Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-02 / 231. szám
10. Népújság, 1982. október 2., szombat Az Építésügyi Tájékoztatási Központ Egerben mutatkozik be ezekben a napokban kiállítással és szakmai előadásokkal. A műszaki fejlődés, az új technikák, módszerek bemutatásával elsősorban a szakembereket igyekeznek tájékoztatni, ugyanakkor tanácsokkal segítenek az építeni szándékozóknak is. Ehhez kapcsolódunk mai összeállításunkkal, bemutatva az építéstudomány fejlődésének újabb eredményeit. Ezzel együtt szólunk a lakberendezéssel foglalkozók törekvéseiről is. összeállította: HEKELI SÁNDOR „Csináld magad“ bútor Képeinken látható székek tervezője egy ausztrál diák, aki a mezőgazdaságban használatos bordás öntözőcsövet használta fel az ülőbútor vázául, hajlí- tás előtt megtöltvén a csövet poliure- tán és üveggyapot keverékével <KS) Napjaink embere sokat, s egyre többet ül. Ma már sok olyan munkát is ülve végzünk, amely néhány évvel ezelőtt még kifejezetten álló tevékenységnek számított. Ez az egyik oka, hogy az ülőbútorok a rohamosan változó bútoriparon belül is az egyik legjobban fejlődő ágazatot képviseli. Bútoripari szakemberek szerint semmit sem olyan nehéz készíteni, mint jó és kényelmes széket, amelynek még ráadásul tetszetősnek is kell lennie. Tekintettel arra, hogy korunk embere sajnálatosan ülő emberré vált, ennek a kedvezőtlen élettani következményei ellen szervezkedve a konstruktőrök köre kibővült. Technológusok, belsőépítészek, mérnökök, orvosok, ergonómusok ma már együttesen foglalkoznak a legmegfelelőbb ülőbútorok kikísérletekentő, mégis teljesen indokolt újabb és újabb formák. Áz efféle ülőalkalmatosságokon többé nemcsak jól-rosszul, „általában” lehet ülni, hanem úgy és addig, ahogyan azt a különleges rendeltetés megkívánja. Az ülőbútorok anyagválasztéka gyökeresen megváltozott az elmúlt évtizedek során. Kezdetben a fémek használatával „kacérkodott” az addig csupán- fát használó bútorművesség, majd a műanyagok légiójának alkalmazására tért át. így azután lassan nyugdíjba vonul a kárpitosipairíből a rugó, ló- szőr, afrik, vatta, s helyüket elfoglalják a műanyag- habok, műanyaggolyócskák, továbbá a levegő és a víz. Valójában többről van szó, mint egyszerű váltásról. Az új anyagok és a velük alkalmazható új módszerek szükségtelenné teszik a fa- és fémszerkezeteket is, s zésével. A közös munka fo- önállósodásukkal az ülőbúlyamán alakulnak ki az első torok merőben új világát te- pillantásra sokszor meghök- remiik meg. Nem lesz több vizes fal? Fölfelé „száll” a falban a víz... A lakásállomány a nemzeti vagyon része — annak mintegy tíz százalékát teszi ki —, nem mindegy tehát, hogy az ingatlanok meddig maradnak jól használható, egészséges életkörülményeket nyújtó állapotban. Sok problémát okoznak az átnedvesedett, „salétromvirágos” falak. A nedves falú helyiségek hosszabb idejű tartózkodásra alkalmatlanok, az egészségre ártalmasak. Az ott tárolt bútorok tönkremennek, a műszaki berendezések pedig korróziós pusztulásnak vannak kitéve. Vizes falak az olyan épületekben fordulnak elő, amelyekei építésükkor nem láttak el vízszigetelő (vízzáró) réteggel. Műemlék jellegű, vagy 60—70 évesnél idősebb épületeknél csaknem mindig számolná kell a vizesedé faiakkal. Az épületek falai — akár több méter magasságig is — ott válnak tartósan nedvessé, ahol a talajvíz szintje magas és a falazatban lévő hajszálcsövecskék (kapillárisok) szívó hatására felfelé „kúszik” a víz. . Sokáig csupán egyetlen módon, a falak utólagos szigetelésével tudták szárazzá tenni a talajvíztől átnedvesedettfalú épületeket. Ehhez megfelelő mélységben át kell vágni a falat, s valamilyen szigetelőréteget kell beiktatni a megbontott fai egész szélességében. A későbbi repedések elkerülése érdekében csak gondos és fáradságos munkával