Népújság, 1982. szeptember (33. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-15 / 216. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 216. szám ÁRA: 1982. szeptember 15., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA • • Ön­művelés Azt mondják: öt-tíz éven belül a leglelkiismereteseb­ben megszerzett ismeretek is elavulnak, megkopnak, felejtődnek. Ez ugyan meg­lehetősen sarkított állás­pont, mert az emlékezet viszonylag könnyen felfris­síthető, s az is tény; a magára valamit adó szak­ember nem feledkezik meg arról, hogy lehetőségéhez képest gyarapítsa tájéko­zottságát. Más szóval: meg­kísérli, hogy lépést tartson az idővel és elsajátítsa tu­dományágának legújabb eredményeit. Ez nemcsak a körülmények parancsa, ha­nem az egészséges belső igény szülötte is. ■ Az önművelés a világ dolgaira magyarázatot ke­reső kétkezi munkás, értel­miségi mind többre serken­tő szükséglete. Ez akkor is így van, ha akadnak kivé­telek, vannak és lesznek olyanok, akik megelégsze­nek az egykor elért szint­tel, akik restek, akiket nem izgat a látszat mögött rej­lő ezerszínű valóság. Épp ezért furcsa, hogy ezt a természetes törekvést hiva­talosan nem méltányolják rangjának megfelelően. A különböző üzemek, szövet­kezetek, oktatási intézmé­nyek szinte kizárólag a Szervezett, a hivatalos, a papirformával dokumentál­ható továbbképzéseket ré­szesítik előnyben, ezeket becsülik meg, úgy ahogy. Nem vitatjuk: valamennyi­re szükség . van, ugyanis majd mind a rendszeressé­get, az alaposságot, az egy­másra épültséget biztosítja. Ráadásul a résztvevőknek tisztességgel teljesíteniük kell az alkalmi feladatokat, s a vizsgákon adott minősí­tés tulajdonképpen fokmé­rője a szorgalomnak, az igyekezetnek. Így van ez a nevelők több mint százezres táborá­ban. A jelenlegi gyakorlat­nak azonban — kár lenne tagadni — árnyoldalai is vannak. Mindeddig nem sikerült olyan nagyjából ki­elégítő formát találni, amely nélkülözné az üres­járatokat, mellőzné az oly- kori színvonaltalanságot. Sokan és joggal panaszkod­nak amiatt, hogy a meghí­vott előadók szárazak, unalmasan, érdektelenül tá­lalják az anyagot. Ráadásul olyasmiről beszélnek, amit sokkal hatásosabb köntös­ben megtalálnak az egyes szakkönyvekben. Azt is kiemelik — szin­tén indokoltan —, hogy jó- néhányszor nem értelmes diplomás felnőttként keze­lik őket, hanem olyan öreg­diákként, akit folyvást re- gulázni kell, akinek kétség­be vonják megismerési vá­gyát, szellemi gyarapodás iránti óhaját. Ügy is fogal­mazhatnánk : a különböző kurzusok ma még nem alapoznak kellőképpen az önművelésben rejlő- nagy­szerű adottságokra. Ez bi­zony súlyos hiba. hiszen olyan, fundamentumról mondanak le, amelyre bíz­vást építhetnének, elismer­ve ezzel az egyén értékeit. Jó lenne, ha minden érin­tettben tudatosulna, hogy ez a jövő útja, s csak ez vezethet a személyiség gaz­dagításához, amely nemcsak az egyes ember, hanem a társadalom alapvető érde­ke is. Pécsi István RÉSZTVEVŐK HÁROM MEGYÉBŐL Biztató eredmények a mezőgazdaságban Tej Nagyútról Tájértekezlet Hatvanban Az értekezleten dr. Vendégh Ferenc miniszterhelyettes beszámolóját tartja. (Fotó: Szabó Sándor) A nyári mezőgazdasági munkákat értékelő és az őszi mezőgazdasági feladato­kat meghatározó tájértekez­letet tartottak az agrár­ágazat irányítói részére teg­nap délelőtt Hatvanban. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium által ren­dezett megbeszélésre a Hat­vani Cukorgyár kultúrter­mében került sor, részt vet­tek Budapest, valamint He­ves, Nógrád és Pest megye mezőgazdasági üzemeinek vezetői. Bágyi Imre, a megyei ta­nács elnökhelyettese mon­dott megnyitó szavakat, majd dr. Vendégh Ferenc miniszterhelyettes ismer­tette a jelenlevőkkel a nyá­ri mezőgazdasági munkák helyzetét, valamint az őszi mezőgazdasági feladatokat. Mindenekelőtt a gabonabe­takarítás eddigi eredmé­nyeiről szólt. Hangoztatta, hogy a hosszú időn át tartó kedvezőtlen időjárás ellené­re — bár jelenleg még min­den ezzel kapcsolatos adat nem állhat rendelkezésünk­re —, ezen a