Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 8., szerda 3 AUTÓBUSZOK SVÉDORSZÁGBA. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár mátyásföldi gyárában az idén negyvenkét autó­busz készül svéd megrendelésre. Az emelt padlószintű, kü­lönleges, luxus autóbuszok első példányai már elhagyták az országot (MTI fotó — Tóth Gyula felv. — KS) Az összes termék egyharmadát Kertbarátok és kistenyésztők kiállítása Szeptember 10-én, Debre­cenben megnyílik a kertba­rátok és kistenyésztők VIII. országos kiállítása — erről tartott kedden sajtótájékoz­tatót Gyúró Ferenc, a Ha­zafias Népfront Kertbarátok és Kistenyésztők Országos Társadalmi Szövetségének elnöke, a Hazafias Népfront budapesti székházában. Elmondta, hogy a mező- gazdasági tervek teljesítésé­ben a kistermelőknek igen jelentős a szerepük, az összes termék egyharmadát ők ál­lítják elő. Mezőgazdasági kistermeléssel 1,4 millió család, ötmillió lakos foglal­kozik, s tevékenységük meg­határozó a friss zöldség­gyümölcs ellátásban, és a húsalapanyagok biztosítá­sában. Munkájukat külön­böző szervezetek — áfészek, szakcsoportok, kertbarát­körök — fogják át. Különö­sen népes a kertbarátkörök­be tömörült kertművelő gazdák tábora, jelenleg ezer­nél több ilyen közösség mun­kálkodik országszerte. A most megrendezésre kerülő kiállítás megyénként a két legeredményesebben tevé­kenykedő kertbarát kör szá­mára ad lehetőséget. Az ötévenként megrende­zendő kiállításon a legered­ményesebben működő kis­állattenyésztő szakcsoportok is helyet kapnak. Többségük baromfit, nyulat, galambot és prémes állatot tart, együttműködve az őket tá­mogató nagyüzemekkel. (MTI) Kedvező eredmények - olcsóbban Szórt vetés Tárnáméról! Evek óta kísérletezőként tartják számon a tarnamérai Lenin Termelőszövetkezet szakembereit, akik szívesen fogadják az újat, de a régi, bevált módszereket is alkalmazzák. így volt ez korábban, mikor Heves megyében az elsők között hono­sították meg a szántás nélküli talajművelést, amely olcsóbb és energiatakarékosabb, mint az eke használata. Most leg­utóbb pedig a vetést egyszerűsítették- Pontosabban megva­lósították a búza szórt vetését, kedvező eredményekkel. A tapasztalatokat nemrég szakmai bemutatón ismer­tették. ' Érdemes felidézni Kurunczi István szövetkezeti elnök szavait: — A szórt vetést Bara­nya és Békés megye több nagyüzemében évek óta al­kalmazzák eredményesen! A mi gazdaságunk a békés- szentandrási termelőszövet­kezet húszéves tapasztalatait hasznosította, amikor 1979- ben kísérletképpen húsz hektáron bevezettük ezt a módszert. Bizonyos fokig a kényszer vitt rá bennünket, de a szövetkezetünkben há­romezer hektár a kalászos- gabona-termő terület. Két­ségtelen, ma már vannak korszerű, nagy teljesítményű vetőgépek, mint a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár ál­tal készített IH-vetőgép, csak drága, 1 millió 200 ezer forintba kerül, melynek meg­vásárlására nem volt pén­zünk. Ezért helyette az ol­csóbb, de eredményesebb módszert kerestük és meg­találtuk. Még 1979 őszén Hrabovszky Mihály, a békés- szentandrási termelőszövet­kezet elnöke húsz hektáron irányította nálunk- a szórt vetést. Az első kedvező ered­ményeken felbuzdulva, 1980 és 1981 őszén már 700 hek­táron vetettünk ezzel a mód­szerrel kenyérnekvalót. Nagy Kurunczi István elnök: — Békésszentandrásiak húsz­éves tapasztalatát hasznosí­tottuk. . • előnye, hogy megfelelő szer­vezéssel, optimális időben tíz-tizenöt nap alatt gyor­san és olcsóbban földbe jut­tathatók a magvak. — A vetés technológiája egyszerű — magyarázza Szé- csi Gyula műszaki fő-ágazat- vezető. — Negyvennégyezer forintért vásároltunk egy nagy teljesítményű műtrá­gyaszóró gépet, melyet a bé­késszentandrásiak ajánlásai alapján átalakítottunk. A kocsiszekrényt megemeltük és olyan szórótárcsákat épí­tettünk be, melyeket a Deb­receni Agrártudományi Egye­tem mezőtúri főiskolai karán alakítottak ki, és egyenletes szórást biztosítanak. A mag­tartályt szintén megemeltük. A szórást a munkagéphez csatolt traktor vezetőfülké­jéből hidraulikusan irányít­ják. A magtartály hátsó ré­siébe ugyancsak hidraulikus hengert szereltünk, melynek segítségével meghatároz­hatjuk a teljesítményt! Az átalakítás mindössze két-há- rom ezer forintba került, és ezzel a géppel az altalajla­zítással előkészített földbe egyenletesen kiszórhatjuk a magvakat. Ezeket nyomban tárcsával 5—8 centi mélyre dolgoztuk be, így a magvak legnagyobb része megfelelő mélységre került. A vető- magfeltöltést is gépesítettük zsákos konténerrel, markoló rakodóval, amely gyors. E vetéssel naponta 70—100 hektáron juttatjuk a földbe a magvakat. Ugyanezt a tel­jesítményt hagyományosan, eddig négy Lajta-vetőgéppel és négy traktorral értük el. A szórva vetés tehát meg­felelő talajelőkészítés és táp­anyag-utánpótlás mellett kevesebb energiával, olcsób­ban elvégezhető. — Az idén hektáranként három mázsával többet ta­karítottunk be az így vetett búzából — hangoztatja Ku­runczi István —, mint a ha­gyományos módszerű sorok­ból. Kiszámítottuk, hogy egyhektárnyi területen há­rom liter gázolajat takarít­hatunk meg, amely nem előnytelen! Emellett időben elvégeztük a munkát, jó szervezéssel. Talán egyetlen Szécsi Gyula főágazatvezető: — A szórt vetéssel naponta 70—100 hektáron juttatjuk földbe a magvakat... (Fotó: Perl Márton) hátránya a hagyományos sorba vetéssel szemben, hogy naponta csak annyi végez­hető el, melyet azonnal be is tárcsázunk a földbe, mert az esetleges esők miatt a ve­tőmag nem maradhat napo­kig a föld felszínén. Nagy előnye viszont, hogy egyen­letes vetésmélység mellett egyenletesen fejlődik a búza és megerősödve megy a tél­be. Így bizonyos, hogy nem fagy ki. a legnagyobb hideg­ben sem, legalábbis eddigi tapasztalataink ezt bizonyí­tották. A tarnaméraiak eredmé­nyei tehát figyelemre mél­tóak. Egy műtrágyaszóró gép egyszerű átalakításával és kellő szervezéssel kidol­gozták az új technológiát. Bár a módszer még nem le­zárt, tovább fejleszthető, mint ezt a méraiak is vall­ják, hiszen az idei ősszel már ezer hektáron szórt ve­téssel juttatják majd földbe a kenyérnekvalót. Mentusz Károly Hat ország részvételével - Visontán 50 millió köbméter Nemzetközi földmunka-gépesítési tanácskozás Passz és kontra Amikor Pista bácsi belenyúlt kollegája piros ulti­jába, a kis társaság körül megállt a levegő. Többen még lélegzetet is jóval ritkábban vettek a megszokott­nál. Az öreg komótosan széthúzta lapjait, s egy politi­kus komolyságával jelentette be: piros betli. Erre az­tán még a snóblizók is félbeszakították játékukat. Ami­kor mindenki elengedte a partit, a társaság legfiata­labb tagja szinte belesápadva, alig hallhatóan suttogta: kontra! Pista bácsi szinte magától értetődően rekontrázott, mire rutinos ultizókra valló módon pergették tovább az eseményeket. Csattogtak a kártyalapok a reggeliző asztalként is használt lemezen. A parti végeztével aztán üdvrivalgás köszöntötte a győzőt. Többen vállon veregették, a rutinos Pista bácsit, aki a győztes meg­elégedett mosolyával söpörte be a nyereményként járó aprópénzt. Ezt követően néhány percben kielemezték a játékot. Egyesek a lapjárást, mások az elosztást szid­ták, de voltak olyanok is, akik a szerencsétlenségükre apelláltak. Amikor pedig elunták a játékot, az előbb szeré­nyen kontrázó legfiatalabbat kiküldték egy kis italért. Közben persze a gépeket magas fordulatszámon járat­ták, hogy az energetikus reggeli jelentésében a mun­kára valló áramfogyasztás kerüljön. Az ügyeletes mű­vezető nemigen zavarta őket, mivel ő is szenvedélyes kártyásnak számított. Ha pedig éppen nem játszott, akkor az üzem valamelyik szegletében keresett magá­nak fekhelyet, lévén éjszakás műszakról szó. Az öreg, nyolcvanadik életévéhez közeledő portás bácsi sem jelentett akadályt. Egy-egy féldeci remé­nyében az éjszakai műszak alatt olyan átjáróház volt a portán, az ő szolgálati idejében, akár egy forgalmas vasúti pályaudvar peronján. Sőt, amikor már kellő­képpen megitatták az öreget, azt is könnyen el lehe­tett intézni, hogy éjfél körül egyeseknek beírja a teljes műszakot igazoló időt a gyári belépőre. Késni sem nagy ügy. Hiszen ugyan ő tanú arra is, hogy az illető­vel munkaidő kezdés előtt néhány perccel szót váltott a tegnap esti bajnoki meccsről. Akinél pedig minden klappol, az ugye sorba áll­hat a hónap közepén a prémiumért is. Hiszen éjszakás is volt, egy percet sem késett, vagy hiányzott. Ugyanakkor a statisztikákban örömmel olvashat­juk, hogy nálunk javul a munkafegyelem, egyre ke­vesebbek a késések, az igazolatlan mulasztások. Alá­támasztják ezt a bélyegzőórákkal, a jelenléti ívekkel. Amikor pedig esetleg a teljesítménycsökkenés miatt valami számonkérésféle következik, akkor min­denki ügyes ultijátékoshoz méltóan továbbpasszolja a lapot. Az igazgató a főmérnöknek, ő az osztályvezető­nek, az a művezetőnek, aki a munkásoknak, s végül a portás bácsinak. Vajon rájönnek-e arra, hogy ezzel saját betlijüket kontrázzák meg...? Kis Szabó Ervin Építkezéseinken megközelí­tően évente 90 millió, a gyöngyösvisontai Thorez- külfejtésnél pedig a lignitet takaró földréteg eltávolítá­sával a széntermelésnek többszörösét, évi 50 millió köbméter földet kell meg­mozgatni gépeinknek. E munkák fejlesztését a gépek és berendezések gazdaságo­sabb működtetését segíti hat szocialista ország — Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország az NDK és a Szovjetunió — szakembereinek tapasztalat- cseréjével a XI. nemzetközi földmunka-gépesítési ta­nácskozás, amelyet szeptem­ber 13—16. között rendez Budapesten az Építőipari Tudományos Egyesület. Erről a találkozóról tartottak ked­den sajtótájékoztatót a MTESZ székházában az egyesület képviselői. Elmondták, hogy több mint 200 külföldi és hazai szakember mintegy 50 elő­adás alapján tájékozódik a földmunkák gépesítésében az utóbbi öt évben elért tudo­mányos és műszaki eredmé­nyekről. Építőiparunk és külfejté- ses bányászatunk úgyszól­ván csak külföldi földmun­kagépekkel dolgozik, mert nálunk nem állítanak elő ilyen berendezéseket. Szo­cialista partnereink viszont valamennyi alapgépet gyárt­ják, s ezért nagy érdeklő­dés előzi meg azokat az elő­adásokat, amelyek e beren­dezések sokoldalúságát nö­velő újfajta kiegészítő mun­kaszerkezeteket ismertetnek. Magyar és külföldi beszá­molók alapján nagy figyel­met szentelnek azoknak az új alkatrész- és részegység­diagnosztikai módszerek­nek, amelyek szerint az ed­diginél pontosabban hatá­rozhatják meg a várható ja­vítás és csere időpontját. Ezzel fejlesztik ugyanis a karbantartás tervszerűsé­gét, s megelőzik a váratlan hibákat. Sok előadás alapján foglalkoznak a gépek meg­bízható működését és a munka kifogástalan minősé­Négy szakács, egy cukrász, egy sörmester, hat pincér és hat zenész Berlini hangulat egrieknek Egy évvel ezelőtt már megismerkedhettek a me­gyeszékhelybeliek NDK leg­nagyobb szállodájának, a Palast Hotelnak különleges ételeivel, italaival. A Hotel Eger és a német szálloda kapcsolatának köszönhetően mától újra nálunk „vendég­szerepei” egy kis csapat, hogy bemutassa gasztronó­miai különlegességeit. Sabine Barleben, a német szálloda éttermeinek igazga­tója — csakúgy, mint ta­valy —, a küldöttség veze­tője. — Először is nagyon tet­szik városuk új szállodája. Mindazok után mondhatom ezt, hogy Budapesten láthat­tuk az ott nemrégiben meg­nyíltakat. Az öreg Park Szálló otthonosabb volt, ez nemzetközibb. Az új kör­nyezetben nekünk, is más lesz feladatunk, mint ta­valy volt. Most egy más­fajta berlini hangulatot kí­vánunk adni az egrieknek. — Mi jelenti a legnagyobb feladatot? — A turisták, (az egriek is) a magyar konyha és a magyar zene miatt jönnek ide. Mi most megpróbáljuk felvenni a versenyt a híres helyi konyhával. A mi szál­lodánkban több nemzetiségi étterem működik. Itt azon­ban kizárólag a berlini konyha specialitásait, ízeit kívánjuk bemutatni. — Hányféle étel és ital között lehet választani? — Huszonegy féle étel és tizenkét féle ital kerülhet az asztalokra. A sörmester, aki az étteremben csapolja az italt, kis szomjúságra kis korsóból, nagy szomjúságra nagy korsóból kínálja „por­tékáját”. Már hangolnak a zenészek, az egri konyhán Albrecht Ziems főszakács „parancs­noksága” alatt négy kollé­gája, egy cukrász, s egy sör­mester készíti elő a finom­ságokat, melyeket majd hat pincér tálal, természetesen német szokás szérint. Mától 15-ig minden este 18—24 óráig Eger új szállodájának éttermében berlini hangula­tot ígér ez a kis német csa­pat. A két szálloda ma már hagyományosnak mondható jó kapcsolatán elsősorban mi, vendégek nyerhetünk. (k. sz. e.) gét ellenőrző műszerek több­oldalú felhasználásával. Ezek közé tartozik a lézeres berendezés, amelyből nálunk már mintegy százötvenet használnak arra, hogy mun­ka közben ellenőrizzék pél­dául az elsimított talaj sík­ját vagy a föld alatti alag­utak irányát. Így hosszadal­mas teodolitos mérések nél­kül, menet közben állíthat­ják a gépet a kívánt hely­zetbe, irányba. A tanácskozás és tapasz­talatcsere alapján ajánláso­kat dolgoznak ki a föld­munkák fejlesztéséről, s ja­vaslataikat az illetékes tár­cák elé terjesztik. (MTI) Befejeződtek a kísérletek Zilek 26 literrel A közlekedési energiata­karékossági programmal összhangban befejeződtek a ZIL-teherautók dízelesítési kísérletei a Volán Tröszt vállalatainál. A kísérlet so­rán 50 ZIL-teherautóba épí­tettek be dízelmotort, s a tapasztalatok azt mutatják, igen kedvező eredménnyel. Míg a hagyományos ZIL- kocsik átlagosan 40 liter benzint fogyasztanak 100 ki­lométerenként, az átalakított tehergépjárművek megelég­szenek ugyanekkora távon 26 liter gázolajjal. A kedvező tapasztalatok alapján most már nagyobb méretekben folytatódhatnak a gépkocsik átalakítási mun­kálatai. A szükséges, új ;motorokat eddig is az NDK- beli IFA cég szállította, s a szerződés szerint ez év no­vemberéig még további 1800 IFA-dízelmotor érkezik hazánkba. Ebből ezret még az idén beépítenek a teher­autókba. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents