Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-11 / 213. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 11., szombat 3. A Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa előtt (111/3.) Nemzetközi kapcsolatok és segélyezés A Magyar Vöröskéreszt — túl a természeti katasztrófák, a fegyveres konfliktusok áldozatainak rendszeres, visszatérő segítésén — mindig nagy gondot fordított nemzetközi kapcsolatainak ápolására. Így erősíti a baráti együttműködést a szocialista országok testvérszervezeteivel, s szélesíti kapcsolatait a fejlődő országok nemzeti társaságaival, növekvő támogatást nyújtva tevékenységük kibontakoztatásához. A Vöröskereszt Társaságok Ligájával és a Vörös- kereszt Nemzetközi Bizottságával kialakított együttműködésben a Magyar Vöröskeresztet az a törekvés vezeti, hogy — a Vöröskereszt szerepének újraértékeléséből levont következtetések alapján — o mozgalom tevékenységében hangsúlyozottabban kerüljön előtérbe a humanitárius misz- szió, s a vöröskeresztes mozgalom hatékonyabb tényezője legyen a béke megóvásának. Elismerések A magyar vöröskeresztesek képviselői rendszeresen és aktívan részt vesznek a liga vezető testületéinek tanácskozásain. Hasonlóképpen aktív tevékenységet fejtenek ki az úgynevezett Ifjúsági Tanácsadó Bizottságban. 1980 márciusában Budapesten rendezték meg az európai ifjúsági vörös- keresztes vezetők V. regionális értekezletét, amelyen magyar előterjesztés alapján vitatták meg az egyetemi (főiskolai) vöröskeresztes munka tapasztalatait. A nemzetközi gyermekév kapcsán 1979 nyarán Leninvá- rosban tizenöt nemzeti társaság ifjú vöröskeresztesei, Zánkán az európai szocialista országok úttörő vöröskeresztesei részére szerveztek nemzetközi találkozót, illetve táborozást. A Magyar Vöröskereszt főtitkárát beválasztották a Henry Dunani Intézet vezetőségébe. A nemzetközi humanitárius jog tervszerű ismertetése és módszeresebb terjesztése céljából a Magyar Vöröskereszt 1980-ban előadóképző tanfolyamot szervezett, amelynek résztvevői segítséget adnak a hazai vöröskeresztes szervezetek ez irányú tevékenységéhez. A Nemzetközi Vöröskeresztnek a témát gondozó szakértői csoportjába meghívták dr. Herczeg Géza pécsi jogászprofesszort, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének tagját. A nemzetközi bizottság kétévenként ítéli oda a legmagasabb ápolónői vöröskeresztes kitüntetést, a Florence Nightingale Emlékérmet. A Magyar Országos Segélyező Egyesület centenáriumának évében hat magyar ápolónő kapta meg e rangos kitüntetést. A Magyar Vöröskereszt centenáriumi ünnepségén a nemzetközi bizottság elnöke személyesen nyújtotta át az érdemrendet további négy magyar ápolónőnek. Keresőszolgálat A Nemzetközi Vöröskeresztben végzett munka kiemelkedő eseménye volt a két kongresszus között az 1981 májusában Budapesten megrendezett III. európai regionális konferencia, melynek ünnepélyes megnyitóján nagy visszhangot kéltő beszédet mondott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A magyar vöröskeresztesek képviselői eredményesen működtek közre a Vöröskereszt XXIV. nemzetközi konferenciáján, amelyet 1981 novemberében Manilában rendeztek meg. Ezen a tanácskozáson meghosszabbították a Nemzetközi Vöröskereszt békebizottságának mandátumát; az állandó bizottság álelnökévé ötéves időszakra Hantos Jánost, a Magyar Vöröskereszt főtitkárát választották meg. Emberbaráti tevékenysége révén külön elismerést vívott ki magának a Vöröskeresztes Keresőszolgálat. Ez az eltűnt hozzátartozók keresésén kívül családegyesítési és tartásdijügyekkel, a háborús évekre vonatkozó igazolások beszerzésével a balesetet szenvedett magyar és külföldi állampolgárok hazaszállításával, a háborúban elesett katonák sírhelyének megállapításával is foglalkozik. A Magyar Vöröskereszt Keresőszolgálatához évenkét több ezer levél, megkeresés érkezik. Segélyfelhívás — 19 naponként A Magyar Vöröskereszt az V. kongresszus óta különösen aktívan vesz részt a Nemzetközi Vöröskereszt segélyező tevékenységében, mivel annak egyik legfontosabb feladata maradt változatlanul a katasztrófa sújtotta áldozatok megsegítése Különböző természeti katasztrófák esetén a liga, fegyveres konfliktusoknál a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának felhívása alapján, míg a liga fejlesztési programja keretében az egyes fejlődő országok nemzeti társaságainak nyújtottak támogatást a magyar vöröskeresztesek. A Vöröskeresztes Társaságok Ligája a természeti katasztrófák, valamint az elemi csapások gyakorisága miatt az utóbbi években átlag 10 naponként bocsátott ki különböző segélyfelhívást. Ezekhez csatlakozva a Magyar Vöröskereszt 26 országba küldött — 44 alkalommal — csaknem 50 millió forint értékű segélyt. E segélyakciók jelentősége mindenki előtt nyilvánvaló. Hiszen sokak emlékezetében él még a sajtó, a rádió, valamint a televízió híradásai nyomán például az olaszországi, a jugoszláviai, a romániai, az algériai földrengés által okozott pusztításokról, és a Magyar Vörös- kereszt időben érkezett segélyeiről közölt híradás. A fejlesztési program tanácsadó bizottságának tagjaként a Magyar Vöröskereszt hatékonyan részt vállal a fejlődő országok nemzeti társaságainak támogatásában is. öt év alatt 24 fejlődő országba — összesen 40 alkalommal — mintegy 30 millió forint értékben juttatott el segélyt, egyértelműen bizonyítva a fiatal Vöröskereszt Társaságokkal vállalt cselekvő szolidaritást. E tevékenységében egyébként a Magyar Vörös- kereszt a múltban is támaszkodhatott, s a jövőben fokozott mértékben támaszkodni kíván a pártoló tagság önzetlen segítőkészségére, amely minden köszönetét megérdemel. Újlaki László Fagytűrő szőlőfajta Mínusz 45 fokos fagy átvészelésére képes szőlőfajták meghonosításával próbálkoznak az Ural-hegységj közelében levő Orenburg városában. A moszkvai Pravda híradása szerint egy szőlészeti-borászati kutafóállamáson sikerrel telepítettek olyan szőlőfajtákat, amelyek a szélsőséges szárazföldi éghajlat minden megpróbáltatásnak sikerrel állnak ellen. Orenburg a Szovjetunió legészafcabbra fekvő vidéke, ahol még kísérleteznek szőlőműveléssel. A blokkvezénylők felújítása egyszerűsítette, megbízhatóvá tette az ügyeletesek munkáját. Hihetetlen, mennyire tájékozatlanok tudunk lenni, ha mások munkájáról van szó. Itt van például a Gagarin erőmű. Mit is tudunk róla „mindközönségesen” ? Azt, hogy a visontai lignittel tüzelnek a kazánjaiban és, hogy ott állítják elő hazánkban a legolcsóbb villamos energiát Aztán... ? Még annyit, hogy egyszer, valamikor „begyújtatták” a tüzet az óriási „kályhákban” és azóta is szaporán lobognak benne a lángok. A turbinák pedig szorgalmasan pörögnek, zümmögnek és ontják a kilowattok száz- és százmillióit. Mennyire felszínes fogalmak ezek. A részletek sokkal izgalmasabbak, érdekesebbek ennél. Mert a szén ... Hányszor mondjuk: takarékosság? Mit kezdjenek ezzel az erőműben? Oltsanak le két negyvenes izzót? Tegyenek két lapáttal kevesebb lignitet a tűzre? — Nagyon sokat tehetünk azért, hogy sok-sok millió forintot megtakarítsunk — mondta Bódi Béla, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatója. — Először is: szenet kell eltüzelnünk, minden mennyiségben. Minél több a szén, annál kevesebb az olaj. Innfen pedig már nem kell tovább folytatnom. Már számokat hallunk — rekordokról. A mi fülünknek furcsa rekordok ezek Például arról, hogy tavaly érték el a barna szén tüzelésében a csúcsot. Nyolc- százezer tonnát égettek el belőle. Az idén még további százezerrel akarják ezt megtoldani. Az eredeti terv szerint a mostaninak, mintegy ötven százalékát használhatnák) fél. A kiemelkedő adatok sorába tartozik az is. hogy az elmúlt évben hétmillióháromszázezer tonna lignit alakult át nálunk villamos energiává. Marad még egy adat ebben a sorban: az olaj háromezer tonnával lesz kevesebb most, mint az utóbbi időkben Mindez rendben is lenne, szép is, említésre való, de önkéntelenül arra kell gondolnunk, hogy az erőmű tüzelési módszereit a tervezők annak idején pontosan meghatározták. Lehet ezt a „normát” felrúgni — büntetlenül? — Kockázatot kell vállalnunk az ésszerűség határáig — hallom a választ a vezér- igazgatótól. Tehát, ha tetszik, ha nem, valamiféle „veszélyhelyzet.” alakul ki. Lehetséges ez? Inkább nem A téma izgató. Bevallom, nekem szokatlan is. Arról már éppen eleget hallottam, hogy „kockáztatni kell”, meri enélkül nincs igazi vállalkozás, de hogy éppen' egy erőműben ...? — Miután tudjuk, .hogy az országnak minden kilowattra szüksége van, és, hogy azt itt lehet pillanatnyilag a legkisebb költséggel előállítani — bontja ki a lényeget a vezérigazgató —, elhatároztuk, hogy a szükséges javításokat elhalasztjuk, amíg lehet. Amíg lehet... És utána? Meddig? Mindez nem úgy alakult ki, hogy a „vezér” otthon egy magányos félórájában megálmodta az egészet. Előbb a vezetői stáb hányta-vetette meg, aztán mindezt a felettes szervekkel is megbeszélték és utána elmondták elképzeléseiket és az indokaikat is a dolgozóknak. Meg kellett nyerni mindenkit a kockázatvállaláshoz. — Bevallom, jól esett, hogy mindenki egyetértett velünk és támogatta elképzeléseinket. Mindenekelőtt a pártszervezetek segítő készségét kell hangsúlyoznom — hallottam. Mondhatná erre bárki, könnyű így vállalni a nehézségeket. Könnyű ? Tessék kipróbálni. Majd kiderül. Igaz, nálunk a jó célok mindig képesek az embereket megmozgatni. — Ilyen módon az idén a tervünkön felül még száz- harmincmillió kilowattórát tudunk termelni. Az erőműi közösség hangulata jó, a feladat világos. Tehát megy minden, mint a „karikacsapás”? Áldozatok árán A kockázat állandó készenléti állapotot is feltételez. Ehhez pedig emberek kellenek. — Most a Mátra erőmű áll — kapjuk a felvilágosítást. — Ennek egyik oka az, hogy olajtüzelésre épült. Az olajat pedig kímélnünk kell. A másik ok, hogy onnan naponta így harminc embert tudunk átszállítani, akik itt segítenek a munkákban. A harmadik erőmű a salgótarjáni. Ott is „kitaláltak” valamit. Nem is akármit. — Tervszerű kooperáció, így mondjuk hivatalosan — jegyzi meg a vezérigazgató. — A Salgótarjáni Kohászati Üzemek a lakosság egy részét ellátja meleg vízzel helyettünk. Az üzem tulajdonképpen csak a lehetőségeit használja így ki, az erőmű pedig megspórol egy csomó tüzelőt és munkát. A szénőrlő malmok teljesítményét növelte, hogy — újításként — módosították járókerekeiket. Ezzel az üzembiztonság is javult, mert ha a blokk nyolc malmából egy vagy kettő meg is hibásodik, a kazán teljesítményét még nem kell csökkenteni (Fotó: Kőhidi Imre) Ha már itt tartunk, Bódi Béla a Heves megyei Területi Energiaipari Bizottság vezetője is. És ... ? — Azt mondhatom, hogy a megye energiahelyzete jó. A bizottság mindezt figyelembe véve igyekszik az ésszerű takarékosság további lehetőségeit megtalálni és terjeszteni. Ügy látszik, aki „otthon” jól tevékenykedik, ‘„máshol” is hasznosíthatja módszereit. Ez is nagyon szép, de ne feledjük, a lelkesedéssel nem lehet az üzletekben fizetni. — Megtaláltuk annak pénzügyi lehetőségeit is, hogy a feszített munkáért megfelelő anyagi juttatást tudjunk adni — tette hozzá a vezérigazgató. Ilyenkor mi így fogalmazunk : anyagi juttatást. Az, hogy „pénz” — mintha nem illene ide Szemérmesek vagyunk? Pedig nem könnyű Mi minden történhet ilyen helyzetben? Lássunk egy példát. A hármas gép fő- transzformátora tönkrement. Csak a Dunamenti Hőerőműből lehetett hozni helyette másikat. Ehhez nemcsak hat hétre volt szükség, hanem a 280 tonnás (!) monstrumot ki kellett szerelni, fel kellett rakni egy speciális járműre. amit az osztrák szállító cégtől kellett megrendelni, elvinni javíttatni, a Duna mellől elhozni a jó transzformátort. — Hat hét megfeszített munka. Különben ki tudja, mennyi ideig kellett volna a 3-as gépnek állnia. Ezzel kapcsolatos jó hír: senki sem akadékoskodott, amikor az osztrák cégtől a különleges jármű fuvarját meg kellett rendelni. Ha valami muszáj, azt még a „valutások” is megértik. A másik: olyan kevés a víz az erőmű hűtőtavában, hogy minden cseppet kímélni kell és mindent el kell követni, hogy valahonnan víz legyen. Az idei nagy szárazság ... ! — Gyorsan kiépítettünk egy ideiglenes vízvezetéket a bányához és azon az elcsur- gó vizeket felfogjuk, ide szállítjuk. Megegyeztünk a domoszlói tsz-szel is, hogy a tárolójukból is kapunk vizet úgy, hooy az öntözési feladataikat is el tudják végezni. Mindebből kiderül, hogy ha valahol kopogtatunk, készséggel segítenek bennünket. Megértik, hogy az erőműnek nem könnyű a vállalt feszített terveket teljesítenie. De bizonyára azért ilyen készséges mindenki, mert tudják, a Gagarin mindany- nyiunkért teszi azt, amit tehet és amit tesz.
