Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-16 / 243. szám
' Népújság, 1982. október 16., szombat Japán kocsikba beépített számítógépek a vezető szóbeli utasítására kapcsolják be az ablaktörlőt, a fényszórót, húzzák le vagy föl az ablakokat. Amerikai számítógépek kellemes hangon figyelmeztetik a feledékeny vezetőket, azt mondják meg, hogy mi a rossz és mit lehet tenni ellene. Vagyis a legújabb autók visszabeszélnek. A kutatókat természetesen ezúttal is az a szándék vezérli, hogy biztonságosabbá tegyék motorizált társadalmunkat. Erről és más érdekességekről szól mai összeállításunk. összeállította: Pilisy Elemér Visszabeszél az autóm! Annyi keserves év után az autók végre némi elégtételt vehetnek az „őket” oly sokszor nyomdafestéket nem tűrő szavakkal átkozó gazdáikon. „Kapcsold be a biztonsági övedet” — „Kapcsold, ki végre a fényszórót” egyelőre ehhez hasonló tanácsokat osztogatnak majd a feledékeny vezetőknek, s hacsak a programozók nem akarják, nem fűznek semmilyen jelzőt egyszerű tanácsaikhoz. Az amerikai Nartron Corporation egyike ama vállalkozásoknak, amelyek finanszírozzák a beszélő számítógépek fejlesztését. Eljön majd az idő — mondja Norman Rautiola, a vállalat elnöke —, hogy minden komolyabb használati tárgy „beszél” majd. A sütő közli, hogy megsült a hús, kész a vacsora. A kenyérpirító pedig rászól az óvatlanra, hogy ne piszkálja késsel vagy villával a pirítóra rásült ke- nyérdarabkákat, a mosógép emberi hangon figyelmezteti a tulajdonost, hogy ezúttal túlságosan sok ruhát tett a gépbe. „Amikor a feleségem kocsiba ült és útközben kigyulladt az olajnyomás megszűnését jelző fény — akkor még gyorsabban hajtott, hogy hazaérjen, mielőtt még történik valami. Ezzel csak fokozta a bajt,” mondja a cég elnöke. „Ezután máshogy lesz: kellemes hang közli vele, hogy álljon le az út szélén és állítsa le a motort.” Az autóba beépíthető beszélő számítógépek rövidesen bemondják az esetleges hibákat is — sőt azt is, hogy lehet-e az autót javítani az úton, és hogyan. A Nartron cég elnöke ellentétes érzelmekkel viseltetik a japán konkurrencia iránt: a japán kocsiba beépített számítógépek a vezető szóbeli utasítására kapcsolják be az ablaktörlőt, a fényszórót és húzzák fel vagy le az ablakokat. „Az én masináim azt mondják meg, hogy mi a rossz és mit lehet tenni ellene” — mondja. Az amerikai társaság szerint a visszabeszélő autók és tárgyak a közeli jövő lehetőségei: ha egyszer beindul a tömegtermelés, akkor a költségtényező jelentősége alaposan csökken. A Nartron már ma gyárt olyan beszélő számítógépet, amely tucatnyi tanácsot képes szóban közvetíteni. Ára mindössze ötven dollár — s ha beindul a tömegtermelés, ez az ár a felére csökkenhet. Nincs messze hát az idő, amikor a makacskodó gép és a feldühödött ember egyoldalú „párbeszédét” az ember és gép igazi párbeszéde váltja fel. Belíígyesek a BNV-n A Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitányság közös bemutatót rendezett az őszi BNV-n. Láthatók voltak itt a rendőri munka technikai eszközei, a helikoptertől a rendőrmotorig, a bűnüldözés eredményei, a lovasrendőrök karusszel bemutatója — és KRESZ-vetélkedőre is mód nyílt. Fotó: Kőhidi Imre KEVESEBB ENERGIÁVAL... Mészáros János szerelő apró finomításokat A motortér belseje kisebb átalakításokat végez a blokkon. kíván. (Fotó: Szabó Sándor) Több országos nagyvállalatnál sikerrel próbálták már ki, hogy a „jó étvágyú” ZIL-ek motorját kevesebb fogyasztású IFA-motorokkal helyettesítsék. A hatvani Lenin Termelőszövetkezet kerekharaszti géptelepén Tóth János főmérnök tervei alapján most egy hazai gyártmányú, Csepel 350 típusú 70 lóerős Diesel-motort építenek be, kísérletképpen egy ZIL- teherautóba. Kevesebb és olcsóbb üzemanyaggal, előreláthatólag 30 százalékkal olcsóbban üzemel az új motor. Élettan és lélektan a volán mögött Külföldi autóbaleseti elemzések szerint az előidéző okok között csak nagyon kis részben ‘(5—6 százalék) szerepelnek az autó műszaki meghibásodásai. A balesetek túlnyomó többsége áz autóvezető