Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-10 / 186. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 186. sjtám ÁRA: 1982. augusztus 10., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Heves megyei pártdelegácis utazott Csuvasiába A két terület közötti több éves baráti kapcsolatok kere­tében Heves megyei pártdelegáció utazott hétfőn reggel a Csuvas Autonóm Szocialista Köztársaságba. A küldöttséget Vaskó Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Heves megyei pártbizottság első titkára vezette, tagjai Markovics Ferenc, a megyei ta­nács elnöke, Prjevara János, a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság igazgatója, valamint Horváth Árpád, a párt Köz­ponti Bizottságának munkatársa. A Ferihegyen Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Szalay Istvánnak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének társaságában búcsúztatta el a delegációt. Megjelent a búcsúztatáson Nyikita Dorcsijev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa is. i Csak munkával Mire mai lapunkat kézbe veszi az olvasó, bizonyára elsőként nem újságunk, vagy más napilap hasáb­jairól értesült arról, hogy drágább lett a kenyér a liszt, a tésztafélék, és né­hány más cikk, hiszen a televízió, a rádió jóvoltából már vasárnap megtudhatta mindezt. Sőt, már szemé­lyes tapasztalatai is lehet­nek, hiszen az emelt árak egy része már a tegnapi napon életbe lépett, míg a közlekedés díjtételei szep­tember 1-től emelkednek. Mi tagadás — ki örül annak, hogy „mélyebben” kell a zsebbe nyúlni? Egy­részt azért nem, mert a kenyér, de általában a tésztafélék is hozzátartoz­nak mindennapi étkezé­sünkhöz, tehát megérezzük a módosított árakat a csa­ládi pénztárcán, másrészt az utóbbi időben többször is került már sor az árak ilyen, vagy olyan, de több­nyire felfelé történt vál­toztatására. Mindez bizony nem múlik el nyomtala­nul, egyre inkább meg kell szoknunk, hogy jobban be­osszuk a fizetést, jobban meggondoljuk, hogy mire költünk, sőt azt is be kell látnunk egyszer-kétszer, hogy ezt vagy azt a vásár­lást bizony el kell halasz- tanunk egy időre. A családi költségvetés mindinkább a nagyra, a népgazdaságéra kezd ha­sonlítani. Bizonyára egyé­nenként vagy családonként nem nagyon vigasztal ez senkit, de hiába, egyre in­kább hozzá kell szoknunk ahhoz hogy a társadalom és az egyének nem egy­mástól elkülönülő „részek”, hanem nagyon is függenek egymástól, s ha a társa­dalom pénztárcája lapo­sabb, akkor kevesebb jut a családi költségvetésre is. Mindezt egyáltalán nem megnyugtatásként, és nem is véletlenül írjük le. Nép­gazdaságunk idei, első fél­évi mérlege ugyanis is­mét azt mutatja, hogy van még bőségesen tennivalónk a következő hónapokban, de a későbbi időszakban is. Elmaradt ugyanis a várttól például az ipari ex­port, a bányászat, a gép­ipar teljesítménye. A vál­lalatok és a szövetkezetek saját beruházásai bár va­lamelyest csökkenő tenden­ciát mutatnak, de még mindig elmaradnak a kívánt szinttől. Más egye­bek mellett mindez gátol­ja idei népgazdasági ter­vünk legfőbb célját: az egyensúly javítását, az el­ért életszínvonal megőrzé­sét Még hatékonyabban kell hát dolgoznunk ahhoz, hogy eredményeink stabi­lizálódjanak, javuljon a népgazdasági egyensúly. S gondjainkat, bajainkat meg lehet oldani a mosta­ni áremeléssel? — teheti fel bárki a kérdést. Ezzel semmiképpen. De ezzel is — lehet rá a válasz. Nap­jainkban szükség van a mértéktartóbb fogyasztás­ra, az ésszerűbb beosztás­ra, de elsősorban a jobb munkára. Csakis a szerve­zettebb, jobb munka lehet tartósan az eredmények biztosítéka, az árak és az áruk, az áruk és a bérek kiegyenlített viszonyára. Kaposi Levente Gazdag választék — és hiánycikkek a nyári vásáron Vásári forgatag az egri Centrum Áruházban (Fotó Perl Márton) Jóllehet már az ősz köze­ledtét juttatja az ember eszé­be, mégis évről évre sokan várják a kereskedelem sze­zonvégi kiárusítását jelentő nyári vásárt. S amikor el­kezdődik — mint tapasztal­hattuk ezt tegnap is — fel­csillannak a szemek, megin­dul a nagy verseny: melyik vevő az élelmesebb, az ügye­sebb, ki nyer többet a vá­sárlásoknál. Üzleteinkben az idén is felkészültek a vissza-vissza- térő „ostromra”, a kereske­dők a füllesztő meleggel és a nagy sokadalommal dacol, va derekasan állják a pró­bát. Csupán a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 20,3 milliós — a ta­valyinál nagyobb — áru­készletre biztosította a vár­va-várt kedvezményeket, amelyek már a hétfői első napon igen élénk keresletet teremtettek. Az egri Juven­tus gyermekruházati áruház­ban például — ahol külön­ben a leánykaruhák, szan­dálok, a napozók, fürdőru­hák jelentették a slágert — be kellett zárni az ajtót s csupán szakaszosan lehetett fogadni a vevőket. A Nap­sugárban méteráruból a krepp, konfekcióé termékek­ből a női nyári ruhák, a fér­fipantallók, divatholmikból például a női fehérneműk voltak a legkelendőbbek. Míg a gyöngyösi Fenyő kis- áruházból leginkább talán a jersey anyagot, a függöny­féléket, a férfi rövidujjú in­geket vitték a strandcikkek mellett már reggel héttől — miután a testi fogyatékosok kedvéért most a szokástól eltérően nyitottak. ' Az egri Centrum Áruház az elmúlt évihez hasonlóan, mintegy 5 millió forintos kí­nálattal várta' az első érdek­lődőket, s már délig 650 ez­res forgalmat „csinált”. A vevők szinte egymás ke­zébe adták a kilincset a szö­vetkezeti áruházakban is. Az egri Skála-Duettnak csupán a cipőosztályán kétmilliós érték között válogathattak — akiknek sikerült bejutniuk. Mivel itt sem fért volna el a sok vevő, ha egyszerre be­engedik ! A gyöngyösi GYÖNGYSZÖV Aruház is korábban nyitott egy órával tegnap, hogy 2,7 milliós kész­lete mielőbb elkeljen s így délre 430 ezres értékkel meg is apadt. A hatvani áfész nagyáruháza 2,1; a hevesi 2,3; a füzesabonyi 1,6 milliós kínálattal nyitott. Sok minden volt, van —, de bizony akad, amiből több is elkelne. - vagy egyáltalán nincs. Ez utóbbiak közé szá­mít például a sort, a kismé­retű gyermekszandál, a férfi­ak fehér rövidujjú inge, hogy csak néhányat említ­sünk a hiába keresett cik­kekből. Saját erőből — támogatás nélkül Új szőlőfeldolgozó épül Markazon A mátraalji táj egyik jó hírű szőlő- és bortermő gazda­sága a markazi Mátravölgye Termelőszövetkezet. Az Eger. Mátra vidéki Borgazdasági Kombináttal együttműködve szerződés alapján adják át a szőlőt, illetve egy részét fel-, dolgozás után borrá érlelik. Éppen a növekvő igények nyomán még tavaly saját erőből, támogatás nélkül hozzáláttak az új szőlőfeldol­gozó építéséhez. Erre tíz és félmillió forintot költenek. Az új létesítmény jövőre ké­szül el és akkor átadják rendeltetésének. A korszerűen felszerelt, két fogadógarattal, zúzó-bogyó- zóval, szikkasztóval és pré­sekkel ellátott feldolgozó üzemben, majd napi tízórás műszakban tíz vagon sző­lőt fogadnak a határból konténerekből beszállított termésből. Képünkön': szere­lők dolgoznak az új létesít­ményen. (Fotó: Szabó Sándor) Tizenháromezer üzlet ellenőrzésének tapasztalatai Csökkennek a szabálytalanságok - félmillió kártalanításra A KISZ kulturális tevékenységével ismerkedtek a vendégek Magyar—nicaraguai ifjúsági kapcsolatok A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága meghívására jú­lius 17-e, augusztus 8-a kö- • zött hivatalos látogatást tett hazánkban a nicaraguai Jú­lius 19. Sandinista Ifjúsági Szövetség delegációja, Jorge A. Cuadra, a szervezet kul­turális titkárhelyettese veze­tésével. A delegációt — amely a KISZ kulturális te­vékenységét, valamint a Ma-, gyár Úttörő Szövetség mun­káját tanulmányozta — fo­gadta Kovács Jenő a KISZ KB titkára. A megbeszélé­seken áttekintették s meg­vitatták a két szervezet kö­zötti együttműködés fejlesz­tésének további lehetőségeit is. (MTI) Matematikus baráti körök vezetői tanácskoznak Országos szeminárium Salgótarjánban A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat matematikai választmánya és a TIT Nóg- rád megyei szervezete rende­zésében hétfőn Salgótarján­ban megkezdődött a kis ma­tematikus baráti körök ve­zetőinek országos szeminá­riuma. Az ország minden ré­széről Salgótarjánba érkezett, több mint kétszáz matemati­katanárt dr. Gyires Béla egyetemi tanár, a TIT ma­tematikai választmányának elnöke köszöntötte. Részt vett a tanácskozáson és „Oktatás­politikánk néhány időszerű kérdése” címmel előadást tartott óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Az ötnapos szeminárium kedden előadásokkal és be­mutató foglalkozásokkal folytatódik. A „hallgatók” szabad idejükben Nógrád megye és Salgótarján kultu­rális nevezetességeivel, ter­mészeti szépségeivel ismer­kednek. A kereskedelmi felügyelő­ségek az év első felében több mint 13 ezer üzletben vizs­gálták az áruellátás helyze­tét, a kereskedelmi munka színvonalát, az eladott ter­mékek árának és minőségé­nek összefüggéseit, a bol­tok tisztaságát, valamint a bizonylati fegyelmet. A vizsgálatok számához viszo­nyítva az elmúlt év azonos időszakához képest 2 száza­lékkal kevesebb — mintegy 300 — alkalommal tapasztal­tak szabálytalanságot. Az esetek nagy részében pénz­bírságot róttak ki a felelő­sökre; mintegy 450 boltveze­tőt és eladót figyelmeztetés­ben részesítettek; s néhány esetben büntető- és szabály­sértési feljelentést indítvá­nyoztak. A legtöbb szabálytalansá­got változatlanul az élelmi­szerkereskedelemben és a vendéglátásban tapasztalták. Az ok legtöbbször a ter­mékárak feltüntetésének hi­ánya, a nem megfelelő mi­nőségű áruk eladása és a hi­giéniai előírások megsértése volt. A vásárlókat a szabálysér­tések feltárása nyomán mint­egy félmillió forinttal kár­talanították. A vállalatoktól és a szövetkezetektől 247 ezer forint olyan többletbevételt vontak el, amelyre a vásár­lók megkárosítása révén tet­tek szert, s a vásárlók kár­talanítására már nem volt mód. A vállalatoknál össze­sen 9 millió forint értékű készletet áraztattak át, egye­bek közt helytelen minősí­tés, osztályba sorolás és ára. zás miatt. A vásárlóktól a kereske­delmi felügyelőségekhez mintegy 900 panasz érkezett az év első felében, ez 4,3 szá­zalékkal kevesebb, mint a múlt azonos időszakában. Az áruellátás hiányosságait mindössze 50-en jelezték, fő­ként iparcikkeket hiányoltak, például a hűtőládát, a sze­mélygépkocsi gumiabroncsot, a fekete patent harisnyát és a hímző fonalakat. Árdrágí­tás miatt 83 vásárló tett pa­naszt. A termékek minőségét és a garanciális javítások el­húzódását 140-en kifogásol­ták, 6 százalékkal többen, mint a múlt óv első felében. Főként a bútorok garanciális javításának hosszú ideje adott okot panaszra. Több bejelentés érkezett amiatt is, hogy a vendéglátó vállalatok a nagyobb rendezvények után az elszámoláskor indo­kolatlanul többet számolnak a végzett szolgáltatásinál. A bejelentések, panaszok mintegy fele jogosnak bizo­nyult, s ezért a felelősökre 292 ezer forint pénzbírságot róttak ki. a vásárlókat mint­egy 300 ezer forint értékben kártalanították. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents