Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-23 / 223. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bátrabban Valamelyik nap panaszolta egyik ismerősöm, hogy új munkakört vett át és azóta egyebet nem hall a felettesétől, mint azt. hogy még ez sem megy jól, az sem. Állandóan csak a : hiányosságokat sorolja fel. j pedig volna már egy-két olyan részlet is, amit el lehetne ismerni. Ö úgy mondta, ha az embernek nincs sikerélménye. elveszti a kedvét. Eltekintve attól, hogy nekem ez a „sikerélmény” mesterségesen felduzzasztott szónak tetszik, teljesen egyetértettem ismerősömmel. Bár megjegyeztem, hogy a siker akkor is biztató tényező. ha nem kapcsoljuk hozzá az élmény szót is, hiszen milyen siker az, ami nem kelt megfelelő élményt? De nem is az a lényeg, hogy minek nevezzük, a tény a fontos. Nevezetesen az, hogy ne hallgassuk el soha a7.t. ami jó.' mert a hiányosságokból álló egyoldalú leltár mindenkit elkedvetlenít. Kedv nélkül pedig aligha lehet jól dolgozni. Mindez azért fontos nekem. mert szeretnék egy olyan jelenségről néhány szót elmondani, ami mostanában kezd feltűnni. Sorozatban találkoztam vele olyan értekezleteken, bizottsági üléseken, amelyeken mai életünk egy-egy területét kellett volna úgy elemezni, hogy annak következtében fel lehessen sorolni a legfontosabb tennivalókat. De nem ez történt. A beszámoló is, az azt követő véleménynyilvánítás, majd a végső összegzés azt hangsúlyozta, hogy mindenki mindenkor megtett mindent, aminek érzékelhető, szép eredményeit csak az nem látja, aki nem akarja vagy pedig vak. A, különböző hatalmi és politikai szervek és azok vezetői elégedettek lehetnek azzal a fejlődéssel, amit sikerült az utóbbi években felmutatnunk. Persze, hogy ez igaz így, nagyon igaz. Csak az nem tetszett, hogy a „még meglévő kisebb-nagy óbb hiányosságokat” megcímezték — másoknak. Valahogy úgy,, hogy még nem elég fejlett „egyeseknél” a szocialista tudat, tehát a pedagógusoknak. az ifjúsági szervezetnek, a szülőknek, mármint a többi szülőnek kellene erőteljesebben hatniuk a „felnövekvő nemzedékre”. Nem szeretem ezt az okfejtést. Bizonyos fokú tehetetlenséget érzek mögötte. Gondoljuk csak meg: alkoholizmus, garázdaság, népesedési mutató, alacsonyabb termelékenység, rosszul elvégzett szántás, súlyhiányos mérlegelés a boltban: miVid-mind oda-, címezhető a „még nem elég fejlett” tudatnak. Persze. Annak is. De ne csak arra hárítsuk át azoknak a mulasztását, akiknek joguk és kötelességük az intézkedés. Bátrabban kell a tényeket elemeznünk, ezen ig sok múlik. G. Molnár Ferenc Az országgyűlés őszi ülésszaka előtt Tanácskozott a megyei képviselőcsoport A közbiztonság alapvetően szilárd — Egyre nagyobb vízigényeket kell kielégíteni Tanácskoznak országgyűlési képviselőink (Fotó: Perl Márton) A megye déli járásának székhelye, Heves látta vendégül szerdán az országgyűlés őszi ülésszakára készülő képviselőinket. Szűkebb hazánk lakosságának parlamenti szószólói nevében No- vák Pálné dr., csoportelnök köszöntötte Gulyás Sándort, az MSZMP KB tagját, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnökét, dr. Molnár Gyulát, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét,» Mészáros Albertet, a HNF megyei titkárát, dr. Varga Gabriellát, megyei főügyészhelyettest, valamint a nagyközség, a járás párt- és állami vezetőit. Országgyűlési képviselőink ezúttal két olyan témát tűztek megbeszélésük napirendjére, amelyek szorosan kapcsolódnak mindennapi életünkhöz. — Megyénkben a közbiztonság alapvetően szilárd. Ennek alapja, hogy a lakosság döntő többsége törvény- tisztelő. az itt lakó emberek kiegyensúlyozott belpolitikai légkörben, elfogadható gazdasági színvonalon élnek, többségükben szorgalmasan dolgoznak — kezdte tájékoztatóját Pálinkás Ferenc r. vezérőrnagy, a BM Heves megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, akit képviselőink arra kértek, hogy vázolja közrendünk, közbiztonságunk helyzetét. A részletes elemzésből kitűnt, hogy az országos bűnözési mutatókat tekintve, megyénk helyzete kedvező: a bűncselekmények mindössze 2—3 százalékát követik el Hevesben. Ezeknek több mint a fele vétség, vagyis nálunk a kisebb társadalmi veszélyességű bűncselekmények vannak túlsúlyban. Legnagyobb számban vagyon elleni bűn- cselekményeket követnek el megyénkben is, zömében az állampolgárok tulajdonát, egyharmad részben viszont a társadalmi tulajdont károsítják meg. A megfelelő védő- és riasztóberendezések hiánya miatt — különösen a községekben — számos, nagy értékű berendezésekkel felszerelt művelődési központot, iskolát, óvodát, irodaházat törtek fel az utóbbi esztendőkben. Ami a közállapotokat illeti: megyénkben leginkább az erőszakos, garázda jellegű, az utca rendjét zavaró, az állampolgárokat sértő cse. lekmények fordulnak elő többnyire. Az élet elleni bűncselekmények zöme a családi, rokoni vagy társasági viták következménye, s ezekben nagy szerepe van az italozásnak. A szeszes ital miatt nemcsak ilyen jellegű esetek történnek, az ittas vezetők veszélyeztetik közlekedésünk biztonságát: 1975 és 1980 közötti években minden hetedik, míg az idei első félévben minden negyedik baleset okozója ittas volt... ! Pálinkás Ferenc megyei főkapitány, Úszta Gyula, Szabó Imre, Sass , Kálmán, Komjáthy Aladár, Dobos Jó- zsefné, Novák Pálné dr., valamint Zsidei Istvánné kérdéseire egyebek közt elmondta, hogy a bűnözés társadalmi jelenség, ezért nemcsak a rendőrség, hanem az egész társadalom feladata a megakadályozása, csökkentése. Ebben a társadalmi összefogásban jelentős segítséget adnak az önkéntes segítők, a munkahelyek, a szocialista brigádok, az Ifjú Gárda, az Úttörő Gárda tagjai, s a becsületes állampolgárok tízezrei. A megelőzéshez az eddiginél szélesebb körű propagandára van szükség, hogy az ittassággal kapcsolatban — garázdaság, ittas vezetés esetén ne legyen elnézés, megbocsátás, mert ez tovább lazítja az emberi önfegyelmet, a közösségi magatartási formákat. Rendkívül fontos — emelték ki a képviselők is —, hogy a megelőzés érdekében szüntessük meg a bűnözést kiváltó okokat, a lehetőségeket, s az ellenőrző tevékenység váljék valóban tartalmassá. — Tovább szeretnénk ezért fejleszteni a tömegkapcsolatainkat, szélesíteni a rendőri munka társadalmi hátterét képviselőink segítségével is a közrend, közbiztonság növelése, valamint a vagyon elleni jogsértések visszaszorítása érdekében — fejezte be tájékoztatóját Pálinkás Ferenc. A nagy vitát kiváltó témát követően került sor Heves megye vízgazdálkodásának tanulmányozására. Ehhez jó alapot adott Maróti Sándornak, a megyei tanács elnökhelyettesének beszámolója, illetve dr. Stéfán Mártonnak, az ÉVIZIG igazgató-helyettesének kiegészítése. Az egyes választókörzetekben felvetett vízügyi kérdések arra hívták fel a figyelmet — mondták a képviselők, akik közül heten kértek szót a téma tárgyalásakor —, hogy még sok megyei település lakosságának jogos igénye az egészséges ivóvíz. A vitában felvetődött egyebek között Makiár, Pétervására, Recsk, Mátraballa, Ecséd, Lőrinci, a Tárná menti községek, Nagyút, Bükkszék és a hevesi homokhát