Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-07 / 209. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 209. szám ÁRA: 1982. szeptember 7., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Lépcsőházak... Hát ilyen is van? Hát ilyen is! Ha nem lá­tom, nem hiszem! De mi­vel láttam, így elhiszem. De térjünk vissza a lé­nyegre! A saját szememmel láttam, hogy a lépcsőház lépcsőjét a lakók által vásáréit szőnyeg borít, ja, a falakat a lakók által adományozott és ápolt virágok ékesítik; az emeleti fordulókban hamu- és cigarettatartók — eze­ket is a lakók vásárolták — „irritálják” a helybélie­ket és a vendégeket az el­dobásra szánt cigarettavé- i gek kulturált „tárolására”. ; Talán nincs házmeste- I rük? — kérdeztem a hat- \ van év körüli őszes hajú í helybéli lakótól. „Már ' hogyne lenne” — válaszolt fölöttébb magabiztosan. I I „Ha nem hiszi, csengessen ■ be bármelyik lakásba...” í Becsengettem és a szívé­lyes invitálás után egyebek mellett a következőket hallottam az otthoni ille­tékestől: „Ezt a-'házat az állaim építtette, valameny- nyien bérlőként lakunk itt. Amikor mind a negyven­négy család beköltözött ] tartottunk egy rövid lakó­gyűlést és azon úgy dön­töttünk: a lépcsőház tiszta­ságát nem bízzuk kizáró­lag a házmesterre, hanem valamennyi család besegít annak tisztában tartásában, sőt, a lakógyűlésen elhang­zott önkéntes felajánlások alapján olyan kollektív döntést hoztunk, hogy vi­rágokkal és képekkel is ki­díszítjük a lépcsőházat. Tudjuk, hogy ezzel nem váltottuk meg a világot, dfe hát mivel pékünk ezek a lakások egy­ben az otthonunkat is je­lentik, ezért ki-ki szívére vette a rendet és figyelmet. Örömmel mondhatom, hogy ezt mindenki komolyan ve­szi. ömlíem és irigykedtem, örültem, mert évek óta nem láttam ilyen kulturált, tiszta, higiénikus lépcsőhá­zat egy állami bérlakásban. Mert a „lelkesedés”, a „mindent megígérünk”, a „mindent megcsinálunk” ál­talában csak addig szokott tartani, amíg a kiutalást át nem adják. De irigykedtem is. En­nek oka pedig kizárólag az volt, hogy a „bemutatott” lépcsőházat, sajnos nem Egerben, nem Gyöngyösön, és nem Hatvanban, hanem Budapesten, az Ormánság úti lakótelep egyik négy- emeletes épületében láttam. Szomorúságomat tovább fokozta, hogy a napokban alkalmam volt az egyik gyöngyösi négyemeletes, állami pénzből épített la­kás lépcsőházán „végighaj­tani”. Hát bizony ez egé­szen más volt, mint a pes­ti. A falakon olajfestékkel üzennek egymásnak a ház­ban lakó gyerekek, a lép­csőházi fordulók sarkaiban } tucatnyi cigarettacsikk „köszönti” az idegent. Hát ilyen is van? — Hát ilyen is! Pedig a kedves lakók éveken á.t kilincselnek, hogy otthonra találjanak. Aztán milyen hamar elfelejtik, hogy hol . is laknak. És nemcsak Gyöngyösön, nemcsak Hatvanban és Egerben is igen sok ellenpélda van a budapestire. Aki nem hiszi, tekintse meg... Koós József HATVANI HELYZETKÉP Gépzúgás és cukorillat Vasárnapról hétfőre: 350 tonna édesség — Szezon január közepéig Szerdai üzemkezdés Selypen Csalhatatlan jelei vannak Hatvanban a cukorkampány kezdetének: hajnalonta gőz­felhő borul a régi gyár fölé, s már jókora távolságból érezni lehet a hófehér édes­ség tömény, nem mindig kel­lemes illatát. Benn a csar­nokokban viszont a monoton gépzúgás, s hatalmas tartá­lyokat, centrifugákat kezelő, ellenőrző szakemberek nyüzsgése szavatolja: friss cukor lesz az idei répahe­gyekből. A Mátravidéki Cukorgyá­rak hatvani és selypi üzemé­ben a következő hónapokban 750 ezer tonna cukorrépa feldolgozására készültek fel a szakemberek. Ez mintegy százezer tonnával több, mint az előző esztendőben volt: a répa átlagtermése az idén 38,4 tonna volt hektáronként. Hétfőn délután: zsákban az első idei cukor A vizsgálatok azt mutatták, hogy a cukortartalom vár­hatóan 12—16 fok között mo­zog majd, az első szállítmá­nyoké 13,5 fokot ért el. A hatvani üzembe egyébként már korábban befutottak a terméssel teli vagonok, te­herautók, amelyeket szep­tember 1-től folyamatosan indítanak egyelőre 15 átve­vőhelyről. A szezon csúcs- időszakában huszonhét ré­patermesztő gazdaság, ter­melőszövetkezet csaknem öt­ven átvevőhelyről „ontja” majd az értékes alapanyagot. Hatvanban nagy izgalom­mal zajlott le az elmúlt pén­teken és szombaton a gyár­tósor főpróbája, de mint ki­derült, aggodalomra semmi ok: a karbantartók alaposan felkészültek a 130 napos sze­zonra. Bár az igazi erőpró­bára ezután kerül sor, ami­kor január közepéig meg sem állnak a gépek a csar­nokokban. Az indulásba egyébként vasárnap reggel 6 órakor került sor, s mint Vrabecz Mátyás vállalati igazgató és munkatársai ter­vezték: hétfőn délután meg­kóstolhatták az idei első cukrot. Vasárnap egyébként 2750 tonna répa került fel­dolgozásra, ez a gyári kapa­citás 90 százalékát kötötte le, s jó első napi teljesít­ménynek számít. A továb­biakban — mint tervezik — naponta mintegy 350 tonna cukrott gyártanak majd Hat­vanban, s eZ azt jelenti, hogy a kampány végére . 43—44 ezer tonna cukrot ad az or­szágnak a hatvani üzem. A Mátravidéki Cukorgyá­rak másik üzemében, Sely­pen — Kovács András fő­mérnök tájékoztatása sze­rint — szeptember 8-án, szerdán kezdődik a kampány. Ebben a gyárban várhatóan 350—360 ezer tonna répát kell feldolgozni január 15-ig, amikorra hozzávetőlegesen 39—41 ezer tonna cukor ke­rül a raktárakba. A mostáni hét eleje azonban még a karbantartóké, akik utoljára ellenőrzik a berendezések működését, a gyártósort. Miközben Selypen a gon­dos előkészítés folyik, Hat­vanban a mérlegre került az első zsák finom édesség — monoton gépzúgás és tömény cukorillat közepette ... Eltörpülnek a gépkezelők a cukorfőző üstök mellett (Fotó: Szabó Sándor) Hazánkba érkezett Mauno Koivisto Kádár János, az MSZMP KB első titkára köszönti Ferihe­gyen a Finn Köztársaság elnökét (MTI fotó, Manek Attila felv. — Népújság telefotó — KS) Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának és Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívásá­ra hétfőn baráti, munkaláto­gatásra Magyarországra ér­kezett Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke, és felesége Tellervo Koivisto. A finn államfő különgépe kora délután landolt a finn és magyar nemzeti lobogóval díszített Ferihegyi repülőté­ren, ahol fogadására megje­lent Kádár János és felesége, Losonczi Pál, Púja Frigyes külügyminiszter, valamint állami és társadalmi életünk számos más vezető személyi­sége. Jelen volt Matusek Ti­vadar hazánk helsinki, és Osmo Vainöla, Finnország budapesti nagykövete is. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a KB székhá­zéban megbeszélést folyta­tott Mauno Koivistóval, a Finn Köztársaság elnökével a nemzetközi élet, valamint a két ország kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. A szí­vélyes légkörű találkozón részt vett Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes és Jaakko Kalela, a finn elnök külpolitikai tanácsadója. ★ Kádár János és felesége, Valamint Losonczi Pál és fe­lesége este a Parlament Va­dásztermében díszvacsorát adott Mauno Koivisto és fe­lesége tiszteletére. A díszva­csorán részt vett Apró An­tal, az országgyűlés elnöké, Trautmann Rezső az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Vár- konyi Péter, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, Köpeczi Bé­la művelődési miniszter, to­vábbá állami és társadalmi életünk számos vezető sze­mélyisége. Jelen volt Matu­sek Tivadar és OsmoVäinölä, valamint a köztársasági el­nökkel érkezett más finn sze­mélyiségek. A díszvacsorán az MSZMP KB első titkára és a Finn Köztársaság elnöke mondott pohárköszöntőt. A megyei áfész szakcsoportjai Export — kistermelőktől A mezőgazdasági nagy­üzemek és a háztáji gazda­ságok közötti jól szervezett együttműködés eredménye­ként kifizetődő vállalkozás a kisállattartás, -tenyésztés. A nyúlból, baromfiból, ga­lambból és prémes állatból származó exportbevétel az állatenyésztés egészéhez ké­pest ugyan viszonylag kis tétel — így is eléri az évi ötvenmillió dollárt —, ám jelentősége ennél jóval na­gyobb. A vállalkozás ugyan­is általában beruházást nem igényel, elsősorban a meg­levő épületek hasznosításán alapszik, többnyire a nyug­díjasok, a háziasszonyok ki­használatlan munkaerejét köti le, s ennek nyomán igen gyakran a, nagyüzemi körülmények között már gazdaságtalan termelés még jó jövedelemforrás a terme­lőszövetkezetnek, háztáji­nak egyaránt. Különösen előnyös a nyúl- tartás, mivel takarmányozá­sához szükségtelen az im­portfehérje, ugyanakkor a nyúlnak kedvezők az ex­portlehetőségei főként Olasz­országba. Megyénkben az áfészek égisze alatt 98 szakcsoport 11 ezer 500 taggal foglalko­zik kisállattenyésztéssel. Ezenkívül tizenkét helyi áfész áll kapcsolatban ház­táji kistermelőkkel, különö­sen az egri, hevesi, gyön­gyösi, hatvani, kápolnai és a pétervásári vesz át sok állatot. Nyúlból vásárolnak különösen sokat az idén, mintegy 1500 tonnára szá­mítanak. De sok a galamb és a hízott liba is, bár ará­nyuk kisebb: 70 tonna. A tsz-ek és a háztáji gaz­daságok között kialakult együttműködési formát mind több állami gazdaság is adaptálja gazdálkodási mér­legének javítására, erre a jogszabályok egyébként az elmúlt évtől adnak lehető­séget. A kisállattenyésztés fellendítésével a hazai piac­ról igyekeznek kiszorítani az importárukat,~s külföldön is megpróbálkoznak a hazai nyúl és nutria értékesítésé­vel. Az utóbbiakra biztatók a kilátások, a legutóbbi lip­csei aukción például sikert arattak a hazai szőrmék. KGST-tanácskozás Számítástechnika az egészségügyben A KGST Egészségügyi Együttműködési Állandó Bi­zottságában részt vevő orszá­gok: Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK és a Szovjetunió egészségügyi szá­mítástechnikai szakértőinek ötnapos tanácskozása kezdő­dött hétfőn Tengelicen, a Tolna megyei tanács oktatá­si központjában. A résztve­vők az egészségügyben hasz­nálható automatizált irányí­tási rendszer, valamint a sok­profilú kórház-rendelőintézeti információs rendszer kiala­kításának kérdéseit, az ezzel kapcsolatos eredményeket és tennivalókat vitatják meg. irkczik a répa, egyelőre a Jászságból — a hevesi később érik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents