Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-10 / 212. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIII. évfolyam, 212. szám ÁRA: 1982. szeptember 10., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Költséghelyek“ Ha nem is éppen mindennapos, meglehetősen gyakori, hogy valahol fölvesznék az irodába ‘egy csinos hölgyet, vagy más valakit; s gyorsan beírják a fizikai állományba. Aztán az illető természetesen onnan kapja a fizetését, a megy minden, mintha mi sem történt volna. Aztán előfordul olyan is, hogy például az osztályvezető irodája kellemesebbé tételére, a helyiség díszítésére néhány apróságot; netalán drágább fölszerelést, berendezést — az irányítása alá tartozó üzemben, műhelyben gyártat. Mondván: belefér a részleg tevékenységébe. Legalábbis az ott dolgozók képesek elvégezni a külön feladatot ügyességük vagy a laza program miatt. Ha pedig nem — hát a munkahely egyszerűen megvásárolja a kívánt dolgokat, s legföljebb elszámolja termelési költségként. Mint még annyi mást — mert az említett terület: „kölitséghely”. Sok mindennel terhelhetik anélkül, hogy szó érné a ház elejét S a termelőegység többnyire valóban el is viseli azokat a „göncöket”, amelyeket lépten-nyomon ráaggatnak. Nincs ellenkezés, vita: mivel a parancs, az parancs. Még akkor sem tiltakozhatnak különösebben, ha az említett „bújtatott” munkaerőt valójában nem is látják a gépek közelében, vagy éppenséggel a közületi blokk ellenében üzletben vett holmi „véletlenül” magánlakásba kerül. Sőt, akár egy-egy költségvetésbő1! gazdálkodó szervezet is nagyobb megrázkódtatás nélkül túlél hasonló eseteket, kielégítheti akár egy másik ilyen, de szűkösebb lehetőségű intézmény kívánságait — ha a helyzet úgy kívánja. Eléggé furcsa dolgok ezek. Am — amint látszik — nem sokat lehet tenni ellenük. Tudunk, suttogunk, beszélünk róluk, megütközünk, megbotrán- kozunk rajtuk, de kénytelen-kelletlen csak tudomásul vesszük, hovatovább netalán természetesnek is tartjuk. Mivel nagyrészt az efféle rendetlenségeket is megengedik a szabályok. Számos intézkedést meg lehet magyarázni. Szabályokra hivatkozni, magyarázkodni pedig ugyancsak tudunk, s nagyon értünk ahhoz, hogy megtaláljuk azokat a „kiskapukat” is, ahol a legvégső esetben jobb híján „átbújhatunk” a különféle ügyek intézése során. Csupán arról feledkezünk meg, hogy nemcsak az úgynevezett költségviselő helyek érzik az említettek terhét, hanem végső soron mindannyiunkra jut valamennyi a társadalmilag nem kívánt súlytöbbletből. A sok kicsi sokra megy. S nélkülük mennyivel gondtalanabbal élhetnénk... ! ? Gyóni Gyula Ismerkedés a magyar egészségüggyel Nemzetközi újságíró-delegáció Mátraházán Szovjet, bolgár, csehszlovák, román és NDK-beli újságírók keresték fel tegnap, csütörtökön a Mátrai Állami Gyógyintézetet. A baráti országok egészségügyi szakzsurnalisztái szeptember 6-án érkeztek hazánkba, hogy tanulmányozzák a magyar egészségügy eredményeit. Mielőtt Mátraházára érkeztek volna, a hét első napjaiban fogadta és tájékoztatta, őket a hazai orvos- tudomány, valamint a gyógyászat legfrissebb eredményeiről dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, majd az országgyűlés egészségügyi és szociális bizottságának elnöke, dr. Pesta László. Külföldi újságíró kollégáink e megfelelő információs háttérrel indultak Budapestről országjárásra, ennek keretében látogattak el hazánk legmagasabb pontjára, Kékestetőre, majd Parádfürdőre. Előtte azonban Mátraházán ismerkedtek a gyógyintézet munkájával. Mint dr. Bállá József, a főigazgató-főorvos általános helyettese elmondotta, az intézetet ötven esztendővel ezelőtt, 1932-ben alapították az ország első TBC- szanatóriumaként. Négy évig tartott az építése abban a környezetben, amely — mind a klíma, mind pedig a parádi gyógyvíz tekintetében — ma is az egyik legfontosabb gyógyító tényező a modem terápiák mellett. Az intézet megnyitásakor, fél évszázaddal ezelőtt 20 ezer ember halt meg hazánkban tuberkulózisban, ma a betegek csupán néhány százaléka szenved az egykori népbetegségben, s ők is gyógyíthatók MegváltozIntézménylátogatás dr. Nagy György kalauzolásában (Fotó: Perl Márton) tak a körülmények, miután megszűnt az átkos kór terjedése, így ma a három összevont gyógyintézetben — Kékestetőn, Parádfürdőn és Mátraházán — főként asztmatikus tünetekkel, pajzsmirigybetegségekkel, légző-, emésztőszervi és nőgyógyászati panaszokkal ide kerülő betegeket gyógyítanak, kezelnek. Az 1100 beteg ellátásáról mintegy hétszáz dolgozó gondoskodik, köztük több mint hetven diplomás csak orvos 55 dolgozik. Újdonság a régi intézményben a kardiológiás belgyógyászati osztály, s máris európai tekintélyű asztma- tikai részleg, ahol speciális ellátást kapnak a beutaltak. A hétszáz méteres magasságban fekvő mátraházi intézményben tett látogatásuk során a külföldi újságírók meghallgatták dr. Nagy György főigazgató-főorvos tájékoztatását a mai tudományos és. orvostovábbképző tevékenységről, s a legmodernebb gyógyító munkáról, majd megtekintették a betegek hasznos időtöltését szolgáló könyvtárat, a kardiológiai profilú belgyógyászati osztályt, a készülő intenzív részlegei a gyógytornászok birodalmát, valamint a speciális szakemberekkel dolgozó helyi patikát. Ezt követően pedig az országos és a megyei beutalási rendszerről, az egészségügyi dolgozók utánpótlásáról érdeklődtek. A nemzetközi újságíró- ' delegáció tagjai ma a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságba látogatnak, ahol egyebek között a mezőgazdasági dolgozók egészség- ügyi ellátását tanulmányozzák majd, ezt követően pedig tovább utaznak Szolnok megyébe. Mauno Koivisto Debrecenben Csütörtökön Debrecenben folytatódott Mauno Koivis- tónak, a Finn Köztársaság elnökének magyarországi programja. Délelőtt Loson- czi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének társaságában ellátogatott a Kossuth Lajos Tudományegyetem finnugor tanszékére. A vendégeket elkísérte Szarka Károly külügyminiszter-helyettes. Si- kula György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára és Szabó Imre, a megyei tanács elnöke, valamint Matusek Tivadar, hazánk helsinki és Osmos Väinölä, Finnország budapesti nagykövete. Az 1538-ban alapított Református Kollégium jogutódaként tevékenykedő tudomány- egyetemen Beck Mihály rek- torhelyettes és Kálmán Béla, a finnugor tanszék vezetője fogadta a vendégeket. Azt követően a város legújabb —, mintegy 35 ezer lakosnak otthont adó — újkerti lakótelepére vezetett a vendégek útja, majd a finn államfő ellátogatott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatára is. A debreceni Nagytemplomhoz érkezve, a híres Rákó- czi-harang hangja köszöntötte a magasrangú vendégeket. A templom bejárata előtt Bar. tha Tibor, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Egyházak ökomenikus Tanácsának elnöke üdvözölte Mauno Koivistót. A továbbiakban az emlékkerten át a kollégiumhoz sétáltak a vendégek, ahol a tájékoztatót követően megtekintették a több mint 500 ezer kötetet számláló könyvtárat. Kora délután Mauno Kői. visto elutazott Debrecenből. A nagyállomáson búcsúztatására megjelent Sikula György és Szabó lmre_ A finn államfő különvonata délután érkezett vissza Budapestre. (MTI) Napirenden: az őszi mezőgazdasági munkák Szervezetten, jó együttműködéssel... Tegnap délután Koós Viktor osztályvezető elnökletével ülést tartott Egerben, a megyei tanács épületében a Heves megyei mezőgazdasági szervezési bizottság. A tanácskozáson részt vett Bá- gyi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint a különböző mezőgazdasági társulások, kereskedelmi és forgalmazó cégek, a termelőszövetkezetek, továbbá a városi és járási pártbizottságok gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó tisztségviselőd és munkatársai. A jelenlevők fontos témáról tárgyaltak: a nyári be. takarítási munkák végrehajtásának tapasztalatairól. Értékelték a kalászosok terméseredményeit, nem utolsósorban pedig számot adtak az .őszi mezőgazdasági munkák előkészítésének helyzetéről, valamint arról, hogy az ezzel kapcsolatos feladatok megvalósítását milyen szervezettséggel biztosítják. Az AGROKER, a zöldség és gyümölcsforgalmazás, a gabonaforgalmi vállalat, . a cukorgyár, a ZÖLDÉRT és a fenti kérdésekben érdekelt többi vállalat és intézmény képviselői nyíltan és nagy tárgyilagossággal adtak képet mind a gabonahetakarítás- sal, mind a jelenlegi és közeljövőben! őszi betakarítással kapcsolatos helyzetről — különös tekintettel a szárazság okozta mennyiségi és minőségi gondokra, valamint a szállítási problémákra Sajnos', kétségtelen tényként kell számolnunk azzal, hogy az évek óta nem tapasztalt csapadékhiány alaposan rácáfolt a tavaszi reményekre. Még szerencse, hogy a múlt évi lelkiismeretes előkészítő munka eredményeképpen a kenyérgabona terméshozamában nem kellett csalódnunk. Több további negatívum megköveteli — amint erre Koos. Viktor is felhívta ösz- szefogtalójában a figyelmet —, hogy a betakarítás következő időszakában a mezőgazdasági nagyüzemeink, valamint az értékesítésiben, forgalmazásban és feldolgozásiban érdekelt szerveink maximális együttműködést alakítsanak ki egymással. Ez a további sikeres betakarítás és a jövő évi termés optimális előkészítése szempontjából egyaránt elengedhetetlen. rr Öszközelben, hegyvidéken Minden évszaknak varázsa van a Mátrában és a Bükkben. így ezeknek a mostani, nyárbúcsúztató, őszt fogadó, szép szeptemberi napoknak is. A hegyvidék világa ilyenkor valósággal külön életre kel: a termőtalajul szolgáló lankás vidéken emberek és gépek dolgoznak, olykor szinte elképesztő gyorsasággal. A tarlóhántó nehéz gépek nagy port kavarva valósággal robognak a nehéz talajon az északi hegyvidék dús erdeinek szomszédságában. Szeptember első hete kedvezett is e feladatok elvégzésének: míg Mátraballa határában jó ütemben folyt a silókukorica betakarítása (jobbra lent), addig a pétervásári termelőszövetkezet területén a szervestrágya-szórást és a tarlóhántás (fenti képek) munkálatait végezték nagy ütemben (Fotó: Perl Márton)
