Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-28 / 227. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 28., kedd MÉG PRIMITIV TÁRSADALOM SEM 45 ezer évnél hamarabb nem jöhet válasz Beteg kedvenceink „SZTK”- ja Budapesten a Lehel úti Állatkórház. Itt elsősorban kutyákat és macskákat keA kórház legritkább vendége: az ékszerteknőc Azt mondja egy régi német közmondás, hogy a csók szakáll nélkül olyan, mint a leves só nélkül. Tény az, hogy a ma élő emberek tetszésük szerint szakállt növesztenek, vagy az arcukat simára borotválják. Ez manapság mindenkinek ízlése szerint történik. Az elmúlt évszázadok alatt azonban több furcsa históriát feljegyeztek ezzel kapcsolatban. Valószínűleg kevesen tudják, hogy a régebbi időben Nagy Péter, az oroszok cárja nem szerette a szakállt viselő embereket, és úgy vélekedett, hogy a szakáll a barbárság jele, és mert ő civilizálni akarta népét, hivatalosan is harcolt a viselése ellen és megadóztatta azt, aki szakállt növesztett. Az 1705-ben kiadott cári rendelet szerint a szakálladó függött az illető társadalmi helyzetétől. A városi kereskedők például 60—100 rubelt fizettek. Természetesen az adók beszedése nem ment könnyen, mert nehéz volt megállapítani, hogy ki fizessen 60, ki pedig 100 jubelt. A cár azonban egyszerűsítette az ügyet, és minden szakállt viselő embernek 50 rubelt kellett fizetnie. A papoknak joguk volt szakállt viselniük, mert az egyház erősen tiltakozott Nagy Péter reformja ellen. A görögkeleti egyház papjai előszeretettel növesztették természetes díszüket. Azt a tényt, hogy nekik arcukat borotválniuk kellene, az egyházi hatalom megsértésének tekintették. A keleti országokban a szakáll viselése mindig tiszteletet keltett. Az ősi egyiptomiak csak rövid szakállt növesztettek, a gazdag kereskedők és földbirtokosok már 5 centiméter hosszú szakállt hordtak. A fáraó szakállárak hossza 15 centiméter volt. A zsidók az ősi időben a szakállt a férfiasság legnagyobb díszének tartották, gondosan ápolták és különböző formájúra alakították. Az ótestamentumi időkben a magas rangú papok festettöt, sőt aranyporral púde- rezték. A divat tehát a hoszzelnek, de rajtuk kívül többek között az ékszerteknőcö- ket és a galambokat is meggyógyítják. Ne szomorkodj, pajtás! — A boxer vigasztalásra szorul szú szakáll volt, azonban gyász idején leborotválták. Perzsiában a király aranyszálakat fonatott szakállába. A régi krónikák szerint Angliában I. Erzsébet királynő udvarában a férfiak előszeretettel viselték a szakállt, és dísznek, ékességnek tekintették azt. A görögök is örömmel viselték a szakállt. Náluk azonban nem volt a viselet hosszú életű. Nagy Sándor királysága idején, aki Krisztus előtt a IV. században élt és uralkodott, szokássá vált az arc borotválása. A rómaiak is viseltek szakáiét azonban leggyakrabban nem gondozták. Krisztus előtt 200. vagy 300. évben állukat már simára borotválták. A híres római konzul, Scipio Afikánus például mindennap borotválkozott. Itt csak a filozófusok hordtak szakállt, hasonlóan a rabszolgákhoz, akik azonban még hosszú hajat is növesztettek. Rómában a szakáll viselése Hadriánusz császár idejében ismét divatba jött. Ez a császár például azért viselt szakállt,. hogy arcának több sebhelyét eltakarja vele. A nép tisztelte a szakállas római császárokat, nincs tehát abban semmi csodálnivaló, hogy a magas rangú főtisztek és tisztviselők utánozták császárukat. A régi germánok a szakállt a szabadság jelének tekintették, a középkorban azonban ez már nem volt több, mint a csodálat tárgya. Mind a katolikus, mind a református papok arcukat simára borotválták. A reneszánsz korban a szakáll viselése újból tiszteletet ébresztett, de a későbbi századokban a paróka viselése jött divatba. A mai fiatalok, akik a párizsi művészeket utánozzák, kis szakállt növesztenek.. Hordhatják, viselhetik a művésziesség és férfiasság jelét ma adó fizetése nélkül. Azt a jövő fogja megmutatni, hogy az új divat hosszú életű lesz-e, avagy sem. (A Praktiko című eszperantó újságból fordította: I. Zakar János) A Földön kívüli lények most még tovább várhatnak a felfedezésükre. A NASA gigantikus SETI (Search for Wxtra terrestrial Intelligence = Földön Kívüli Értelmes Lények Kutatása — a ford.), programja a világűrrel kapcsolatos terveket érintő amerikai takarékossági hullám sodrába került, A szovjetek már jó egy évvel ezelőtt, miután tíz éven keresztül hiába folytatták tej- útrendszerünk lehallgatását, némi rezignációval megállapították : a Földön kívül nincs semmilyen „szupercivilizáció’*, sőt valószínűleg még primitív társadalom sem. A SETI-programot törölték. miután az 1982-es költségvetés megtárgyalásakor, nem utolsósorban William Proxmire demokrata párti szenátor nyomására, egy kongresszusi bizottság kétmillió dolláros megtakarítást követelt, A wisconsini szenátor semmi szükségét sem látta, hogy pénzt fordítsanak idegen égitestek lehallgatására. „Ha intelligencia után kutatnak — vélte ironikusan —, akkor itt, Washingtonban kellene kezdeni.” Ahhoz, hogy a világegyetemet végigkutathassák beérkező rádiójelekért. szükség van rádióteleszkópokra és számítógép vezérlésű rádióspektográ- fokra, amelyek rendelkeznek azzal a képességgel, hogy a különböző zajrészeket frekA kis teremtmény még lábujjhegyen sem volt magasabb 1.40 méternél. Az agya nem volt nagyobb egy csimpánznál. Majomrokonai- től eltérően azonban • egyértelmű emberi jellegzetességei voltak. Tudott felegyenesedve járni, valószínűleg úgy, mint a modem ember. Élelmet gyűjtött, elkergette az ellenségeit, talán még primitív eszközöket is készített. Ebben az apró majom- emberben a leginkább figyelemre. méltó mégis a kora. Mintegy 4 millió évvel ezelőtt élt Afrikának az úgynevezett Afari-három- szögben. Ha felfedezőinek igazuk van, akkor ez az ősi kétlábú az ember legrégibb közvetlen őse, aki csaknem félmillió évvel idősebb, mint az, aki erre az evolúciós tisztségre előzőleg tartott igényt. A felfedezés híre június közepén érkezett a Berke- ley-i Egyetem angol születésű antropológusától, J. Desmond Clarktól, aki azt mondta: „Azt hiszem, jelentős és rendkívüli izgalmas leletre bukkantunk.” S bár a paleontológusok gyakran olyan vadul marakodnak a csontjaik fölött, mint a kardfogú tigrisek, ezúttal nem vitatják Clark értékelését. venciájuktól függetlenül elemezni tudják. Az amerikai világűrkutatási hivatal, a NASA ezeket a kutatásait, amelyeket most takarékossági okokból töröltek, a Mountain View-i Am es kutatóközpontban és a pasadenai sugárhajtóművek kutatólaboratóriumában folytatta. John Wolfe, a NASA egyik tudósa, ehhez most még azt is közölte, hogy egy Stan- fordban felállítandó letapogató (scanner) árának nagy részét már kifizették. Ez egyszerre 74 ezer csatornát tud elemezni és már majdnem kész. A SETI-nek teljesen automatikusan kell működnie, de csak vételre van beállítva, nem pedig más csillaggal való párbeszédre. Az amerikai tudós szerint az utóbbi 20 évben egyre nagyobb mennyiségű rádiójel „csúszott ki” a Földről a légkörön keresztül. Ezek 20 fényév alatt (egy fényév kb. kilenc és fél billió kilométer) fogják a világegyetem olyan vidékeit elérni, ahol idegen értelmes lényeg fölfedezhetik őket és erős válaszjelekkel nyugtázhatják. A szovjetek 1969-ben állították föl első lehallgatóál- lomósukat, amellyel kisugárzott rádiójeleket kívántak fölfogni. A szovjet rendszer arra összpontosított, hogy minden 24 órában a teljes égi félgömböt és ezzel tejútrendszerünk kétharmadát végigpásztázza. Ezt A majomember csontjai mély benyomást keltő bizonyítékot szolgáltatnak arra, ami valamikor forradalmian új evolúciós eszme volt: hogy ti. primitív őseink előbb tanultak meg. felegyenesedve járni, mintsem agyuk ténylegesen kifejlődött volna. Bár járni és valószínűleg futni is tudott a hátsó lábain, az afari teremtmény koponyatérfogata nyomorúságosán kicsi, összesen nem több 400 köbcentiméternél, a modern emberének mindössze egynegyede. A vézna csontváz nem mutat észrevehető anatómiai eltéréseket egy másik ősünk maradványaitól, a híres, 3.6 millió éves „Lucy”-étól, akit mostanáig az ember legrégibb egyenesági rokonának tekintettek. Ez a 400 000 éven keresztül tartó evolúciós stabilitás — érvel Timothy White antropológus, Clark kollégája — az olyan nézetek komoly alátámasztásának tekinthető, amelyek szerint a fajok nem fokozatosan fejlődnek, hanem viszonylag rövid, időszakos áttörésekben. A történelmi jelentőségű fosszilikákat tavaly ősszel találták az Afar-sivatagban, az Awasha-folyó völgyében, Közép-Etiópia északi részén. Lucy temetkezési helyétől mindössze kb. 70 kilométeraz eljárást részesítették előnyben azzal a másik módszerrel szemben, amelynek keretében egyes csillagokat választanak ki hosszabb megfigyelésre. A szovjet tudósok akkori összegzése: a fejlett civilizációk már megmutatkoztak volna, ha egyáltalán lennének magasabb rendű, Földön kívüli lények. A nagyhatalmaknak abban a versenyfutásában, hogy elsőként pillanthassanak a Földtől távoli szupercivilizációk titkai mögé, az amerikaiak már 1960-ban elindították híres Ozma-program- jukat Azt akarták megállapítani, hogy a hozzánk közel levő két csillagról, az Epszilon Eridaniról és a Tau Cetiről — mindkettő kb. tizenegy fényévnyire van tőlünk — jutnak-e a Földre mesterséges rádióhullámok. Az eredmény itt ugyanúgy negatív lett, mint a szovjeteknél. 1974. 'november 16-án, az amerikaiak rádióteleszkóppal egy háromperces üzenetet sugároztak az egyik olyan gömbhalmaz- rat amely Tejutunk környezetében van. Ezzel az üzenettel kívánták informálni az emberi létről a Herkules- csillagképben, tőlünk 22 500 fényévnyire levő gigantikus M 13-as halmaz — 300 ezer naprendszert tartalmaz — feltételezett lakóit. Mintegy 45 ezer évnél hamarabb nem jöhet válasz. (Frankfurter Rundschau) nyíre. A tudósok 1.0 nap alatt két különböző egyén nyolc csonttöredékét találták meg. A? egyik, amelyet tavaly novemberben talált meg White, egy kb. 15 cm_hosszú bal combcsont. White képzett anatómus lévén, meg tudta ítélni a lénynek nem-- csak a magasságát, hanem a nemét és korát is: férfi, 16— 17 éves. Az izmok tapadási helyeiből azt is megállapította, hogy ez az ősi tizenéves felegyenesedve járt. A többi csont, amelyet White leletéből mintegy fél- mérföldnyire találtak, hét koponyatöredékből áll; egy sem feküdt a másiktól 50 cm-nél távolabb. Figyelemre méltó módon három csontdaráb, köztük a homlokcsont, szépen egybeillik, ami különösen a koponya alakjának rekonstruálása szempontjából hasznos. A csontok korát a közelükben talált vulkáni salakréteg radioaktív keltezésével állapították meg. Clark kijelentette, hogy ezek a csontok világosan azonosítható homi- nida, azaz emberszerű lény legrégibb valaha is talált ko- ponyacsontjai. Clark és White bizonytalanabb a faj elnevezését illetően. White csak annyit hajlandó mondani, hogy Lucy idősebb változatának látH eti umor ét elején — KI kiabál ilyen hangosan? — A nagyapám, megint a házi feladatomat magyarázza az apámnak! ★ Az iskolás lány könnyes szemmel áll a tanár előtt: — Én sem találok mindent helyesnek, amit ön csinál, de azért mégsem rohanok mindjárt a szüleihez! ★ — A lányom már egyáltalán semmit sem mesél cl nekem. Ez egészen beteggé tesz! H — Az én lányom mindent elmesél: teljesen tönkretette az idegeimet! ★ — Látod azt a férfit a szomszéd asztalnál, Agathe? Hárommillió márka készpénzvagyona van. — Hihetetlen: néhány nappal elseje előtt! ★ — Az ön feleségének anyagcsere-íproblémái vannak — mondja az orvos. — Tudom, ezen a héten már a harmadik ruhát vásárolta! ★ — Az ön autója erősen túlterhelt. Kénytelen vagyok bevonni a jogosítványát — mondja a rendőr. — Maga viccel velem — háborodik fel a teherautó vezetője. — Hiszen a jogosítvány legfeljebb 10 grammot nyom! ★ — Lakást rendeztem be neked, nercbundát és briliáns ékszert vettem — mondja titkárnőjének a főnök —, de hogy most még villanyírógépet is akarsz, ez már több a soknál. ★ — Doktor úr, az a szimuláns a 43-as szobában meghalt. — Hát ezt persze alaposan eltúlozta! ★ — Főnök úr, ön 14 márkáról szóló számlát adott nekem, az összeg pedig valója* ban csak 13 márka. — Ez igaz, de azt gondoltam, hogy uraságod babonás. szik. (A Lucy elnevezés onnan ered, hogy a felfedezésének estéjén magnóról a Beatles-eknek egy Lucyról szóló számát hallgatták.) White-nak minden oka megvan az óvatosságra. 1979- ben ugyanis ő és az expedíció vezetője, Donald Johan- son„ Lucyt és más kelet-afrikai fossziliákat különálló fajba, az Australopithecus afarensis-be sorolták, mire heves vita bontakozott ki antropológus körökben az elnevezés és a besorolás jogosságát illetően. A vitatkozó felek csak abban értenek egyet, hogy a vita eldöntéséhez további fossziliákat kell még találni. ' Lehet, hogy ezek a bizonyítékok is az Awash-folyó völgyéből fognak származni. A tavaly őszi expedíció a területet fossziliákkal teleszórva találta — elefántok, vízilovak és malacok maradványait — közülük egyesek 6 millió évesek. A New York-i Egyetem antropológusa, Clifford Jolly ezt mondta: „Ügy látszik, elég anyag van ott akár 20 expedíció számára is.” Az egyiket Clark fogja vezetni. Azt tervezi, hogy idén ősszel visszatér az Awash-hoz, és az ember eredetét kutatva még mélyebbre hatol a múltba. (Time) (MTI fotók: Horváth Éva fel. — KS) A szakáll történetéből Aforizmák Egyetlen jutalom sem lehet akkora, hogy ne tűnhetne kicsinek. ★ Egy tankönyv bírálata: éretlen gyümölcs a tudás fájáról. ★ rA szerencse néha műfogsorral mosolyog ránk. ★ A zsűrinek nehéz dolga volt, ki kellett választani azt, aki nem kap díjat. ★ Mi történik azokkal a könyvekkel, amelyeket nem sírunk el? (Jules Renard) A purgatórium valószínűleg annak felismerése, milyen kevés kellett volna ahhoz, hogy a rossz jó legyen. (Flannery O’ Connor) ★ Hogy új úton közlekedhess, régi vezetőnek kell lenned. (Leopold R. Nowak) ★ Ezer dolog halad előre, kilencszázkilenc- venkilenc pedig hátrafelé: ez a fejlődés. (H. F. Amiéi) ★ Toll sok van. Szárny kevés. (Józef Bester) ★ Ha stílusod túl szegényes, kiabálni kezdesz, hangerővel próbálod meg elnyomni mások szavait. (Saint Exupéry) Az afari ősi majom ember Mondd szépen: ááá — egy félös simaszőrű magyar vizsla