személyéből adódó tényezők következménye. A nyári vasárnap estéken a Balatonról a főváros felé özönlő forgalom némelyik autóvezetője tipikus képviselője számos olyan élettani és lélektani állapotnak, amely kifejezetten káros a vezetési készségre és ezért kerülendő volna: a kétnapos mozgás, fürdőzés, napozás a szervezetet kimerítette, a bőséges napfürdő hatására az idegrendszer ingerlékenyebb állapotban van. Az indulás előtt elköltött bőséges vacsora megfekszi a gyomrot, az erős bágyadtság ellen megivott nagy - adag feketekávé fokozza az általános ingerlékenységi szintet. Az utolsó percig kihasználják a napot, tehát a vezető későn indul el, türelmetlen, igyekszik sietni haza, hogy még kipihenhesse magát másnap reggelig. Törekvésében azonban akadályozza a zsúfolt forgalom, az esti közlekedés látási nehézségei, vakítják a szembejövő járművek fényszórói, bá- gyasztja a meleg, dühíti a lassú ballagásra kényszerített autósorba való bezártság. Mi lesz vajon ezeknek a tényezőknek a hatása a személy vezetési magatartására? Először is romlanak a vezetésnél szerepet játszó élettani képességek (reakcióidő, a szem adaptációs ideje, stb.), a vezető reakciói tehát lassúbbakká és bizonytalanabbá válnak. Ugyanakkor fokozatosan leromlanak a szabályozó pszichikai korlátok, amelyek eddig biztosították a fegyelmezett viselkedést. A tehetetlenségi érzés elnyomottsági kényszerré fokozódik és kompenzálásra tör. A vezető pszichikai állapota végül is fegyelmezetlen kitörésekben, szabálytalan, vakmerősködő sávváltoztatásban, a jobb sávban való előzésben, ideges kapkodásban nyilvánul meg és meggondolatlan ítéletekre sugall. E pszichés folyamat és a következményeképpen kialakuló feltűnő romlás a vezetési magatartásban természetesen nem minden autóvezetőre jellemző, de számos esetben fenáll a lehetősége annak, hogy ilyenné váljék. A kedvezőtlen lélektani helyzetben élőknél a félelmi, szorongásos állapot és elnyomottsági érzés bizonyos körülmények között fokozódik, és az autó, mint hatalmi eszköz segítségével olyan megnyilvánulásokban keres kompenzációt, amelyek jellemzője az agresszió, az uralkodni vágyás gátlástalan éreztetése. Ez a jelenség a szóban forgó személynél időleges, és csak a körülmények kedvezőtlen összejátszása esetén veszíti el gátjait. Megnyilvánulásaiban hasonló, de jellege szerint már az ösztönösen és állandóan agresszív beállítottságú ember, aki számára az engedelmeskedő gép egyike a lehetőségeknek, hogy ösztöneit kiélje. Ez az ember külső ingerlő körülmények nélkül is állandóan kíméletlen, és erőszakosan bánik mind a gépével, mind közlekedési partnereivel. Az ilyen típusú autóvezetőkkel szemben a hatósági büntető beavatkozás jut szerephez, a többi partner részéről —• jobb híján — az elővigyázatos és fegyelmezett magatartás ajánlható, még jogaik nyilvánvaló csorbulása esetén is. Bár az autóvezetésben nélkülözhetetlen a bizalmi elv, mégis mélyen megalapozott a gyakorlati tanács: a kormánykerék mögött mindig éberen, felkészülten kell ülni, hátha a szembejövő nem ismeri, vagy nem tartja be a játék- szabályokat. D. S. Dohányzás a volánnál A közutakon már megszokott látvány a dohányzó gépkocsivezető. Egyre többen vezetnek úgy — és nemcsak a férfiak —, hogy nemcsak a kormánykereket fogják, hanem az égő cigarettát is. A dohányzás a volán mellett azonban nem annyira .veszélytelen, mint azt sokan hiszik. Ha ugyanis a gépkocsivezető felhúzott ablakok mellett dohányzik, tíz cigaretta is elég ahhoz, hogy reagálási képességeit lényegesen befolyásolja a zárt, füstös levegő. Emellett figyelmét is elvonják a dohányzás egyes műveletei: sokszor éppen azért következik be a baleset, mert a vezető rágyújtás közben nem figyel az útra, vagy mert — ha a kocsi ablakai nyitva vannak — a huzat a cigarettahamut az arcába viszi. Néhány országban, például Norvégiában, jármű vezetése közben tilos dohányozni. Az NSZK-ban egyes felsőfokú tartományi bíróságok súlyosbító körülménynek tekintik, ha a közlekedési baleset okozója vezetés közben rágyújtott vagy kioltotta