Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. szeptember 18., szombat 13. Okosan gazdálkodni az idővel A FŐSZEREP MOST MÁR A KÖNYVEKÉ. DE AZÉRT JUT MÉG IDŐ JÁTÉKRA, SZÓRAKOZÁSRA IS. HASZNÁLJÁTOK KI A NAPFÉNYES DÉLUTÁNO­KAT, MINÉL TÖBB IDŐT TÖLTSÉTEK MÉG A SZA­BADBAN — TERMÉSZETESEN NEM A TANULÁS ROVÁSÁRA! HOGY MIT LEHET A SZABADBAN JÁTSZANI? NÉHÁNY ÖTLET MAGYAR ÉS CSEH GYEREKJÁTÉKOKBÓL. JÓ SZÓRAKOZÁST'. összeállítatta: DEÁK RÓZSI Mit játszanak a csehszlovák gyerekek? Ha külföldre utazik az ember, mindig kíváncsi ar­ra, hogy hogyan élnek ott az emberek, milyenek a szo­kásaik, mi az, amit más­képpen csinálnak, mint mi. A gyerekeket az is nagyon érdekli, hogy vajon abban az. országban milyen játé­kokat játszanak. Ezeknek a kíváncsiaknak szeretnénk a kedvükben járni, ezért gyűj­töttünk össze néhány cseh­szlovák gyermekjátékot. Mozgásos játék: Kutyaház Az egyik csapat játékosai kézfogással kört alkotnak. A másik, a kisebb létszámú csapat tagjai pedig belül ugyancsak körben, terpesz­állásban állnak. A külső kör játékosai elengedik egy­más kezét, és a belső kör körül valamelyik irányban futnak. Sípjelre minden fu­tó játékos megpróbál egy terpesz alatt átbújni (ku­tyaház,). Azoknak a játéko­soknak, akik nem találtak „kutyaházat”, az új külső körrel tovább kell futniuk. Erőfejlesztő játék: Kötélhúzó Két másfél méter hosszú kötelet középen csomóval összekötünk és keresztalak­ban a földre helyezzük. A kötelek végétől 3—3 lépés­nyire valamilyen könnyen megfogható tárgyat, például labdát, karót stb. teszünk a földre. Négy-négy játékos megragad egy-egy kötélvé­get, mondjuk jobb kézzel. I Adott jelre meghúzzák a köteleket és igyekeznek el­húzni ellenfeleiket, hogy felemelhessék a háromlé­pésnyire fekvő tárgyat. Az nyer, akinek hamarabb si­kerül. Változat: a keresztbe fektetett két kötél helyett 15—20 méter hosszú kötelet kötünk össze és négyszög alakban fektetjük a földre. A pajtások a kötelet a sar­koknál ragadják meg. A to­vábbiakban a játék a fen­tiek szerint folytatódik. Labdajáték: Labdás kiütő Téglalap alakú játéktéren két egyenlő létszámú csapat egymással szemben áll fel. Az „A”-csapat vonalban a saját alapvonalán helyezke­dik el, és játékosait meg­számozza. A „B”-csapat az egész játéktéren szétszórtan áll fel. A játékvezető síp­jelre egy labdát dob a „B”- csapatnak, és ugyanakkor az „A”-csapat 1-es számú já­tékosának a „B”-csapat já­tékosai között keresztül kell futhia a másik alapvonalig, majd vissza a saját helyére. Futás közben a ,„B”-csapat megpróbálja őt a labdával kiütni: visszaérkezés után azonnal fut a 2-es, majd a 3-as, 4-es stb. Ha az egyik csapat minden játékosa már futott, akkor szerepcsere történik. Minden eltalált já­tékos a dobó csapatnak egy- egy pontot jelent. Az a csa­pat győz, amelyik több ta­lálatot ér el. Megfigyelő játék: Ki a jobb megfigyelő? Osszunk fel egy kijelölt utat több egyforma szakasz­ra. Minden szakasz elején más gyerek veszi át a veze­tést. Az a feladata, hogy jól figyelje az út közvetlen kör­nyékét. Ha a társaság át­halad a meghatározott sza­kaszon, rövid_ szünet követ­kezik. Mindenki egy papír­lapra írásban felel a vezető kérdéseire. A kérdések ilyenek lehet­nek: milyen korlátja volt a hídnak, amelyen átmen­tünk; az út melyik oldalán kezdődött előbb az erdő; milyen fák szegélyezték az utat; milyen bokrok voltak az út közelében stb. De vá­rosban is lehet játszani! 10 ilyen kérdést tegyünk fel. A további útszakaszon más-más lesz a vezető. Ö a séta alatt előkészíti a kér­déseket amelyekkel meggyő­ződik a többiek megfigyelő­képességéről. Az út végén értékeljük az eredményeket. Váltójáték: Ki a gyorsabb? A játéktér közepére asz­talt állítunk. Az asztalra 15 centiméter átmérőjű kört rajzolunk, ennek a közepébe tegyünk egy követ. Az asz­taltól jobbra és balra 10 méter távolságban jelöljük ki a rajtvonalakat. A gye­rekeket két egyenlő csoport­ra osszuk, akik az alapvo­nalon állnak fel. Adott jelre a két csapat első játékosai az asztalhoz futnak, és igyekeznek elven­ni a követ. Attól függetle­nül, ki érintette a követ, mindkét játékos megfordul és igyekszik visszatérni a helyére. Az a játékos, ame­lyik megfogta a követ, két pontot, aki előbb fut a he­lyére, az egy pontot szerez csapatának. A verseny kezdete előtt a játékvezető figyelmezteti a résztvevőket, hogy futás közben az asztal jobb felől legyen; ha valamelyik játé­kos vét e szabály ellen, csa­pata három rossz pontot kap. H. M. „A mai gyerekek agyon­terheltek, játszani sincs ide­jük”, — hányszor, de hány­szor hallani a felnőttektől ezt a megjegyzést. Pedig, tegyétek csak a kezeteket a szívetekre, s mondjátok meg őszintén, nem is min­dig a túlterheltséggel, in­kább az időbeosztással van baj. Ellenszere ennek az időhiánynak csak egy van, a viszonylag jól betartható napirend. Viszonylag jól be­tartható, mert azért épp­úgy, mint a felnőttek éle­tében, a gyerekeknél is akadhat váratlan program, ami még a legjobban elké­szített és betartott napiren­det is megzavarhatja. Félreértés ne essék, nem arra gondolunk, hogy most valami kész receptet ajánl­junk mindenkinek, ami reg­gel fél héttől este nyolcig vagy kilencig szól, percekre beosztva. Inkább csak szám­ba vennénk, minek az alap­ján készülhet el az okos időbeosztás. Az órarend az iskolában adott, ezzel ne is foglalkozzunk. Ami ezen fe­lül van, azt kellene okosan jól elrendezni, hogy min­denre jusson idő. A napi­rend elkészítése előtt leg­jobb azzal kezdeni, hogy alaposan átgondoljuk, sorra vesszük, melyek a legfonto­sabbak, amelyekre időt kell szakítani. A reggeli felke­lés természetesen attól függ, milyen messze van az is­kola, mennyi segítség kelle­ne anyunak ahhoz, hogy „ne szaladjon a lakás” mi­előtt munkába indul min­denki, át kell-e vállalni a kisebb testvér bölcsődébe, óvodába kísérését. Miután ezt felméritek, már kész is a reggeli, iskola előtti időbe­osztás, ami a nehezebb, az a délután. Mert akkor már sok mindenre kellene időt szakítani. Elsősorban termé­szetesen a tanulásra, ámbár nem árt semmiképp, ha ta­nítási idő után és a dél­utáni tanulás előtt jut egy félóra a „lazításra”. A ta­nulás akkor lesz igazán eredményes, ha közbeiktat­tál némi szünetet. Na nem félórás, órás focimeccsről, vagy bringázásról van szó. Inkább csak egy rövid sé­táról, hintázásról, esetleg úgynevezett aktív pihenőről, milynek során például el lehet intézni a délutáni be­vásárlást, könnyítve ezzel anyu gondjait. Vagy a kicsi­ért is el lehet menni az oviba, bölcsibe. Bármelyik jó közepesen tanuló diák is bizonyíthat­ja, hogy a házi feladat meg­oldására a legbővebben' szá­molva is elegendő három óra. Azután jöhet a játék, a társaság, az olvasás, mert ez sem utolsó a szórakozá­sok között. Mindezt le le­het bonyolítani este hétig, amikor már hazatért a csa­lád minden tagja, s együtt lehet vacsorázni, beszélget­ni, — beszámolni az isko­láról, no meg a házi feladat­ról, a jegyekről. Akkor még arra is juthat idő, hogy apu vagy anyu számon kérje a napi munkát, segítsen, ha valami bonyolultabb feladat elkészítése nem sikerült. A tévénézést jó nem „be­programozni”, kivéve egy- egy érdekesebb sorozatot, mert válogatás nélkül azért 10—12 éves korban sem ér­demes mindent ’megnézni. Inkább olvasásra kellene ez az idő. Este némi táskaren­dezés, előkészíteni a követ­kező napra szükséges hol­mikat, s jöhet az alvás, melyre serdülőkorban még nagyon nagy szüksége van minden gyereknek. Természetesen ez csak ke- 4 rét lehet egy napirendhez, hiszen vannak napok, ami­kor az úttörőfoglalkozás kö­ti le az időt, máskor a szak­körökre várnak benneteket, s akad, aki szívesen sportol. Mindezeket természetesen be kell illeszteni a napi­rendbe. Épp>en ezért nem is lehet egyforma, egyöntetű programjavaslatot adni. De az tény,' ha el is térnek egymástól a gyermekek napi programjai, azért vannak „kötelező” részek, amelyek nem maradhatnak ki. S ezek közül a tanulás, a kö­zös háztartási munka, az olvasás, a mozgás nem hiá­nyozhat! A jó időbeosztásnak ré­sze lehet abban, hogy min­denre jusson, amire kell, hogy legyen idő tanulásra, játékra, szórakozásra. Oko­san gazdálkodni az idővel: ezt nem árt már gyermek­korban megtanulni. Próbál­játok meg, csak hasznotok lehet belőle! — d.— E héten — a felnőttek bizonyára megértik — a gyermekeknek szánt cikkek mellé, gyermekek szá­mára közlünk rejtvényeiket is. A helyes megfejtéseket október 1-ig kell bekül­deni, a helyes megfejtést beküldők közül öten sor­solással egy-egy könyvet nyerhetnek. A költő és verse A N T A L ÍG . Á B 0 R A D 0 L F D / E N E S I P 0 L Y N i—i H JZL N r Á 0 R |v T=J L T=zr A nu L Petőfi | M I 0 j A I A A idézet [ M G 0 S Petőfi Sándor Csokonai című verséből kaptok idézetet, ha az itt felsorolt betűket az ábra üresen hagyott négyzeteibe, a megfelelő helyre írjátok be. A, A, A, A, A, A, B, D, D, D, É, H, H, H, K, L. M, O, O, R, T, T, T, Z. Bűvös négyzet Täo 40 20 18 11 "kTI p 34 26 13 15 17 35 23 31 14 19 121 I27 39 45 36 41 21 38 33 43 24 44 321 I22 42 28 46 37 29j Az ábrában elhelyezett keresztneveket addig csúsztassátok A számokkal teleírt nagy négyzetben egy kisebb négyzetet jobbra, vagy balra, míg függőlegesen az egyik oszlopban rejtettünk el, melyben a számjegyek összege a vízszintes és először egy nagy magyar költő vezetéknevét, majd újabb függőleges sorokban, valamint a két átlóban is ugyanazt az csúsztatások után a költő egyik költeményének címét kap- eredményt adják. Melyik ez a kis négyzet? játok eredményül. SZOLNOKI MEZŐGÉP EGRI GYÁRA felvesz jól képzett tmk-lakatost, , tmk-villanyszerelőt, tmk-technikust, ezen kívül alkalmazunk még könnyű fizikai munkára női dolgozókat. Gyesen lévők jelentkezését is várjuk 4 órás foglalkoztatásra. Kömlő—Füzesabony—Eger között buszjáratot biztosítunk. Jelentkezni lehet: Eger, Lenin út 261., munkaügy. MÁTRA FŰSZERT EGRI RAKTÁRHÁZA felvesz szakképzett és szakképzetlen női, férfi dolgozókat, raktári munkára, éjjeliőrt, takarítónőt. Jelentkezés: Eger, Lenin út 198. I

Next

/
Thumbnails
Contents