Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-12 / 188. szám

NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 12. csütörtök Szvetlána és Timur — ukrán menyasszony, tadzslk vőlegény (Fotó — SZF—APN—KS) SZOVJETUNIÓ Minden hetedik A szalagoknál leányok... (Fotó: Matusz Károly — KS) A cári Oroszországban, an­nak idején, az akkor uralko. dó pravoszláv egyház tiltot­ta a házasságot nem keresz­tényekkel, Az ortodox iszlám vallás pedig — amelynek hived a kazahok voltak, — a halálát követelte annak a nőnek, aki más hitűhöz ment feleségül. Ma a vegyes házasság meg­szokott jelenség. Százalék- arányuk a Szovjetunióban, jóval magasabb, mint más országokban. A Szovjetunió lakossága több mint 120 féle kis és nagy nemzetiségű, amelyekből a legnagyobb szám — a 137 millió — az oroszoké, a leg­kisebb — 500—900 fő — az aleutáké, nganaszanőké és a jukagirokó. A szovjet állam­nak nem volt könnyű az et­nikai és. vallási különbségek felszámolása, mint ahogy nem volt könnyű megszaba­dulni a nacionalista előítéle. tefctől sem. Az iskoláztatás és a kultúra fejlődésével, az ateizmus elterjedésével kezd­tek fokozatosan eltűnni a nemzeti ■ és vallási előítéle­tek. Ma minden hetedik há­zasság különböző nemzetisé­gű emberek között jön létre. A legtöbb vegyes házassá­got Lettországban, Kazahsz­tánban, Ukrajnában jegyzik, legkevesebbet Örményország­ban. Ez azonban nem bizo­nyos fajta nacionalista vagy vallási előítéletek miatt ala­kult így, hanem azért, mert ebben a köztársaságban a lakosság etnikailag túlsúly­ban van. Több mint 90 szá­zalék az örmény és korláto­zottak a lehetőségek ahhoz, hogy egy örmény vőlegény vagy menyasszony más nem­zetiségűekkel találkozzék. Az iszlám tilalma ellenére a kö­zép-ázsiai köztársaságokban is széles körben elterjedtek a vegyesi házasságok. A jugoszláviai Gyevgyelijátó) keletre, a görög határ közelében fekszik a mintegy hatezer lako­sú Bogdánéi, amelynek mező- gazdasága az utóbbi években felhívta magára a figyelmet, A hegyekkel övezett síkságon ha­talmas szölőskertek. gyümölcsö­sök és terebélyes üvegházak so­rakoznak. A helyi Izvorszki gaz­daságnak van az országban a legnagyobb területű — összesen 48 hektárnyi — üvegháza. Mile Torev, az Izvorszki Igaz­gatóhelyettese elmondta, hogy a gazdaságnak hét részlege van, közülük három termelő, három szállítmányozó; a teherszállítási részleg szintén a legnagyobbak között van az országban. A he­tedik a szolgáltatási szervezet, amelyhez a kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a turizmus tartozik. A korszerű gazdaságban az üvegházi termelés áll az első he. lyen, de figyelemreméltó ered­ményeket értek el a szőlészet­ben, a borászatban, a gyümölcs- termesztésben, valamint az ál­lattenyésztésben Is. A gazdaság évente mintegy száz vagon bort termel. Állatállománya 800 jó­szágot — 500 fejőstehenet és több mint 200 juhot — számlál. A te­jet saját üzemükben dolgozzák fel. Legismertebb termékük a Különösen nagy a vegyes házasságok aránya az új építkezéseknél, ahová az or­szág különböző részeiből jön­nek a fiatalok. Naberezsndje Cselni-ben például, ahol az óriási teherautógyár épült, a házasságok Ötven sízázaléka vegyes házasság. Hasonló nagyjából a helyzet a BAM- nál Szibériában és a többi nagy építkezésen is. A házasság minden eset­ben komoly dolog, a vegyes házasságban a családi élet kialakítása még inkább. Mindkét fél részéről fontos, hogy tiszteletben tartsa egy­más nemzeti hagyományait, kultúráját, szokásait. A szo­ciológusok megállapítása sze­rint ugyanakkor, a vegyes házasságok rendszerint tar- tósabbak. mint az egynem- zetdségűeké. Ezt a paradox tényt az magyarázza, hogy a vegyes házasságokat általá­ban jól megfontolják, alapo­san átgondolják. Milyen nemzetiségű lesz a vegyes házasságból szárma­zó gyermek? Ezt a problé­mát különböző módon old­ják meg. A gyermek nemzeti hovatartozásának megállapí­tása hivatalosan akkor törté­nik, amikor a leány vagy a fiú eléri a> 16 évet ési meg­kapja a személyazonossági igazolványát. Mindenki ön­állóan dönthet, hogy az apja vagy az anyja után milyen nemzetiségűnek vallja ma­gát. A döntést rendszerint befolyásolja az az etnikai környezet, amelyben a csa­lád él. A Litvániában élő orosz-litván családok gyere­kei rendszerint a litvánokhoz tartozóknak vallják magu­kat, a köztársaság határain túl élők pedig oroszoknak. Az élettárs megválasztását a Szovjetunióban, bármilyen nemzetiségű legyen is, az embert megillető szabadság, jognak tekintik. Kaskaval-sajt, továbbá a joghurt és a juhtúró. A szükséges ta­karmányt saját földjükön ter­mesztik, s takarmánykeverővel dolgozzák fel. Négy évvel ezelőtt modern ön­tözőrendszert építettek ki, amely a gazdasághoz tartozó mintegy ezer egyéni termelő földjeit Is menti a szárazságtól. A víz föld alatti csatornarendszeren jut el a mesterséges tavakból a föl­dekre. A gazdaság mintegy ezerhá­romszáz dolgozója mellett a sző­lő, a gyümölcs és a konyhakerti vetemény betakarításakor Idény­munkásokat alkalmaz. Dolog­időben bizony itt is meg kell fogni a munka végét; s nem is mindig a legideálisabb körűimé, dyek között. Az üvegházakban például a júliusi kánikula ide­jén a hőmérséklet néha eléri az 55 fokot. Az üvegházi termékek eljut­nak Jugoszlávia minden részé­be. A korai burgonyát és a ká­posztát már néhány héttel eze­lőtt betakarították. Most érik az uborka, a paradicsom és a pap­rika, amit folyamatosan szállí­tanak a nagy fogyasztóközpon. tokba. Amint áz egyik vetemény beérik, újat ültetnek a helyébe; így évente két-három termést takaríthatnak be. (gáti) Irgalmatlan kínzásoknak vetik alá ezeket az autókat itt, a szalag végién. Bőg a motor, várná az ember, hogy az autó mindjárt fölágasko­dik hátsó kerekére. Szinte füstöl a gumi. Már-már saj­nálom az „újszülöttet”, ho­lott tudva tudom, jobb, ha itt történik a baj, mintha az úton... Most épp a Kolum­biának küldendő sárga-feke­te színezésű taxikat „mace­rái ják”. Pitestiben járok, a Dacia autógyárban, a százhúsz hek­táron kiépült óriás kombi­nátban. A szalagoknál fiata­lok dolgoznak. Többnyire leányok, ötpercenként en­gednék el egy kocsit. Mond­ják, akik tudják: jó idő ez, nemzetközi mércével is kivá­ló. Mann Dumitru mérnökkel, a gyár egyik vezetőjével a magyar olvasókat érdeklő dolgokról beszélgetek. Arról esik a legtöbb szó a gyárban is, amiről köztünk: miként lehetne még praktikusabbá tenni a kocsit, amelyből 30 ezer fut a magyar utakon, s a „a magyarok mindig a leg­újabb típust kérik”. Azt mondja a vezető mér­nök: — „Fogyókúrára” fogjuk a Daciát Kilencmázsás önsú­Három éve Bulgáriában hiány volt a közszükségleti cikkekben, különösképpen a húsáruban. A vevők hiába jártak üzletről-üzletre, álta­lában a „nincs”, „hiány­cikk” volt a válasz. Pedig a boltok polcai tele voltak áruval, olyan benyomást keltve, mintha minden rend­ben volna. Amikor a vevők az „1001 cikk” elnevezésű boltba betértek (Bulgáriában ezekben árulják a háztartási, pipere-, vas-edény cikkeket) és hiába keresték a szüksé­ges árucikket, már-már viccként hangzott, hogy: „valóban itt 1001 árucikk található, de éppen ez az egy a hiánycikk, amire leg­inkább szükség lenne”. A húsboltok előtt világosabb volt a helyzet: ha volt hús, hosszú sorok kígyóztak az üzlet előtt, ám nemegyszer csalódottan indultak haza a vevők. Ma gyökeresen megválto­zott a helyzet: nemigen for­dul elő, hogy a vásárló ne találná meg az általa kere­sett árucikket. Húsból is van elegendő. Hogy történt mindez? A súlyos áruhiány nem­csak a vevők körében szí­tott elégedetlenséget, de az ország vezető szerveiben is. A tarthatatlan helyzet meg­változtatása érdekében hatá­rozott, az egész társadalmat átfogó intézkedésekre volt A Vietnami Szocialista Köztársaságban több kisebb nemzetiség él. Ezek egyike a kis lélekszámú bahnar nemzetiség, amelynek tag­jai nemrég költöztek együvé Gia Lai faluba, amely Kon­tern tartományban, a Köz­ponti Hegyvidék területén található. A bahnarok öt évvel ez­előtt telepedtek meg ezen a vidéken. Addig a 120 család félnomád körülmények kö­zött élt: ideiglenes hajléko­kat emeltek, megművelték a szabad földterületeket, majd miután ezek kimerül­tek, továbbvándoroltak. Fa­lyából rövidesen leveszünk százötven kilót, hogy ne kell­jen a motornak ballaszt ter­het cipelnie. Nő a motortel­jesítmény, a hatásfok, csök­ken a fogyasztás. Legalább 15—20 százalékkal! Az efiaj- ta műszaki fejlődé® ma min­den autógyárnak elemi érde­ke. Meg fogjuk oldani a mo­tor mikroprocesszoros vezér­lését, egyedül ettől tíz száza, lék körüli fogyasztáscsökke­nés várható. A vállalat kutatóintézeté­ben és prototípus üzemében már próbálják az új megol­dást. 1985-ig — mondják — már ilyen Daciák gördülnek le a szalagról. — Egyéb újdonságok? — Módosítjuk a sebesség- váltót. öt sebességfokozatot alakítunk ki. • Finomítjuk a a fékrendszert. Egyebek kö­zött műszer jelzi majd a ve. zetőnek, hogy milyen álla­potban van a fékbetét. A változások bizonyos for­mamódosításokkal járnak. A jövő Daciáinak fából készült modelljeit már a légcsatorná­ban vallatják. — Magyarországon hallot­tuk: készítik a típus sportos változatát... — Igen, de évente csupán néhány százra gondoltunk. szükség. Mindenekelőtt a munkások és a parasztok termelő kedvének felkelté­sére, hogy megteremtsék a piacról hiányzó árumennyi­séget. A ruszei pártkonferencián elfogadott határozatokban több nagyvállalat kötelezte magát, hogy megszokott gyártmányain felül olyan árucikkeket is gyárt, ame­lyek a piacon tartósan hiá­nyoznak. Az élelmiszer- és könnyűipari vállalatok ter­mékskáláját ugyancsak bő­vítették. Jelentős változás történt a lakossági szolgál­tatások terén is. Az intézkedések eredmé­nyeként ma már nem hiá­nyoznak a közszükségleti cikkek az üzletekből. A vá­sárló valóban megtalálja mindazt, amire szüksége van, és olyan választékban, ami tetszésének és pénztár­cájának leginkább megfelel. A Belkereskedelmi Miniszté­rium új áruházakat nyitott. S bár a szófiai utcák szűkek, megtalálták a módját annak is, hogy az áruk egy részéta boltok előtt az utcákon kínálják, ezzel is javítva a vásárlási lehetőségeket. A belső piac hiányosságai­nak megszüntetésében fon­tos szerepet kapott a ma­lujukban ma minden család a saját házában lakik. Vete­ményeskertjeik és gyümöl­csöseik elegendő termést ad­nak, és így a piacra is ter­melhetnek. A háztáji gazda­ságok mellett a falu hatá­rában 150 hektáron közösen gazdálkodik a községben megalakult négy termelő­kollektíva. Itt évente kétszer aratnak rizst. Űjiabban ku­korica-, cukornádi és gya­pottermesztéssel is foglalkoz­nak. A gazdasági gyarapodás következtében javulnak a bahnarok életkörülményei Sorozatgyártásról jelenleg nincs szó. — Milyen a kapcsolatuk a francia Rerfault-tal, ahonnan a szabadalmat vették? — Licenckapcsolatunk le­járt. Tíz évre kötöttük a szerződést, 1968-ban. Ezen évtized alatt igyekeztünk mindent itthon megoldani. A gyári festődében megje­lentek az első robotok. Meg. tudtuk: a következőket már Romániában szeretnék előál­lítani. A magas szákmai színvo­nal garantálja, hogy Pitesti­ben autó-műszaki főiskola gánvállalkozás körének ki- szélesítése. A bolgár parasz­toknak kedvezőbb lehetősé­gek nyíltak a háztáji gazda­ságban a hús, tej, tojás, gyapjú, gyümölcs, zöldség stb. megtermelésére. Az eredmény: a hús, tej, zöld­ség és gyümölcs termelésé­ben a magánszektor az or­szágos össztermék 30 száza­lékát állítja elő. Ez a 30 szá­zalék azt jelenti, hogy sta­bilizálódott a hazai piac, megszűnt az áruhiány. Megnőtt az emberek ter­melési kedve. Szemmel lát­hatóan szaporodott az állat- állomány: az utak mentén mindenfelé 2—3 tehenet le­geltetnek, így termelik meg a család szükségletét, és piacra is jut belőle. Még a városok közvetlen környé­kén levő üres telkeken is látni legelésző birkát, tehe­net. Az emberek érdekeltté váltak a termelésben, s az így megtermelt áru gyorsan a piacra kerül, a városi la-í kosság asztalára. Az ipari és mezőgazdasági cikkek mennyisége ugrásszerűen megnőtt. Szófiában például 1981-ben 30 százalékkal több áru ke­rült az üzletekbe, mint egy évvel korábban. Hasonlóan változott az arány valameny- nyi városban. is. Amikor beköltöztek a fa­luba, közülük még mind­össze tízen tudtak írni és ol­vasni. Ma a termelőkollek­tívák és a helyi közigazga­tás irányítói is bahnarok, akik a munka mellett heten­te kétszer beültek az iskola­padba, hogy felszámolják a korábbi életmódjukból kö­vetkező műveltségbeli elma­radásukat. A takaros kis községben jó vizű kutak, kiépített út dicséri a bahnarok szorgal­mát. A faluban bölcsőde, óvoda és felnőttek iskolája is működik. működik. Innen a mérnök. utánpótlás1. A Dacia gyár sa­ját mesteriskolájából pedig mind több kiváló szakmun­kás érkezik. A munkások nyolcvan-nyolcvanöt százalé­kát itt készítik föl. Az óriás gyárközpont ab­lakaiból rálátni saját lakó­telepükre, ahol az alkalma­zottak élnek. Jelenleg 3500 család. — Rövidesen város lesz, önálló város — hallom, ahol a tervek szerint, három év múlva már 15 ezer csa­lád lakik. LENGYELORSZÁG A Wieliczka bányamúzeum Lengyelország egyik kü­lönleges természeti neveze­tessége a híres Wieliczka só­bánya, amely hosszú idő óta múzeum. A bányamúzeum alapos felújításra szorult. Jelenleg már a vége felé közeledik az egykor kősóból kifaragott kupolák és más csodák, ne­vezetességek összeírása és felfrissítése. Több mint 50 helyiséget hoztak rendbe, köztük néhány régi kápol­nát, ideértve egy 1698-ból származó templomocskát is. A Wieliczka bányamúze­um a közeljövőben megújul­va várja majd a turistákat. KNDK Tengeri növény- és áll átkutató intézet A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság keleti tengerpartján, Muncson me­gyében különleges kutatóin­tézet működik. Az itt dol­gozók fő célja a tenger nö­vény- és állatfajtáinak a ta­nulmányozása. A tenger botanikusai fi­gyelmüket főleg a tengeri moszatokra, algákra fordít­ják. Az intézetben kidolgo­zott módszer révén e nö­vények hozamát másfél-két­szeresére tudják növelni. A biológusok sokat fog­lalkoznak a halállomány szokásaival, életével. Az itt honos érdesfarkú halnál (Se- riola dorsalis) a nagy kísér­leti akváriumban néhány hónap alatt 400—500 gram­mos súlygyarapodást tudtak elérni speciális tengeri cse­megékből összeállított „ét- rend”-del. Az intézetben kidolgozott módszereket jól hasznosít­ják az ország más tenger- kutató íaboratóriumaiban is. összeállította: Gyurkó Géza J. Percsenok JUGOSZLÁVIA Termés évente háromszor Tarabó Zoltán BULGÁRIA Megnőtt az érdekeltség — megszűnt az áruhiány Delcso Plszkov VIETNAM A bahnar nemzetiség

Next

/
Thumbnails
Contents