Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-14 / 241. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. október 14., csütörtök S. A hajózsilip és hat turbina már működik SZOVJETUNIÓ Megállt Volga A hajózsilip korlátjánál egy asszony áll... Az építkezés pártszervezetének titkára — egykor Magyarországon harcoló katona — büszkén mutatja a nagyra törő terveket... _ (Kőhidi Imre képriportjaj Megállította most épülő kilencedik, a „Volga anyácskát” felduzzasztó, folyását lassító vízi erőművek sorában; sorrendben pedig épp a középső. A cseh okszári duzzasztómű megvalósításán jelenleg 9000 ember dolgozik; és ez nem is a legnagyobb teljesítményű vízi erőmű! Utolsó, 1985 végén üzembe lépő tizennyolcadik blokkjával együtt 1404 megawatt teljesítményt ad majd, a magyar fogyasztás egynegyedét. A Volga szintje 14 méterrel emelkedik; Csebokszári város legöregebb városrészéből addigra kikötő lesz. Negyvenmillió köbméter föld mozdult meg az építkezés so rán NDK Egy régi könyvtár a modern tudomány szolgálatában Alapítás 1661-ben — Csaknem ötmilliós könyvállomány - Kapcsolatok 1274 partneri ntézmén nyel Több mint 320 évvel ezelőtt, 1661-ben kezdte meg működését az a régi és nagy hírű intézmény, amelyet ma az NDK Állami Könyvtára néven ismer a világ. A könyvtárban 1939-ben háromillió kötetet őriztek: német és külföldi tudományos irodalmat, értékes kéziratokat, nyomtatott műveket, nagy tudósok, írók és muzsikusok hagyatékát. A II. világháború pusztításai ezt az intézményt sem kímélték, az NDK kormánya azonban jelentős összegeket fordított újjáépítésére, bővítésére és állományának restaurálására. Ma az NDK Állami Könyvtára 4,9 milliós könyv- és kéziratgyűjtemény tulajdonosa. Megtalálható itt az NDK- ban megjelent valamennyi kiadvány, de őrzik a legfontosabb külföldi tudományos és irodalmi műveket is. Ugyanúgy, mint az NDK többi könyvtára, ez az intézmény is díjmentesen bocsátja szolgáltatásait minden 16 éven felüli állampolgár rendelkezésére, sőt a könyvek egy része kikölcsönözhető. A könyvtárat az ország minden részéből fölkeresik, de a leggyakoribb látogatók a Humboldt Egyetem tanárai és hallgatói. Nemzetközi kapcsolatairól is ismert a berlini könyvtár. Jelenleg 86 ország 1274 könyvtárával működik együtt és cserél kiadványokat. Partnerei között az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok könyvtárai is megtalálhatók. Az utóbbi évek új szerzeményeinek mintegy az 50 százaléka a gyümölcsöző és kiterjedt cserekapcsolatokból származott. A neves berlini intézmény hosszú évek óta az IFLA — a Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége — tagja. A könyvtár dolgozói rendszeresen részt vesznek az IFLA kongresszusain és aktívan közreműködnek a kijelölt feladatok megoldásában. Különösen szoros kapcsolatot tart a könyvtár a szocialista országok hasonló intézményeivel. A különböző könyvtártudományi konferenciák megrendezése és a hosszabb-rövidebb távú egyezmények megkötése mellett kiállításokra és kiadványok cseréjére, sőt tudományos publikációk közös megjelentetésére is rendszeresen vállalkoznak a szocialista partnerintézményekkel. LAOSZ Évről évre, előre Nyelvoktatás Laoszban A Laoszi Forradalmi Néppárt az idén áprilisban tartott III. kongresszusa meghatározta a szocializmus felé haladó út feladatait. Mindenekelőtt célul tűzte ki, hogy az ország fő táplálékából, a rizsből önellátó legyen. Ezt a múlt évi rekord- terméssel (1,154 millió tonna) sikerült elérniük. Az eredményt állandósítani akarják, sőt az ötéves terv végére, 1985-re 246 ezer tonnával a rizstermelést 1,4 millió tonnára kívánják növelni. Ily módon a rizsadag eléri a fejenkénti 350 kilogrammot és még félévi tartalékot is tudnak képezni. Laosz az elmúlt években a súlyos gyarmati és félgyarmati örökség ellenére jelentős eredményeket ért el. így 1976 és 1981 között a mezőgazdasági termelés 50 százalékkal nőtt, a bivaly- és marhaállomány 900 ezerről 1,3 millióra emelkedett. 1976 óta több mint 30 állami mező- és erdőgazdaságot hoztak létre. Az ipar csupán jelentéktelen mértékben (három százalékkal) részesedik az össztermelésből. Nyersanyag- és építőanyag-termelés, fafeldolgozás és egyes fogyasztási cikkeket előállító kisüzemek képezik az ipar alapjait. Laosz 500 üzeme mintegy 10 ezer embert foglalkoztat. A kisipar 20 százalékkal részesedik az ipari termelésből. Laoszban az élet minden területén igyekeznek megszabadulni a gyarmati múlt nehéz örökségétől. Nagy sikernek tekintik, hogy a lakóterületek széttagoltsága ellenére az analfabétizmus 85 százalékát sikerült felszámolniuk. 1976 óta az általános és középiskolások száma kétszeresére, a szakiskolásoké többszörösére emelkedett. Tízezer fiatal tanul jelenleg külföldön, főleg a szocialista országokban. Nagy erőfeszítéseket tesznek az elmaradt egészségügyi ellátás javítására. Kismértékben ugyan, de nőtt az orvosok és egészségügyi személyzet, a rendelők és a kórházi ágyak száma. A pártkongresszus szociális és kultúrpolitikájában célul tűzte ki a szocialista-nemzeti kultúra továbbfejlesztését, eredményes oktatási rendszer és stabil orvosigyógyító hálózat kiépítését. ROMANIA Üvegházi fűtés- napenergiával Munkásasszonyok ápolják, nevelik a paradicsomot az üveg- házakban (A szerző felvétele) Dancu, a háromszázötvenezer lakosú Iasi tulajdonképpeni elővárosa, alig három kilométerre van a belvárostól. Az ipartelep közvetlen szomszédságában áll meg a kocsink, az állami zöldségtermelő központnál. A kapun túl, ameddig csak a tekintet ellát, üvegházak sorakoznak. A több mint negyven hek- tártámyi területen fekvő telepre, amely Iasi megyében a legnagyobb, alig négy esztendeje működik. Híre azonban már túljutott Románia határain, közöttük Magyarországra is: januárban, a kemény tél közepén, friss primőr -paradicsomot szállítanak hozzánk. Iasi megyében hagyományai vannak a zöldségtermelésnek, a jó talajadottsá- gok és a kedvező öntözési lehetőségek ma is kedvező feltételeket teremtenek ehhez. Ezt használták ki, amikor 1978-ban megnyitották a telepet. Gheorge Teodoroescu igazgató annak idején közreműködött az üvegházak tervezésében és ott volt aZ építkezésnél is. Az átadás óta pedig ő irányít. — Ez a zöldségtermelési központ a közepes nagyságúak közé tartozik Romániában — mondja indításként a kalauzoláshoz. — Országunkban ötven hasonló ilyen van. rtt 32 üvegház helyezkedik el, amelyek között találni egykét, valamint három & fél hektáros nagyságút is. Pensze akadnak ennél nagyobbak is az országban, például a Pitestiben levő több mint száz hektáron terül el, amely legnagyobb hazánkban. Mi itt paradicsom, paprika, uborka és virág termelésével foglalkozunk. Elsősorban palántákat nevelünk, amelyekkel Iasi megye zöldségtermelő üzemeit látjuk el. Évente húszmillió palántáról itt az üvegházakban nyerünk termést, 60 milliót pedig megyés zerte a gazdaságok a szabad földbe ültetnek ki. Államunk 250 millió lejt áldozott központunk létesítésére. Évente 60 millió az árbevételünk és nyolcmillió lej a nyereségünk. Ezt úgy biztosítjuk, hogy ötezer tonna paradicsomot és uborkát exportálunk. Magyarországon kívül Lengyelországba, Csehszlovákiába, Szovjetunióba, Ausztriába és a Német Szövetségi Köztársaságba is. * Az üve^iázak mentén, amerre csak járunk, mindenütt egymásba kapcsolódó csőrendszert látunk. A nem messze levő városi hőerőműtől kapják ezen keresztül a meleg vizet a fűtéshez, óránként 1200 tonnát. Az öntözéshez egy közeli tárolóból nyerik a vizet. Az üveg- házakban egyenletes meleg és magas páratartalom van. A sorokban két méter magasra is megnövő paradicsom- és uborkapalántókat nevelnek nagy szakértelemmel, főleg női munkások, akik Iasi környékéről járnak ide dolgozni. — Az ubarkafajtáink román nemes ítésűek — mutat a sorokban levő növényekre Gheorge Teodoroescu —, az itt levő paradicsomok 40 százaléka viszont holland eredetű hibrid, öt hektáron foglalkozunk 18-féle szegfű, egy-egy hektáron pedig fré- zia és krizantém termelésével. Évente hatmillió dísznövényt nevelünk, és a helyi üzletek ellátására szállítjuk. Általában egy hektár paradicsomot öt munkás nő gondoz az üvegházakban, és egy háktárról hatvan tonna termést gyűjtenek be. Olyan szervezési rendszert alakítottunk ki, hogy a munkát hathektáranként egy-egy egyetemet, főiskolát végzett mezőgazdasági mérnök irányítja, önálló íjatáskörrel. Igyekszik az újabb fajtajelölteket is termelésbe vonni, így például az idén foglalkozunk a nagy termőképes- ségü 601-es sorszámú román paradicsom-fajtajelölttel, amely ígéretesnek mutatkozik. Az üvegházak mögött, a telep túlsó részében építőket találunk. Bővül a központ, új üvegháznak hajlítanak fémvázakat, a földbe illesztve azokat. Az igazgató is megerősíti ezt, amint odaérünk. — Miután drága a hőenergia, és költségeink 35 százalékát teszi ki, arra törekszünk, hogy olcsóbb és egyszerűbb termelési módszert válasszunk. Ezt szolgálja itt az új, amelynek már letettük az alapjait. Az esztendő még hátralevő részében 90 kisebb, 350 négyzet- méter nagyságú üveghézat építünk, amelyeket nem fűtünk, hanem melegítésére a nap hőenergiáját hasznosítjuk. A palánták ültetésit itt nem januárban, hanem márciusban kezdjük majd, amikor már elmúlnak a téli fagyok. 1985. végéig összesen 15 hektáron háromszáz kisebb üvegházat építünk, amely lényegesen olcsóbbá teszi a termelést, csökkenti az energiafelhasználásira fordított költségeket, ugyanakkor megduplázhatjuk az éves árumeny- nyiséget. Sokat várunk ettől az egyszerűsítéstől, hiszen több paradicsom, uborka és dísznövény kerülhet majd a megyénk, az ország lakóinak, nem beszélve az export növeléséről, amely elhatározott célúnk. Mentusz Károly összeállította: Gyurkó Géza
