Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-08 / 210. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 210. szám ARA: 1982. szeptember 8., szerda 1,40 FORINT A tizedik Koldusok talán mindig lesznek. Vajon miért? Le­het valaki olyan szegény, hogy ilyen alantos módon kelljen biztosítani a meg­élhetését? És ha így van, valóban az koldul, aki rá­szorul? A szegénység leg­többször büszkévé, dacossá teszi az embert —« nem szo­rulok senkire, nem vagyok rosszabh, mint a többi. Le­het, hogy szélhámosok a koldusok? Ha így van, egyenesen nevetséges, aki pénzt ad. Miről is van szó? Egy­két forintról. Nem is pénz. Ennyit sajnáljon az ember? Mikor naponta a tízszere­sét is elkölti többé-kevésbé fölösleges dolgokra. A kol­dusnak mégiscsak szeren­csétlen sorsa van, a társa­dalmi értékskála legaljára csúszott. Ha csal, akkor is. : Lehet, hogy dolgozhatna. Lehet, hogy van pénze, de elissza. Lehet, hogy mániá­kusan kuporgat, a szalma­zsákja tele van ötszázasok­kal. Akárhogy is van, mégiscsak koldul. Áll a fal mellett magábaroskadtan, ül a hideg kövön nyomo- rékságát mutogatva. A kol­dus magát gyalázza a fi- s zetségért: nyomorék va- ! gyök, elesett vagyok, sze­gény vagyok. Tőle sajnál­jon az ember egy forintot? ’ Mit fizet meg azzal a fo­rinttal? Nem a saját lelki nyugalmát? Nem azt az ér­zést: én különb vagyok ná­la, én adok neki, és nem ő nekem? Kegyes leszek, és még a hálájára sem tartok igényt. Mert én egészséges vagyok, és nincsenek anya­gi gondjaim. Ennek az ér­zésnek semmi köze a jóté­konysághoz. Akkor ne kap­jon pénzt a koldus? De ha tényleg azon a pár forinton múlik ....? Ha kilenc csaló mellett egy a rászoruló, ki vehetné a lel­kére, hogy elmulasztott se­gíteni rajta? Bármilyen megfontolásból. Vagy ki meri kimondani a gyűlöl­ködő mondatot: kaparj kur­ta, neked is lesz? Az alamizsnától persze a koldus koldus marad. Egy forint, tíz forint, száz forint — a lényegen nem változ­tat. Mindegy, hogy a hor­dó lukját egy percig vagy másfél óráig fogja be te- , nyerével az ember. Ez igaz, de ezreket mégsem lehet adni a koldusnak. Mármost segít a kevés vagy nem se­gít? Egyedül helyes válasz, kizárólagos megoldás nincs. Mit tehet, mit tesz az em­ber? Hol ad pénzt, hol nem. Emberismeretére tá­maszkodva próbál dönteni, hogy valóban rászorul-e az illető. Vagy elfordítja a fe­jét, mint ha nem vette vol­na észre. De azért töpreng. Nem is egy-két forinton, hanem azon, hogy milyen az erkölcsös, etikus embe­ri magatartás. Ennyi ha­szon legalább van a dolog­ban. (B. G.) Kanári köles, olajlen, tavaszi bükköny Vetőmagexport — Kálból Ha kedd, akkor az NSZK - Tizenötféle termék Iraktól Svájcig — Vörösherével kezd a három új tisztítógép Mágnesporral működik Holló János gépe: az arankamagra tapadó porral együtt a gyommagvakat is eltávolítja a mág­nese^ tisztítóberendezés gánértékesítői. Olajlenből Svájcba küldenek 750 ton­nát, csíkos napraforgóból viszont a hollandoknál, a dá­noknál és a svájciaknál van kereslet: várhatóan 500 ton­na kerül exportra. Ezekben a napokban folyik a mustár­mag tisztítása is, ebből száz­tonnányi fut át a gépsoro­kon. Hasonlóan nyugati pia­cokon talál vevőre a tisztí­tott tavaszi bükköny, a bor­sókéi, a csemegekykorica, s többféle kerti vetőmag. Csak paradicsommagból húsz ton­nát kell majd szállítaniuk a káliaknak külföldi megren­delésre. Mint Huszti Viktor üzem­vezető elmondotta: ahhoz, hogy ennek a tavalyinál 1300 tonnával több magnak a tisztítása és feldolgozása zökkenőmentesen történjen meg, a tmk munkásainak alaposan át kellett vizsgál­niuk a gépeket, berendezése­ket. Felújították például a tisztító és hántoló géppar­kot, emellett három új mág­neses tisztítógépet helyeztek üzembe. A próbatermelés jól sikerült: egy-egy gép 30 mázsa herefélét tisztít meg műszakonként. A „vizsgára” a közeli napokban kerül sor, ekkor kezdődik meg ugyanis a hétfőtől beszállításra ke­rült vöröshere feldolgozása. Az új berendezésekkel mintegy harminc százalékkal megnövekedett az üzem ka­pacitása, erre — mint a szakemberek mondták — szükség is van, mert rend­kívül megnőtt az érdeklődés külföldön a magyar kerti és vetőmagvak iránt. A szezon javában tart hát Kálban, ahol pihenőidőre csupán jövő tavasszal, nyá­ron gondolhatnak majd a magtisztító dolgozói. Európában a káli vetőmagot (Fotó: Kőhidi Imre) Teljes nagyüzem van a káli magtisztítóban: a hatal­mas torony minden szintjén zúgva-zümmögve dolgoznak a korszerű berendezések, amelyek gyomrába teher­autók sora hordja a szántó­földek kincseit. Az apró, de annál értékesebb magvak­ból tizenötféle terméket szál­lítanak exportra a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat Észak-magyaror­szági Területi Központjának káli üzeméből. A különféle vetőmagvakat a vasúti ko­csikba, illetve a kamionok­ba rakodás előtt azonban alaposan megtisztítják, fel­dolgozzák, hogy minőségi szállítmányt kapjanak a külföldi megrendelők. Az üzem kapuja előtt álló teherautók oldaláról könnyű­szerrel leolvasható, honnan is érkezik a termés. A bor­só zöme a hatvani Lenin Termelőszövetkezetből, a napraforgó többnyire a ka- rácsondi Kossuth Tsz táblái­ról, míg például a fényma­got (kanári kölest) a detki, a bükkábrányi és a mező­keresztesi közös gazdaság szállítja Kálba nagyobb mennyiségben. Évente nem kevesebb, mint 15 ezer ton­na késztermék hagyja el ezt a telepet, ahol hozzávetőle­gesen százhúsz szakember munkája nyomán kerülnek zsákokba az értékes szemek mázsái. Tegnap, kedden dél­előtt — amikor ottjártunk —, éppen egy NSZK-beli cég kamionja rakodott: né­hány óra múlva 23 tonna fekete napraforgóval indult útnak. Ma két vasúti va­gonba raknak be 40 tonna olajlent, s küldik a megren­delőnek, Olaszországnak. A káli telepről egyébként csaknem minden európai országba eljutnak a kiváló minőségű magvak, így a na­gyobb vásárlók közé tarto­zik az NSZK, Hollandia, Olaszország, Svájc. De sok­szor címezik az árut Irakba is, ahol különösen a hántolt borsó keresett. Ebből a ter­mékből egyébként az év második felében 3100 tonna kerül a hántológépekbe, ezer tonnát viszont osztályoznak, s egész szemű „kategóriá­ban” tisztítva szállítanak külföldre. A főként madár­eledelként ismert fénymag­ból — ennek a tisztítása fo­lyik éppen az egyik gépso­ron —, 1500 tonnát rendel­tek a különböző országok kereskedelmi vállalatai, ma­Kamionok hordják szét egész Ismerkedés az M3-as építésével A csehszlovák közlekedési miniszter megyénkben Pullai Árpád, köziekedés- és postaügyi miniszter meg­hívására, hétfőtől hazánk­ban tartózkodik Vladimir Blazsek, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság szövet­ségi közlekedési minisztere, aki tegnap, kedden Heves megyében is látogatást tett. Ütban a megyeszékhely felé, a szomszédos baráti ország minisztere megtekintette az M3-as autópálya készülő sza­kaszát, amely az előzetes tervek szerint, egyelőre Gyöngyösig épül prieg_ Vladimír Blazsekot és kí­séretét, szűkebb hazánkba érkezve köszöntötte Virág Károly, a megyei pártbizott­ság titkára, aki egyben tá­jékoztatást is adott a heve­si körzet közlekedési hely­zetéről, s válaszolt a vendég kérdéseire. Mauno Koivisto Budapest nevezetességeivel ismerkedett Magas szintű magyar—finn megbeszélések Mauno Koivisto finn államfő megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét (MTI fotó — Népújság telefotó — KS) Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke —, aki Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására baráti munka­látogatáson tartózkodik ha­zánkban — tiszteletadással kezdte keddi programját. A köztársasági elnök a Hősök terén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök emlékművét Kádár János és Losonczi Pál kedden a Parlament Nándorfehérvári termében megbeszélést folytatott Mau­no Koivistóval. Ä szívélyes légkörű meg­beszélésen, a két ország kö­zötti együttműködés tovább­fejlesztésének lehetőségeiről tárgyaltak, valamint áttekin­tették az Európa és a világ békéjének, biztonságának megőrzésére irányuló kez­deményezéseket a jelenlegi nemzetközi helyzetben. A megbeszélésen jelen volt Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes, Jaakko Kalela, a finn elnök külpolitikai tanácsadója, valamint Matu. sek Tivadar, hazánk helsin­ki és Osmo Väinölä, Finn­ország budapesti nagyköve­té. A kora délutáni órákban hazánk magas rangú vendé­ge Budapest nevezetességei­vel ismerkedett. A Halász- bástyáról pillantást vetett á főváros látképére, majd a Magyar Nemzeti Galériába .vezetett útja. A múzeum fa­lai között megismerkedett a középkori gyűjteménnyel és a XIX. századi magyar fes­tészet gazdag tárházával. A városnézés és a múzeumlá­togatás során Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács el­nöke kalauzolta a finn ál­lamelnököt és feleségét. (MTI) MEGBESZÉLÉS A MEGYEI TANÁCSON Mérlegen a kereskedelmi szakemberképzés Kedden délelőtt a megyei tanács kereskedelmi osztálya megbeszélést szervezett, hogy az érintettekkel megvitassa a terület szakemberképzé­sének helyzetét és, a munka­erő-utánpótlás kérdéseit. Részt vettek ezen az össze­jövetelen a párt, a tanács, a szakszervezet képviselői, a kereskedelmi vállalatok, szö­vetkezetek vezetői és sze­mélyzeti oktatási szakembe­rei.' Mint az ez alkalomra szerkesztett vitaanyag tanú­sítja, az elmúlt ötéves terv­ben erőteljesen fejlődött megyénk kereskedelme, kü­lönösen az első három év­ben a kiskereskedelem qrá- nya növekedett. Az árufor­galom értéke például az 1980-aB esztendőben elérte a 10 milliárd 384 ezer forin­tot. Más megyéket megha­ladó mértékben — 16,4 szá­zalékkal — bővült a hálózat, korszerűsödtek a boltok, a vendéglátó helyek. Ez jó fel­tételeket biztosított az ide­genforgalom számára is, az országosnál nagyobb arány­ban — 14 százalékkal növe­kedett az ide látogató ven­dégek száma. A jelenlegi tervidőszak lassúbb fejlődést irányoz elő, más gazdaság- fejlesztési célkitűzéseknek megfelelően. Viszont megnőtt a kereskedelem felelőssége, hogy a mérsékeltebb élet­színvonal-emelkedés idején is fokozza az ellátás minő­ségét. Az elképzelések sze­rint az áruforgalom éven­kénti 1,5 százalékos fejlődé­sére kell felkészülni. Ez azt jelenti, hogy 7—8 százalék­kal gyarapodik a hálózat, azaz 17—18 ezer négyzetmé­terrel. A szigorodó gazdasági fel­tételek között fontos az .„emberi tényező” szerepe, így lényeges eleme a követ­kező időszaknak az eredmé­nyes szakemberképzés, utánpótlás. Az elmúlt terv­időszak végén 13 ezer' 700 fő dolgozott a kereskedelmi ágazatban. Természetesen a létszámnövekedés is nagyobb az országos átlagnál. Magas a munkahelyet változtatók aránya is. Elősegítette az utánpótlást, hogy a nők kö­zött az országosnál alacso­nyabb fokú megyénkben a foglalkoztatottság. Az utóbbi években nőtt a képzettség színvonala is. A kereskedelmi hálózat mun­katársainak 75 százaléka rendelkezik az előírt szak­mai képesítéssel. A szakoktatás iskolában és tanfolyamokon, alap- és középfokon folyik, az V. öt­éves tervben egy évben át­lagosan 2500—2700 fő vett részt ezeken. A legfontosabb célkitűzé­sek a következő időszakra: az irányító szervek kétéven­ként értékelik majd a szak­oktatás helyzetét. Figyelem­be kell venni, hogy a szak­emberszükséglet mérséklő­dik. Az oktatási intézmé­nyek és a kereskedelmi gaz­dálkodó szervek között ha­tékonyabbá kell tenni az együttműködést. A képzés­ben, az elmélet és a gya­korlat között összhangot szükséges teremteni. Fejlesz­teni kívánják a felvételik rendszerét, a pályaalkalmas­ság elbírálását S talán leg­fontosabb : a gyakorlathoz, az üzleti munkamenethez megfelelőbb képzési formá­kat kell találni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents