Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-08 / 185. szám
NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 8., vasárnap 5. VISSZHANG Lakók és kémények Piac helyett... Egerben máig sincs piaca a még mindig jelentős Csákány, illetve Hadnagy utcai lakótelepnek, ezért — jobb híján, mint képünk is mutatja — alkalmi kirakodók, kistermelők próbálják pótolni a hiányt, meglehetősen primitív megoldásként. Nem érdemelne többet ez a városrész is...? (Fotó: Szabó Sándor) Válaszol az illetékes J. I. Eger: A szomszéd építési engedélye arra jogosítja jel öt, hogy a hatóságnak bemutatott és a hatóság által jóváhagyott tervek szerint megépítse a házát, azt a melléképületet is, amely a szabályoknak megfelel. Ha azonban az építkezés kapcsán, bármi okból kifolyólag, talán azért, mert a törmeléket nem szállíttatta el, hanem azzal feltöltötte az udvari részt, úgy megváltozik a terepszint az építkező szomszédnál, hogy a csapadékvíz az ön telkére folyik, mindenképpen birtokháborítás. ön nem köteles tűrni azt a károkozó magatartást, hogy a kertjében lévő vetemények az átáramló és nem is jelentéktelen csapadékmennyiség miatt kipusztuljanak. Ha a szomszéd az egyszerű rátekintéssel is megállapítható szabálytalanságot nem hajlandó megszüntetni, forduljon a városi tanács műszaki osztályához, kérjen helyszíni szemlét a tények megállapítására. Az építési engedélyt is kiadó műszaki hátóság a szabálysértést meg fogja állapítani, s ha a vízelvezetés valóban megoldatlan, határozatban fogja a szomszédot arra kötelezni, hogy az építkezésével kapcsolatban felmerült kérdést a szabályoknak megfelelően megoldja. Azzal, hogy a nagyobb esőzések alkalmával szóban összekapnak, leteremtik egymást, semmi nem oldódik meg: a szóbeli felhívást a legtöbbször eleresztik a fülük mellett éppen azok, akik a hibáért, a kárért első megtekintésre felelősek. Talán azért 1 B. G., Eger: Az évek óta fennálló bérleti szerződést — rokoni szükségleteire hivatkozva, a jogszabályban kitett feltételek mellett — a tulajdonos felmondhatja. Az ön esetében a szerződéses viszony megszüntetésének indokai megvannak. Azt azonban a tulajdonos köteles tudomásul venni, hogy önnek joga van egy megfelelő bérleményre: ha tehát a tulajdonos azt akarja, hogy ön kiköltözzék, részére egy megfelelő bérű, méretű, fekvésű bérleményt kell biztosítania, olyant, amely önnek személyi hátrányt nem okoz. Ha tehát ön a belvárosban, rokonaihoz közel, és évtizedek óta megszokott orvosánál bizalmi helyzetben érzi magát, korára és körülményeire tekintettel joga van ahhoz, hogy egy belvárosi, megfelelő méretű és bérleti díjjal sem túlterhelt lakást kapjon. A tulajdonos csak ezeknek a feltételeknek a birtokában hangoztathatja azt, hogy a lakást pedig kiperli. A tulajdonos valóban fordulhat a bírósághoz a felmondással kapcsolatban. De a bíróság minden körülményre kiterjedően vizsgálni fogja, hogy a tulajdonos tényleg tudja-e biztosítani azokat a feltételeket, teljesíteni azokat az igényeket, amelyeket ön joggal támaszt vele szemben. Azt a tulajdonosi kiszólást, miszerint majd ő kifizeti az ön jogát, ne vegye tárgyalási alapnak, mert hosz- szú leveléből is kitetszik: ön sok oknál fogva ragaszkodik jelenlegi főbérletéhez. Azért, hogy a tulajdonos zaklatja, eljárást csak olyan esetben lehet indítani, ha annak mértéke a bevett társadalmi érintkezési formákat túllépi, vagy olyan hátrányt okoz, amelyért már a felelősségre vonás nem maradhat el. Keressen meg szerkesztőségünkben a tanácsadási időben! K. Gy., Gyöngyös: A tulajdonosok közül bárki kérheti a közös tulajdon megszüntetését, mert a bíróság ezeket a kérelmeket a Legfelsőbb Bíróság elvi döntése értelmében úgy kezeli, mint amik a tulajdonközösségből származó jogvitákat végleg meg akarják oldani, illetve előzni. Nem kétséges, hogy egy olyan ingatlanon, ahol két különálló családi ház áll, de a közművek összekötött volta, valamint a közlekedési kérdések a mai napig vitát vita után hoznak, nem lesz könnyű eljutni a mindenki számára megnyugtató megoldásig. A kérdés gyújtópontja mégis az: a két különálló lakást most már végre viszonylagos nyugalomban használják, az örökséggel kapcsolatos torzsalkodások kezdenek lecsillapodni. Ha úgy gondolja, hogy a bíróság előtt higgadtan, elfogultságok nélkül, józan mérlegeléssel tudnak megjelenni és nyilatkozni, akkor bizonyára nem kell majd szakértőt szakértőre halmozva — nagy költséggel — lebonyolítani azt „az osztozást,” amely önnek eddig sok nyugtalan éjszakát eredményezett. A Népújság 1982. augusztus 2-i számában „Lakók és kémények” címmel cikk jelent meg Józsa Péter írásaként. Ügy érzem, mint érintett lakó, feltétlenül kívánatos, hogy a közvélemény helyes tájékoztatása érdekében véleményt nyilvánítsak. Feljogosít erre, hogy a cikkben érintett személy vagyok. 1981. májusában fordultam panasszal az energiafelügyelethez. A helyszínen végeztek vizsgálatot és 1981 szeptemberében adtak véleményt. Abban két igen fontos kitétel szerepel: „ ... a meleg- vízellátás tetőkazános megoldása megengedhetetlenül gazdaságtalan”. „Felhívtuk az illetékesek (Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, Egri Ingatlankezelő Vállalat) figyelmét arra, hogy a szabályok és rendelkezések betartása mellett a kéményprobléma megoldásánál feltétlenül vegyék figyelembe az energiagazdálkodási szempontokat úgy, hogy a lakosság érdekeivel is összhangban legyen.” A lakók elé terjesztett elgondolás lényegében változatlan. Űj csomagolásban ugyanaz az az áru! Bár erre 1982 évben az illetékesek közlése szerint egyetértő véleményét adta az energiafelügyelet. A tetőkazános megoldást erőltetik, melynek több hibája van: Energiapazarló. Többlet- energiát igényel a tárolás, a csővezetéken történő távol- melegvíz-ellátás, a vízelláKicsit késve ugyan, de ismételten panasszal élünk a július 18-i „Válaszol az illetékes” (A Hm. T. VB. építési, közlekedési és vízügyi osztály) című hatósági válaszra. Már több esetben kérték, hogy a Beloiannisz utcában több zebrát fessenek fel. Nem elég három. Mérje már le az illetékes, hogy a járási hivataltól, a Csiky utcai fordulóig — ezen a szakaszon ugyanis nincs gyalogátkelőhelyet jelző zebra — a távolság jóval több 50 méternél. A legtöbb átkelő gyalogos a Rózsa utca—Beloiannisz utca sarkán szeretne átkelni. ViNagyon kérem, segítsenek tisztázni, mi a pihenés, a csendháborítás, a jog és a lehetőség? Ügy érzem ezt az egri strand illetékesei nem tudják. Hétköznapokon is, de főleg szombaton, vasárnap délben, délután úgy bömböl- tetik a strand hangszóróit, hogy például a Leányka utcában nyitott ablak mellett tv-ét nézni (uram bocsá’, pihenni !!!) lehetetlen. hangszóró óránként bömböli (így kell írnom, hogy bömböli!), hogy mit szabad, mit nem, mi a tilos stb. Többek között azt is, hogy „olyan játékot szabad látásba beépített szivattyúk üzemeltetése. Ezek együttes hatása minimum 20 százalékos veszteség. Ez a megoldás túl zajos. Nem elégséges a szabványra hivatkozni, a gyakorlatban kívánatos ezen észrevétel eldöntése. A kéményátmérő nem felel meg a béléscső-elhelyezésnek. Az energiafelügyelet a helyszíni vizsgálat során 16 centiméteres kéményátmérőket mért. Abban nem lehetséges a tervezett kétszer 10 centi- méteres béléscső elhelyezése. Továbbá a kémények függőleges vonalában törés van. Megoldatlan az egyedi melegvíz-felhasználás mérésének módja. ÁTB-határo- zat van 1980-tól arra, hogy mérés nélküli energia- és melegvíz-szolgáltatást meg kell szüntetni és 1981. július 1-től új lehetőséget nem szabad létrehozni. A tervben rossz a fürdőszoba fűtésének megoldása. Az 1000 wattos fűtőtest nem fűti fel télen a fürdőszobát. A víznyomás gyakran kicsi. Ha a X. emeletre tervezett kazán nem kap vizet az egész lakás meleg víz nélkül marad, holott eddig ez csak a felső emeleteken volt tapasztalható. — Szeretném, ha a tervezés nem elméleti számadatokra, hanem a helyi konkrét tapasztalatokra épülne. A tervezőktől, a szakemberektől a jelenleginél jobb energiatakarékos megoldásokat tudomásul tudunk venni, de pazarló és költséges megoldást, amely a népgazdaságra és szont sokszor 10—15 percig is kell várakoznia, különösen csúcsidőben, amíg a Csiky utca, vagy a Bródy Sándor utca felé át tud jutni a gyalogos a Rózsa utcából. Azt is több alkalommal vitatták már, hogy a gépjárművek 90 százaléka a Vörösmarty útról a Rózsa utcába hajt be, vagy a Belioannisz útról a Rózsa utcán keresztül hajt ki a Vörösmarty utcára, holott a tiltó tábla, „Célforgalom kivételével”, ki van van téve a Vörösmarty—Rózsa utcák kereszteződésében. A Rózsa utca keskeny, a kocsik, motorok által előidézett zajt még jobban visszafolytatni, ami a mások nyugalmát nem zavarja”. Hát legalább saját maguk tartanák már be a saját maguk szabta játékszabályt. Nem volna egyszerűbb egy-két személynek azt ellenőrizni, hogy ki ugrik a más nyakába, vagy ki dönti fel a fagylaltpultot és azt az esetleg egy-két személyt felelősségre vonni, nem pedig jó néhány ezer strando- lót vagy környékén az otthon pihenőket „szórakoztatni” a hangszóró bömböltetésével? Az egymás állandó keresésére sem lehetne felhasználni a hangszórót, csak v e lakókra hárítja a költségeket, már nem. Szeretném, ha néhány kérdésre az illetékesek még választ adnának: — Sok éven át törmelék zárta el az égéstermék elvezetésének útját. Ezek eltávolítása az építés után több mint egy évtizeddel történt. Milyen volt ezeknél az épületeknél a műszaki átadásátvétel? A rendszeres kéménytisztítást ki végezte? Ki kapott érte anyagi szolgáltatást? Ki fizette ezeket? — A tervezett megoldásban hol van az energiatakarékosság, amely most nép- gazdasági szinten is fontos feladat. Míg a népgazdaság milliárdokat költ energiatakarékosságra, addig nálunk az a szemlélet, ma ez a legolcsóbb megoldás, a kivitelezőnek nem számít a többletenergia? Nem számít a népgazdaság és lakók érdeke? — Miért akarnak rajtunk kísérletezni? Az országban több helyen vannak hasonló lakások, de nincsenek ilyen itt tervezett megoldások. — Miért fenyegeti a lakókat az IKV a lakásban történő kényszer bontással? Miért akarja a lakókat a munkavégzés tűrésére kötelezni, amikor egy rossz cél megvalósításáról van szó. Az életveszélyt nem a kémény, hanem a még meglevő égésbiztosító _ nélküli gázszerelvények jelentik, de azok lecserélése érdekében nem sokat tettek. Szerencsi János Eger, Kodály Zoltán u. 4. verik a házak, arrról nem is beszélve, hogy az erősen megnövekedett forgalom, a házak állagának sem tesz jót. Miért építették meg négysávosra a Vörösmarty utcát, ha a forgalom zöme a Rózsa utcán keresztül bonyolódik le a Somogyi Béla utca felé? Ezekre is kellene megoldást találni és intézkedni az „illetékesek”-nek. szély esetén. Több ezer ember hallja, hogy száz Jóska keres száz Pistát, mert mert sörözni akarnak, vagy Sütő Szilvesztert várják az irodában naponta tizenötször. A strandnak a fentiekhez csak a lehetősége van meg, a joga nemigen. Mert például, akár 30—40 fürdőzőnek is megvolna a lehetősége, hogy a strand pénztárában, irodájában, a medencék partjain bömböltessen egy- egy magnót, de azt hiszem, erre nincs joga. Koós Tivadar nyugd. Eger, Leányka u. 37. A Népújság 1982. július 18-i számában megjelent „Postajáték” című sajtócikkel kapcsolatban a Miskolci Postaigazgatóság az alábbiakról tájékoztatja az olvasókat : A távhívásra alkalmas nyilvános távbeszélőállomással felszerelt postahivatalok dolgozói, az igénybevevők és természetesen a posta érdekének figyelembevételével, valóban felajánlják, hogy a távhívással is kezdeményezhető beszélgetéseket a hívók a nyilvános állomásról bonyolítsák le. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a posta az ilyen beszélgetések kapcsolását megtagadja vagy nem szívesen vállalja. A távhívással kezdeményezett beszélgetések ugyanis azontúl, hogy a postát is mentesítik, az alábbi előnyökkel járnak: — nem kell várakozni a kapcsolásra, — a kézi kapcsolással lebonyolított beszélgetéseknél megállapított 3 perc díjminimummal szemben itt a tényleges időtartamnak megfelelő díjakat kell megfizetni, kézi kapcsolásnál 8 —14 óra között, az úgynevezett forgalmas időben, 6 percen túl háromszoros díjtételeket alkalmazunk. Ez a távhívás esetén elmarad. — A fentieken túl azon beszélgetéseknél, amelyek távhívással is kezdeményezhetők lennének, de ennek ellenére a hívó a beszélgetést kézi kapcsolással kéri, beszélgetésként 20 forint pótdíjat is felszámít a posta. Azokban a helységekben tehát, ahol a postának a távhívás lehetőségét már sikerült megteremtenie, a postásoknak kötelességük a magasabb színvonalú szolgáltatás propagálása, illetve arra az igénybevevők figyelmének felhívása. Elvtársi üdvözlettel Koczka Antal igazgató ,.Ügyintéző” kerestetik Vízhiány van. A nagy nyári meleg, az apadó vizű kutak arra intik az embert, hogy takarékoskodni kell az ivóvízzel. Erre időnként jogosan és helyesen felhívják az emberek figyelmét az erre illetékesek is, mint például a vízművek. Való igaz, a kánikula vízellátását egyáltalán nem könnyítik azok, akik locsolják a kertet, az utcát — természetesen az ivóvízből, vagy éppenséggel a kocsimosást oldják meg az utcai csapoknál. Azzal is egyetértünk, ha az ilyen felelőtlen vízpocsékolókat megbírságolják. De mit gondoljunk arról, ha a víz feleslegesen és szívfájdítóan elfolyik. Csak úgy. Mint például a Kossuth Lajos utca és a Klapka utca között átvezető udvaron Egerben. A Kossuth utcára néző épület, ahol a gyermekorvosi rendelő van — s az úgynevezett rendőrházak között — ott áll egy hónapok óta üres épület. Orvosi szolgálati lakás volt. Most életveszélyes — még a tavaszon elöntötte a víz, amely az udvaron átvezető csőrendszer meg- repedése folytán így került felszínre. Az ott lakók többször is jelezték már több helyen is, hogy a lakás után most már az orvosi rendelő felé csordogál a víz, veszélyeztetve a másik épületet is. De hogy, hogy nem, senki sem illetékes az eltörött vízvezeték javítására. A vízműre nem tartozik, az egész, ségügynek is hiába jelezték. A víz folyik, csendeskén alámosva a falakat. Kettős kárt is okozva, hónapok óta ez a helyzet. S közben hallgatjuk az intelmeket: spóroljunk a vízzel. Rendben van! Jogos az intelem! De nem vonatkozik mindenkire?! Hiányzik a zebra Bán Géza Holló Tamás Egri Pál Molnár László Rózsa utcai lakók Mivel zavarják a nyugalmat? KAEV 10. sz. gyára felvesz: női munkaerőket betanított munkára. Jelentkezni lehet a gyár közgazdasági osztályán, Eger, Kistályai út 6. sz. alatt. EXPORTMUNKARA FELVESZÜNK ÁCS, KŐMŰVES ÉS VASBETONSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT. JELENTKEZÉS: a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 52. sz. mh. főépítésvezetőségén, Budapest XII., Németvölgyi 150. és 32. sz. építésvezetőségén Budapest VI., Zichy Jenő u. 1. Bajcsy-Zs. u. sarok.
