Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-03 / 206. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 3., péntek 5. Verőcén, Gorkával A Duna partján, festői környezetben, Váctól északra fekszik Verőcemaros. A kisközség hangulatos, mesebeli sárga, rózsaszín és fehér házai között napsütötte barokk templom emelkedik, amelyhez a dombra hosszú lépcsősor és kálvária vezet. Verőcemaros neve már 1923 óta összeforrt Gorka Géza nevével. Az akkor már elismert, jó nevű művész ugyanis ekkor alapította itt a KERAMOS vállalatot, az iparszerű kerámiagyártó rt-t. Gorka Géza 1894-ben született Nagytapolcsányban. Itt és Trencsénben képzőművészeti tanulmányokat folytatott. Mezőtúron Bodnár Balázs országos hírű parasztfazekas hatására a kerámiát választotta hivatásul, bár előzőleg festőnek indult. A 20-as években nősülés révén telepedett le Nóg- rád verőcén. Az emeletes villában, amelyben Gorka Géza keramikusművész élt és alkotott, halála után, 1975-ben kerámiamúzeumot nyitottak. A múzeumlátogatást a népies kerámiák megtekintésével kezdjük, amelyeket a földszint vitrinjeiben állítottak ki. A virág- és állatmotívumokkal díszített tálak, köcsögök, edények a népművészet ihletésére születtek. Színben, formában, motívumvilágában Gorka a népi fazekasművészet gazdag hagyományait használta fel a korszerű formaigények és a technika adta lehetőségek figyelembevételével. Nemcsak a népi fazekasság, hanem a habán fazekasművészet is hatott rá. Felismerte, hogy a habánok nemcsak mint mesterek, de mint művészek is szinte utolérhetetlen értékeket alkottak. Az első emeleten modern formájú vázák, tálak és edények sorakoznak Gorka egyedi, összetéveszthetetlen stílusában. „Gorka Géza a népművészet eredményeiből kiindulva, a majolikatechnikán át jutott el az ún. „gorkai stilus” kialakításáig. A népművészetből alakította ki sajátos, egyéni stílusát, magasrendű művészetét. Gorka — éppen tanultsága következtében — hamar felismeri, hogy a máznak és az anyagnak „együtt kell élnie.” A máz ugyan a felületi díszítés eszköze, mégsem független attól, hanem azáltal színben, tulajdonságokban meghatározott, determinált” — írja Katona Imre. Gorka Gézánál elsődleges fontosságot kapott a kerámia használati jellege. A művész munkáiban sohasem törekedett szoborszerű dísztárgyak készítésére, hasonlóan a népi és a habán kerámiához, ahol különös jelentősége volt a tárgyak funkcionális rendeltetésének. Gorka Géza állatfigurái egy részét is edényformákkal ötvözte. A művész sokat fáradozott a kerámia technikai, technológiai problémáinak megoldásán és tökéletesítésén. A díszítést mindig ösz- szehangolta a formával. Ennek tulajdonítható, hogy mázai, színei átlényegülnek az anyaggal, s figurái, edényei anyaga a mázzal vagy színeivel szinte azonosulnak. A díszítést néhol a mázrepesz- tés helyettesítette. A polcokon egymás mellett sorakoznak a sajátos festésmóddal készült „ugrasztott mázas” edényei, vázái. A kerámia széles körű alkalmazási lehetőségeinek egyik szép példája a kerámia-üvegablak, melyből a művész néhány különleges szépségűt állított ki. Az egyik tárló őrzi a sokoldalú művész hivatalos elismeréseit. Gorka Géza 1958-ban Brüsszelben a világkiállítás Grand Prix-jét kapta, 1955- ben Munkácsy- és 1963-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1959-ben érdemes művész elismerést kapott. A második emeleten a művész áltai a palócföldön gyűjtött népi tárgyak egy részét: köcsögöket, kanosokat, szőtteseket, tékákat állítottak ki. A múzeum mellett az egykori műhelyben — amely fölött ott magaslik az égetőkemence emeletes kéménye — megismerkedhet a látogató a kerámiakészítés technikájával. Korongozó, hagyományos és elektromos égetőkemence, s a piacokon félig kiégetett és mázatlan edények őrzik a művész keze nyomát. „Gorka kezében az anyag magasrendű emberi 'gondolatok kifejezési eszköze, anyaga volt. Alkotásain harmónia, fenség és mélységes emberi humánum érződik” — írja egyik méltató ja. Kádár Erzsébet Idényzáró kemping- találkozó Diósjenőn A Magyar Campáng és Caravanning Club szeptember 3—5. között tartja hagyományos idényzáró országos találkozóját a diósjenői (kempingben. A találkozó programjában többek között autós ügyességi és széllovas verseny szerepel. Többféle játék és versenyzési lehetőség várja a gyermekeket is. A műsorban fővárosi előadóművészek is fellépnek. Szalafő, Pityerszer Vörös Sándor fazekasmester Őrségi táj (Czika László felv. — KSJ Hazafelé „Szép ez a táj minden évszakban. A nyár buja zöldjével, a friss széna szállongó illatával, a szeszélyes tavasz, az ősz, midőn ellepi a rétet az erika, de a tél is. Jártam erre ködös, esős, téli időszakban, ám az őrség vidéke ilyenkor sem fakul el, eredeti alapszínei áttörnek a szürkeségen. Ha pedig kibúvik a felhők közül a Nap, egyszerre csupa szín és győzelmes ragyogás...” (Féja Géza) Ki a szabadba! — Gyöngyösi művészeti együttesek az egri Dobó téren — A KPVDSZ sportnapja Tardoson — Minősítő túra természet- járóknak — Sok, érdekes kiállítás megyesíerte Megyei műsorkalauz Nem tudhatja a szerkesztő sem, hogy az elmúlt napokban az időjárás csupán csak ijesztgetett-e a korai ősszel vagy se, ám a visz- szatért napsütést élvezvén maga is bizakodik: marad még miami a nyárból. S mindjárt biztatja is a kedves olvasót: hát rajta, ki-ki iparkodjék kihasználni a szabadban kellemesen töltendő időt! A kétszeresen is hasznos kirándulást kedvelőknek — az erdőn, mezőn gombát keresőknek, gyűjtőknek — ajánljuk mindenekelőtt az egri Megyei Művelődési Központ 25-ös termében ma, pénteken tovább folytatódó alapfokú gombaismertető tanfolyamon való részvételt. Mert biztos, ami biztos. Talán még a gyakorlottabbak is hallanak valami újat, fontosat, ami nélkül igazán kár lenne útnak indulni. A kezdők pedig sokkal nyugodtabban vehetik karjukra a szatyrot, kosarat! Szombaton — ugyancsak Egerben a Dobó téren — Gyöngyös város amatőr csoportjai ígérnek remek szórakozást délután 4 órától. összeállításukban helyet kap a Gyöngyösi Muzsikus Céh műsora, népi komédiákkal szerepel a Gyöngyösi Játékszín, s jó híréhez méltó válogatással jelentkezik a sikeres dél-franciaországi turnéjáról nemrégiben hazatért Vidróczki Néptáncegyüttes is. • A Bükki Vörös Meteor szakosztálya vasárnap is minden érdeklődőt szeretettel vár a természetbarátok minősítő túrájára, amelynek útvonala ez alkalommal: Bogács—Kaptárkövek—Felsőszoros—Cserépváralja—Bogács. A résztvevők — mint értesültünk — szeptember 5-én reggel az egri autóbusz- pályaudvaron találkoznak, s 7.50 órakor indulnak a szépnek ígérkező kirándulásra. Kereken tíz esztendő hagyományát ápolván rendezi a KPVDSZ Heves megyei Bizottsága a szakma idei sportnapját szintén 5-én a bükki, tardosi táborban. A 9 órakor kezdődő különféle versenyekre ugyan már eddig csaknem 1200-an neveztek be, de — ahogyan megtudtuk —, továbbra is szívesen látják az érdeklődőket, a helyszínen is elfogadják a jelentkezéseket. S hogy miben vetélkednek? Nos, a szakmabeliek ezúttal különböző atlétikai számokban, női ^ és férfi labdarúgásban, természetjáró ügyességi versenyszámokban, kézilabdában, lengő tekében, céllövészetben, sőt családi váltófutásban mérhetik össze felkészültségüket, ügyességüket. Mert — hogy el ne feledjük —, a családtagokra is számítanak! S a kiránduláshoz nem is kell nagyon csomagolni, mivel a szakma, illetve a táborvezetőség a vendéglátásról sem feledkezett meg: lesznek sátrak, büfék. Még meleg egytálételekhez is hozzá lehet jutni. A Szilvásváradhoz kedvet kapók ezen a hétvégén is — szombaton és vasárnap egyaránt —, délután 3-tól lipicai lomsparádét élvezhetnek az egyéb látnivalók, az állandó kiállítások mellett. Számos érdekes tárlattal, bemutatóval várja látogatóit az egri vár is, és föltétlenül érdemes időt szakítani a Mátra Múzeum fölkeresésére Gyöngyösön vagy éppenséggel megtekinteni a Gyöngyösi, illetve Hatvani Galéria bemutatóit. Az egri Megyei Művelődési Központ Kisgalériájában pedig a vasárnap záró kerámiakiállítás jelenthet még élményt, aki eddig nem láttam volna Kovács Éva tárlatát. Többek között Füzesabonyban is gondoltak a gyermekekre a műsorok ösz- szeállítói, amikor szombaton délután 4-től a kicsinyek számára hirdettek filmvetítést. Míg a nagyobbakat — ugyancsak a művelődési központ — bálra várja szeptember 4-én 20 órától, a SMOG együttes zenéjére —, hogy csupán néhányra utaljunk nagyközségünk programjából. Numizmati- kusoknak, ha Bécsben járnak... Régi pénzek között válogatnak a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei : októberben a bécsi Collegium Hungáriáimban „Oszrák —magyar pénztörténeti kapcsolatok” címmel rendeznek kiállítást. A múzeum anyagából mintegy 200 olyan pénzérmét mutatnak majd be, amelyeket Ausztriában vertek, de Magyar- országon volt forgalomban. A bécsi kiállításon az osztrák—magyar pénz- kapcsolatokat a XIII. századtól kezdve elevenítik fel, amikor a fizetést eszköz a friesa- chi dénár volt. E pénz szerepét a tatárjárás után az ezüstdenár vette át. amely sokkal értékállóbb volt, mint a magyar érmék. Akkoriban egyébként a magyar pénzeket — az általános európai szokásoknak megfelelően — évente beváltották, és újakat adtak ki helyettük. A tárlaton bemutatják az első, Habsburgok verette aranyforintokat és ezüstde- nárokat. s láthatók lesznek a magyar mintára vert ausztriai arany- és ezüstpénzek, az 1526— 1918. közötti időszakiból. HORGÁSZOKNAK Őszi fogasok a Tisza II. tározón Minden évszaknak megvan a maga szépsége, varázsa. A langyos, meleg nyárutó niég mindig sok horgászt csalogat ki ezekben a hetekben a vízpartokra, hogy halfogással töltsék el a pihenő napokat A sárguló erdő, a csend és az egyre sűrűsödő kapások az ősz közeledését is jelzik. Aki ellátogat a Tisza II. tározó környékére, mindezek mellett még szép horgászélményeket is szerezhet. A téli pihenőre készülő halak kétségtelen, hogy az őszire emlékeztetnek. Ilyenkor a sima ' víztükrön egyre több karika jelzi, hogy a keszeg, a ponty a vízrehullott bogarakat kapkodja. A rablások is egyre szaporodnak, mert a ragadozó halak is mind falánkabbak. Víz tetején surran a balin, habzik a víz, amikor a csuka ráveti magát a bágyadt napfényben sütkérező kishalakra. A süllő is jobban előmerész- ked-ik rejtekhelyéről, 1 hogy nagyobb zsákmányt szerezzen. Ezekben a hetekben újból megnövekszenek a fogási lehetőségek. A ponty szeptember hónapban különösen nagy területeket vándorol be, hogy megfelelő élelemhez jusson. Ilyenkor nagyobb szerepet kap az etetés. Sok horgász csónakkal keresi fel a jó pontyozóhelyeket és helyiben tartó etetéssel gazdag zsákmánnyal térhet haza. Ehhez azonban türelemre és kitartó horgászatra van szükség! Ilyenkor már nem sok értelme van a kereső horgászatnak. Ahol nem akadós a meder, használjunk etetőkosarat, mert az így bejuttatott etetőanyag nemcsak odacsalogatja, hanem helyben is tartja a halakat. Ahol a ponty kap, ott mindig jelentkeznek a keszegfélék. Különösen szépen fejlődtek az idén a dévérkeszegek, amelyekből ha szerencsénk van, nem ritka a kilós, másfélkilós példány. A harminc-, ötvende- kás nagyságúak pedig egy- re-másra fogyasztják el a bedobott csalit. Nem válogatósak, rákapnak a gilisztára, kukoricára, zizire, pufókára. Az elmúlt hetekben Kisköre környékén, és a Kunsági-főcsatornán igen sok horgász fogott gardát. Ez a fajta sem válogatós, felvesz mindent, amit a pontynak szántunk, sőt még a süllőnek felkínált kishalra is rákap. Eredményesen lehet úszós és fenekező kézséggel fogni. Kedvelt tartózkodási helye a mederfenéktől 40 centire. Már bedobáskor rákap a vízben lebegő csalira. Kevesen ismerik a balin- fogás módszerét és ezért alig van horgász, aki erre a sporthalra szerelne fel kézségét. Pedig ezekben az időszakokban szép példányokat lehet zsákmányolni a tározó egész területén és a főcsatornákban. A legegyszerűbb, ha balingolyós felszerelést használunk, kis halat úsztatva biztos eredményre számíthatunk. Megfogása és kiemelése maradandó élményt nyújt, ezért érdemes rá horgászni. Természetes, hogy a ragadozók közül a csuka a legizgalmasabb minden horgásznak. Amíg a kishalak mozognak, legjobb úszós, vagy fenekező kishalas készséggel horgászni. Ilyenkor a villantó zás csak elvétve hozhat eredményt A süllő, a domolykó és a törpeharcsa csak színesítheti fogásainkat. Ezekben a napokban érdemes megpróbálni több hal-fajtára a horgászatot, biztos, hogy eredményes lesz. Szabó Lajos
