Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 248. szám ÄRA: 1982. október 22., péntek 1,40 FORINT Szívességek Szegény Dániel a címe a napjainkban futó tv-soro- zatnak. Ügy tűnik azon­ban, hogy ennek az alko­tásnak közel sem lesz ak­kora sikere, mint a 78-as körzetnek. Szakonyi Károly, a történetecskék írója is kiadott már a kezei közül ezeknél sokkalta jobb té­véjátékokat. Köz- és ma­gánéletünk, mindennapja­ink fonákságait, visszássá­gait próbálná a mostani sorozatban visszatükröztet- ni a esetlő-botló főhős, Dániel „kalandjaival”. Az egyik részben — ez egyébként vissza-visszaté- rő motívum — Dániel kap­csolataira számítva, no meg arra, hogy végül is újságíró, közéleti ember, megkérik a szomszédok, az ismerősök, a rokonok, a kedvesek „egy apró szíves­ségre”. Hol a liftet javít­tassa meg, hol a gázt, vi­zet, tévét. Hívja ki a Gel- kát, a házkezelőséget. In­tézze már el ezt meg amazt, hiszen neki ez semmiség. Csak egy tele­fonjába kerül. Ez fölöttébb ismerősnek tűnt. Hiába, az újságírói hivatás már csak olyan, hogy a toliforgatóra — akarva-akaratlanül — a figyelem jobban ráirányul. Szakmájából eredően pedig nagyon sok mindenkit is­mer. Természetesen gel- kást, liftest vagy vízveze­tékszerelőt is. No meg egy- egy terület felelős vezető­jét, a tanácsi apparátust, bölcsődét, óvodát, isko­lát. Napi munkája során találkozik is velük. Csakhogy ezért ő semmi­vel sem különb ember bár­kinél is. És közel sem biz­tos, hogy valamit is „el tud intézni”. Sokaknak természetesen jobb, kelle­mesebb az a tudat, hogy „szólt valaki az (ügy) ér­dekében”. Gondolják: így biztosabb az eredmény, a siker. Ám, igencsak elgondol­kodtató az, hogy vajon miért is alakult ki az ef­féle kapcsolatkeresés. Ta­lán mert a vélt, „nyomós” közvetítővel időben meg­érkezik az IKV szerelője, mert az amúgy is igényjo­gosult biztosan megkapja a lakást, bölcsődei elhe­lyezést, hiánycikkbútort, alkatrészt? Mert a parket­tás egy hét alatt kész lesz tán így a lakással, az autó­szerelő pedig egy délelőtt kijavítja a kocsit anélkül, hogy rászámlázna el sem végzett munkákat? Balga ábránd ez. Szol­gáltatásaink amúgy is egyre szélesebbek, a vá­lasztékra sem mindig van panasz, a kisvállalkozások­kal pedig talán az egészsé­ges versenyszellem is elin­dult. Miért hát mégis a „bennfentesek” hajkurá- szása? Talán egy oly visz- szamaradt tudat, amikor még valóban késremenő harcot kellett vívni egy- egy szebb árucikkért, kor­szerűbb szolgáltatásért. Nem tudom sajnálni Dá­nielt. Inkább azokat, akik még mindig elhitetik ma­gukkal, hogy Dánielek nél­kül semmire sem mennek. Őket lehet sajnálni... Józsa Péter Miért kevés a palackos gáz? Horton az ellátás javulását ígérik ■ Az utóbbi hetekben me- gyeszerte akadozott a pro- pán-bután-gázellátás. Elő­fordult, hogy a cseretelepek napokig nem tudták kiszol­gálni a palackért jelentke­zőket. Ezt természetesen megérezték a háztartások, különösen ahol csak gáz­tűzhelyen főznek. De a gáz­hiány ott is gondot okozott, ahol ipari célra használják. A feszültség kapcsán felke­restük a TIGÁZ horti töl­tőüzemét, hogy az ellátás gondjairól tájékozódjunk. — Már a hónap rosszul kezdődött üzemünkben. Ti­zenhat órát álltunk amiatt, hogy nem kaptunk elegendő gázt a hazai előállítóktól. Ma is kritikus a helyzet. Ha jól számítom, délelőtt 10 óráig elegendő a palacktöl­tésre váró gáz, és holnapnál előbb nem is számíthatunk utánpótlásra. Ez, valamint egy nemrég beugrott áram­szünet, gyakorlatilag annyit jelent, hogy csaknem 40 ezer, 11 és fél kilós, pébégáz palack kiszállításával leszünk adósai öt megye kilencven cseretelepének — mondja Király Mihály üzemvezető. — Hogy milyen okra vezet­hető vissza a primeroldali gázhiány? Elsősorban ter­meléskiesésre, de beleját­szik a dologba az is, hogy a hazai finomító üzemek, kü­lönböző karbantartó mun­káik elhúzódása miatt, nem tudták biztosítani az igé­nyeknek megfelelő gázmeny- nyiséget. Király Mihály elmondotta, hogy a termeléskiesés ha- 'tással van a partner szállító ■ cég munkájára, pontosabban a 4. számú Volán Vállalat hatvani üzemigazgatóságának tevékenységére. A voláno- soknak ugyanis rendes kö­rülmények között naponta 18—24 nagy teljesítményű pótkocsis szerelvényt kell Hortra kiállítaniuk. Hogy ez a kapacitás kitöltött le­gyen, szinte naponta egyez­tetnek a fuvarfeladatok te­kintetében. A telepen dolgo­zó csaknem kétszáz munkás keresetét sem érintik a ki­maradások, mert — teljesít­ménybéres munkák ellátását A nemrég átadott új üzemrész „vigyáz” a palackok bizton­ságára (Fotó: Szabó Sándor) Megtöltve, elszállításra várva biztosítva — ezres nagyság­rendben, új palackok üzembe­helyezésével, záró „vak­anyák” felújításával foglal­koztatják őket. Itt jegyez­zük meg továbbá, hogy idő­közben, ez év októberével, a gáztöltőüzem palackjavító­ja két műszakra tért át, ami lehetővé teszi napi ezer­kétszáz pébépálack szerke­zeti vizsgálatát. Teljes kapa­citással azonban csak akkor tud dolgozni az üzemrész, ha további, ma még hiányzó tíz-tizenöt munkás a dolgo­zók sorába lép. Ez esetben 1982 végére, az év során felgyülemlett 50 ezres nagy­ságrendű ; forgalmi készlet­ből kieső palack 20 ezerre csökken, jelentősen hozzájá­rulva a fogyasztók tökélete­sebb ellátásához. — De hadd tegyem mind­ehhez, hogy kilátásaink ked­vezőbbre fordulnak a közel­jövőben — jegyzi meg be­fejezésül az üzemvezető. — Fél órája kaptam telefon­jelzést a diszponáló vállalat­tól. Eszerint a hazai előál­lításon túl, háromszáz tonna szovjet pébégáz várja Zá­honyban, hogy hozzánk to­vábbítsák. És ha a MÁV, a fokozott őszi csúcs mel­lett, körültekintően progra­mozza az ide irányuló szál­lítmányokat, akkor a jövő héten rendes kerékvágásba lendül a megye pébégáz el­látása. .. Moldvay Győző Tanácskozott a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége Az oktatás fejlesztéséről Az MSZMP Központi Bi­zottságának az oktatás fej­lesztésére vonatkozó állás- foglalása végrehajtásáról ta­nácskozott csütörtökön Bu­dapesten a Pedagógusok Szakszervezetének központi vezetősége. Az ülésen részt- vett Hanga Mária, művelő­dési miniszterhelyettes is. Kásámé Kovács Margit, a központi vezetőség titkára vázolta az állásfoglalásból a Pedagógusok Szakszerveze­tére háruló feladatokat. Kiemelte, hogy a Művelő­dési Minisztériummal és az Országos Pedagógiai Intézet­tel együttműködve folytat­ják a nevelési-oktatási ter­vek, tankönyvek, oktatási se­gédletek minél szélesebb kö­rű előzetes kipróbálását, s az ezzel kapcsolatos szakmai viták szervezését. Folyama­tosan gyűjtik a tapasztalato­kat az új érettségi-felvételi rendszerről is. A szakszerve­zet szorgalmazza, hogy a művelődésügy ellátását az oktatási intézményrendszer fejlesztését — a népgazda­ság lehetőségeinek megfele­lően — továbbra is kiemel­ten kezeljék. A közoktatási dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javítását különösen fon­tosnak ítéli a szakszervezet A központi vezetőség kezde­ményezi, hogy a pedagógu­soknak], valamint az oktatá­si-nevelési intézmények al­kalmazottainak bérszínvo­nalát központi intézkedések­kel javítsák. Javasolják a munkakörökkel összefüggő terhek ésszerű csökkentését, egyes beosztások munkaide­jének felülvizsgálatát. Csütörtökön indult Egri leányka­export Dániába Az Eger—Mátra vidéki Borgazdaság Kombinát két • évvel ezelőtt üzleti kapcso­latot létesített a dán Sven- borg-céggel. Az élelmiszer- kereskedelemmel foglalko­zó tőkés vállalat ebben az évben is érdeklődik az egri kombinát termékei iránt. Az esztendő eddig eltelt részé­ben két alkalommal szállí­tott leánykát, összesen 18 ezer palackkal Dániába. Az egri borok elismerését jelzi, hogy tegnap újabb 18 ezer palackba töltött jó mi­nőségű fehér bor indult út­nak a megyeszékhelyről, a vasútállomás melletti üzem­ből kamionnal a Svenborg megrendelésére. Ismerik-e idegenforgalmi nevezetességeinket? Ülést tartott a Mátra—bükki Intéző Bizottság elnöksége Csütörtökön tartotta el­nökségi ülését a Mátra— bükki Intéző Bizottság el­nöksége Miskolctapolcán Molnár Károly elnökletével. Domán Imre, a bizottság fő­titkára üdvözölte megnyitó­jában az újjáalakult elnök­ség tagjait, majd a testület megvitatta a mátra—bükki üdülőkörzet Borsod megyei területének idegenforgalmi helyzetéről szóló tájékozta­tót. Dr. Makai Tibor, a Bor­sod megyei tanács kereske­delmi osztályvezetője beszá­molójában a bükki szállás­helyek számának alakulásá­ról, a vendéglátás színvona­lának fejlődéséről adott számot Megvitatták azokat a feladatokat, amelyek a lendületesen fejlődő turista­forgalom jobb kiszolgálása érdekében fontosak a borso­di területen. Szó esett pél­dául a Miskolctapolcán épü­lő háromezer adagos ön- kiszolgáló étterem megépíté­séről, a barlangfürdő bőví­téséről. Bükkszentkereszt, Hollóstető fejlesztéséről. Ezt követően a területi idegenforgalmi propaganda színvonalának fejlesztési fel­adatait vitatta meg a testü­let. Miskolczi László, a He­ves megyei tanács kereske­delmi osztályának vezetője, a kulturális, sport és propa­ganda szakbizottság elnöke számolt be arról, hogyan szervezték meg az üdülőkör­zet vendégcsalogató propa­gandáját, hogyan tájékozód­hatnak a hazai és külföldi turisták környékünk idegen- forgalmi látványosságairól, programjairól. Mint megállapította, az elmúlt négy esztendőben so­kat javult a tájékoztató anyagok minősége, tartalma, jól szemléltetve az idegen- forgalmi fejlesztések ered­ményeit. A színvonal emel­kedése azonban nem egyen­letes, ritkán jelenpek meg közös kiadványoki, elaprózó­dik a reklám egy-egy sző­kébb területre. A megyei idegenforgalmi hivatalok propagandamunkájának új vonása, hogy egyre nagyobb számban juttatják el tájé­koztató anyagaikat külföld­re is és az ízléses, töhb nyelven megjelenő kiadvá­nyok felkelthetik az érdek­lődést szőkébb hazánk iránt. A tájékoztató füzetek, tér­képek, kiadványok megjele­nését természetesen az anya­gi lehetőségek is korlátoz­zák. Ezen a különböző szer­vezetek, vállalatok összefo­gása segíthet A propagan­damunkát segíti természete­sen a rendezvények jobb összehangolása, a jólképzett idegenvezetők számának gya­rapítása is. Háromezer hektár—tartós személyi használatban A kertészkedést, a mező- gazdasági kistermelést jól segítette az a jogszabály, amely 1977 óta ad lehetősé­get a nagyüzemi módon nem művelhető területek szemé­lyi tartós használatba adá­sára — ez derül ki a MÉM-ben készített összesí­tésből', amely az eddigi ered­ményeket és a használatba­vétel további lehetőségeit vette számba. Az országban mintegy 3000 hektáros terület került a vállalkozó kedvű szerző­dőkhöz. Több mint 22 ez­ren éltek a lehetőséggel, ám számuk korántsem végleges, hiszen máris további 1700 hektárt jelöltek ki szerző­désbe adásra. Az ügyintézés több helyen már megkez­dődött, másutt jól halad az előkészítő munka. A jelent­kezők a városi, illetve a községi tanácsoknál tájéko­zódhatnak arról, van-e a környéken átadásra váró te­rület. Azt, hogy pontosan hol lehet szerződni, a járási földhivatalok is számon tart­ják és a jelentkezőket erről informálják. A vizsgálat néhány meg­oldatlan kérdésre is ráirá­nyította a figyelmet. Egye­bek között például arra, hogy a termelőszövetkezetek csak is tagjaiknak vagy al­kalmazottainak adhatnak át tartós használatra területük­ből, zárt kerti részeikből, ám sok helyen már „házon be­lül” nincsen igénylő. Az egyéb foglalkozású környék­beliek, de a távolabbi vi­dékeken élők is szívesen vennék művelésbe ezeket a területeket, a fennálló ren­delkezések azonban erre egyelőre nem adnak lehető­séget. (Csakis a tanácsi tu­lajdonú földeket lehet bár­kinek átadni. Ezek nagysága viszont sok helyen erősen korlátozott.) A tanácsoknál sokszor gondot okoz — mindenekelőtt az anyagi le­hetőségek hiánya miatt — az előzetes munkák elvég­zése vagy például — a ter­melőszövetkezettől történő te­rületátvétel esetén — a té­rítés összegének kiegyenlíté­se. A tanácsok gyakran nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy felkérhetik az OTP-t az ügylet lebonyolítására. Az ellenőrzések során azt is tapasztalták, hogy a taná­csok a zárt kertek kijelölé­sét általában alkalmi, eseti jelleggel végzik. Ez nehézséget okoz a föld­hivataloknál. A tartós használatbavételt a rendelkezések sok tekintet­ben könnyítik, ám ezekkel az érintettek — gyakran rajtuk kívülálló okok miatt — nem minden esetben él­nek, minden bizonnyal azért, mert nem ismerték a lehe­tőségeket. A vizsgálat szerint, az igények elsősorban a városok vonzáskörzetében jelentkez­nek, az igénylők többsége a környéken szeretne megol­dást találni. Ám úgy tűnik, hogy az ötnapos munkahét bevezetése után ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a távolabbi vidékeken levő szerződéssel bérelhető terü­letek iránt. (MTI) ANKÉT EGERBEN A hulladékmentes fakitermelésről A Heves megyei műszaki, közgazdasági hetek keretén belül, csütörtökön délelőtt Egerben tartották az Orszá­gos Erdészeti Egyesület er­dőhasználati szakosztályá­nak rendezvényét. A részt­vevők meghallgatták dr. Ko­vács Jenőnek, a Mátrai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatójának előadását, aki a hulladékmentes fakiterme­lési és fafeldolgozási techno­lógiáról beszélt. Ezután az erdőgazdaság területén a szakemberek gyakorlati be­mutatón vettek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents