Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-11 / 187. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! [ xxxm. évfolyam, m. szám XilT­1982. augusztus 11., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Marjai József fogadta Jerzy Ozdowskit Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese kedden fogadta Jerzy Oz­dowskit, a lengyel szejm alelnökét, aki szabadságát tölti Magyarországon. A len­gyel vendég találkozott Pé­ter Jánossal, az országgyűlés alelnökével. A megbeszélé­seken széles körű eszmecse­rét folytattak a két országot érintő nemzetközi kérdések­ről, a magyar—lengyel együttműködés helyzetéről és erősítésének feladatairól. Péter János ebédet adott a vendég tiszteletére. Az ebé­den részt vett Tadeusz Pietr- zak, a Lengyel Népköztársa­ság budapesti nagykövete is. (MTI) Kánikula Csányban A Varga József K—700-as traktorára kötött tárcsák forgatják a tarlót A meleg nyári augusztusi napok próbára teszik a mezőgazdaságban dolgozókat. A mintegy háromezer hektáron gazdálkodó csányi Bú­zakalász Termelőszövetkezet földjein a korábbi megfelelő talajmun­kák ellenére — jobbára a száraz időjárás miatt — egyes növények­ből a számítottnál kevesebb termett. A gabona csak megközelítően érte el a várt eredményeket és a dinnye is kevesebb a kelleténél. Ám hátra van még a napraforgó, kukorica, pritamin paprika beta­karítása, ami talán — megfelelő hozamok esetén — kiegyenlíti az eddigi veszteségeket. Kétszázan küzdenek a gázfáklya közelében Előkészületek az oltásra A füzesgyarmat—csikéri gázfáklyánál kedden folyta­tódott az oltás előkészítése, a fúrótorony maradékainak eltávolítása a kút fejéről, s a két 1800 köbméteres víz­tározó építése. A szombaton kitört, majd vasárnap láng­ra lobbant kút körzetéből az oltása előtt valamennyi izzó vasszerkezetet el kell távolítani a tűzből, nehogy oltás közben ismét belob­banjon a feltörő gáz. A Nagyalföldi Kőolajkutató Vállalat húsztagú munkacsa­pata erőgépre szerelt mani­pulátor segítségével távolí­tott a tűzből el újabb — az 1500 Celsius fokon izzó — vasdarabokat, a kút szájá­nál olvadozó toronymarad­ványokat. A vállalat kitűnő, en képzett szakemberei a nagy erőfeszítést kívánó munkát a gázfáklya közvet­len közelében a tűzoltók ál­tal nyújtott vízfüggöny vé­delme alatt különleges vé­dőöltözetben végzik a kút­fej'teljes megtisztításáig; a mentőcsapat hűtéséhez órán. ként 600 köbméter vizet használnak fel. A jelenleginél jóval több víz kell majd az oltáshoz: másodpercenként három köbméternyi. A most épülő víztározókba a füzesgyarmat —csikéri gázkúttól két és fél kilométerre folyó Be­rettyóból — csatornákon, majd nélrö&H^^g méteren át csövel^nJgBtgkezik majd az oltóvíz.tJp3||^kút elol­tására — az előkészítés elő­rehaladásától függően — várhatóan pénteken kerülhet sor. A Füzesgyarmattól mint­egy fél kilométernyire levő Csikéren folyó küzdelemben kedden * kétszázan vettek részt. (evesebb pótalkatrészre volt szükség - Kiegyensúlyozott üzemanyag-ellátás - „Csendes” ügyeletek A háttéripar jól segítette az aratást A napraforgó már hullajtja szirmait Befejeződött a lucernatáblák harmadik kaszálása. Nagy Vilmos gépével gyűjti a ta­karmányt. ★ A dinnyeszüret csak fél eredményt hozott Terek Já­nos családjának földjén (Fotó: Szabó Sándor) Szervezett, napra tervezett volt az idei aratás. A gaz­daságok időben felkészültek, hogy a múlt év őszén na­gyobb területen elvetett és ígéretes terméssel kecsegtető kalászosokat betakarítsák. Noha az időjárás nem min­dig kedvezett ennek, mégis minden órát kihasználtak az üzemek, hogy a termést gyorsan biztonságba helyez­zék, Az aratás sikeréhez a háttéripar is nagyban hoz­zájárult, miután megfelelő­en gondoskodtak a szüksé­ges pótalkatrészekről és ellátták a gazdaságokat üzemanyaggal is. Deáki András, a szolnoki MEZŐGÉP Válla­lat egri gyárában NDK kombájnokhoz készít önindítót Egész nyáron nagy volt a kereslet az óriás szalmabálázó alkatrészei iránt. Képünkön ezekből válogatnak (Fotó: Szabó Sándor) A Heves megyei AGRO- KÉR Vállalatnál, a hagyo­mányoknak megfelelően jú­nius 28-án kezdődött az aratási ügyelet. Köles Mi. hály osztályvezető ennek tapasztalatait összegezte: — Az elmúlt hetekben a tavalyinál lényegesen keve­sebben fordultak hozzánk az üzemektől, összesen 68 vevő érkezett és az igényelt 181 alkatrészt soron kívül biz­tosítottuk! Ezzel szemben további 114 megrendeléshez már az AGROTEK-től kér­tünk segítséget, miután nem tudtuk őket kiszolgálni. Eb­ből viszont mindössze 26-ot tudtak biztosítani, ami ke­vés! A legtöbb igény a gaz­daságoktól július 18. és 31. között érkezett hozzánk, mi­után akkor volt az aratás dandárja. Főleg kombájn­alkatrészeket kerestek, szer. kezeti elemeket, zömmel az NDK-gyártmányú E—516- os arató-cséplő gépekhez. Gondunk is akadt persze, hiszen nem volt ezekhez ele­gendő terményfelhordólánc és a vágóasztal-emelőhöz, úgynevezett munkahenger. Ennek érdekében gyártót is kerestünk, de ez sem segí­tett, így már csak jövőre tudunk megfelelő mennyisé­get biztosítani az említett alkatrészekből. A korábbi években hiánycikklistán szereplő ékszíjakból az idén volt elegendő. A tavalyinál lényegesen kevesebb, 250 ezer forint értékű árut ad­tunk el. Egy évvel ezelőtt viszont az egymilliót is elér­te ez a szám! Az ÁFOR füzesabonyi te­lepén Sípos József, a ki- rendeltség helyettes vezetője a kiegyensúlyozott üzem. anyagellátást méltatta: — Az aratás évről évre nagy feladatot jelent az ás­ványolajforgalmi vállalat­nak is. Mi időben felkészül­tünk a nagy munkára, hogy kiegyensúlyozott ellátást biztosítsunk a gazdaságok­nak. Nem volt gond a gáz­olajjal, miután a mezőgaz­dasági üzemek megrendelé­seit olykor még soron kívül is szállítottuk. Kivétel csu­pán a hajtóműolajokból volt, miután az ország más ré­szeihez képest itt kisebb mennyiséggel rendelkez­tünk. Ezt mérlegelve, ami­kor csak lehetett, rangso­roltuk a nagyüzemek igé­nyeit és megrendeléseiket így is teljesítettük. Szervezett volt az aratási ügyelet a szolnoki MEZŐ­GÉP Vállalat egri gyárában is. Noha sokan jöttek pót- alkatrészekért, minden meg­rendelést teljesítettek. Erről Győré Imre főmérnök be­szélt: — Az idén került a hazai mezőgazdasági üzemekbe az óriás szalmabálázó, melynek felszedőit itt az egri gyá­runkban készítjük. Ebből egyébként francia exportra is kerül és az alkatrészeket is mi biztosítjuk hozzá. A július 1-től kezdődött ara­tási ügyelet alatt hatvan gazdaságból jöttek hozzánk, hogy adjunk nekik ehhez a géphez, valamint a már ko­rábban is általunk gyártott univerzális takarmánybeta­karítógép felszedőrészéhez alkatrészeket. összességé­ben félmillió forint értékű pótalkatrésszel járultunk hozzá a zavartalan aratás­hoz, így értesülésünk sze­rint egyetlen gép sem állt hosszabb ideig fennakadás miatt. Mentusz Károly Műveltség és határai Valósággal elsöprő ér­deklődést — és hurrázást — váUott ki tavaly az egyik középiskolában a ta­nári ötlet: tanuljanak meg gépkocsit vezetni, kapjanak majd az érettségi bizonyít­ványuk mellé, alkalmasság esetén persze, jogosítványt is a végzős diákok. Az öt­let ugyan sajátos helyi gondok miatt hamvába holt, az ötletadó tanár vé­leményére azonban felte­hetően emlékezni fog jó ideig a volt maturandus osztálya. Azt mondta ne­kik a banketten, vissza­emlékezve a jogosítvány­szerzés körüli hercehurcá­ra: a modern kor embere nem bástyázhatja körül az ismeretei határát közép­kori várfalakkal. Kevés vitatottabb és képlékenyebb tétele akad ma a közművelődésnek, mint az a kérdés: mit és mennyire tekinthet korunk a modern műveltség tarto­zékának, szükséges elemi normájának? Kevéssé vi­tatott tán, éppen az utób­bi két évtized felgyorsult technikai haladásának kö­szönhetően, hogy vajon mely hányadot képviseljen abban a bizonyos művelt­ségegészében a humán, és mekkorát a természettudo­mányos, a technikai isme­ret. Azt is kevéssé lehet vitatni, mi a szerepe a nyelvtanulásnak, -tanítás­nak? Jogászprofesszortól hal­lottam, miként tör be és válik eleven erővé a napi oktatás és élet gyakorlatá­ba — például a jog. Nem feltétlenül a tételes jogi tudásra kell gondolni. In­kább arra, hogy' korunkban, társadalmunkban elkép­zelhetetlen a családjog, a munkajog főbb tételeinek nem ismerése. Továbblép­ve: érdemes azon is eltöp­rengeni, hogy mennyire hiányosak biológiai, élet­tani, egészségügyi ismere­teink. Elképzelhető volt-e, úgy huszonöt évvel ezelőtt, hogy ;egy fél ország arra figyel­jen : milyen humángeneti­kai titkokba avatja be a nézőket az orvos, milyen ábrákkal, statisztikákkal erősíti tudományos tételei- ■ nek igazságát? Vagy, hogy a hadmérnök milyen műsza­ki alapossággal rajzolja fel egy hordozórakéta belse­jét? Ezeknek a tv-műso- roknak a nézettségi foka, — hogy statisztikákkal is megerősített véleményt idézzünk —, úgy ötven és hetven százalék között van. Magyarán: minden család­ból legalább egy valakit érdekel, esetenként többe- ; két is ... Az információáramlás­sal ma csaknem akkora tömegű ismeretanyaghoz ; jutunk, mint a valamikor I elsajátított iskolai törzs- j anyag. Elsősorban a nép- í Szerűen tudományos igényű, j információadás tesz hallat- | lanul sokat a korszerű I műveltség alapozásáért és j gyarapításáért. Korlátok 1 közé szorítani, hivatalossá i merevíteni mindezt nehéz, ( sőt értelmetlen lenne. Épp- ; úgy értelmetlen, mintha j valaki apály idején írja j homokba, másnapra szóló ; fontos üzenetét... (V. M.) j I____________________J

Next

/
Thumbnails
Contents