téren a vára­kozásnak megfelelő eredmé­nyekre lehet számítani. Be­csülettel helytállt a gabona­ipar, kenyérgabonából a ter­vezettnél többet sikerült felvásárolni és országos szinten remélhető, hogy a kukorica sem okoz végül csalódást. Ez esetben az ál­latállomány ellátása mind minőség, mind mennyiség tekintetében biztosítva lesz. A termelési dinamizmus enyhe növekedésével szá­molhatunk 1983-ban is, s ez különösen a húsiparra vo­natkozik, annak ellenére, hogy bizonyos nehézségeink vannak, elsősorban a juhá­szat területén. Az' viszont valószínűnek látszik, hpgy a 4—500 millió forint tar­talék képzésére, amit az idei eredmény valószínűleg lehetővé tesz, jövőre aligha lehet számítani. A tejipar, különösen pe­dig a baromfiipar örvende­tesen fejlődik, és lényege­sen jobb eredményt ért el annak ellenére, hogy az utóbbinak értékesítési gond­jai voltak. Mindenképpen bebizonyosodott, hogy a ba­romfihús-termelést nem sza­bad visszafogni, hiszen erre mind az export, mind a belföldi piac ellátása miatt nagy szükség van. Hasonló­képpen tartani kell a szarvasmarha- és a sertés- állomány már elért szintjét, illetve jó lenne legalább szerény mértékű emelkedést elérni. A miniszterhelyettes a to­vábbiakban kijelentette, hogy a mezőgazdasági ipar­ban a következő évben nem lesz „visszafogás”, szelekció azonban igen. Ez utóbbi el­sősorban a külföldi piachoz való alkalmazkodás miatt. A fagazdaságról, az erdő- gazdálkodásról szólva Ven­dégh Ferenc elmondotta, áttértek azoknak a termék- féleségeknek az előállításá­ra, melyeknek nemzetközi piacuk van. E téren a dol­lárbevétel növekszik, s hogy ez a tendencia megmarad­jon, ahhoz további kelendő termékeket kell előállítani. Végezetül a tőkésgép-ártá- mogatás megszűnésével kap­csolatban kialakult helyzet­ről, illetve a szocialista re­láció lehetőségeiről szólt, va­lamint a vetőmag- és a te­nyészállatimport problé­máiról. Ezekkel kapcsolato­san kijelentette, hogy amire szükség van, azt a kormány engedélyezi és támogatja. A miniszterhelyettes be­széde után a főváros, illet­ve a három megye mező- gazdasági osztályának ve­zetői számoltak be saját te­rületük fenti témával kap­csolatos helyzetéről. Heves megye képviseletében Koós Viktor mondotta el Heves megye eddigi betakarítási eredményeit és gondjait, valamint azt, hogy milyen feladatok várnak ránk az őszi mezőgazdasági munkák területén. A tej titka az ízletes és bőséges takarmány. „Felszolgál­ja”: Tari László A városi gyerekek egy rélsze tán el sem tudja képzelni, hogy honnét szár­mazik a tej.. Pedig hosszú utat jár be, amíg zacskókba töltve az üzletek hűtőpult­jaira kerül. Képriportunk­ban a detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövet­kezet nagyúti tehenészete „Erdei Ferenc” nevét viselő szocialista brigádjának napi munkáját örökítettük meg. Frissen szűrve, a kannába önti az aznapit Kovács Ist­ván. Naponta 2500 liter gyűlik össze a tejházban (Fotó: Szabó Sándor) Exportfejlesztő beruházások az iparban és a mezőgazdaságban A Magyar Nemzeti Bank 1982-ben is hasonlóan a múlt esztendőhöz, mintegy 10 milliárd forint hitelt fo­lyósít a gazdaságos export növelését elősegítő fejleszté­sekre, A korábbi beruházá­sok eredményeként tavaly már a népgazdaság tőkésex­portjának egynegyede az így létrehozott új gyártóso­rokról, üzemekből került ki. 1981-ben a beruházó vál­lalatok és szövetkezetek ex- porrtkötelezettségüknek ele­get tettek, annak ellenére, hogy az utóbbi évek romló konjukturális viszonyaik nem kedveztek az export- bővítésnek. Az élelmiszer- gazdaság szövetkezeti és vállalati kötelezettségüket meghaladóan termeltek ex­portképes árukat, s az ipar- vállalatok nagyobb része is az elképzeléseknek megfele­lően növelte nem rubel el­számolású kivitelét. 1982-ban a vállalatoki exportkötele­zettsége mintegy 1,5 milli­árd dollár, amelynek telje­sítése komoly erőfeszítése­ket igényel a termelőktől és a külkereskedőktől egyaránt. A vállalatok és a szövetke­zetek olyan fejlesztési elkép­zeléseit, amelyek gyorsan megvalósulnak, a befekte­tések az exportbevételből rö­vid idő alatt megtérülnek, a bank a következő években is kedvezményes beruházási hitellel támogatja. A Magyar Hajó- és Daru­gyárban az elmúlt években végrehajtott exportfejlesz­tő beruházások hatására lé­nyegesen korszerűsítették a termékszerkezetet, dinami­kusan növelték a nem ru­belelszámolású kivitelt. Né­hány évvel ezelőtt láttak hozzá az olyan hagyomá­nyos termékeik gyártásának korszerűsítéséhez, mint ami­lyenek az úszó- és portál- daruk. Saját forrásból és több száz milliós bankhitel­ből különböző gépi berende­zéseket, hegesztő-, forgácso­ló- és festőgépeket, állítot­tak munkába és a technoló­gia fejlesztése mellett lé­nyegesen növelték a gyártó­kapacitást. Ennek eredmé­nyéként az elmúlt esztendő- ibten már a tervezett 5 mil­lió dollár helyett, mintegy 8 millió dollárért értékesí­tettek különböző darukat Brazíliában, Görögország­ban, Argentínában, Uru- guayban. Százhalombattán, az újon­nan felépülő üzemben a be­ruházás befejezése után le­hetővé válik, hogy évenként egymillió tonna olajból fű­tőolaját, motorbenzint, gáz­olajat, propán-butángázt és propilént állítsanak elő. Az Országos Kőolaj- és Gázipa­ri Tröszt, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat, valamint a Magyar Nemzeti Bank kép­viselői még a múlt év nya­rán írták alá a hitelszerző­dést, amelynek értelmében, a bank több mint 6 milli­árd forintos kölcsönt nyújt a beruházásra. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a kő­olajipari vállalat kevesebb import-kőolaj feldolgozása mellett is kielégítse a hazai motorha jtóanyag-i géhyek et. A kőolajtermék importjá­nak hazai anyagokkal való helyettesítése így javítani fogja a népgazdaság deviza- mérlegét. A beruházás a népgazdasági eredményből mintegy három év alatt megtérül. A Minőségi Cipőgyárban évente készülő 4 millió pár női cipőből az idén 856 ezer pór kerül a fejlett tőkés or­szágok piacaira. Ennél azon­ban jóval nagyobb mennyi­ség gazdaságos értékesítésé­re is lehetőség van. Elsősor­ban az amerikai Classic Aura céggel folytatott együttműködés keretében, az Innocence márkanévvel forgalomba kerülő termé­keikből, amelyek könnyűek, tetszetősek, s ami nem mel­lékes a női lábbeliknél, nem­csak követik, hanem a leg­újabb divatot képviselik. Az exportbővítő beruházás meg­valósításával — 50 millió forintos hitelből a budapes­ti és a szegedi gyáregység gépparkját korszerűsíti — a szállítási határidő a szokásos 4—6 hónapról egy hónapra rövidül. Az idén októberben kezdődő rekonstrukció 1983. szeptemberi befejezése után a jelenleginél évi 300 ezer párral több női cipőt készít és exportál a Minőségi Ci­pőgyár. A Környei Mezőgazdasági Kombinátban két év alatt korszerű nyúlvágóhidat építettek fel, ahol a koráb­bi 500-zal szemben most 1600 nyalat tudnak óránként feldolgozni. A 85 millió forintos beru­házás része annak a nyúlter- Itermelés-feiles ztési prog­ramnak, amelynek kereté­ben többek között új istál­lókat is építettek, és össze­sen 150 millió forintot for­dítottak a hústermelés fej­lesztésére. Az összes költsé­gek, mintegy két év alatt megtérülnek. Jemeni delegáció megyénkben •jA Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa vendégeként hazánkban tartózkodó Jeme­ni Béke és Szolidaritási Ta­nács delegációja, Faruk Ali Ahmednek, a tanács titkár­sága tagjának vezetésével tegnap megyénkbe látoga­tott. A vendégeket Mészáros Albert, a HNF megyei titká­ra tájékoztatta a népfront mozgalmi tevékenységéről. A tájékoztatón többek között jelen volt Németh László, a megyei pártbizottság osztály- vezetője is. Ezután a delegá­ció az Egri Dohánygyárban üzemlátogatáson vett részt. Délben a megyei pártbi­zottságon Virágh Károly tit­kár fogadta a vendégeket, és tájékoztatta őket megyénk gazdasági, politikai, társa­dalmi életéről. A későbbiek­ben a delegáció tagjai a vármúzeumot tekintették meg, majd az andornaktá- lyai Egervölgye Termelőszö­vetkezetbe látogattak el. A jemeni vendégek az esti órákban utaztak vissza Bu­dapestre. *

Next

/
Thumbnails
Contents