égő cigarettáját. Ha ezt a tényt megállapítják, a biztosító nem is téríti meg a balesetből származó kárt. Az orvosok szerint a dohányzás azért káros vezetés közben, mert a nikotin idegmérge csökkenti a látóképességet, ami különösen rossz látási viszonyok között veszélyes. Emellett a keletkező széndioxid akadályozza az oxigén bejutását a szervezetbe, ami befolyásolja az agyműködést, és csökkenti a koncentrálóképességet. Ezért _ néha éppen az utolsó cigaretta, az, amelyre a gépjárművezető a volán mellett rágyújt ... (Rudé Právo) Hz autófüggönyök divatja Mind több autót lehet látni a közutakon lefüggönyözött vagy valami más módon beborított, leárnyékolt hátsó ablakkal. Vannak elegánsnak számító zsaluk, apró lyukak ezreivel ellátott műanyag-roletták, de láthatók a hátsó ablaküvegre kívülről rászerelt, kemény műanyagból készült borítások is. Napfényvédő függönyként (rátétként) hirdetik ezeket a különleges fel- szerelési cikkeket, és valóban kitűnő védelmet nyújtanak a gépkocsiban hátul ülők számára az erős napfény ellen. De magát az autót is kímélni lehet velük, nemcsak az utasait. Parkoláskor egyszerűen csak úgy kell állítani mindig a kow csit, hogy háttal legyen a napnak, le kell engedni a függönyt és a nap nem tud besütni a hátsó ablakon. Ahogy ez lenni szokott, ellenőrzői éppúgy vannak az autófüggönyök divatjának, mint kedvelői. Sokan azt állítják, hogy nincs annyi előnye, amennyi a hátránya — másokra nézve. Kétségtelen tény, hogy aki egy lefüggönyözött autó mögött halad, olyasféleképpen érzi magát, mintha egy teherautót, vagy autóbuszt követne. Hozzá vagyunk szokva ugyanis, hogy átlássunk az előttünk haladó személygépkocsin, aminek valóban sok előnye van: tudjuk, hogy milyen manőverre számíthatunk, mire kell felkészülni. miért fékez, vagy miért tér ki az előttünk haladó autó vezetője. A követő tehát a függönytől semmit sem lát, szinte vakon kénytelen az előtte haladó autó után menni, kiszolgáltatva a függönnyel ellátott kocsi vezetőjének, miközben az — úgy Van megszerkesztve a függöny — lát hátra is (ha nem is mindig a megszokott mértékben). Azért a hátralátással is van némi baj. Ugyanis a hátsó függöny erősen korlátozza a belső tükörrel való visszapillantás lehetőségét. Többen úgy vélik, hogy tulajdonképpen csak akkor volna szabad engedélyezni a hátsó függönyök használatát, ha a kocsi jobb oldalán is lenne egy külső visz- szapillantó tükör (amivel egyébként több kocsi valóban rendelkezik is). Persze ezzel még nem lennének megoldva azok a hátrányok, amelyeket a lefüggönyözött kocsik mögött haladók szenvednek. Nem árt tudni, hogy a KRESZ tulajdonképpen tételesen nem tiltja meg az effajta függönyök használatát, azt viszont előírja (a 46. paragrafus második bekezdésében), hogy az autónak mindenkor legalább két — minden körülmények között használható — visz- szapillantó tükörrel kell rendelkeznie (ezek közül — mint,tudjuk — a jobboldali behozható az autó belsejébe). Mi lehet tehát a mindenkit kielégítő megoldás? Az lenne az ideális, ha a hátulról átlátszatlan — főként rolettaszerű — függönyöket csupán parkoláskor használnák az autóvezetők. Közbenső megoldásnak számítanak azok a két részből álló roletták, amelyeket kü- lön-külön is lehet használni, így az autó hátsó ablaka nincs mindig teljes mértékben eltakarva, csupán a menetközbeni szükséglet szerint. B. I. A Heves megyei Finommechanikai Vállalat felvételre keres FULL Szervizébe Eger, Faiskola u. 5. sz.- személy-, teherjogosítvánnyal rendelkező szervizeseket- udvaros segédmunkásokat- lehetőleg autóalkatrész-ismerettel, raktári gyakorlattal rendelkező raktárost- targoncavezetőt. . Jelentkezni lehet: Király József üzemvezetőnél. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres: NORMATECHNOLÓGUST ELEKTROMOS SZAKÁGRA Felvételi követelmény: szakági középiskolai végzettség, vagy villanyszerelői szakmai végzettség és érettségi, valamint 5 év építőipari gyakorlat. Jelentkezni lehet: személyesen a HÁÉV személyzeti és oktatási osztályán. Cím: Eger, Lenin út 140/b, 111/408.