lehet végrehajtani ezt a költséges beavatkozást. Napjainkban már csak ritkán folyamodnak éhhez a megoldáshoz, hiszen egyszerűbb és olcsóbb módszerek is rendelkezésre állnak. Két hazai születésű módszer is van a falakból való „vízűzésre”. Az egyik a Biczők-Lipcsey-Horváth- féle szabadalom szerinti eléktroozmotikus eljárás. A másik a Kardos György által kidolgozott találmány, az „E lektrokard" elnevezésű falszigetelési mód. „Vízűzés” fizikai alapon A Biczók-Lipcsey-Hor- váth-féle szabadalom szerint a fal-testbe a kijelölt szigetelési síkban (vagy az esetleg tönkrement szigetelő réteg alatt) egymástól kb. 25 centiméter távolságban lyukakat fúrnak. Ezekbe azután vörösréz szalagból kialakított elektródákat helyeznek, különleges habarccsal erősítve be őket. Ugyanakkor elkészítik az elektródsor ellenpólusaként a megfelelően méretezett mélyföldeléseket úgy, hogy ugyancsak vörösrézből készült szalagelektródokat juttatnak a talajba 3—5 méter mélységig. A fémes zárlat létrehozása után meginduló folyamat hatására a falazat néhány hónap alatt kiszárad. Ha ellenkező irányú eUenóramoí táplálnak a kialakított vezetékes hálózatba, a kiszáradás folyamatát valamelyest siettetni is lehet. Gondosan Ügyelni kell az elektród- rendszer pontos méretezésére és arra, hogy a folyamat lezajlásához 0,-2—0,6 V természetes feszültségkülönbség négyzetméterenként legalább 1—2 mA áramerősség kívánatos. Az eletroozmotikus falszárítás egyébként azt a természetes jelenséget hasznosítja, hogy a hajs-zálcsöves vízáramlás elektromos erőteret hoz létre a falazatban. De a tétel megfordítottja is igaz, azaz a feszültségkülönbség kapilláris vízmozgást létesít. Ezt a vízmozgást kell tehát megszüntetni oly módon, hogy a faltest nedves felületét, mint pozitív potenciált, a negatív pólusú altalajjal fémesen ösz- szekötik. Ez a „villamos rövidzárlat”, -amely a feszültségkülönbséget megszünteti, elegendő a kapilláris vízmozgás megállítására, így vízutánpótlás hiányában a faltest kiszárad és tartósan száraz is marad. (Az e módon való falkiszárításhoz szükséges tervéket egyébként a Földmérő- és Talajvizsgáló Vállalat készíti el.) Falszárítás — még olcsóbban Az „Elektrokard” eljárás tulajdonképpen ugyanezen elv alapján távolítja el a falból a vizet,' de valamelyest olcsóbban és kevésbé munkaigényesen. A találmány szerinti megoldással a nedves falak egyfajta állandó elemmé válnak. Ennek eléréséhez a munka itt is azzal kezdődik, hogy furatokat mélyítenek a kiszárítandó falba. E furatokba és az ezeket összekötő hornyokba fémelektród-sort helyeznek be. Az állandó elem másik elektródja a falelektródtól eltérő fémanyag, amelyet célszerűen meghatározott távolságokban, fémpálcák formájában a talajba helyeznek. A fal- és a földelektródot megfelelő vezetékkel összekötve zárják az áramkört. Az így létrejött „elem” elektrolitjaként maga a falban lévő víz szolgál. A munka befejezésekor, az új vakolat felhordása után semmiféle külső nyom nem utal arra, hogy ott falszi- getelósi munkát végeztek. A fal kiszáradása 4—5 hét alatt megy végbe, a tartós száraz állapot fenntartásának idejét 20—50 évre becsülik ezzel az eljárással. Vegyszeres falszigetelés A vegyszeres falszigetelési eljárások a legdrágábbak közé tartoznak, amellett nem is a legtökéletesebbek, mivel 10—20 százaléknyi nedvességtartalom még alkalmazásuk után is marad a falban. Ezekkel a vegyszerekkel — műanyag oldatokkal — olyan záró sávot létesítenek a falban, amely többé-kevésbé útját állja a víz áts zavargásának. A leírtak a falnedvesedés azon esetéire vonatkoztak, amikor a talajból felszivárgó víz jelenlétéről van szó. Átnedvesedhetnek a falak úgy is, hogy nem alulról, hanem külső oldalukról kapják a vizet. Ilyenkor a vízzáró vakolat segít, de nem a fal belső oldalára felhordva, mert azzal a nedvesedést csak duzzasztani lehet, s fél év elteltével újból nedVesedni kezd a fal a vízzáró vakolat fölött. Földrengésbiztos lakóházak A Szovjet Hadsereg sugárút A Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa, Kisinyov, a Bik folyó partján fekszik. Lakóinak száma félmillió. A Bik partja közelében ma is látható még az óvárosi, amelynek girbegurba utcáin festői városképpel találkozhat az idelátogató. Az elmúlt negyven évben Kisinyov fejlődésiében) és városképében igen nagy változások mentek végbe. A legjelentősebb változás talán az, hogy földrengésbiztos szerkezetű, 8—15 emeletes házak épültek. Ezek alapozása, építési anyaga, szerkezete úgy van kialakítva, hogy erős földrengéseknek is ellenállnak. Az új épületcsoportok a kisiinyovd városképet gyökeresen megváltoztatták. Ma Kisinyov az ország jelentős ipari és kulturális centruma. Itt összpontosul több mint 100 ipari üzem, amelyek termékeit 52 országba exportálják. A köztársaságnak saját akadémiája, több tucat kutatóintézete, 5 színháza), technikuma, felsőoktatási intézményei, múzeuma, könyvtára működik a városiban. Kisinyovot a Szovjetunióban a lakásavatók városának is nevezik. Az elmúlt 25 évben minden második városi lakos új lakásba költözött. A város keléti irányiban terjeszkedik tovább, a távlati terveik sízerint 2000-ne eléri a Dnyeszter partját. Fejlődő építészet Az utóbbi évek során világszerte létrehozott épületek között sok olyan akad, amely — szerencsésen egyesítve a funkciónak megfelelő tömegalakítást a korszerű technológiával és szerkezeti megoldásokkal — nemcsak a mai építészetet gazdagítja, hanem egy kicsit talán a jövő századot is jelzi. Ezek közé tartozik Anglia legújabb székesegyháza, a Bristolban épült kátédrális is, amely képünkön látható. Merőben új irányzatnak számít, hogy vasbetonból építsenek meg ilyen méretű templomot. Nem volt köny- nyű dolguk a tervezőknek, mivel a külső és belső megjelenésnek egy egész sor igényhez alkalmazkodnia kellett. Az előre gyártott betonpaneleket — meglehetősen merész módon — rózsaszínes gránitzúzalékkal burkolt elemekkel takarták, így a templom a XIX. században épült, háromszintes kőházakból álló, sok fával tarkított környezetbe jól beilleszkedik, és alkalmazkodik a házak vöröses rózsaszín köveihez is. A környezetből kiemelkedő torony jelképét érdekes módon oldották meg a tervezők: a hármás tagolású, obeliszk jellegű fehér „torony” köny- nyedségével hívogató, de nem tolakodó motívumként jelenik meg. Bedül a teljes egészében monolitbeton enteriőr fehér, ez növeli a teret és megnyugtató érzést kelt. A belső felületeken három különböző minőséget írtak elő : a leg&zi gorúbbatt a földközeli, kézzel érinthető részekre, a következő a még közelről látható, a harmadikat pedig azokra a részekre, amelyek már túl magasan vannak ahhoz, hogy a kisebb egyenetlenségek észrevehetők legyenek. Nemcsak a középületek létrehozásában, a lakótelepek építésében is hadat üzent az építészet a megszokott geometrikus rendnek, a csupa merőleges vonalvezetésnek. A házak több helyen már kör, sőt görbe vonalban épülnek, ami ugyancsak a jövő századba előremutató irányzatnak számít. AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK EGRI TELEPHELLYEL, körzeti üzemvezetőjénél TAKARÍTÓNŐT. Személyi alapbér megállapítása a 16/1976. (XII. 11.) és a 24/1980. (XII. 18.) Mü.M. számú rendelet szerint. A munkakör betöltéséhez 8 általános iskolai végzettség szükséges. Jelentkezni lehet a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat körzeti üzem vezetőjénél (Eger, Kertész u. 172.) A Heves megyei Finommechanikai Vállalat felvételre keres: FULL-szervizébe: Eger, Faiskola u. 5. sz.: személy-teher jogosítvánnyal rendelkező szervizest, udvaros segédmunkásokat, éjjeliőr helyettesítőt. Jelentkezni lehet: Király József üzemvezetőnél.
