Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-29 / 228. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 29., szerda 5. 1 • Befejezés előtt a „kultúrpalota”? — Az előkészítésnek már most meg kell kezdődnie! Mit ígér az egri ifjúsági ház? Már a földszinti rész is csábítónak ígérkezik. Tágas terem az asztaliteniszt kedvelőknek az egyik oldalon, izomgyarapítást elősegítő kondicionáló a másikon. Köztük húzódik a zuhanyzókkal jól ellátott öltözősor. Azután szem előtt levő helyiség a kiállításoknak. Ráadásul egy nagyobb étterem, mellette ételbár és a kiszolgáló helyiségek. Műkedvelőknek, hivatásos előadóknak, a filmekért rajongóknak egyaránt kedvére való 162 négyzetméteres nagyterem az első emeleten. Mellette próbákra kiválóan alkalmas szoba, azután egy „szolid” tanácskozó, majd laboratórium az idegen nyelveket tanulni vágyóknak. Csendes kis helyiségek a tévézőknek, illetve a politizálni szeretőknek. A központban pedig az éhség csillapítására, a felfrissülésre — büféJ A második szint mindenekelőtt a technikáé: itt helyezkednek el a vetítőgép- ház, a híradástechnikai szoba, valamint az egyéb műszaki helyiségek. Erre az dmeletre várják a kiscsoportos foglalkozások majdani résztvevőit — külön helyük lesz a képzőművészeti, a szobrászati, a textil- és a fo- tószakkörösöknek. Az említetteken túl szép könyvtár és még szebb olvasókért Akár hiszik, akár nem, így fest majd elkészülte után az egri ifjúsági ház. Az a létesítmény, amelyet oly nagyon várt már a megyeszékhely fiatalsága... Bizony a fentieket nem először olvashatják lapunk hasábjain. Több mint hat esztendővel ezelőtt harangoztuk be nem kis önömmel az elképzeléseket: hogyan is néz ki Eger ifjúságának háza. A fél évtizednél is hosszabb idő alatt sok minden történt — ezekről a korábbi években rendszeresen és részletesen beszámoltunk —, ami a rég áhított intézmény megvalósulásának elhúzódásához vezetett. Ily módon érthető, hogy csak felemás érzésekkel fogadhatjuk a hirt és ígéretet (ki tudja hányadszorit): végre jó ütemben halad az építés. Elkészültek a fűtési rendszer kialakításával, jelenleg a belső szerelési és burkoló munkákat végzik a szakemberek. December közepén pedig megtörténhet a műszaki átadás, s a nem kevés időt igénylő utolsó simításokat követően jövő év április 4'én nyitja meg kapuit a létesítmény a nagy- közönség előtt Természetes tehát hogy most arra voltunk (és vagyunk) kiváncsiaki, vajon mit kínálnak a működéséért majdan felelősek az oda látogatóknak. Hiszen a cél világos: szolgálnia kell a megyeszékhely fiatalságának szórakoztatását, testi, lelki, és szellemi felfrissülését. Ösztönöznie, formálnia kell a közösségi és egyéni művelődést, részt vállalnia az ifjúság politikai nevelésében. A feltételeket megteremteni mindehhez azonban nem árt(ana) idejekorán elkezdeni! Épp ezért a szándékokról szólva nem hallgathatjuk el azokat az előzetes, egymásnak olykor ellentmondó elképzeléseket amelyek az intézmény működési rendjének (pontosabban egyelőre tervezetének) végső kidolgozásához vezettek. Tagadhatatlan tény — miként azt összeállításunk másik írásában is megpróbáltuk vázolni —: nincsenek elkényeztetve a város 1;izen- és huszonévesei a kulturálódási lehetőségeket illetően. Vegyük sorra csupán a tárgyi feltételeket! A hatvanezernél is nagyobb lélekszámú településen, mindössze egy filmszínház és ugyaneny- nyi mozi Van. A színház helyzete közismert Ugyanígy a művelődési központé, amelynek az épületét életveszélyessé nyilvánították, egy részét le is zárták. A nagyvállalati* klubjai érthetően elsősorban az ott dolgozóké. Ahová viszont mások is bemehetnek, azok rendszerint túlzsúfoltak, s így alkalmatlanok a széles körű igényeknek megfelelő programokra. Ebben a helyzetben törvényszerű, volt, hogy egyesek — egyebek mellett — saját gondjaik megoldását is remélték az épülő házból... (Mára már eldőlt a vita: önálló városi intézmény lesz, almely nem veheti át a Megyei Művelődési Központ szerepét. Irányító szerve a városi tanács vb . művelődés- ügyi osztálya, illetve a megyei ifjúsági titkár. Jogszabályok határozzák meg a helyi ifjúsági szövetség jogait: egyetértést a létrehozásiban, a működési rend, a programok kialakításában, illetve esetleges megszüntetésében. Véleménynyilvánítást a nemzetközi kapcsor latok felvételénél, a felelős vezetők kinevezésénél, illetve felmentésénél. Természetesen folyamatos ellenőrzést is gyakorolhat a KISZ- bizottság. A megnyitás utánra szóló tervek, feladatok sem utolsók: amatőr művészeti csoportokat kívánnak szervezni, 8—10 féle szakköri foglalkozásra, illetve műhelyekbe invitátják az érdeklődőket, igény szerint indulnak tanfolyamok, alakúinak klubok. Lesznek persze, zenés-táncos és más szórakoztató rendezvények, hangversenyek, tárlatok, előadóestek, sőt még színházi bemutatók is. Rendszeresen vetítenek majd fiataloknak való filmeket, s az olvasókért remélhetően ugyancsak megszokott színhelyévé válik az irodalmi-művészettörténeti és egyéb tudományos eseményeknek. Joggal mondhatja bárki, ez mind nagyon szép, de túl általános. Igaz, ám a szakemberek véleménye szerint a részletek kidolgozásáig felelőtlenség lenne konkrét programokról beszélni. S hogy melyek ezek a részletek? Mindenekelőtt a célhoz igazodó és minél gazdaságosabb működésért felelős személyek megválasztása. Mégpedig minél korábban, hiszen ki lehetne más jobb gazdája az épülő létesítménynek. Nem is beszélve arról, hogy már hozzá kellene fogni a leendő tényleges munka megszervezéséhez, előkészítéséhez. A rátermett szakelőádók keresése sem megy máról holnapra. Egyelőre azonban e kérdésben — az ellentétes vélemények miatt is — nem született döntés. Hasonlóképpen várat magára az évi költség- vetés összegének megállapítása, s decemberre marad a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása. Az iméntieket korántsem szemrehányásként, inkább segítőszándékkal jegyeztük le. Bennünket is ugyanaz a gondolat vezérel, mint azokat, akik már évek óta fáradoznak azon?- hogy a létesítmény valóban megfeleljen a mintegy húszezer városbeli fiatal várakozásának. Ennek érdekében — félretéve az egyéni érdekeket — összefogásra, közös gondolkozásra van szükség, s arra, hogy az illetékesek jól felkészülten, kellően előkészítve végezhessék majd nem kis felelősségű munkájukat. Szalay Zoltán Ifjúgárdisták versenye y ~'í s V*. »5 A Heves megyei KISZ-bizottság, a Heves megyei Polgári Védelmi Parancsnokság, a Magyar Vöröskereszt Heves megyei vezetősége Füzesabonyban rendezte meg az Ifjú Gárda polgári védelmi szakalegységek versenyét Az eseményen az Ifjú Gárda szakai egységek számot adtak az 1981—82-es képzési év során szerzett honvédelmi ismeretekről. Az elméleti és gyakorlati eredmények alapján első helyezett a füzesabonyi Ifjú Gárda raj lett. Megyénket az országos versenyen — október 1—3-án — Salgótarjánban ők képviselik (Fotó: Bajzáth László) összeállította: Szilvás István „Nincs egy hely, ahová mehetnénk. Fiatalok - szórakozások - lehetőségek Már a huszonéves korosztály is csak nosztalgikus elbeszélésekből ismeri a diákklubokat, a dobós, szilágyis, gárdonyis összejöveteleket. Gondoljunk csak Kovács János új magyar filmjére, a Cha-Cha-Chá-ra! A mai harmincasok kedves emlékeként nézhettük. Ma már ilyen nincs, nem létezik, a tánciskola felszámolta saját magát, nincs rá igény, s valljuk meg, lehetőség sem nagyon. Am, a fiatalok társasági életére ugyanúgy szükség van manapság, mint annak idején. Hogy hol élik? összezsúfolt panellakások kis szobáiban, amikor sikerül a szülőket rábírni a távozásra. Ez a házibuli, ami ha normális keretek között zajlik, akkor az egyik elfogadható formája a korosztály szórakozásának. Mert többen azt a szórakozási formát választják, hogy presszókban, kocsmákban, éjszakai szórakozóhelyeken gyűlnek össze, s az idősebbeket megszégyenítő módon vedelik az alkoholt. Méghozzá olyan árakat fizetnek érte, melyet sokszor egy jól kereső, vezető beosztású felnőtt sem engedhetne meg magának. Ma már közhely — annyiszor emlegettük —, hogy mindezért elsősorban a szülők, a pedagógusok, a vendéglősök, a felnőttek a felelősek. Valljuk meg azonban azt is, hogy nagyon könnyű -dolgunk lenne, ha számvetést kívánnánk készíteni arról, vajon hány ifjúsági szórakozóhely létezik, mondjuk a megyeszékhelyen. Egy sem! Több kísérlet abba fulladt bele, hogy a legkönnyebb megoldást választottuk: le- gyintve megállapítottuk, hogy nincs rá szükség, igény, pénz, s nem adottak a technikai, személyi feltételek sem. Nézzük csak, mit mond erre Szombathy Istvánná, a megyei pályaválasztási tanácsadó pszichológusa: — Szórakozásra, a szabad idő kitöltésére minden serdülőkorúnak, ifjúnak nagyon nagy szüksége van, ugyanis ez fontos tényező a személyiség formálásában. Egy bizonyos idő eltelte után belső igényként jelentkezik a nap néhány órájának függetlenül, önállóan való eltöltése. A felnőtteknek kellő tapintattal úgy kell irányítaniuk, hogy az ifjak érdeklődésüknek, koruknak, problémájuknak, vágyaiknak, törekvéseiknek megfelelő programok felé ' orientálódjanak. Mivel még nem rendelkeznek kellő értékű személyiségjegyekkel, nem azonos önkontrolljuk, tűrőképességük, igen fontos számukra olyan szórakoztató tevékenységi forma kialakítása, amely nem veszélyes a további ka- rakterformálásra. Ugyanakkor nagyon nagy szükség van a szórakozásra, hiszen a pszichoszexuális fejlődés, a saját nemével való azonosulás, a saját személyiségének pozíciós szerepköre erőteljesen fejlődik általa. Nem igaz, hogy a fiatalnak nem igénye saját korosztályának megismerése. Ez egyben hasznos a jövőre nézve is, hiszen rengeteg ismeretet szerez, sok újat tanul. Jelenleg az iskolában szervezett közös szórakozási lehetőségek, amelyeket kiegészíthet a család által nyújtott otthoni társas összejövetel, nem elégítik ki a fiatalok szórakozási igényeit. Tehát kell egy hely, ahol maguk között, minden feszélyezett- ség nélkül találkozhatnak. Igen ám, de erre jobban idézhetnénk a népszerű popegyüttes slágerét: „Nincs egy hely, nincs egy hely, nincs egy hely, ahová mehetnénk ...” Ügy gondoljuk, a kezdeti lépések megtételére elsősorban a KISZ-szervezetek lennének hivatottak. S hogy miért nincs így, erről kérdeztük Szántó Mártont, a megyei KISZ-bizottság titkárát. — Az ifjúsági szervezet elsősorban nem szolgáltató feladatokat lát el. Ügy ítéljük meg, hogy a művelődés és szórakozás megyei szinten összességében nem nevezhető rossz színvonalúnak. Megvannak az anyagi, technikai feltételek is. Igaz, azt is el kell ismernem, hogy ezek erősen differenciáltak. Az egri összkép nem felel meg a megyeszékhely elvárásainak, már annál is inkább, mivel a legtöbb fiatal Egerben él. Nekünk megfelelően csatlakoznunk kellene a Megyei Művelődési Központ programjaihoz, ám ismert problémák miatt ezek még a felnőtt korosztály igényeit sem tudják maradéktalanul kielégíteni. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a művelődésnek és a szórakozásnak bőven akadnak olyan lehetőségei is, melyek általunk sem, s általában sem kihasználtak. Gondolok itt az üzemek klubjaira, egyéb üresen álló létesítményekre. A társadalmi vezetőségeknek kellene jobban funkcionálniuk. Egyáltalán feltárni, hogy milyen igények léteznek, s egyeztetni ezt az Egerben meglevő lehetőségekkel. A KISZ-nek mindebben partnerként kell részt vennie, mégpedig az ifjúság érdekében réteg és életkor szerinti képviseletében. A közösségeken belüli kulturális tevékenységet a tudati és érzelmi befolyásolásra is fel kell használni. A KISZ elsősorban a szabad idő eltöltésére olyan programokat szervez, amelyek széles köröket érintenek, színvonalasak. Az a törekvés, hogy a szórakozásban is a szocializmussal való azonosulás legyen a jellemző, hogy már az igényeket is irányítsuk, befolyásoljuk, hozzájárulva ezzel az egyéniség kialakulásához. Ha nem tudunk újat hozni ezen a téren, ne szégyelljük feleleveníteni a hagyományos szórakozási formákat, nyúljunk bátran a bénnünket megelőző nemzedék ötleteihez, gondolok itt elsősorban a klubmozgalmakra, az amatőr művészeti csoportok ténykedésére. Igaz, itt már egy másik probléma is jelentkezik : ezek fellendítésére nagyobb szakmai segítségre lenne szükségünk. Ugyanakkor tény az is, hogy az új szórakozási irányzatokra, formákra a jelenleginél sokkal gyorsabban kell reagálni. Ne az elzárkózás legyen az első reakció. Ahová a KISZ saját eszközeivel el tud jutni, ot legyen jelen, s befolyásolja a fiatalokat. Egerben sok a kísérlet, de kevés az állandó szórakoztatás. A végleges megoldást nem lehet csak a vendéglátóiparban keresni. Mi is különböző akciókat szervezünk — Művelt ifjúságért, Korszerű műveltségért '—, amelyek népszerűek, bizonyítja ezt a nagyszámú, s széles körű részvétel. Itt is a folyamatosságot kell biztosítanunk. Végezetül annyit, nem áthá- ' rítva a felelősséget: a fiatalság egy része nem tud élni azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel rendelkezik. Talán az ifjúsági ház megnyitása oldja a problémákat. Ma még nem tudhatjuk: ennek a korosztálynak lesznek-e émlékei, „Cha-oha- chá”-i, húsz-harminc év múlva szíveket megdobogtató nosztalgiázásai nagy bulikról, koncertekről. Tudnak-e majd felsóhajtani — amitől ma még irtóznak —: „Bezzeg a mi időnkben”. Hogy ne legyenek szegényebbek, segíteni kell őket, lehetőségeket teremteni számukra, nem úgy, mint azt hosszú évek óta a megye- székhelyen is teszik. Igaz, ebben nekik is feladatot ' kell vállalniuk, mégpedig nem is keveset, ötletekkel kell előállniuk, élni a meg- -levő lehetőségekkel, még ha azok szegényesek is, s nemcsak azt énekelgetni: „Nincs egy hely, nincs egy hely..." Kis Szabó Ervin Gyöngyösi diák nyerte a segédmotoros kerékpárt Kétezer pályázó a fiatalok közlekedési rejtvény* pályázatán Kedden a főnyeremények átadásával véget ért a fiataloknak szánt közlekedési rejtvénypályázatunk, amelyhez a jutalmakat a KISZ Heves megyei Bizottsága és a Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tanács ajánlotta föl. A szándék, hogy a fiatalok figyelmét ily módon is a közlekedésre irányítsuk, úgy tűnik, megértőkre talált: mintegy kétezer pályázó adott többnyire kifogástalan választ ai feladatokra. Többen egy-egy kollektíva nevében küldték el a megoldásokat, s így sokszorosára becsülhető mindazoknak a száma, akik pályázatunk kapcsán fellapozták a KRESZ- könyvet, megvitatták a kérdésekre adandó válaszokat, foglalkoztak a korábbinál többet a közlekedés szabályaival. Bizonyára érezhető lesz ez a forgalomban tanúsított magatartásukban is. Huszár Mihály r. őrnagy, az MKBT titkára, és Szántó Márton, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára a boldog nyertesekkel folytatott beszélgetésük során azoknak a reményeknek adtak kifejezést, hogy a mostani pályázat tovább növeli a közlekedés biztonságáért cselekvők népes táborát. A háromfordulós pályázat valamennyi feladatát hibátlanul megfejtők között sorsolással döntötték el, hogy ki nyeri az értékes jutalmakat A szerencse Hegedűs (Fotó: Szántó György) Tibor, Gyöngyös, Felszabadulás u. 14. sz. pályázónknak kedvezett, aki azóta egy segédmotoros kerékpár boldog tulajdonosa. Kerékpárt nyert Erdős Győző, Eger, Rákóczi út 38. V/14. sz., táskarádiót Boros Imre, Eger, Zalka Máté u. 26. III/ll. sz. pályázónk.
