Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 8., szerda Az Úttörőstadionért Szakmunkásképzősök felhívása Felhívással fordulunk Heves megye valamennyi közép- iskolásához, pedagógusához, nevelőjéhez, a termelőszö­vetkezetekhez, a Volán 4. számú Vállalatához: fogjunk össze az őszi mezőgazdasági munkák zavartalan és ha­tékony lebonyolítása érdekében! Tanulótársaink! Ajánljuk fel egynapi keresetün­ket a margitszigeti Űttörőstadion építéséhez! Az eddi­gieknél is nagyobb szorgalommal vegyünk részt a be­takarítási munkákban. Kérjük a termelőszövetkezeteket és a Volán 4. szá­mú Vállalatát, hogy jobb munkaszervezéssel, eszköz- ellátással, a diákok időben történő munkahelyre szál­lításával járuljon hozzá a felhívás sikeréhez. A 100 éves 212. sz. Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ-bizottsága Nyár vége a gyöngyösi járásban Augusztus vége, szeptem­ber eleje mind a nyár végét jelzik. Megkezdődik az ak­tív munka, amely az ifjúság­mozgalmi életben is fellen­dülést, pezsgést hoz magá­val. Nincs ez másképp a gyön­gyösi járásban sem. Amint a terület KISZ-bizottságának két munkatársától, Séber Jó­zseftől és Bognár Pétertől megtudtuk: augusztus végén 24 munkáslákást adtak át Lőrinciben, a tervezett ha­táridő előtt pontosan 106 nappal. A lakástulajdonosok valamennyien 30 éven aluli fiatalok. A járás KlSZ-szer- vezetei is csatlakoztak a margitszigeti Űttörőstadion felújítását segítő országos társadalmi munkaakcióhoz. Az ősz során KlSZ-alapszer- vezetek, szocialista brigádok végeznek kommunista mű­szakokat, s az értük befolyó összegeket átutalják a sport- létesítmény átalakítási «mun­kálataira. Meg kell végül említeni a gyöngyösi járási KISZ-bizottság kiemelt ren­dezvényét, amely a hagyo­mányos mátrai őszi túra lesz szeptember 26-án. Korceog Béla Kőbalta, kutyacsizmák és egyebek... „Kedves emberek a ma­gyarok, ott a Balkánon.” — olvasom az Amerikát járt magyar újságíró könyvében egy amerikai hölgy nyilatko­zatát. Hm! Hát még azt sem tudják odaát, hol élünk? És mi? Mi vajon nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy Földünk valamennyi népét jól, de legalábbis meg­közelítő pontossággal is­merjük? Tudunk-e arról részletesebben, milyen lép­csőfokokon át jutott el az emberiség a mai civilizá­cióig? Tegyük próbára em­lékezetünket! Az ausztráliai őslakókról hallva szinte valamennyien a bumerángra gondolunk. Tanultuk, hogy a busmanok igen kistermetűek. Az eszki­mók hóból, jégből épített kunyhóiról is hallottunk már. Kelet-Afrika pászto­rairól feltételezzük, hogy no­mádok. Az aztékokról és inkákról hallva kincsek, me­sés gazdagság ás fantaszti­kus formájú és méretű épí­tészet jut eszünkbe- Az indo­néziai törzsekről annyit még tudunk, hogy mitológiájuk nagyon színes, de a melané- ziai őslakókról már alig vannak ismereteink. Az in­diánokról minden valamire­való kis és nagykamasz ol­vas, filmeket is láthat a moziban, mégsem biztos azonban, hogy a róluk ki­alakuló kép megfelel a való­ságnak ... Izgalmas vállalkozás köze­li és távoli népek életébe, mindennapjainak valóságába bepillantani. De még ennél is élménydúsabb a népek tegnapjának, a múltnak megismerése, amikor is a közhelyszerű megállapításo­kon átlépve, szemléltetve láthatjuk az emberiség tör­ténelmét — folyamatában és fejlődésében. Ehhez a világot megis­merni vágyó, „amatőr” bú­vármunkához ad régóta nél­külözött, hasznos segítséget a Néprajzi Múzeum állandó kiállítása Budapesten. Címe: „Az őstársadalmaktól a ci­vilizációkig.” A kiállítás ti­zennégy termében felfrissít­hetjük és kiegészíthetjük történelmi, földrajzi és néprajzi ismereteinket. Egé­szen bizonyosan néhány felfedezéssel gazdagodunk is a tárlók előtt. Az újkori gyarmatosítás előtti társadalmak tizenki­lenc életformáját mutatja be ez a reprezentatív kiállítás. Megtekintve pontosabb fo­galmaink lehetnek a zsák­mányoló gazdaságról, a falu- közösségek életéről, a kiala­kuló államszervezetről: az úgynevezett „magas kultú­rákról,” az archaikus civili­zációkról. Szemléltetve lát­hatjuk a sámánizmus, a to- temisztikus képzetek világát. Megismerhetjük az „orvos- ságos” emberek, a varázs­lók tevékenységét. Közelebb juthatunk a civilizáció által tiltott fejvadászat és kanni­balizmus kialakulásának és gyakorlatának megértéséhez. A gazdasági és társadalmi háttér ismeretében érthetjük csak meg igazán, mi tette le­hetővé mindazt. Képet al­kothatunk a gyarmatosítás kezdeteiről, a rabszolgaság rendszerének kialakulásáról. A kiállítás rendezőinek erénye, hogy ezekhez az in­formációkhoz a mindenki számára legegyszerűbb kom­munikációs csatornán át jut­hatunk. A jó tájékoztató, de mégis tömör magyarázó szö­vegek csupán kiegészítik, és nem uralják a kiállítást. Fő szerepet — valamennyi te­remben — a népek tárgyi kultúrájára legjellemzőbb használati tárgyak, felszere­lési eszközök, öltözékek és a mindennapi élet nélkülözhe­tetlen kellékei kapnak. Lát­hatók itt álarcfaragások, to­temoszlopok, fókabőrből ké­szült kajak, kutyacsizmák, nyíl alakú vaspénzek és még több száz féle tárgy. Ajánlható a kiállítás első­sorban a diákságnak, felső tagozatosaktól a középisko­lásokig és nevelőiknek, de valamennyi — új ismeretek befogadására nyitott — em­bernek. Kellemes és hasznos időtöltés az ifjúkori indián- regények, meg a gyarmato­sítás korában játszódó ro­mantikus regények fantázia­szülte világát egybevetni és azonosítani a valóságos té­nyekkel. Ehhez kíván segít­séget nyújtani ez a tudomá­nyosan előkészített, csöppet sem unalmas állandó kiállí­tás Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. Jó lenne, ha az őszi tanulmányi kirándulá­sok szervezésekor erre is gondolnának az iskolák! Ilosvai Ferenc FŐNYEREMÉNY: SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁR, KERÉKPÁR ÉS TÁSKARÁDIÓ Közlekedési rejtvénypályázat fiataloknak 858 hibátlan megfejtés az I. fordulóban Beküldendő a vízszintes 1; függőleges 1. és a 18., valamint, a mellékelt rajzos kérdések válaszai. Cím: He­ves megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács 3300, Eger, Kossuth Lajos u. 2. A leve­lezőlapra kérjük ráírni: Rejtvénypályázat. Beküldé­si határidő: 1982. szeptember 11. Az I. forduld feladatát 858-an hibátlanul oldották meg. Közülük 100—100 fo­rintos vásárlási utalványt nyertek: Ifj. Szálkái Ferenc- né, Eger, Vincellériskola u. A/2., Szmigura Ferencné, Mezőtárkány, Zrínyi u. 7., ifj., Török Péter, Eger, Zal­ka Máté u. 62. 3/8. Jutal­mukat postán küldjük el! A pályázat háromfordu­lós és a hibátlan megfejtők között segédmotoros kerék­párt, kerékpárt és táskará­diót — a KISZ Heves me­gyei Bizottságának és a He­ves megyei Közlekedésbizton­sági Tanács díjait — sorso­lunk ki. N.G.N. 31. Csapadék. 32. Pingpongasztalmárka (első betű nélkül). 34. Névelővel a teremtés koronája. 35. Knock out. 37. Tekerő. 39. Közepén égve! 40. Világtalan. 42. Cir­kónium és névelő. 43 .......... p oetic^ (költészettan). 44. Az erdőben sok van. 46. Er­re kapjuk a kamatot. 49. ... tői az óceánig. 50. Tűz­oltó teszi. 52. Szarvasmarha hímje. 53. Sír. 54. Véredénye. 55. Rájuttat 56. Finom szö­vet 58. Madár (a csupasz körtefán). 59. Borókapálin­ka. 61. Spion. 63. önzetlen!! 64. Díj, tarifa. (—). 65. Zúz, 67. Jó, németül. 69. Ilyen le­velű a fenyő. 70.. A hajóso­kat romlásba vivő rajnai tündér. 73. Fogkrémmárka. Függőleges: 1. A harag rossz tanácsadó! ... (folyt.). 2. Egyes áru­cikkek kiviteli tilalma. 3. Fél hiba. 4. Vége angolul. 5. Cse­a £ 2o r4 ití 63 & K lekedő. 6. Zúdít 7. L.S. 8. Geiger Müller. 9. SzéLhiárfa. 10. Rum, cukor és forróvíz. 11. Y.Z.M. 12. Kiejtett betű. 13. A sportolónak van ilyen ellénőrzése 18. A defenzív vezető mindig gondol erre 22. Olajoz. 23. Ö.Y. 24. Do­hánylevelekből csavarják. 25. Két névelőnk 27. Csomód pont. 28. Járom. 33. Meny­asszony. 36. Hüvelyes kony­hakerti növény. 37/a. Ülőal­kalmatosságok. 38. Időmérő. 41, Központi Ellenőrző Bi­zottság 45. Nevemmel jóvá­hagyom. 47. Örahang. 48. Véredénye. 49 Vajon hozzá- ér-e? 51. Tudomány. 54. Csapadék. 57. Kettős megál­lóhely. 60. Város az NSZK- ban. 62. Ágyú hangja. 65. Kellemes ital. 66. Köretrész! 67. Labda a hálóban (—). 68. Állóvízbe? (—). 71. Rubidi­um vegyjele. 72. I.Ü. 73. Portugál és spanyol autójel. 74. Eres! Vízszintes: 1. Közlekedési tanács defen­zív vezetővé váláshoz. 14. Kitűnő, kiváló tanuló. 15. Kukoricát a csutkától elvá­laszt. 16. Anglia autójelzése. 17. Rovarirtószer. 19. Kacat. 20. Pénzügyminisztérium. 21. Tibeti szarvasmarha. 23. Űt- törőegység. 25. Az egyik szülő. 26. Nincs benne sem­mi. 27. Le.... az ellenséget 29. Például: a piros. 30. 1. Kerékpárral — segédmotoros kerékpárral behajthat-e az itt látható táblákkal jelzett útvonalra? 2. A rajzon látható táblával jelzett úton ha­ladhat-e egymás mellett is (párhuzamosan) két kerékpáros? IGEN. NEM. n fiatalok és a szakszervezet Interjú Dávoti Istvánnéval, a SZOT Ifjúsági Bizottságának elnökével Csaknem másfél millió harminc éven aluli, köztük több mint száznegyvenezer szakmunkástanuló tagja van a szakszerve­zeteknek. A fiatalok gondjai — a tanulás, a pályakezdés, a beilleszkedés, a családalapítás — az általános, minden mun­kavállalóra kiterjedő teendőkön túl, sajátos feladatokat ad­nak a mozgalomnak. Erről a munkáról beszélgettünk Dávoti Istvánnéval, a SZOT Ifjúsági Bizottságának elnökével. — A SZOT elnöksége a tavasszal tárgyalta meg a szakszervezeteknek az ifjú­ság körében végzett tevé­kenységét, az elmúlt, több mint tíz esztendő tapaszta­latait. Milyen eredményeket hozott ez az időszak? — Csupán a legfontosab­bakat említem meg. A kol­lektív szerződések tartalmá­ra vonatkozó irányelvek részletesen kitértek a dolgo­zó fiatalok érdekeinek ér­vényesítésére. A bizalmiak hatáskörének bővítése ugyan­csak módot adott a haté­konyabb érdekvédelemre A szociálpolitikai tervek jobb lehetőséget teremtettek az önálló életkezdet, a család- alapítás, a gyermeknevelés gondjainak megoldására. Ki­alakult a KISZ és a szak- szervezeti mozgalom közöt­ti munkamegosztás. Különö­sen jó az együttműködés. a megyei szakszervezeti szer­vek és KISZ-szervezetek között. Végül, de nem utol­sósorban létrejöttek a szer­vezeti, jogi feltételei a szak­munkástanulók érdekében végzendő - szakszervezeti munkának. — Maradjunk a szakmun­kástanulóknál. A mozgalom mindig is fokozottabban tö­rődött velük. — Valóban, hiszen ők je­lentik az utánpótlást. Neve­lésük, munkássá formálásuk sokrétű feladatot jelent. Ma már a pólyaválasztásban is igyekszünk segítséget nyúj­tani. Igen fontosnak tartjuk, hogy a szakmunkástanulók már az iskolában belekós­toljanak a mozgalmi munká­ba. Ma 335 tanulói alap­szervezet működik, a diá­kok szervezettsége 78 szá­zalékos. A tanulók érdek­lődését felkeltve szeretnénk mind tartalmasabbá tenni az iskolai szakszervezeti éle­tet. — Milyen módszerekkel? — Nagy gondot kell fordítanunk a tanulók szak- szervezeti ismereteinek bő­vítésére. Nem kötelező, ta­nítás utáni foglalkozásokra gondotok, az ilyesmiktől, érthetően „fáznak” a gyere­kek. Sokkal hatásosabbak a kötetlen beszélgetések, ösz- szejövetelek. A vasasszak­szervezet és az ÉDOSZ pél­dául üdülő szakmunkásta­nulók közé hívta meg a mozgalom kiemelkedő sze­mélyiségeit. Egyes megyék­ben rendszeresen szerveznek vetélkedőket a szakmunkás- tanuló bizalmiak részvételé­vel. Mindezek ösztönzést ad­hatnak a diákoknak az ak­tívabb munkára, arra, hogy gyakorolják is jogaikat. Más kérdés persze, hogy ehhez elengedhetetlen a p>edagó- gusok támogatása. Nem­rég, egy szegedi főbizalmi­tanácskozáson meglehető­sen élesen vetődött fel a kérdés: mit tud egy tanár a tanulóknak átadni a mun­kahelyi demokráciából, ha néki, magának is kedvezőt­len tapasztalatai vannak? ... A főbizalmiak, akik p>eda- gógusok, vagy szakoktatók ugyancsak több segítséget kaphatnának. — A szakmai felkészítést nyújtó vállalatokról, üze­mekről még nem esett szó. — Fölöttébb nagy szere­pük van vagy volna ebben a munkában. Sok helyen azonban nem foglalkoznak kellőképpen a szakmunkás- tanulók mozgalmi nevelésé­vel. Nem veszik figyelembe például átigazolásukkal egyidőben az iskolában szerzett szakszervezeti ta­pasztalataikat. Nem fordíta­nak elég gondot a tanulóként bizalmi funkciót betöltött ifjúmunkások fogadására. Erre p>edig már csak azért is szükség volna, mert a fia­tal hamarabb bekapcsolód­hatna a munkahelyi közös­ségi élétbe, könnyebbé vál­na számára a beilleszkedés, a pályakezdés nehéz idősza­ka. — A munkahelyi beillesz­kedés hosszú évek óta gond. Mit tesznek a megoldás ér­dekében a szakszervezetek? — Ma már mind több munkahelyi alapszervezet igényli, hogy a belépő fia­talok előtt a gazdasági ve­zetők ne csak a bért és a kedvezményeket ismertes­sék, hanem a perspektívá­kat, a szakmai és anyagi előbbrejutás lehetőségeit is. Kimondottan fontos fel­adat a fiatalok munkabiz­tonságának a megteremtése. — Anyagi megbecsülésük? . — A fiatalok anyagi elis­merése ma még nem diffe­renciált kellőképpen. Az el­ismerés mértékét a népgaz­daság egyes területein nem elsősorban a teljesítményük, hanem egy-egy munkahely anyagi lehetőségei határozzák meg. Gyakori, hogy bármi­lyen gyorsan felzárkóznak a fiatalok teljesítményben és minőségben az idősebb dol­gozókhoz, anyagi előbbre- jutásuk eléggé vontatott. Ez főképp az alkalmazotti és értelmiségi fiatalok helyzeté­re jellemző, mivel itt eleve alacsonyabbak a kezdőbérek, és lassúbb a bérnövekedés üteme. A fiatalok jövedelme nem biztosítja az egziszten­cia, a családalapítás', az ön­álló otthonteremtés nagy gondjainak megoldását. E sahfcallatos problémán a szakszervezetek is igyekez­nek enyhíteni. Támogatják a reális elképzelések megvalósí­tását a vállalati anyagi forrá­sok féltárásánál. Szorgalmaz­zák az önerős lakásépítések­hez nyújtott anyagi segít­ség kiszélesítését. Komoly erőfeszítéseket tesznek a gyermékintézményi ellátott­ság bővítésére, a szociális támogatásra fordítható össze­gek igazságosabb elosztására. — Az erkölcsi elismerés­nek ugyancsak fontos sze­repe van a pályakezdés idő­szakában. — Igen. Ösztönözhet, be­folyásolhatja a további élet-' út alakulását. Az erkölcsi megbecsülés módjai, a ki­tüntetések adományozásá­nak lehetőségei ma már ren­dezettek a különböző válla­lati szabályzatokban, s igen sok fiatalnak honorálják ily- módon a helytállását, mun­káját Az elért eredmények mel­lett még számtalan megol­dandó teendőnk van tehát. A jövőbeni munkánk meg­tervezésekor figyelembe kell vennünk azt is, hogy vál­toztak gazdasági viszonyaink, hogy felnőtt egy új nemze­dék, hogy változtak a fia­talok, és megváltoztak igé­nyeik is. Igazodva az új helyzethez, a fiatalok jogos igényeit szem előtt tartva kívánjuk befolyásunkat kö­rükben. Kende Katalin összeállította: Szalay Zoltán IGEN. NEM.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents