gázhiány? Elsősorban termeléskiesésre, de belejátszik a dologba az is, hogy a hazai finomító üzemek, különböző karbantartó munkáik elhúzódása miatt, nem tudták biztosítani az igényeknek megfelelő gázmeny- nyiséget. Király Mihály elmondotta, hogy a termeléskiesés ha- 'tással van a partner szállító ■ cég munkájára, pontosabban a 4. számú Volán Vállalat hatvani üzemigazgatóságának tevékenységére. A voláno- soknak ugyanis rendes körülmények között naponta 18—24 nagy teljesítményű pótkocsis szerelvényt kell Hortra kiállítaniuk. Hogy ez a kapacitás kitöltött legyen, szinte naponta egyeztetnek a fuvarfeladatok tekintetében. A telepen dolgozó csaknem kétszáz munkás keresetét sem érintik a kimaradások, mert — teljesítménybéres munkák ellátását A nemrég átadott új üzemrész „vigyáz” a palackok biztonságára (Fotó: Szabó Sándor) Megtöltve, elszállításra várva biztosítva — ezres nagyságrendben, új palackok üzembehelyezésével, záró „vakanyák” felújításával foglalkoztatják őket. Itt jegyezzük meg továbbá, hogy időközben, ez év októberével, a gáztöltőüzem palackjavítója két műszakra tért át, ami lehetővé teszi napi ezerkétszáz pébépálack szerkezeti vizsgálatát. Teljes kapacitással azonban csak akkor tud dolgozni az üzemrész, ha további, ma még hiányzó tíz-tizenöt munkás a dolgozók sorába lép. Ez esetben 1982 végére, az év során felgyülemlett 50 ezres nagyságrendű ; forgalmi készletből kieső palack 20 ezerre csökken, jelentősen hozzájárulva a fogyasztók tökéletesebb ellátásához. — De hadd tegyem mindehhez, hogy kilátásaink kedvezőbbre fordulnak a közeljövőben — jegyzi meg befejezésül az üzemvezető. — Fél órája kaptam telefonjelzést a diszponáló vállalattól. Eszerint a hazai előállításon túl, háromszáz tonna szovjet pébégáz várja Záhonyban, hogy hozzánk továbbítsák. És ha a MÁV, a fokozott őszi csúcs mellett, körültekintően programozza az ide irányuló szállítmányokat, akkor a jövő héten rendes kerékvágásba lendül a megye pébégáz ellátása. .. Moldvay Győző Tanácskozott a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége Az oktatás fejlesztéséről Az MSZMP Központi Bizottságának az oktatás fejlesztésére vonatkozó állás- foglalása végrehajtásáról tanácskozott csütörtökön Budapesten a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége. Az ülésen részt- vett Hanga Mária, művelődési miniszterhelyettes is. Kásámé Kovács Margit, a központi vezetőség titkára vázolta az állásfoglalásból a Pedagógusok Szakszervezetére háruló feladatokat. Kiemelte, hogy a Művelődési Minisztériummal és az Országos Pedagógiai Intézettel együttműködve folytatják a nevelési-oktatási tervek, tankönyvek, oktatási segédletek minél szélesebb körű előzetes kipróbálását, s az ezzel kapcsolatos szakmai viták szervezését. Folyamatosan gyűjtik a tapasztalatokat az új érettségi-felvételi rendszerről is. A szakszervezet szorgalmazza, hogy a művelődésügy ellátását az oktatási intézményrendszer fejlesztését — a népgazdaság lehetőségeinek megfelelően — továbbra is kiemelten kezeljék. A közoktatási dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását különösen fontosnak ítéli a szakszervezet A központi vezetőség kezdeményezi, hogy a pedagógusoknak], valamint az oktatási-nevelési intézmények alkalmazottainak bérszínvonalát központi intézkedésekkel javítsák. Javasolják a munkakörökkel összefüggő terhek ésszerű csökkentését, egyes beosztások munkaidejének felülvizsgálatát. Csütörtökön indult Egri leánykaexport Dániába Az Eger—Mátra vidéki Borgazdaság Kombinát két • évvel ezelőtt üzleti kapcsolatot létesített a dán Sven- borg-céggel. Az élelmiszer- kereskedelemmel foglalkozó tőkés vállalat ebben az évben is érdeklődik az egri kombinát termékei iránt. Az esztendő eddig eltelt részében két alkalommal szállított leánykát, összesen 18 ezer palackkal Dániába. Az egri borok elismerését jelzi, hogy tegnap újabb 18 ezer palackba töltött jó minőségű fehér bor indult útnak a megyeszékhelyről, a vasútállomás melletti üzemből kamionnal a Svenborg megrendelésére. Ismerik-e idegenforgalmi nevezetességeinket? Ülést tartott a Mátra—bükki Intéző Bizottság elnöksége Csütörtökön tartotta elnökségi ülését a Mátra— bükki Intéző Bizottság elnöksége Miskolctapolcán Molnár Károly elnökletével. Domán Imre, a bizottság főtitkára üdvözölte megnyitójában az újjáalakult elnökség tagjait, majd a testület megvitatta a mátra—bükki üdülőkörzet Borsod megyei területének idegenforgalmi helyzetéről szóló tájékoztatót. Dr. Makai Tibor, a Borsod megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője beszámolójában a bükki szálláshelyek számának alakulásáról, a vendéglátás színvonalának fejlődéséről adott számot Megvitatták azokat a feladatokat, amelyek a lendületesen fejlődő turistaforgalom jobb kiszolgálása érdekében fontosak a borsodi területen. Szó esett például a Miskolctapolcán épülő háromezer adagos ön- kiszolgáló étterem megépítéséről, a barlangfürdő bővítéséről. Bükkszentkereszt, Hollóstető fejlesztéséről. Ezt követően a területi idegenforgalmi propaganda színvonalának fejlesztési feladatait vitatta meg a testület. Miskolczi László, a Heves megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, a kulturális, sport és propaganda szakbizottság elnöke számolt be arról, hogyan szervezték meg az üdülőkörzet vendégcsalogató propagandáját, hogyan tájékozódhatnak a hazai és külföldi turisták környékünk idegen- forgalmi látványosságairól, programjairól. Mint megállapította, az elmúlt négy esztendőben sokat javult a tájékoztató anyagok minősége, tartalma, jól szemléltetve az idegen- forgalmi fejlesztések eredményeit. A színvonal emelkedése azonban nem egyenletes, ritkán jelenpek meg közös kiadványoki, elaprózódik a reklám egy-egy szőkébb területre. A megyei idegenforgalmi hivatalok propagandamunkájának új vonása, hogy egyre nagyobb számban juttatják el tájékoztató anyagaikat külföldre is és az ízléses, töhb nyelven megjelenő kiadványok felkelthetik az érdeklődést szőkébb hazánk iránt. A tájékoztató füzetek, térképek, kiadványok megjelenését természetesen az anyagi lehetőségek is korlátozzák. Ezen a különböző szervezetek, vállalatok összefogása segíthet A propagandamunkát segíti természetesen a rendezvények jobb összehangolása, a jólképzett idegenvezetők számának gyarapítása is. Háromezer hektár—tartós személyi használatban A kertészkedést, a mező- gazdasági kistermelést jól segítette az a jogszabály, amely 1977 óta ad lehetőséget a nagyüzemi módon nem művelhető területek személyi tartós használatba adására — ez derül ki a MÉM-ben készített összesítésből', amely az eddigi eredményeket és a használatbavétel további lehetőségeit vette számba. Az országban mintegy 3000 hektáros terület került a vállalkozó kedvű szerződőkhöz. Több mint 22 ezren éltek a lehetőséggel, ám számuk korántsem végleges, hiszen máris további 1700 hektárt jelöltek ki szerződésbe adásra. Az ügyintézés több helyen már megkezdődött, másutt jól halad az előkészítő munka. A jelentkezők a városi, illetve a községi tanácsoknál tájékozódhatnak arról, van-e a környéken átadásra váró terület. Azt, hogy pontosan hol lehet szerződni, a járási földhivatalok is számon tartják és a jelentkezőket erről informálják. A vizsgálat néhány megoldatlan kérdésre is ráirányította a figyelmet. Egyebek között például arra, hogy a termelőszövetkezetek csak is tagjaiknak vagy alkalmazottainak adhatnak át tartós használatra területükből, zárt kerti részeikből, ám sok helyen már „házon belül” nincsen igénylő. Az egyéb foglalkozású környékbeliek, de a távolabbi vidékeken élők is szívesen vennék művelésbe ezeket a területeket, a fennálló rendelkezések azonban erre egyelőre nem adnak lehetőséget. (Csakis a tanácsi tulajdonú földeket lehet bárkinek átadni. Ezek nagysága viszont sok helyen erősen korlátozott.) A tanácsoknál sokszor gondot okoz — mindenekelőtt az anyagi lehetőségek hiánya miatt — az előzetes munkák elvégzése vagy például — a termelőszövetkezettől történő területátvétel esetén — a térítés összegének kiegyenlítése. A tanácsok gyakran nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy felkérhetik az OTP-t az ügylet lebonyolítására. Az ellenőrzések során azt is tapasztalták, hogy a tanácsok a zárt kertek kijelölését általában alkalmi, eseti jelleggel végzik. Ez nehézséget okoz a földhivataloknál. A tartós használatbavételt a rendelkezések sok tekintetben könnyítik, ám ezekkel az érintettek — gyakran rajtuk kívülálló okok miatt — nem minden esetben élnek, minden bizonnyal azért, mert nem ismerték a lehetőségeket. A vizsgálat szerint, az igények elsősorban a városok vonzáskörzetében jelentkeznek, az igénylők többsége a környéken szeretne megoldást találni. Ám úgy tűnik, hogy az ötnapos munkahét bevezetése után ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a távolabbi vidékeken levő szerződéssel bérelhető területek iránt. (MTI) ANKÉT EGERBEN A hulladékmentes fakitermelésről A Heves megyei műszaki, közgazdasági hetek keretén belül, csütörtökön délelőtt Egerben tartották az Országos Erdészeti Egyesület erdőhasználati szakosztályának rendezvényét. A résztvevők meghallgatták dr. Kovács Jenőnek, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatójának előadását, aki a hulladékmentes fakitermelési és fafeldolgozási technológiáról beszélt. Ezután az erdőgazdaság területén a szakemberek gyakorlati bemutatón vettek részt.