Népújság, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • • Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén megvitatta és el­fogadta a lakásépítés és -fenntartás, valamint a la. kásgazdálkodás és -elosztás továbbfejlesztését szolgáló jogszabályokat, amelyek cél­ja a lakáshoz jutás esélyei­nek javítása, a lakosság ará­nyosabb teherviselésének ki­alakítása, a saját lakás építé­sében való érdekeltség foko­zása, a lakásfenntartás álla­mi terheinek mérséklése, to­vábbá a helyi tanácsok önál­lóságának bővítése. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az egészség- ügyi miniszter jelentését a táppénzrendszerről 1976-ban hozott határozat végrehajtá­sának tapasztalatairól. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a külföldi részvétellel működő gazdasá­gi társulások magyar vám­szabad területen történő lé- tesítéséről szóló előterjesz­tést. Intézkedések a lakásgazdálkodás fejlesztésére Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Miniszterta­nács 1982. április 7-én — széles körű társadalmi vita után — irányelveket foga­dott el a lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás -gazdálkodás fejlesztésére. A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta és jóvá­hagyta az ezzel kapcsolatos állami intézkedéseket. A Minisztertanács megál­lapította, hogy a lakáshoz jutás esélyei egyenlőtlenek. A lakásépítéssel és a lakás- fenntartással összefüggő ki­adások aránytalanul oszla­nak meg az áliám és a la­kosság, illetőleg a lakosság egyes csoportjai között. Je­lenleg a lakások 24 százalé­ka bérlakás. A lakásépítésre és -vásár­lásra, illetőleg a lakásfenn­tartás céljára adható állami támogatás nem igazodik eléggé a családok jövedelmi és szociális helyzetéhez. Az állami támogatás csak a te­lepülések egy részére, csak bizonyos építési formákra és foglalkozási rétegekre ter- 'jed ki, a lakásfenntartás költségeihez pedig csak a bérlakásokban élők kapnak állami hozzájárulást. 1. A Minisztertanács az el. lentmondások mérséklése vagy teljes feloldása érdeké­ben 1983. január 1-i hatály lyal módosítja a lakáselosz­tás, valamint a lakásépítés állami támogatásának rend szerét az alábbiak szerint: — a lakáshoz jutásban né­hány éven belül általánossá válik a fokozatosság. A vá­rosban élő fiatal házaspárok első lakásként szerényebb komfortfokozatú és kisebb alapterületű lakást vagy ön­álló lakrészt kaphatnak. Kö­vetkező lakásukat — a család szociális és jövedelmi hely­zetéhez igazodó feltételekkel — tanácsi lakáskiutalás út­ján, cserével, vagy önerőből való építkezéssel, illetőleg vásárlással szerezhetik meg. — az állami lakásellátás keretében továbbra is taná­csi bérlakást kaphatnak az erre rászoruló kis jövedelmű és több gyermekes családok. E családok változatlanul az 1981-ben megállapított mér­tékek alapján fizetnek hasz­nálatbavételi díjat. A jövőben korlátozott számban olyan családok is bérlakáshoz juthatnak, ame­lyek jövedelmi helyzetüknél fogva ugyan nem jogosultak erre, de nem kívánnak la­kástulajdont szerezni. E csa­ládoknak azonban vállalni­uk kell, hogy megfizetik a jogszabályokban előírt hasz­nálatbavételi díj többszörö­sét és a valóságos fenntartá­si költségeknek megfelelő nagyobb lakbért; — a tanácsok csökkentik a szanálás miatt és a nép­gazdasági érdekből kiutalt bérlakásoknak a számát. Az új és a megüresedő lakások­nak a korábbinál nagyobb részét csereigények kielégí­tésére használhatják fel. Azoknak a bérlőknek, akik nagy ihéretű lakásukat a tanács révén kívánják ki­sebbre cserélni, a használat­bavételi díj kétszeresének- háromszorosának megfelelő összeget térítenek vissza. A tanácsok és más szervezetek (pl. az OTP, az ingatlanköz­vetítő) fokozottabban bekap­csolódnak a személyi tulaj­donú lakások visszavásárlá­sába és újraértékesítésébe, s ezt a tevékenységüket lakos­sági Szolgáltatásként, végzik. A lakáscseréket segíti az is, hogy az átírási illeték 12 százalékról 7 százalékra mérséklődik. 2. A Minisztertanács elha­tározta a magánerőből való lakásépítés támogatásának korszerűsítését azzal a cél­lal, hogy mérséklődjenek a lakásépítés pénzügyi feltété, leiben mutatkozó indokolat­lan különbségek a városon, illetőleg a falun élők, a vál­lalatoknál, intézményekben és szövetkezetekben dolgo­zók, valamint a különféle építési formák között; — az állami támogatás 1983. január 1-től a családok szociális helyzetéhez igazo­dik, amit legjobban a csa­ládtagok, illetve a gyerme­kek és az eltartottak száma tükröz. A jövőben a családi házat építők is kapnak gyermekenként 30 ezer fo­rint, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fizetendő támogatást; (Folytatás a 3. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXlll. évfolyam, 230. szám 1982. október 1., péntek 1,49 FORINT Lehet, hogy sokan le­mondanának az őszi mun­káról, s a zsebpénzről, ám amíg nem önkéntes alapon szervezik ezt, addig az is várható, hogy néhányan ódzkodva mennek a földek­re. Javítás közben (Fotó: Szabó Sándor) Csakhogy az iskolapad­ból minden diák valami­lyen munkahelyre kerül majd. És ott vajon hogy áll majd helyt... ? Józsa Péter Tóth János a beszabályozást végzi a hitelesítőpadon Diákősz a földeken Valahol Baja körül szü rétéitüník. Minit pesti dd- I ák, alig vártam az indulás j napiját, s nem csupán azért, I mert nadrágom nem sze- j nettem fényesre koptatni ! az iskolapadban, hanem | vágytam a „földszagra”, a szabad levegőre, a sok el­vont tudomány mellett egy kis konkrét munkára. Put­tonyos lettem, s megvolt a | napi adag. Természetesen a gazda­ság vezetőd miránk is pa­naszkodtak néha, mond­ván, hogy az étkezésünkre valót sem szüreteljük le, de ezt jobbára csak „ösz> tönzőnek” szánták. A „két hét alatt egyszer esetit csak az eső, de akkor három napig. Már haza is akartak bennünket küldeni, végül isi, az utolsó napokban rá­hájtottunk, márcsak a mundér becsületéért is, hi­szen mi akkoriban nem kerestünk egy vasat sem a saját zsebünkre. A több­letpénz az osztálykasszába folyt — később ebből ki­rándultunk. Nem voltunk mintadiá­kok. A munka után szállá­sunkon éjfélig is rajcsú- roztunk. Ki magnózott, ki pőkencsatában vesztette el másnapi puttonyát Szép szerelmek is fonódtak. Napközben pedig szedtük a szőlőt; mindenki a saját tempójában. Akadtak ló­gósok, s olyanok is, akik sorokkal előbbre jártak ja többieknél. Nem, voltunk egyformák. Csupán annyi­ban, hogy így vagy úgy, de mindegyikünk szívesen szüretelt. Ez a régi-régi emlék ju­tott eszembe a napokban, most, amikor a mai diákok éppen a földeken dolgoz­nak. A kampányban, csúcs­időben* időre kell végezni a betakarítással. Ám e hajrá,ban akadnak a diák­munkának árnyoldalai, el­lentmondásai is. Évenként visszatér a rá­dió, a televízió és a sajtó — köztük lapunk is — a földeiken munkálkodó diá­kok gondjaira, problémái­ra. Volt olyan esztendő, hogy bíráltuk az állami gazdaságokat, téeszeket; miért nem adnak a tanu­lóknak gumicsizmát, meleg kelt, miért azonosak a kö­vetelmények a „felnőtt” iolgozókéval, miért kevés i fizetség? Az idén arra is találhattunk példát, hogy mindent megadtak a fiata­loknak, sokuk azonban csak „pofavizitre” utazott a szü­netelők közé, munkája sem­mit nem ért: lazsált, vagy az első adandó alkalommal ellógott. Egy diák így pa­naszkodott: „Két hétig voltam a nyáron építőtá­borban, egy hónapig szak­mai gyakorlaton, most meg szüretelni visznek. Egy év alatt többet dolgozom, mint tanulok!” Lázár György hazaérkezett ausztriai útjáról A Wiener Zeitung az osztrák kormány hivatalos lapja csütörtökön első olda­lán fényképpel illusztrált tudósítást közölt Lázár György miniszterelnök és Bruno Kreisky osztrák kancellár tárgyalásairól. A lap részletesen ismertette a szerdai díszebéden elhang­zott pohárköszöntőket, ki­emelve, hogy mindkét rész­ről példásnak ítélték a két ország viszonyát, hozzájá­rulását az enyhülési politi­kához. „Mindent meg kell tenni a békéért” — idézte az Ar­beiter Zeitung, az Osztrák Szocialista Párt központi lápja " miniszterelnökünk ki­jelentéseit. A polgári Die Presse ugyancsak fényképet közölt Lázár György és Bruno Kreisky tárgyalásairól. A pohárköszöntőkből idézve a lap idézte miniszterelnökünk megállapítását arról, hogy a két ország együttműködése sokkal szélesebb körű, mint az egyébként fontos gazda­sági együttműködés, s az emberi kapcsolatok is egyre szorosabbak. Lázár György és a kísére­tében levő politikusok csü­törtökön reggel megtekin­tették a bécsi Hofburg kincstárának gyűjteménye­it. A Minisztertanács elnöke délelőtt sajtófogadást tartott az osztrák és a nemzetközi sajtó képviselőinek, majd a kora délutáni órákban haza­utazott Budapestre. A Minisztertanács elnökét, feleségét és kíséretét a Ke­leti pályaudvaron Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter és Szarka Károly külügyminiszter­helyettes fogadta. Jelen volt Andreas Berlakovich, az Osztrák Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője. (MTI) Szolidaritási nagygyűlés a Taurus abroncsgyárban A palesztin néppel vállalt szolidaritás jegyében csütör­tökön Budapesten békegyű­lést tartottak a Taurus ab­roncsgyár szerelőcsarnoká­ban. Az őszi szolidaritási akciósorozat részeként meg­rendezett demonstráció szó­noka Sebestyén Nándomé, az Országos Béketanács el­nöke volt. Beszédében rá­mutatott : világszerte, így hazánkban is mély megdöb­benést és felháborodást vál­tott ki a bejrúti menekült- táborokban élő palesztinok kegyetlen lemészárlása, amelyért súlyos felelősség terheli Izraelt és az Ameri­kai Egyesült Államokat. A magyar béke- és szoli­daritási mozgalom őszinte szolidaritásáról biztosítja a Palesztinái arab népet, amely törvényes nemzeti jogaiért, önálló hazája megteremté­séért nehéz és áldozatos küzdelmet folytat — mon­dotta végezetül Sebestyén Nándorné. Ezután Asad M. Kasim, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet budapesti irodád jának képviselője köszön­tötte a békegyűlés részt­vevőit. A Magyar Nők Országos Tanácsának ülése Csütörtökön a Parlament Vadász-termében ülést tar­tott a Magyar Nők Országos Tanácsa. A' tanácskozáson megvitatták az október 30 —31-re összehívott, III. or­szágos nőkonferencia tartal­mi és szervezeti kérdéseit. Duschek Lajosné elnök a nőtanács elé terjesztette a II. nőkonferencia óta vég­zett munkát ismertető be­számolót, amelyet az októ­beri konferencián vitatnak meg. Az országos testület a beszámolót megtárgyalta és elfogadta. (MTI) A víznek is van órája • •• 1976-ban létesült Hatvanban az „öregfür dó” területén a vízóra javító műhely. Gyön­gyös, Heves és Hatvan több ezer vízfogyasztás-mérőjének karbantartását végzi a három műszerész. A kétévenként leadott órákat kopás, szennyeződés miatt fontos karbantartani, de ez egyben biztonságot is jelent. Az elkészült darabokat az Orszá­gos Mérésügyi Hivatal szakemberei hitelesítik. Most már a lakosságon a sori Közmíavatás Hevesen Heves nagyközség közmű- vesítésá munkáival isi egyre inkább közelít a város felé. Az ivóvízhálózat megterem­tése után — minit ismeretes — a csatornázás megvalósí­tása került napirendre. Ez utóbbi során — a Há­nyj— sajfoki Vízgazdálkodási Társulat kivitelezésében — 1979-től ' háromszorosára bővítették a szennyvíztisztí­tó kapacitást, s a tervezett 5 helyett összesen 7,4 kilo­méterrel növelték a kapcso­lódó csővezeték hosszát. Az építők jó munkáját dicséri, hogy a Hevesi Csatornamű Társulat előirányzott 46,8 millió forintos beruházásét, ósaknem 10 százalékos meg­takarítás mellett, s a határ­idő előtt 75 nappal, csütör­tökre sikerült megvalósíta­ni. A létesítmények — közöt­tük a két, egyenként 400 köbméteres „derítő” — elké­szülte alkalmából a helyi párt és állami vezetők jelen­létében tegnap ünnepséget rendeztek a nagyközségben. Az új közműveket Gulyás Sándor, a csaltomamű-társu­lat elnöke adta< át az üze­meltető Hevesi megyei Vízmű Vállalat igazgatójának, dr. Kovács Sándornak. Mint az ünnepségen is el­hangzott: Heves* nagyközség szeretné folytatni a beruhá­zást, ezért: a jövőben már a lakosság anyagi támogatá­sára is számít. A helybeliek bevonására már megkezdő­dött a szervezési, sőt a heve­si családok köréből az első jelentkezések is megtörtén­teik.

Next

/
Thumbnails
Contents