Népújság, 1982. augusztus (33. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-06 / 183. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 183. szám ÁRA: 1982. augusztus 6„ péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hatékony érvelés Szeretünk beszélni. Sű­rűn, sokat és a legtöbb­ször feleslegesen. Szózuha- taggal kábítjuk el a hall­gatóságot, tupírozzuk a semmit, nyomatékoljuk a mellékest, s majdhogy lé­nyegtelent. Leplezzük a tétlenséget, kendőzzük, magyarázzuk a lazítást, a hanyagságot. Ki-ki adott­ságai, vérmérséklete sze­rint. Kedveljük a „vitákat”, s locsogunk parttalanul, gondolatszegényen, rabol­va egymás drága idejét, próbára téve a soha sem véges türelmet. Az már a legkevésbé zavar bennünket, hogy közben épp a fontos, a sürgős, a megoldandó, az elvégzendő sikkad el. El­méleteket gyártunk, mód- j szereket agyalunk ki, tet­szetősnek tűnő terveket : kovácsolunk, és szinte , megköveteljük, hogy eze­ket mindenki komolyan is vegye, mérlegelje, véle- • ményezze. Bizottságosdit játszunk, magabiztosan, fellengzősen, patetikusan, s ;■ megbántódunk, ha akad olyan ember, aki egy kéz- j ’ 'gyintésre sem méltatja ilyesféle szerepjátszást, •dálkozunk, meghökke- ' nk, felmordulunk, ha . Alaki kiáll a sorból, és mindenféle önreklámról lemondva dolgozik, a csin­nadratta nélkül, de lelkiis­meretesen ellátja minden­napi teendőit. Az egyik pedagógus- í ismerősöm — ma már nyugdíjas szakfelügyelő — idézte egyszer tömören — • épp ezért megkapóan — j próbatételekben bővelkedő pályájának állomásait. Utalt arra is, hogy figye- lemre méltó kezdeménye­zéseit jó néhányszor nem karolták fel, jelezve: a csak önérdeküket nézők mennyi keserű órával ki- . nozták, milyen alaptalan, : sunyi vádakkal bántalmaz­ták. Mások részletezték volna ezeket, s tirádákat-, zengtek volna az igazság- j tálán üldöztetés stációiról, arról a drámáról, amely- ! ben természetesen ők ját­szották a Krisztus-szerepet. Ez a nemesveretű egyé­niség nem ezt tette. Nem panaszkodott, mellőzte az érzékletesen tálalt, a szó- dömpinggel „fűszerezett” jeremiádokat, ő minderre csak egy-két mondatban tért ki, s csupán azért, hogy megfogalmazhassa megnyerőén egyszerű ars poeticáját — az ilyesmivel nemcsak a kiváló művé­szek büszkélkedhetnek —, amely így hangzott. „Min­den engem ért bántalomra munkával válaszoltam.” Aztán sumfnázatként hoz­záfűzte: „Ezért lett osz­tályrészem a belső harmó­nia, s a mindennapi alko­tótevékenység csendes örö­me.” Sok esztendeje ennek már, ám a tanulság tovább gyűrűzött bennem, s min­dig segített, ha gondok sűrűsödtek körülöttem, ha valahol barokkos szóözön- nel a Semminek tiszteleg­tek. Nem csoda, mert alig­ha létezhet ennél igazabb, I fénylőbb érvelés ... Pécsi István Üj tetőszerkezetet kap az egri Kacsapart 14. szám épület alatti Hol tartanak és mire számíthatunk a VI. ötéves terv végéig Lakásfelújítások, karbantartások megyénkben Egy-egy újonnan épülő intézmény, lakás, üzem előtt szívesem áll meg néhány pillanatra a járókelő, hogy szemügyre vegye: mennyit haladtak az építők. Bővül­nek, szépülnek városaink mindnyájunk örömére. Egy­re kevesebb üres telket látni, mert szép sorjában be­építik valamennyit. A VI. ötéves tervben azonban igen nagy hangsúlyt kapott a már meglevő épületek meg­óvása, felújítása, tatarozása. Hogyan is állunk tehát megyénkben a lakásfelújításokkal, karbantartásokkal? Erre kerestünk választ az illetékesektől. Egerben, a Heves megyei Ingatlankezelő, Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat osz­tályvezetőjétől — Studer Bélától — megtudtuk, az IKLV-nak 197 millió forintja van a VI. ötéves tervre. Ez az összeg 130 lakás teljes felújításának a fedezete. Ezenkívül még 55 más ren­deltetésű, de a lakásokhoz tartozó bérleményt is rend­be kell hozni. Ilyen volt például a nemrégiben át­adott Sörbár a Dobó téren, a fölötte levő két lakással. A munkálatok idejére a la­kókat ideiglenes otthonokba helyezik el, mivel az épüle­te teljes szerkezete felújítás­ra szorul. A megyeszékhelyen ebben az évben tizennégy lakás korszerűsítése fejeződik be. Többségük a belvárosban van, így a Széchenyi és a Bródy Sándor utcában, va­lamint a Kacsaparton. Je­lenleg 21 lakáson dolgoznak az építők, többek között a Jókai és a Bajcsy-Zsilinszky utcában. A második félév­ben további 26 lakást vesz­nek birtokba a karbantar­tók az Alkotmány, a Zalár, a Jókai, a Lenin és a Tár- kányi Béla utcákban. Az IKLV saját felújító részlege nem képes megbir­kózni ezekkel a szerteágazó feladatokkal. Ezért több ki­vitelezést a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat­ra, az Egeresein Építőipari Ktsz-re, az Egri Épületkar­bantartó Szövetkezetre, va­lamint a tarnaleleszi szö­vetkezetre bízta. Az ötéves terv munkáira ezekkel az építőkkel kötöttek szerző­dést. A legnagyobb gondot a műemlék épületek okozzák. Igen sok a kötöttség, s hely­reállításuk is lényegesen költségesebb. A Bródy Sán­dor utca 8. számú ház hom­lokzatán s lépcsőházában például freskókat találtak, amit természetesen szintén helyreállítanak. Ezt a mun­kát közösen végzik a Kép­zőművészeti Alap művészei­vel, ennek a költsége azon­ban nem a lakásfelújítási összeget terheli. • A legfontosabb cél, hogy mielőbb megvalósíthassák azt az elképzelést, hogy tíz­tizenöt évenként lehetőséget biztosítsanak a tatarozások­ra, s így lényegesebben hosszabbá válhat a teljes felújítás időszaka. A belvá­rosi épületek többségénél ez már elkerülhetetlen, mert 40—50 éve, vagy esetenként még ennél is régebben épültek. A tervszerű épületkarban­tartással öt év alatt 820 la­kásban végzik el a munkát. örvendetes igyekezetre vall, hogy a tervidőszak első évé­ben már 440 otthonban vé­geztek az építők. A külön­böző kivitelezésekkel meg­bízott vállalatokon kívül az egri ingatlankezelő vállalat 74 szakember dolgozik a tervek megvalósításán. Gyöngyösön, ebben a terv­időszakban 168 lakás elma­radt felújítási munkálatait is el kell végezni. A szak­emberek ígérete szerint pó­tolni fogják a lemaradást. 1985-ig 171 lakás időszerű és 104 részleges tatarozási munkálatait irányozták elő 75 millió forint értékben. Helyreállítják a boltíves mű­emléki környezetet a Szé­chenyi u. 20. számú házban (Fotó: Szántó György) Tavaly 69 munkaterületről jelenthették az elvégzett feladatot, az idei év első fe­lében pedig a Petőfi, a Kos­suth, az Április 4. utcák fel­újított lakásaikba költözhet­tek vissza a lakók. Mint azt Tót,h János igazgató elmond­ta, jelenleg a Honvéd, a Jó­kai és a Szövetkezet utcák­ban 42 lakásban dolgoznak az építők. A gyöngyösieknek csak­úgy, mint az egrieknek, nincs kivitelezői gondjuk. A tervidőszakra ugyanis a Mát- ravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezettel kötöttek szer­ződést. A vállalat építésveze­tősége csaknem száz szak­emberrel dolgozik. Erre az évre 14 és fél millió forint áll rendelkezésükre, a kisebb felújítási, a teljes karbantar­tási és az azonnali hibael­hárítási feladatok elvégzé­sére. Jövőre megkezdik a Kossuth Lajos úti sortataro­zást, valamint folytatják a gázszerelési munkákkal egy­bekötött Verseny úti lakások tatarozását is. Hatvanban, a helyi ingat­lankezelő vállalat 150 lakást újít fel. Ez a szám azonban még 438-cal nő, mivel a hatvaniakhoz tartozik a pe- tőfibányai lakótelep is. A már többször országos vissz­hangot is kiváltó lakótelep felújítására tehát a VI. öt­éves tervben sor kerül. A hatvani lakásokra 41 milliót, míg a petöfibányaiakra 71,5 millió forintot költenek öt év alatt. összegzésként elmondhat­juk, hogy az ingatlankezelő vállalatok és az építők ki­emelt feladatként kezelik a lakásfelújításokat, karban­tartásokat. Erre annál is inkább szükség lesz a jövő­ben, hogy megóvjuk értéke­inket. Kis Szabó Ervin Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén a Gazdasági Bi­zottság tájékoztatója alap­ján áttekintette az 1982. évi energiaellátás helyzetét, az energiagazdálkodási kor­mányprogram végrehajtá­sának tapasztalait. Az ener­gia- és üzemanyagfogyasz­tás további csökkentése ér­dekében határozatot hozott az energiagazdálkodási bír­ság rendszerének korszerű­sítéséről. Eszerint a jövő­ben ellenőrzik az energia- gazdálkodás racionalizá­lására felvett hitelek fel­felhasználását, a költség- vetési szervek takarékos energiagazdálkodását. A túlfogyasztást, a hitelek, nem rendeltetésszerű fel- használását szigorúbban bír­ságolják meg, és az ebből befolyó pénzt az ésszerűbb energiaihasznosítást ösztön­zésére fordítják. A kormány jóváhagyta a Gazdasági Bizottság határozatait az energiatakarékos világító- testek gyártására, a föid- gázvagyon jobb kiaknázá­sára, valamint egyes ener­giahordozók takarékosabb felhasználására. A Minisztertanács meg­tárgyalta a nevelőszülőknél elhelyezett állami gondo­zott gyermekek után járó családi pótlék kiterjesztésé­ről szóló javaslatot, és úgy határozott, hogy a társada­lombiztosítási törvény meg­felelő módosítása ügyében azt a népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. (MTI) MIT SZERETNÉNK, Ml VAN? Az Országos Piackutató Intézet vizsgálata a bútorkereskedelemben \ Az Országos Piackutató Intézet az elmúlt félévben felmérést készített arról, mi az oka a bútorok iránti kereslet erőteljes csökkenésének. Az intézet a vizsgá­latot nem megbízásból, hanem saját kockázatára vé­gezte, azoknak az áruforgalmi kimutatásoknak az alap­ján, amelyekből nyilvánvalóvá vált, hogy a bútorke­reskedelem területén felbomlott a kereslet és a kíná­lat egyensúlya. Látszólagos túlkínálat A piackutató intézet szak­emberei az ország bútor­bolthálózatának mintegy kétharmadában megkérdez­ték a boltok vezetőit és az eladókat a vásárlók igé­nyeiről: a felmérés első fá­zisában az úgynevezett kor­pusz bútorok, vagyis a fá­ból, vagy azt helyettesítő anyagokból készült szekré­nyek, asztalok, székek és kisbútorok keresletéről és kínálatáról tájékozódtak. Megállapították, hogy a túl­kínálat ezen a területen is — a bútorkereskedelem egé­széhez hasonlóan — csak látszólagos. Az üzletek rak­táraiban felhalmozódtak pél­dául azok a szekrénysorok, amelyeknek magassága nem éri el a 180 centimétert, s amelyekre a vásárlóknak nincsen igényük. Ugyancsak nem kelendőek az újszerű színezésű, a pácolt zöld és vöröses színű szekrénysorok. Nem találnak vevőre azok a szekrénysorok, amelyek túl hosszú falfelületet igé­nyelnek, s nem helyezhetők el a viszonylag kis méretű új lakásokban. Hol vagy, könyvespolc, íróasztal? Nem vásárolják azokat a szobaberendezéseket, ame­lyekből hiányoznak a kisebb kiegészítő és a berendezés egyedi jellegét biztosító bú­tordarabok. A mennyiségi túlkínálat ellenére viszonylag nagy­mértékű kielégítetlen keres­letet tapasztaltak a piacku­tató szakemberek. A vá­sárlók elsősorban a normál méretű, tehát a 180 centi­méternél magasabb szek­rénysorokat igénylik, s ezek közül is főként azokat, ame­lyek három méternél rövi- debb falfelületen is elhelyez­hetők. Nem kínál a keres­kedelem — hiszen a bútor­ipar sem gyárt — olyan szekrénysorokat, amelyekben két kétajtós szekrény talál­ható. Pedig — főként a csa­ládi házak tulajdonosai — zömmel ezeket igényelnék. Nagyon kevés a kiegészítő bútor — könyvespolc, író­asztal, komód és virágáll­vány — is. Ezeknek a gyár­tása jelenleg nem megoldott. Pedig a vásárlók éppen azt szeretnék, hogy ilyen kiegé­szítő kisbútorokkal egyedivé tehessék otthonukat. Vagy a mérete, vagy az ára A felmérés kitért az ele­mes bútorok iránti igények vizsgálatára is. Megállapí­tották, hogy az elemes bú­torok iránti kereslet közel sem akkora, mint ahogy azt a kereskedelem és bútoripar véli. Szívesebben vásárol­nának komplett szobaberen­dezéseket, ezeknek azonban vagy a mérete, vagy az ára, vagy a kivitele nem nyeri meg tetszésüket. A piackutató intézet a vizsgálat tapasztalatait a bútorgyártók, illetve a ke­reskedők rendelkezésére bo­csátja. (MTI) Változatos a bútor- kínálat az egri Domus Áruházban (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents