Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-11 / 187. szám
Csak küldöttként: Heves megye Országos fafaragó kiállítás Miskolcon Közösségben született a hajdan élő népművészet, közösségnek születnek ma is, míg régi korok formakincsét sikerül életre hívni. Ez a kettősség ad értelmet a népművészet annyit emlegetett reneszánszának, a dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. Ezek a közösségek sokszor nehéz körülmények között dolgozó működő amatőr csoportok, melyek éppen, mert tudják, hogy munkájuk milyen értékes, igyekeznek tisztán megőrizni a múlt örökségét. A,fafaragóknak Miskolc ad fórumot, kétévenként itt rendezik meg országos konferenciájukat. Először 1978. ban találkoztak, az idén július végén harmadszor várták 19 megye küldötteit. A hagyományápolás, újraalkotás és a továbblépés lehetőségeiről szóltak a viták és az előadások. A Miskolc városi Tanács művelődési osztálya, a Népművelési Intézet és a Népművészeti Egyesület által meghirdetett második országos amatőr fafaragó pályázatra érkezett munkákból rendezett, és a miskolci Molnár Béla Ifjúsági Házban szeptember 6-ig látható kiállítás megmutatja, milyen tárgyak között kellene élnünk. A látogatót már az előtérben ácsolt faragott asztal, székek fogadják; hasonló után sóvárgó bejegyzéseit ezen írhatja a vendégkönyvbe. Egyébként is a bútorok, székek, sarokpadok, asztalok a legszebbek. Hegedűs József garnitúrája díjat is kapott, de nem maradnak mögötte Bereczky Csaba bútorai, Gaál János, Szabó Sámuel, Szokolay Sándor, Tabajdi István székei. Ahány, annyiféle stílusú, formakincsű, de forma és tartalom egysége mindegyikben tökéletesen érvényesül. Az anyagot igyekeznek érvényre juttatni a faragott tükörkeretek, az asztal terítéséhez való tárgyak, bármelyik modern lakásban helye lehet polcnak, fali- szekrénynek. Faragnak szobrot, égy darab fából madarat, (ez utóbbi a mester bravúros ügyességét teszi próbára), és szobába való, és az ember talán legnagyobb örömére, gyerekjátékot. Olyat, ami szobába való, és olyat, ami játszótérre. Ezek az utóbbiak már nem a kiállításon, hanem mellette láthatók; a nagyméretű térjá- tékökkal néhány hete örvendeztették meg a miskolci fafaragók a környező lakótelep gyerekeit. A konferencián egyébként volt Heves megyei küldött, a recski Koch Árpád, de alkotás egy sem. Makai Márta Ötvenegy témakörben Közgazdasági továbbképzés A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Köz. gazdasági Továbbképző Intézete felvételt hirdet az 1982 őszén induló továbbképző tanfolyamaira és az 1983 februárjában kezdődő szakközgazdász szakokra. A továbbképző tanfolyamokat 51 témakörben szervezik meg. Jelentkezni lehet egyénileg, vagy vállalati-szö- vetkezeti-intézményi felkérésre céltanfolyam formájában 1982. szeptember 30-ig, a tanfolyami tájékoztatóhoz csatolt jelentkezési lapon. A tájékoztató — amely tartalmazza valamennyi témakörben ' induló tanfolyam, tematikáját és díját — kapható a közgazdasági továbbképző intézetben, a VIII., Makarenkó u. 20. szám alatt a portán, vagy az ügyintéző csoportnál az I. emelet 28-ban. Tanfolyami ügyekben felvilágosítást adnak a 133-965, vagy 136-089-es telefonon. A szakközgazdász-képzés 13 szakon indul 1983 februárjában. A képzési idő négy félév, kivéve a számítástechnikai, a fővállalkozói és a gazdasági ellenőrző szakot, ahol öt félév. Az utolsó félév végén szakdolgozatot kell írni, amelynek sikeres védése után a hallgatók szakközgazdász oklevelet kapnak. Az oktatás általában kéthetenként péntek délután és szombat délelőtt van. Tandíj félévenként 1800 forint, a számítástechnikai szakon 2800 forint. A szakközgazdász hallgatók nyelvi képzésben is részt vehetnek. Angol, orosz, német és francia nyelvekből továbbképző jelleggel — kezdő szint nem indul — spanyol és arab nyelvekből kezdő szinten ' is. Itt a képzési idő 4 félév. Az utolsó félév végén szigorlati vizsgát kell tenni, amely közép- vagy felsőfokú képesítést ad. A tandíj félévenként 1500 forint. A szakközgadász-kópző szakokra jelentkezhetnek, akik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, vagy a> Pécsi Tudományegyetem közgadasági karán szereztek oklevelet, akik mérnök-közgazdász, gazdaság i- mérnöki, vagy külföldön szerzett és honosított köz- gazdasági oklevéllel rendelkeznek. Ezenkívül szükséges két év szakmai gyakorlat — kivéve a gazdasági ellenőrző szak okleveles könyvvizsgálói szakágazatát, ahol 6,5 év — továbbá munkáltatói javaslat. Jelentkezni a tájékoztatóhoz csatolt jelentkezési lapon lehet a munkáltató aláírásával. Csatolni kell szakmai önéletrajzot, egyetemi oklevelet, vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát. A tájékoztató kapható az intézet, valamint a közgazda- sági egyetem IX., Dimitrov tér 8. szám alatti portáján. Jelentkezési határidő: 1982. október 31. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben a Bp. Pf.: 275. 1431 címen. FeL világosítást a 133-965 telefonon nyújtanak. (MTI) NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 11., szerda .................................................................... . .W\.......000mmumumumum 01 ..%%%###..igi.»mmmm■■..**.! IB#?#***»»«»^00«m000mum\ 000■■■■■#**■■■■000BB^00BBBI Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban Victor Vasarely alkotásaiból nyílik kiállítás októberben Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban. A kiállítás képeit a mester adományozta Magyarországnak, s a szinte teljes életművét reprezentáló anyagban mintegy ZOO alkotását juttatta el a magyar államnak. A Szépművészeti Múzeumban megnyíló tárlat Ideiglenes lesz. Később döntenek arról: hol helyezik el véglegesen a gyűjteményt. Az eddigi elképzelések szerint valószínűleg az óbudai Zlchy-kastély még helyreállításra váró épületrészeiben alakítják majd ki a magyarországi Vasarely-alapftványt. Egészséges lokálpatriotizmusra sarkalltak 25 éves az egri várbarátok köre 1957 márciusában alakult meg az Eger Vára Baráti Kör, amely már a rajtkor azokat tömörítetté, akik ezer szállal kötődtek a barokk városhoz és Dobó híres erősségéhez. Ennek 25 esztendeje. A negyedszázados jubileum alkalmából készítettünk mérleget Majtényi Júliával, a kör jelenlegi titkárával, aki 1972 óta tölti be ezt a tisztséget. — Az indulást követően egészséges fellendülés bontakozott ki. Felvételüket kérték nemcsak az értelmiségiek, hanem a kétkezi munkások is. Hamarosan nyolcszázra nőtt a tagok száma, s ezek az emberek nemcsak ismeretekre sjomjuhoz. tak. Készek voltak arra is, hogy áldozatot hozzanak a köz érdekében. Az aktivitás kialakításában oroszlánrésze volt Lénárt János középiskolai tanárnak, az akkori titkárnak. Halála után visz- szaesés következett be: csők. kent az érdeklődők száma. Szerencsére hamar kijutottunk a hullámvölgyből. Huszonöt esztendő során eredményesen munkálkodtak, méghozzá nem is egy területen. Erről tanúskodnak az alábbi kifejező adalékok: — Hagyományossá váltak az országjáró kirándulások. Ezeket alaposan megszerveztük, sokrétű programot biztosítottunk. Megtekintet, tűk a műemléki nevezetességeket, az egyes múzeumok kiállítási anyagát, azaz ezek az utak felkeltették az érdeklődést a múlt értékes hagyatéka iránt, s hozzájárultak ahhoz, hogy mind többen értékeljék, becsüljék ezt a rangos örökséget. Beváltak a kéthetenkénti klubdélutánok is. Ilyenkor a megyeszékhely, valamint a vár krónikájának egy-egy moz. zanatát elevenítették fel a szakszerű előadások. Kíváncsiakban nem volt hiány, hiszen olykor hetvenen is összegyűltek. Sikeres akciónak minősíthetjük a Régi házak, régi egriek című városnéző sétákat, ezek is a lokálpatriotizmus érzését erősítették a résztvevőkben. Végigjártuk ^zűkebb hazánk nevezetesebb könyvtárait is. Arra is lehetőségünk adódott, hogy először évente, később kétesztendőnként megjelentessük Az egri vár híradóját. Emellett kisebb füzeteket is kiadtunk. Ilyen volt például a Dobó István síremlékét ismertető munka. Október 1-én és 2-án kerül sor a jubileumi rendezvénysorozatra. Erre már régen megkezdték a felkészülést. — Változatos kínálatra törekszünk. Ez érthető, hiszen meghívjuk az ország múzeumbaráti, honismereti köreinek képviselőit. ízelítőt adunk majd eredményeinkből, s a kerekasztal-beszél- getések során arra is mód adódik, hogy . tapasztalatok sorával gazdagodjunk. Az ilyen évforduló egyébként arra ösztönöz bennünket, hogy a jövőben az eddiginél is hatékonyabban munkálkodjunk, s még többet nyújtsunk. a felnőtt és a diáktagok számára. (pécsi) I BAKÁNK TAMÁS ■■ \ * FÉSIEK MELEGE \ XVIII. — És ha el tudom intézni, hogy maga is mehessen? ... — Géza! — sikolt fel boldogan amaz, ám tüstént elborul az arca. — Igen, de hogyan?! — Kivált egy turista-útlevelet, a többi az én gondom! — Maga tündér, Géza! A jóságos tündér a meséből! — Hogy ne kelljen félté- kenykednie — somolyog a férfi. — A svéd nőkről any- nyi mindent hall az ember... — Kihörpinti kávéját, majd hirtelen feláll. — Köszönöm a finom vacsorát, Katikám, de sajnos, ma korábban kell elmennem ... Ugyanis van még egy fontos megbeszélésem. — Csütörtökön?! — néz rá szemrehányóan Kata. — Fájdalom, az illetőnek csak ez a nap volt jó — mondja Fülöp szertartásosan. Kata a szeme közé néz. — „Megbeszélés”... — mondja gúnyosan. — Miért? Tudja, hogy mennyi ilyenkor a megbeszélnivaló? —■ somolyog Fülöp. — Milyenkor? — kérdi vissza Kata. Fülöp már indul az előszoba felé. — Ilyentájt, az elején meg a végén ... Ez az egészben a legérdekesebb. Á közepét — hogy őszinte legyek — az én koromban már kissé unja az ember... Az olyan egyhangú, annyira megszokott, mindig ugyanolyan! De a szakítás)... — Üdvözülten mosolyog. — Ahány, annyiféle! Mert minden nő másképp próbál megfogni magának ... Ez a rögeszméjük. — Megéri maga a pénzét! — mosolyog Kata. • A férfi fölemeli ujját. — De hogy mindig van erőm szakítani, csakis maguknak köszönöm! Ha jön a kísértés — mert jön! —, hogy. lehorganyo?zak, mindannyiszor magukra gondolok! Hülye, mondom magamnak, ökörfejű: mi kell? A nőt úgyis megunnád, csak az otthon melege csábít! Azt viszont megkapod Katáék- nál! — Ne fűzzön, Géza! — nyújtja kezét meleg mosoly- lyal a ház asszonya. Fülöp ráhajol a kezére, szertartásosan kezet csókol. — Barátaim feleségét soha! — Hirtelen fölnevet. — És különben is, ha magát elszeretem Tibortól: kikhez járok ezentúl csütörtökön. kin*t?! Üjból kezet csókol, Tiborral kezet ráz, aztán már kint is van az ajtón. Az asszony sietve ráfordítja a kulcsot a zárra, férje elé ugrik, s torkában lüktető szívvel megkérdi: — Mit mondott az öreg? — Fogóddz meg! — düny_ nyögi Tibor, de nem néz most az asszonyra. — Nősül! — Mit csinál? — fehéredik el Kata arca. — Házasodik! — tagolja Tibor. Az asszony fölnevet; egy kissé dúlt, kissé hisztériás ez a nevetés. — Házasodni itt legföljebb a kis nő házasodik! — mondja tompán. — Az apád házával! — Lerógy egy székre, maga elé mered: — Most aztán lőttek mindennek! — sóhajt fel mélyről. — Mert most már nemcsak a balatoni villa, hanem a majdani örökséged is ugrik! — Miért? — vonja fel vállát Tibor. — A ház akkor is megmarad, ha az öreg megnősül ! Kata kegyetlenül nevet. — Ha az a nő beleül?! Megmarad a ház? — Persze! A törvény nem a házastársnak, hanem a gyermekeknek biztosítja a hagyatékot! Kata füttyent. — A tulajdonjog csakugyan a tiéd lesz, fiacskám, nyögheted is utána az iszonyú örökösödési illetéket! De a haszonélvezet az özvegyet illeti, életfogytiglan! Vagyis emberi számítás szerint még röpke harminc-negyven évig, hiszen az öreg kujon nyilván nem egy hervadt vénasz- szonyt, hanem egy kitanult pipit vesz feleségül! — Felpattan a székről, lekapja a tegnapi képet a falról, Tibor kezébe nyomja. — Viszont ilyen körülmények között mi végeztünk, fiacskám! — Dehát a stockholmi út, Kata! Azt is odadobnád, mert most dühös vagy az apámra?! Kata a semmibe bámul. — Stockholm: három hét — mondja aztán kemény arccal. — Lelle: harminc év. Nem cserélem el a kettőt! És megmondtam világosan, hogy ez a csütörtök volt az utolsó, ha az öreg nem állja a szavát! — A képet kirántja Tibor kezéből, a szomszédos szobába szalad vele, rádobja az egyik székre. — Vidd a képedet! És vidd a többi holmid! Tibor hatalmas sóhajjal elindul a bárszekrény felé, zsinórját kihúzza a falból, s veselkednék neki, hogy gördíti át a maga szobájába, amikor odakint csöngetnek. — Na tessék! — int Tibor kétségbeesve. — Itt van Szász Bálint! Gyorsan visz- sza a képet a falra! — Ha meszet eittem volna! — kiáltja Kata. — Tudja csak meg ő is, hogy válunk! Rövidesen úgyis mindenki megtudja! (Folytatjuk)