neve — a gondok-bajok, az eredményes munka kapcsán. Marót i Sándor mondta bevezetőjében: — A gyorsuló társadalmi, gazdasági fejlődés következtében a vízgazdálkodásnak egyre nagyobb igényeket kell kielégítenie, fokozottabb védelmi biztonságot kell nyújtania a vizek káros hatásai, valamint a vizeket érő mi. nőségi romlások ellen .. . Ezek után esett szó a jelenlegi ötéves terv vízügyi feladatairól, amelyben szerepel: Egerben és Gyöngyösön bővíteni kell a víztermelő kapacitást, Hatvanban a vízmű rekontsrukciójára kerül sor. A községekben társulással lehet jelentősen javítani a vízellátás helyzetén. Az anyagi, műszaki lehetőségek, valamint a helyi lakossági támogatás eredményeként vánhatóab tizenhat község, több mint 30 ezer lakos juthat majd egészséges vízhez. A tizenhárom közegészségügyileg veszélyeztetett település közül 4 vízellátása oldható meg a tervidőszak idején társulási úton. Várhatóan megoldódik Egercsehi-bányatelep és térségének vízellátása is, miután tervezik a bélapátfalvi regionális rendszerbe való bekapcsolását. A tegnapi csoportülésen felvetett, s a megye lakosságát érintő kérdésekre a képviselők az országgyűlés őszi ülésszakát követő beszámolókon, falugyűléseken, fogadónapokon adnak majd részletesebb tájékoztatást a választópolgároknak. Szilvás István MÁV-VOLÁN: MINDENKI A FEDÉLZETEN Őszi erőpróba a szállításban Répacsúcs Hatvanban és Selypen Egy jó ötlet Egerből Az ősz a szállító vállalatoknak is a legkeményebb dologidő: ilyenkor csúcsosodnak a mezőgazdasági betakarítások, nagy erővel folynak még az építkezések, de már a közeledő télre is gondolná kell, itt az ideje a tüzelőszállításnak. A várható erőpróbára jó előre felkészült a MÁV és a Volán. Járműparkjukat felülvizsgálták, a szükséges javításokat elvégezték, eszközeiket a munka jellegének megfelelően átcsoportosították. A személyzetet is felkészítették a növekvő feladatokra, átszervezésekkel, túlmunkával hidalják át az átmeneti nehézségeket. A két legnagyobb fuvarozó vállalat egyeztette a tennivalókat a legfontosabb szállíttatókkal, a feladatok ütemezése, összehangolása érdekében, A vasútnak a tavalyinál mintegy kétmillió tonnával több, azaz körülbelül 46 millió tonna különböző árut kell az év hátralevő hónapjaiban elfuvaroznia. Amint azt a MÁV vezetői megfogalmazták: nem elég a felkínált árut csak elszállítani, a pontosság, a megbízhatóság ma már épp olyan elengedhetetlen követelmény, mint az eszközökkel való megfontolt, ésszerű, a takarékosság szempontjait figyelembe vevő gazdálkodás. A Miskolci Igazgatóság területén a most megkezdődött cukorgyártási idényben a termőterületekről a szerencsi, a hatvani és a selyp! üzemekbe körülbelül egymillió tonna répa elszállításáról kell gondoskodni. A Volán mindenütt a vasút tevékenységét kiegészítve. a fuvarfeladatokat egyeztetve veszi ki a részét az őszi csúcsforgalomból. Naponta 1200 gépkocsija vesz részt szerte az országban a mezőgazdasági termékek betakarításában, elfuvarozásá- ban. A munkamegosztás értelmében, elsősorban az állomásokra és azokról szállítja el az árut, de ha közel van egymáshoz a feladó és a címzett, a Volán feladata a közvetlen szállítás. A „répacsúcs” idején napi 550 gépkocsi viszi a cukorrépát a gyárakba, s az ott keletkező — takarmányozásra még kiváló — répahulladékot vissza a mezőgazdasági üzemekbe. N^pi több száz gépkocsi végzi a többi mezőgazdasági áru továbbításét: most van a szezonja a szőlőnek, a mustnak, a kukoricának és a burgonyának, s jó néhány zöldségfélének is. Ezekre a sűrűsödő feladatokra — zökkenők nélkül készült fel a Volán. Mindennek ellenére egyre többször ismétlődik az a probléma, hogy valamilyen oknál fogva késik a vasúti kocsik kirakodása vagy a közúti áruszállítás. Az okok között elsősorban a műszaki hibák szerepelnek. Ezen segítettek a közelmúltban a Volán. 4. számú Vállalatánál. Egy-egy egységgel ugyanis (ami 3—4 teherautóból áll), csak egy rakodógép tud elmenni^ ez ha meghibásodik, jelentős késésekhez vezet, így aztán elhatározták, hogy egy már kiselejtezett Barkas gépkocsiból szervizautót alakítanak ki. A sokat kifogásolt állásidő így jelentősen csökkenthető. Szovjet közgazdász előadása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízott; ságának meghívására hazánkban tartózkodó szovjet közgazdászküldöittség egyik tagja Bjelov Jevgenyij Nyi- koíajevics, a közgazdaság- tudományok kandidátusa, a Szovjetunió tervhivatalának osztályvezető-helyettese szerdán Egerbe érkezett. A kandidátus az 'MSZMP Heves megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán a Szovjetunió agráripari komplexumainak fejlesztéséről tartott Egerben előadást a pártiskola hallgatóinak. Jevgebyij Nyikolajevics áttekintést adott a Szovjetunió mezőgazdaságának helyzetéről, az elmúlt. 15 év főbb fejlesztési irányairól. Az előadás egyik központi témája volt az irányítási, valamint az anyagi érclekeit- ségi rendszer tökéletesítésének kérdése a Szovjetunióban. Az előadást konzultációs beszélgetés követte. Ma tárgyalják a tanárképző főiskolán Új ösztöndíjrendszer Az 1982—83-as tanévtől évenként 150 millió forinttal, vagyis az eddigiekhez képest 30 százalékkal felemelik a felsőoktatási intézmények ösztöndíjalapját, amely korábban — a természetbeni juttatásokkal együtt — mintegy 900 millió forint volt. Ennek a megemelt összegnek az új elosztási rendszerét széles körűen az idei tanévtől kezdődően vezetik be — jelentette be szerdán az új ösztöndíjrendszerről tartott sajtótájékoztatóján Korcsog András művelődési minisztérium mi államtitkár. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karán e napokban döntenek az új szociális támogatásokról, így a szeptemberi összegeket még nem a végleges ösztöndíjak szerint kapják a hallgatók. Amint a főiskolai KISZ-bizottságon megtudtuk, a minisztériumi irányelveknek megfelelően az alapszervezetekkel közösen határoznak a keretösszeg felosztásáról. A kifizethető segélyalap 40 százalékát osztják szét a család egy főre jutó jövedelmének alapján. A további 35 százalékot annak figyelembevételével csoportosítják, hogy a család anyagi háttere mennyire megalapozott: a pályázati lapokon a telek, a családi ház, az autó jelzi az elbírálás szempontjait. A fennmaradó egynegyed részt a közéleti aktivitás, a közösségért kifejtett erőfeszítések alapján osztják szét a hallgatók között. ,A három összetevőből álló szociális segélyeket a tanulmányi előmeneteltől függő ösztöndíjjal együtt először várhatóan október végén folyósítják. Az egri Ho Sí Minh Tanárképző Főiskolán a ma esti KISZ-bizottsági ülésen döntenek arról, hogy milyen szétosztási rendszert javasoljanak az állami vezetésnek a szociális támogatás megnövekedett összegére vonatkozólag. Bár az ifjúsági parlamentek észrevételei, illetve a központi irányelvek már korábban a döntéselőkészítés rendelkezésére álltak, a diákok társadalmi munkája miatt az alapszervezeti gyűlések összehívására még nem volt mód. Ezért az egri főiskolán is csak előleget folyósítanak szeptemberben, az ösztöndíjak és a szociális támogatás végső összegének megállapítása későbbre marad.
