Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-07 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 184. szám ÁRA: 1982. augusztus 7.. szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A jelen r • •• rr es ajovo Ipari termelésünk az el­ső félévben két százalékkal haladta meg a múlt év ha­sonló időszakának színvo­nalát. Minthogy az ipari létszám két százalékkal csökkent, a munkatermelé­kenység 4 százalékkal nőtt. A nem szocialista export viszont kevesebb volt a tervezettnél. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ipari teljesít­mény nem nőtt olyan mér­tékben, mint azt a gazda­sági egyensúly javítása szükségessé tette volna. A Központi Bizottság és a kormány, felismerve a kialakult fejlődési irány­zatokat, a külgazdasági egyensúly javítása érdeké­ben gyors és rendkívüli lé­péseket határozott el. Eze­ket tükrözik a Központi Bizottság június 23-i hatá­rozatai, valamint a kor­mány új intézkedései, ame­lyek ma már jól körvona­lazható csomagtervet alkot­nak. A kormányintézkedések fő célja a belföldi keöeslet mérséklése, az exportáru- alapok bővítése. Az ezeket szolgáló intézkedések egy­részt a gazdasági szabályo­zók menet közbeni változ­tatásában, másrészt az operatív döntések elszapo­rodásában jutnak kifejezés­re. Az említett csomagterv­ben foglalt intézkedések differenciáltan érintik a gazdálkodó szervezeteket. Azok, amelyek a jövőben is gazdaságosan exportál­nak, tehát versenyképessé­güket növelni tudják, előnybe kerülnek azokkal szemben, amelyek „csodá­ra várnak” és nehéz hely­zetükben az állami mentő­övre számítanak. Kettős szorítás nehezedik gazdaságunkra: egyidőben kell megbirkózni jelenlegi gondjainkkal és kialakíta­ni a gazdasági növekedés új pályáit, amelyek lehető­vé teszik a gazdasági hala­dást, az anyagi felemelke­dését. A változatlan és he­lyes távlati célok és a mindennapi feltételekhez való alkalmazkodás össz­hangjának megteremtése nagy erőpróba elé állítja a gazdaságirányítást. Már dolgoznak a szakértők a gazdaságirányítási rendszer, a szabályozás, a népgazda­sági' tervezés, a szervezeti és intézményi rendszer fej­lesztésén. Az elmúlt évek­ben is tettünk lépéseket a reform kiterjesztése érde­kében: Ilyen volt például az 1980-as bevezetett új árrendszer, a támogatás mérséklésének határozott törekvése, illetve annak a differenciált fejlesztés szol­gálatba való állítása, az ár­folyampolitikának a válla­lati gazdálkodásban betöl­tött szerepének erősödése, a vállalati és vállalkozási formák kiszélesítése, az in­tézményi rendszer bizonyos mértékű átalakítása. Örök közgazdasági igaz­ság, hogy amikor a legbo­nyolultabb az aktuális gaz­dasági helyzet, akkor van legnagyobb szükség a hosz- szabb távra szóló átfogó jellegű fejlesztési koncep­ciókra. (W. I.) A vörös bort adó szőlőfajták országos nemesítő központja lesz Eger Amikor a tudomány a I w // / r | • I termelőerővé válik... Az élelmiszertermelés­ben Is előtérbe kerül­tek és gazdasági szük­ségszerűséggé váltak a minőségi, illetve a ha­tékonysági elemek. Mindezek új feladatokat rónak a kutató-fejlesz­tő tevékenységre, a tu­dományra, amely mind­inkább termelőerővé válik a mezőgazdaság­ban is. A Miniszterta­nács tudománypolitikai bizottságának határoza­ta szerint az idén janu­ár 1. óta az Eger—Mát­ra vidéki Borgazdasági Kombinát átvette a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet volt egri állomását, ahol az el­múlt időszakban kuta­tási és termelési rend­szerközpontot alakítot­tak ki. A célkitűzésekül Páz- mándi Imre, az új központ igazgatója és Andrási Géza, sh Egri Szőlő- és Borgazda­sági Rendszer vezetője adott tájékoztatást lapunknak. El­mondták, hogy a VI. ötéves tervidőszakban a borkombi­nát mint rendszerszervező, jelentős feladatokat jelöl ki a szőlészeti és borászati ku­tatásban, továbbá a szőlő- termelés korszerűsítésében. Ennek megfelelően kidol­gozzák a hét megyére: He­ves, Borsad-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Hajdú-Bihar, Pest, Szolnok és Szabolcs-Szatmár- ra kiterjedő termelési rend­szer pairtenergazdaságinak, 7 500 hektárra a legideáli­sabb szőlőfajta összetételt. Arra törekszenek hogy ezek megfelelő öszhaingbam legye­nek a kül- és belpiaci igé­nyekkel, továbbá a környe­zeti adottságokkal is. Mindenekelőtt bőtermő, íz-, illat-, * zamat- és szín­anyagokban gazdag fehér, illetve a bikavér alapanya­gát szolgáltató vagy festő kékszőlő fajták előállítására és gyors elterjesztésére tö­rekednek. A szőlőtermelés továbbfejlesztésére pedig olyan kutatásokat folytatnak, amelyek a minőség javítá­sát, élőmunkaerő^rnegtakarí- tásfy valamint a .gépesítést szolgálják Konkrét talaj- és és szőlőlevél-elemzési vizs­gálatok, valamint helyszíni bírálatok alapján megfelelő termeléstechinológiát nyújta­nak a partnergazdaságok­nak. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Mű­szaki Intézetével együttmű­ködve elősegítik a szőlőter­melés komplex géprendsze­rének kialakítását, amely a helyi adottságokhoz igazo­dik. Ennék érdekében rend­szeresen értékelik a hazai gyártásira tervezett, vagy külföldről beszerezhető sző­lészeti és borászati gépi be­rendezéséket. Hosszú távú szerződést kö­töttek a Kertészeti Egyetem A hazai Zalagyöngye és a szovjet Sztyepnyák szőlőfajta keresztezésével új fajtajelöltet alakított ki Bereznai László nemesítő Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézetével és szőlőter­mesztési tanszékével, továb­bá a kutatóintézet badacso­nyi és pécsi állomásaival is. Ezzel is igyekeznek köl­csönösen hasznosítani egy­más eredményeit. A kombi­inát évente milliókat költ 'ar­ra, hogy a szőlészeti és bo­rászati kutatást magasabb színvonalra emelje és ezen keresztül biztosítsa a jobb minőségű fajtákat, továbbá a korszerű termelési mód­szereket aa egri, a mátraal- ji és a búkkal ji borvidéken. A bikavórprogram megvaló­sítását segíti elő az a há­rom vörösbor-íajtajelölt, amelyet dr. Csizmazia Jó­zsef és Bereznai László ne­mesített Egerben. A Titán, az Agria és a Tizian korai érésűek és főleg színanya­gokban gazdagok. A borvi­dékek fejlesztési program­jába jól illik a dr. Király Ferenc álltai nemesített Ze­nit, Badacsony—8 és a Ba­dacsony—2 fajlta. Ezeken kí­vül' újdonság a Gyöngyriz- ling faijtajelölt, amely édes, muskotályos bort ad és nagy előnye a fagytűrőképessége! A peronoszpórának ellenálló a Vértes Csillaga, a Lakhe­gyi mézes, a Göcseji zama­tos, a Bianka, valamint a Médea. Ezek ígéretes fajtai- jelöltek, amelyek állami el­ismerés ailaltt vannak. Az egri központban a szovjet— magyar tudományos kutatá­si együttműködés alapján is folytatnak kísérleteket ha­zai és szovjet szőlőfajták keresztezésével. Ezzel az előnyös tulajdonságokat, főleg a fagytűröképességet fokozzák. A termelési rendszer je­lenleg 27 pairtinergazdasággai van kapcsolatban, s számuk az idén év végéig 33-na nö­vekszik Ezeknek a szőlőte­lepítéstől a fajtaválasztásion Várallyai Éva laboratórium­vezető szőlőlevél-vizsgálatot végez (Fotó: Szabó Sándor) át a művelésmódiig, illetve a gépesítésig, valamennyi mozzanathoz a helyi 'körül­ményeket figyelembe véve adnak szakmai segítséget. Még az, esztendő hátralevő részében a partnergazdasá- igokban felmérik, hogy mennyi a szőlőterületük, milyenek a telepített faj­ták, mennyit fordítanak a termelés költségeire, és az adatokat a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató In­tézetének számítógépen feldolgozzák. Ezzel a jövő évtől már kibővített szaktanácsokat nyújtanak majd a gazdaságoknak a szőlőtermelés, a borászát biológiai, műszaki-technikai, technológiai és közgazdasági teendőihez. A 80-as években céltuda­tos fejlesztő munkával Egerben alakítják ki a vö­rös bort adó szőlőfajták ne- mesítési központját. Mentusz Károly A SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, ame­lyen időszerű kérdéseket tár­gyalt. A napirendi témák között szerepelt a nyugdíja­sok helyzete, különös tekin­tettel az alacsony nyugdíja­súakra. Az elnökség előter­jesztést fogadott el a' válla­latoknál függetlenített szak- szervezeti tisztségviselőkkel kapcsolatos kérdésekről, va­lamint a szakszervezetek és a SZOT 1983 évi költségve­tésének irányelveiről. (MTI) Elhagyta hazánkat a Békemenet ’82 Pénteken a déli órákban Hegyeshalomnál elhagyta hazánkat a skandináv nőszö­vetség kezdeményezte de­monstráció, a Stockholmból indult, s Leningrádon, Moszkván, Minszken átha­ladt Békemenet ’82 Magyar- országon járt csoportja. A 18 országból érkezett béke­harcosokat ezt megelőzően Győrött, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola udvarán búcsúztatták. Ko­vács Péter a KISZ Győr- Sopron megyei Bizottságá­nak titkára tolmácsolta a Győr megyei fiatalok üdvöz­letét, majd Daniel Cirera, a békemenet tagja, a Béke­világtanács francia titkára köszönt el a vendéglátóktól és Magyarországtól. Hangsú­lyozta: a Békemenet ’82 tag­jai 4 napos magyarországi tartózkodása során minde­nütt tapasztalták, hogy a magyar nép békeszerető, s egységesen támogatja azt az ügyet, amelyet a békemenet is képvisel. A Békemenet ’82 tagjai az ünnepség után rövid város­néző sétát tettek Győrben, majd folytatták útjukat Bécs felé. A menet Győrött ki­egészült a magyar békehar­cosok egy csoportjával. (MTI) Várkonyi Péter fogadta a Spanyol KP főtitkárhelyettesét Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken délelőtt a KB székhazában fogadta Jaime Ballesterost, a Spa­nyol Kommunista Párt fő­titkár-helyettesét, aki üdülé­sen tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón tájékoztat­ták egymást országaik hely­zetéről és pártjaik tevékeny­ségéről. Vélenpényt cseréltek a fontosabb nemzetközi kér­désekről és áttekintették a pártközi kapcsolatokat. (MTI) Kétmilliárd forint biztosítási térítés a lakosságnak A biztosító az első fél­évben a lakosság káraira csaknem 2 milliárd forin­tot fizietett ki, 15 százalék­kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A leg­több kártérítést — 120 mik liió forintot — a Borsod me­gyei lakosok topták, igaz, hogy itt a legmagasabb a biztosítások száma is. A fő­városban — bár az V. kerü­let lakói rendelkeznek a legtöbb biztosítással — 22 milliónyi kártérítési összeg­gel a XI. kerület vezet. A közúti baleseti^ statiszti - ka kedvezőtlen alakulása, valamint a gépkocsik ará­inak — ezzel együtt az al­katrészek árának — emel­kedése következtében a kö­telező gép jármű-felelősség­biztosításokra is 20 száza­lékkal többet fizettek ki, miint tavaly. A magánvállalkozók szá­mára kidolgozott összetett vagyonbiztosítás egyre in­kább terjed az érdekeltek körében, a félév végén mint­egy 4000 szerződést tartott nyilván a biztosító. Az első félév mérlege szerint a lakosság június végéig 135 ezer biztosítást kötött, a inépsizerűségii listán változatlanul a CSÉB vezet. Sokan kötöttek életbiztosí­tásit is, visszaesés mutatko­zott viszont a lakásbiztosítá­sok számának alakulásában. Ez arra figyelmezteti a szakembereket, hogy felül kell vizsgálniuk az igénye­ket, s valószínűleg bővíteni kell a kockázatok körét. (MTI) Magyar-francia közlekedési tárgyalások Charles Fiterman francia állam, és közlekedési minisz­ter — Pullai Árpád közleke­dés- és postaügyi miniszter vendégeként — augusztus 5— 6-án hivatalos tárgyalásokat folytatott Budapesten. A tárgyaló felek tájékoz­tatták egymást országaik közlekedéspolitikájáról. Tár­gyaltak a magyar—francia közlekedési kapcsolatokról és kifejezték azok bővítésé­nek szükségességét, különö­sen a vasúti, közúti és a légi közlekedési kapcsolatok, valamint a műszaki-tudomá­nyos együttműködés terén. A francia miniszter és kí­séretének tagjai megláto­gatták a Hungarocámion Vállalatot, és az Ikarus Ka­rosszéria és Járműgyárat. A Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságán ismerkedtek meg a budapesti tömegköz­lekedés rendszerével. Láto­gatást tettek a MÁV Vezér- igazgatóságon, és tájékozód­tak a Ferihegyi repülőtér bővítésének jelenlegi állásá­ról. A francia állam, és köz­lekedési minisztert fogadta Marjai József miniszterel­nök-helyettes. A megbeszélé­sen részt vett Pullai Árpád, valamint Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövete. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents