Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-04 / 207. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 4,, szombat A bányásznapon mai összeállításunkkal is köszöntjük a föld mélyére nap mint nap leszálló, szenet, olajat, ércet kutató, gépeket irányító munkásokat. Tudományos kutatásokról szólunk, olyan kísérletekről, amelyeket a jelen világgazdasági helyzet is sürget. összeállította: Hekeli Sándor Ismét előtérben a szén Nyersanyagszegény ország? Szinte mindennapos beszédtéma az energiahordozók drágulása. Az olajválság, s ennek következményei késztették az illetékeseket arra, hogy fejlődésünk további szakaszaiban — az atomenergia fejlesztése mellett — ismét helyet adjanak a szénnek, közel másfél évtizedes visszafejlesztése után. Így került sor az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) felmérésére, melynek célja annak a kérdésnek a vizsgálata volt: mennyiben és milyen formában hasznosíthatók a hazai szénforrások az ezredforduló táján. — Mi volt a vizsgálat kiindulópontja? — Egyrészt a távlati kokszigényeket és a kielégítés lehetőségeit kellett vizsgálni, másrészt fel kellett tárni a hazai barnaszenekre és lignitekre alapozott távlati energiaigényeket, — tájékoztat Csicsay Albin, az OMFB főosztályvezető-helyettese. — A szénfelhasználás módszereit elsősorban nem technológiai, hanem gazdasági alapon értékeltük. — Melyek a felmérések főbb megállapításai? — A Dunai Vasmű koksztermelési kapacitását viszonylag kedvezően lehetne 2,3 millió tonnára növelni. Ma már van olyan kokszolá- si technológia, amellyel a hazai szénből termelt kohókoksz az import alapján gyártott kohókoksz minőségét elérheti. A koksz kéntartalma nem okoz, gondot, mert a nyersvas kohón kívüli kéntelenítése megoldható. A hazai kokszszénigény a mecseki feketeszénbányákból kielégíthető. A meglévő mecseki bányák, valamint a máza-déli szénva- gyonra építhető új bánya kapacitása ugyanis akár évi 10—12 millió tonnára növelhető. Az új ipari kazánokat és kemencéket a jövőben indokolt szénfűtésűre építeni. Viszont a nagyobb kapacitású és jó kihasználásé fűtőolajbázisú kazánok és kemencék átalakítása széntüzelésre meglehetősen bonyolult és költséges dolog. A koncentrált háztartási és ipari hőigényeket szénbázisú fűtőművekkel vagy fűtőerőművekkel igyekszünk kielégíteni. — Mit mondhatunk a hazai szénből termelt szintetikus földgázról? — Ezt a gázt a földgáz helyettesítésére elsősorban akkor lehet a távolabbi jövőben reális alternatívának tekinteni, ha a földgázzal va•ló lakásfűtés valamely okból problematikussá válna. Az új fogyasztók részére azonban a távfűtés gazdaságosabb. Hazánkbafi az ismert szénvagyonunkra építhető összes új szén-erőművi kapacitás 15 000 mW-ra tehető. Ez mintegy kétszerese az ezredfordulóig újként tervezett összes erőművi kapacitásnak. Szénvagyonunk tehát még jóval az ezredforduló után is elegendő lenne az erőművi kapacitás növeléséhez. — A felmérések, a vizsgálatok persze sokkal bonyolultabbak. Folyamatosan sor kerül tanácskozásokra, egyeztetésekre a fogyasztókkal, a legnagyobb szénfelhasználókkal. Dr. Tamásy István, a Szénbányászati Koordinációs Központ helyettes elnöke szerint ilyen átfogó egyeztetés, összefogás ezen a téren még nem történt. — A szénfelhasználásról készült tanulmány szakmai vitáját követően a Szénbányászati Igazgató Tanács 1981 végén a tanulmány szénbányászati hasznosítását, első lépéseként, vállalati részanyagok összeállítását határozta el, s ezt követően ösz- szefoglaló anyag készítését. Határozott arról is, hogy a vállalatok elképzeléseiket időközben egyeztessék az érintett területi fogyasztókkal, és annak figyelembevételével a szükséges korrekciókat végezzék el. — Az idén tavasszal ismét összeült a SZÍT. Miért? — Az igazgató tanács értékelte a szénbányászat hosszútávú tervkoncepcióját, és megvizsgálta a vállalati elképzeléseket a szénfelhasználás korszerű módszereiről és az alkalmazás lehetőségeiről. — És végül: mi a helyzet a lakosság szénellátásával? — Az igényeket ezután is ki tudjuk elégíteni. A termelt szén — előkészítés nélkül — csak kis részben jó lakossági célokra. Ezért a szén dúsítása elengedhetetlen. A széndúsítási program keretében próbáljuk növelni a brikettgyártást is. De ez csak a program első része, a másik az erőművi célra való termelést foglalja magában. Űjra „szénben” gondolkodunk tehát. És megint előtérbe kerülhetnek azok a problémák, melyekkel már találkoztunk annakidején — például a környezet védelme. A vizsgálat azonban erre is kiterjed. Nem véletlenül találjuk a következő bekezdést a felmérési anyagban: „a szénre történő átállás céltudatos előkészítést igényel, de nem abszurd célkitűzés. A további növelésnek elsősorban környezet- védelmi problémák vetnek gátat. A szénfelhasználás azonban mégis növelhető, ha a széntüzelés színvonalát a minőségi igények kielégítésével, valamint a kényelmetlenségek kiküszöbölésével emelni lehet.” Farkas Judit A köztudatban az a megrögződött és rossz sztereotípia él: Magyarország nyersanyagokban szegény ország ... Hogy ez így menynyire nem helytálló, azt többek között bizonyítja az a tanulmány is, amelyet egy szakemberekből álló kollektíva „Egyes ásványi nyersanyagok devizamérleg-javító hasznosításának vizsgálata” címmel készített, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízásából. 1979- ben kezdték készíteni a tanulmányt, és ez év februárjában szakmai vitán összegezték ennek tanulságait. Erről beszélgettünk Csicsay Albinnal, az OMFB főosztályvezető-helyettesével, aki a tanulmány kidolgozását koordinálta.' — Az eltelt három év alatt a tanulmány által említett néhány területen szemléleti változások, és ezt tükröző döntések születtek. Mennyiben módosította ez a tanulmány által feltárt tanulságokat, összefüggéseket? — Időközben kormányzati szintű döntések születtek olyan témákban, mint a mecseki feketeszén-bányászat liászprogramja, a recski rézbányák fejlesztésének kérdése. — Mit jelent ez? — A liászprogram „zöld fényt” kapott, mint az a napisajtóból nyilván már ismert. — És Recsk? — A jelenlegi és a várható rézárak prognózisa alapján egyelőre olyan döntés született, hogy az ország tosított frontfejtése A második világháború előtt a szénbányászat a bányatérségek biztosítására kizárólag bányafát használt. A fokozódó termelés feltételeit a fejtések és vágatok fabiztosítása már nem tudta kielégíteni. A gyakorlat bebirézigénye és a hazai források között mutatkozó külön- bözetet tőkés importból lehet fedezni. Recskén pedig jelenleg csupán állagmegóvó beruházások folyhatnak. — Lássuk inkább a tanulmánynak azokat a részeit, amelyek még döntés előtt álló kérdésekről szólnak: — 15-féle ásványi kincset illetően összehasonlító táblázat készült 12 környező európai ország viszonylatában. Ebből kitűnik: a Szovjetunió után Jugoszláviával, Lengyelországgal és Görögországgal együtt Magyarország az, amely a valószínűsíthető ásványvagyon-ellá- tottságot illetően „jól áll”, jobban mint mondjuk Ausztria, Bulgária, Csejh- szlovákia, az NDK, az NSZK, Olaszország vagy Románia. — Amennyiben? — Vizsgáltuk az energia- hordozók, a nyersvas, a mangán, az alumínium, a réz, az ólom, a cink, a per- lit, az üveghomok, a kvarcit, a tűzállóanyag, a kaolin és kaolinpótlók, a bentonit, a kovaföld és a dolomit meny- nyiségét. Az összehasonlított országokat három kategóriába soroltuk: jól ellátott, exportra közepesen képes, közepesen ellátott, illetve gyengén ellátott, feltétlenül importra szorulók. Magyar- országot illetően feltétlen importra csak vasércből, ólamból és cinkből szoru' lünk, viszont exportképesek vagyunk mangánból, alumíniumból, perlitből, üveghomokból, kvarcitból, tűzállóanyagból, kovaföldből és dolomitból. Ugyanakkor például a nyersanyaggazdagnak zonyította, hogy fával nem lehet olyan nagy szelvényű és időálló vágatokat biztosítani, amelyek a mind nagyobb teljesítményű szállító- berendezések üzemeltetéséhez megfelelnek. Először — az 1950-es évek elején — fa tartott Csehszlovákia csak üveghomokból és kaolin- kaolinpótlókból exportképes, de a felsorolt 15-féle nyersanyagból tizenkettőből importra szorul... — Az egyes nyersanyagokat tekintve mi a helyzet a bauxittal és a mangánnal? — Bauxitvagyonunk a jelenlegi termelés mellett az ezredfordulóig fedezi az igényeket. Hogy további készleteket vonhassunk termelésbe, jelentős földtani kutatásokat kell végezni, és úgy kell a bányavízszintet csökkenteni, hogy az a környezetet ne károsítsa. Húsz év alatt 3 millió tonnás új bányakapacitást kell létesíteni; mai árakon ez mintegy 9 milliárd forintos bányafejlesztést igényel. Ha a hazai alumíniumfogyasztási igény nem emelkedik, akkor a tőkés exportot is lehet fokozni. Akár egymilliárd dolláros árbevétel is elképzelhető, prognosztizált árakon. A mangánnál más a helyzet: hiányzik ma még a feldolgozókapacitás, amelynek révén a fontos hazai természeti kincsben rejlő devizamérleg-javító hatást érvényesíteni tudnánk. Fura ellentmondás: a mangánérckészletek komolyak, de ferromangánkohó hiányában az ország ferromangán- szükséglet£l teljes egészében ma importból, jelentős részben tőkés importból fedezzük ... — A tanulmány szerint komoly lehetőségek vannak a nem fémes ásványi nyersanyagok hasznosításában... helyett a körszelvényű TH- acélbiztosítás alkalmazásával próbálkoztak, majd az ún. csúszóíves biztosítás használatára tértek át. Mintegy két és fél évtizeddel ezelőtt indult meg nagyobb arányban fa helyett az acéltámok és acélsüvegek alkalmazása. Előnyük elsősorban az volt, hogy omlász- tás (kimentés) után ismételten be lehetett őket építeni, míg a fabiztosítást bent kellett hagyni. Ugyanakkor segítségükkel már ki lehetett alakítani a korszerű jövesz- tő-, rakodó-, és szállítógépek alkalmazásához nélkülözhetetlen támmentes szénho- mokót. Az első időben súrlódásos fémtámokat használtak, majd rátértek a hidraulikus tárnok használatára is. A súrlódásos tárnokkal szemben a hidraulikus tárnoknak több nagy előnyük van: könnyebbek, beépítésük gyorsabb, előfeszítési lehetőségük sokkal nagyobb, ezért a névleges terhelést hamarabb elérik, működésük pontosabb. A fejtési biztosítás gépesítése során alakultak ki a hidraulikus tárnokból kiképzett két-hat támos egységekből álló rendszerek, amelyeknek legfontosabb feladata a főte megfelelő alátámasztása. A gépesített biztosítószerkezet megakadályozza a lefejtett térségből az omladék lefolyását a munka- pásztába. Ugyanakkor lehetővé teszi a gépi jövesztést és szállítást, valamint a szállítóberendezések hidraulikus módon történő előre mozgatását. — Igen, és a felmérések szerint tőkés exportra érdemes készleteink vannak a pálházi perlitből, illitkaolin- ból, kovaföldből, üveghomokból, öntödei bentonitból, zeolit-trasszból. Ugyanakkor importot pótló kapaci- táshővítés is elképzelhető földpátos homokból, organo- fil- és derítő bentonitból, kaolintermékekből, és a műanyag-, a festék- és a kozmetikai iparban alkalmazott kréta és talkum töltőanyagok helyettesítésére alkalmas különleges ásványi őrleményekből. — Hely hiányában most nem tudjuk részletesen ismertetni a minden részletre kiterjedő tanulmány következtetéseit, de egy biztos: a sokoldalú elemző munka is bizonyította, ha megfelelő módon és időben fejlesztik a földtani kutatómunkát, a bányászati feltárást, és főleg a feldolgozást, akkor Magyarországnak a jövőben sokkal kevesebb gondja lesz abban a világgazdasági helyzetben, amelyben mindenképpen előnyös helyzetben van, aki ásványkincsekből legalábbis önellátó, és még jobb a helyzete annak, aki exportálni is tud. Mert nyersanyagokra mindenkinek szüksége van, és a tőkés piacokon sem valószínű, hogy a mezőgazdasági vagy az ipari termékekhez hasonló diszkriminációt vezetnének be az ásványkincsek importjára... Csaroit A Bajkál—Amúr vasútvonal nemcsak az „évszázad építkezése,” hanem „mellék- termékként” számos új földtani fölfedezés is kapcsolódik hozzá. A vasútépítkezést mindig alapos geológiai vizsgálat előzi meg, s ennek során a Csara folyó mentén egy különlegesen szép, orgonalila színű, tömör, kitűnően csiszolhátó ásványt is felfedeztek. Előfordulásának helyéről csaroitnak nevezték el, kémiai elemzés alapján egy meglehetősen bonyolult ösz- szetételű kalcium-bárium- nátrium-szilikát. Az ásvány valamikor több száz millió évvel ezelőtt a mészkő és az alkáli fémekben gazdag magma érintkezéséből keletkezett. A szép és jól csiszolható ásvány valószínűleg kedvelt nyersanyaga lesz a dísztárgyaknak, ékszereknek. Franciaországban hosszú habozás és vajúdás után megszületett a mélyen fekvő és jóformán kibányászhatatlan szénrétegeknek föld alatti el- gázosításával kísérletező vállalat. A kísérletek részben laboratóriumban, részben egy 180 méter mélységben lévő szénrétegben folynak. A nagy mélységben a kísérletek még túl drágák, de remélik, hogy egy-két év múlva már kiderül, hogy mennyire kifizetődő a vállalkozás. Szatmári Jenő István Egy nyugatnémet szénbánya hidraulikus tárnokkal bizEXPORTMUNKÁRA FELVESZÜNK JELENTKEZÉS: ÁCS, a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő KŐMŰVES ÉS Vállalat 52. sz. mh. főépítésvezetőségén, VASBETONSZERELŐ Budapest XII., Németvölgyi 150. és 32. sz. építésvezetőségén SZAKMUNKASOKAT. Budapest VI., Zichy Jenő u. 1. Bajcsy-Zs. u. sarok. MÁTRA FÜSZÉRT EGRI RAKTÁRHÁZA < < raktári munkára, < felvesz j árukísérőket, érettségizett 5 targoncavezetőket. férfi munkavállalókat, szakképzett j és szakképzetlen női és < Jelentkezés: férfi dolgozókat ! Eger, Lenin út 198.
