Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-07 / 184. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1982. augusztus 7., szombat Mai összeállításunkban a mezőgazdaságot és a feldolgozóipart választottuk témaként. A tudományos kutatások és a nyomukban következő technikai újdonságok az élelmiszertermelés, -tárolás korszerűbb módszereit eredményezik. Ezek közül mutatunk be néhányat. Összeállította: HEKELI SÁNDOR Erdőgazdálkodás és faipar Karéliában Leningrádtól északra, Finnország határvidékén terül el a háromnegyed millió lélekszámú Karéliai Autonóm Köztársaság. Fővárosa a 200 ezer lakosú Pet- rozavodszk. A mai város az 1705-ben I. cár rendeletére itf létesített ágyuöntő műhelyek körül kialakult településből keletkezett. A hagyomány szerint a cár és kísérete gyakori vendég volt itt, különösen azután, hogy 1719-ben a közeli Marcialni- je Vodiban gyógyvizet talólt-nhlaixaK. Karéba a gyönyörű erdők, tavak, ingoványok vidéke. A szovjet népgazdaságnak évente 1 millió m3 faanyagot szolgáltatnak a karéliai erdők. A Szovjetunió minden harmadik újságjának alapanyagát az itteni erdőkből merítik. A karéliai fafajok felét az erdei fenyő képviseli. A fenyőfát a népgazdaság legkülönbözőbb területein használják fel. Karéliában az első fűrésztelepek 200 évvel ezelőtt létesültek. A fakitermelés és a faifeldolgozóipair a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után rohamos fejlődésnek indult A vállalatokat korszerű technikai berendezésekkel szerelték fel, és gépesítették a technológiai folyamatokat. Zökkenés- mentessé vált az új termékek előállítása, így az építőipari faanyag, a faforgács, a préselt lemezek gyártása is. Karéliában, éppúgy, mint a Szovjetunió más köztársaságaiban, tervszerűen valósítják meg az erdők újratelepítését, valamint a fafeldolgozóipar tevékenységének növelését. A cukor, mint növényvédő szer Szerte a világon keresik a növényvédelemmel foglalkozó szakemberek a környezetei nem károsító biológiai védekezés módszereit. Amerikai kutatók a kukoricamoly elleni védekezés meghökkentően egyszerű eljárását dolgozták ki. A kuko- riqaparcellákat kísérleti körülmények között 5 százalékos cpkor, valamint 10 százalékos melasztartalmú oldattal permetezték be. A cukorral permetezett növényeket nem károsították a kukoricamoly lárvái. A kutatók feltevése szerint többféle oka | lehet a cukorpermetezés védő hatásának. Elképzelhető, hogy a cukoroldat közvetlenül elpusztítja a petéket. Ezt a feltevést azonban a vizsgálatok nem erősítették meg. A másik ok az lehet, hogy a cukorral permetezett növényeket valósággal ellepték a kukoricamoly természetes | ellenségei, a fürkészdarazsak, a katicabogár-félék és fá- tyolkák. A fürkészdarazsak petéiket a kukoricamoly petéibe rakják, s a kifejlődő darázsilárvák elpusztítják a kártevő petéit. Ezenkívül a cukoroldat a növényre csalogatja a moly- j hernyókkal táplálkozó fény- I bogarakat is. Ezek a ragadó- l zó bogarak a megmaradt ke- [ vés petéből kikelő hernyókat pusztítják el. A-sikeres kísérlet nyomán most a nagyüzemi körülmények közötti védekezés kidolgozása folyik. Nagyüzemi tehénfejés Ki hinné, hogy már több rhint másfél évszázada annak, hogy a gépi fejés első próbálkozásai megindultak, mégpedig kettős irányban. Iparkodtak géppel utánozni a fejő kézmozdulatait a tőgybimbók nyomással kombinált gyúrása által, másrészt a borjú szopását. Ezenkívül több lehetetlen ötlettel is próbálkoztak, például a tehén tőgyének „megcsapolásával”. Legjobb úton azok a kísérletezők haladtak, akik a szíváson, a borjú szopásának ritmikáján alapuló természeti törvényszerűséghez igyekeztek alkalmazkodni. Egy 1878-ban szerkesztett fejőgép félgömb alakú, az egész tőgyet körülzáró gumicső kötötte össze a kézzel működtetett vákuumszivattyúval, Használata révén bebizonyosodott, hogy szívómechanizmussal igenis lehet tejet fejni. A gépi fejősben manapság is ez uralkodik, csak persze jóval tökéletesebb formában. Napjainkban legalább félszáz fejőgéptípust' gyártanak a világon. Valamennyiük közös jellemzője, hogy a borjú szopásának élettani mechanizmusát utánozzák, mégpedig úgy, hogy a szívás és a kíméletes nyomás együtt érvényesüljön. Mindamellett használatuk során a kívánt arányban változtatható a szívás és a pihentetés üteme is. Elhelyezkedésük szerint vannak szállítható, ún. mobil fejőberendezések, félig szállíthatók (ún. félstabilok), és helyhez kötött, vagyis stabil berendezések. Képünkön: az utóbbira látunk példát. Az NDK-ban gyártott nagy teljesítményű, szállítószalag rendszerű M 693—40 típusú, teljesen gépesített és automatizált üzemű, illetve kiszolgálásé berendezéssel 2000 tehenet lehet igen gyorsan megszabadítani a tejterhétől. A kezelőszemélyzetnek csupán a fejőkelyheknek a tőgyre való felhelyezését kell elvégeznie, és a gépek folyamatos működését kell felügyelnie. (KS) Szőrtelen uborka A nedvdús melegházi növényeket (például uborkát, paradicsomot) károsító üvegházi molytetű biológiai leküzdésére a fürkészdarázs bevetését tervezik. Mivel azonban a fürkészdarazsa- kat mozgásukban akadályozza az uborkanövény szőre, a kutatók most szőrtelen uborkafajta nemesítésén fáradoznak. Holland növénytermesztők két olyan szőrtelen uborkaváltozat termesztésével kísérleteznek, amelyeket régebben szovjet kutatók fedeztek fel. A kísérlet során a keresztezésekből származó első nemzedé- kű uborkanövények még szőrösek voltak, a második utódnemzedékben azonban már sikerült ismét szőrtelen egyedeket kapni, amelyeket majd a „szülőnövényekkel” újrakereszteznek. Ha a kísérletek eredménnyel járnak, olyan új uborkáfajhoz juthatunk, amely az üvegházi molytetű károsító hatásától könnyebben megvédhető. NDK gyártmányú alumínium szemestermény-silókat láthatunk, amelyekből tetszés szerinti mennyiség sorakoztatható egymás mellé a tárolótelepen. Az ilyen sllósorban az optimális szellőztetési időpontok meghatározása és a kezelés önműködően történik (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A szemes termékek tárolá. sára szolgáló óriás vasbeton silók költséges létesítmények és elkészítésük időigényes. Ezért- velük párhuzamosan gyorsan és olcsón megépíthe. tő könnyűszerkezetes tárolókat is létesítenek (a megfelelő technológiai berendezésekkel.) Ilyenek például a rendszerint alumíniumból készülő fémsilók, amelyeket a szerelőüzemben állítanak össze, s különleges járművekkel — netán helikopterrel — szállítanak a telepítés színhelyére, hogy ott igen rövid időn belül elláthassák feladatukat. A fémsilók legkritikusabb része a perforált fenéklemez, amelyre néhány száz mázsa terméktömeg nehezedik, így különleges alátámasztást és mereví-" tést igényel. Üjabban el is hagyják a költséges fenéklemezt, s helyette magában a sík alaptestben nyolc, sugaras elrendezésű szellőzőcsatornát képeznek ki. A fémsilókban a legfontosabb ke. zelési művelet az aktív szellőztetés, ami a minőségmegóvás feltétele. Döntő szempont a tárolás gazdaságos, energiatakarékos megoldása is. Az utóbbi, időben a szemestermék-tömegen átfúva- tott hűtőlevegő áramlási törvényszerűségeinek tanulmányozása révén a régebbinél jóval kisebb energiaszükségletű szellőztetési módokat dolgoztak ki. Azzal is kísérleteznek, hogy a szemes termékkel telt silókból nitrogénnel kiszorítsák az oxigént. Ilyen körülmények között ugyanis akár fél évig is jól konzerválható sok száz mázsa terméktömeg, mindenféle szellőztetés és átforgatás nélkül. E módon megszüntethető a rovarkártevők, a penészgombák elterjedése is, amelyek már 2 százalék oxigén jelenlétében is fertőzőképesek. Algatermesztés Az algák legtöbbje vízben élő alacsonyrendű növény. Számos fajuk mindössze egyetlen sejtből áll, és óriási tömegben elszaporodnak, ök idézik elő a víz zöldes színét. Az utóbbi évtizedekben az egész világon intenzív kísérletek folytak annak érdekében, hogy a gyorsan szaporodó élőlényeket az ember közvetve vagy közvetlenül hasznosítsa — takarmánynak vagy tápláléknak. Valóban reménnyel kecsegtet egyes édesvízi algák tömegtermesztése, mert tápértékük nagy, és testük jelentős mennyiségű fehérjét tartalmaz. Az egysejtű algákból készült lisztnek a fele fehérje, ami azért nagy szó, mert például a lucerna fehérjetartalma csak 20 százalék (pedig a takarmánynövények közül ez tartalmazza a legtöbb fehérjét.) E nagy . különbségnek az az oka, hogy a fehérjék elsősorban az élő sejtek protoplazmájában találhatók, a soksejtű szárazföldi növények testének azonban jelentős része elhalt sejtekből áll. Az egysejtű algák eredményes termesztéséhez tulajdonképpen ugyanazok a feltételek szükségesek, mint a szántóföldi növénytermesztéshez: fény, víz, tápanyag és megfelelő tenyészanyag. A legolcsóbb termesztési tényező a napenergia. A fényt természetesen csak a víz felsőbb rétegében lebegő algák tudják hasznosítani, mivel az alsóbb rétegekben lévőket beárnyékolják a fölöttük le- begők. Ahhoz, hogy miinden algasejt tartózkodhasson valameddig a felsőbb rétegekben is, a tenyészetet állandóan keverni kell. Ezt vagy valamilyen egyszerű keverőszerkezettel vagy buborékol- tatással hajtják végre, vagy lejtős terepen helyezik el a tenyészetet, és így a víz az algákkal együtt tartályról- tartályra csorog és így keveredik. A másik fontos kellék a víz. Minden tiszta, emberi használatra alkalmas víz megfelel, sőt szennyvizek és sóban gazdag hőforrások vízzel is felhasználhatók -algatermesztésre. A táplálékanyagok közül legfontosabb a széndioxid. A szántóföldi növényeknek meg kell elégedniük a levegő 0,03 százalékos széndioxid-tartalmával, az algatenyészet vizében azonban a széndioxid mennyisége ennél jóval nagyobbra szabályozható. Gondoskodni kell a nitrogénről is: kevés nitrogén esetén az algák kevés fehérjét és sok zsírt termelnek. A nitrogén különféle vegyszer (karba- mid, ammóniumnitrát stb.) formájában adagolható. Az eddigi tapasztalatok szerint tömegtenyésztésre a kb. 14 000 algafaj közül csupán az egysejtű Chlorella és Scenedesmus nemzetség egyes fajai alkalmasak. ** 1 4 A Tiirkmén Tudományos Akadémia Napenergia Intézetének kísérleti berendezése algatermesztésre (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Korszerű tárolás
